Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-25 / 191. szám
RÉGIÓ 2004. szeptember 25., szombat • HÍDLAP 5 2ooi. május 3.: „Épül az esztergomi Duna-híd. Jelenleg a pillérek betonozását végzik a Mária Valéria hídnál.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap) 2001. május 10.: „Megérkeztek Párkányba az újjáépülő Mária Valéria híd főtartójának első elemei. (...) A Ganz- gyárból vízen ideszállított 960 tonnányi acélelemeket a városszéli papírgyár udvarán nagy szilárdságú feszített csavarokkal szerelik össze, majd ismét hajóra rakják és az első 102 méteres, sarló alakú szerkezet valószínűleg már május végén felkerül az esztergomi oldal pillérére.” (Népszabadság) 2001. május 29.: „Látványos és fontos esemény színhelye lesz május utolsó napján Esztergom: a várost a szlovákiai Párkánnyal összekötő Duna-híd újjáépítése egyik fontos állomásaként a magyar oldalon beemelik az első hídelemet.” (Magyar Hírlap) 2001. június 1.: „A tervezettnél öt órával hamarabb emelték helyére tegnap az Esztergom és a szlovákiai Párkány között újjáépülő Duna-híd első elemét. A 102 méter hosszú és csaknem 600 tonnás ívet szerdán az erős szél miatt még többórás késéssel, de estétől zavartalanul hajóztat- ták át az összeszerelés helyéről, Párkányból. A Párkányban összeszerelt acélszerkezetet két bárkára rögzítve a Hídépítő Speciál Rt. szakemberei navigálták Esztergomba. Beemelését a Ganz Pillér Kft. építői végezték el, az ívet a Clark Ádám úszódaru - Kö- zép-Európa legnagyobb vízi emelő- szerkezete - milliméternyi pontossággal illesztette a helyére.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap). 2001. június 19.: „Az eredeti időpontnak megfelelően - amint az Esztergom város képviselő-testületének kulturális, idegenforgalmi és sportbizottsága, valamint Párkány város kulturális bizottsága rendkívüli, közös ülésén elmondták - szeptember 30-án lesz a Mária Valéria híd műszaki átadása. Az ünnepélyes forgalom- ba-helyezésre pedig október közepén kerül sor, ünnepség-sorozattal.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap) 2001. június 27.: „Tervszerint halad az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Duna-híd újjáépítése, így a szeptember 30-ára tervezett műszaki átadást semmi sem veszélyezteti - jelentette ki kedden Esztergomban, a Rudnay Sándor Alapítvány rendezvényén Szalay Béla miniszteri biztos. (...) Az előkészítő munkálatok és a pillérek megerősítése után május31-én emelték helyére a híd egyik ívét. .A következőt június 29-én, a hiányzó harmadikat pedig július 26-án, a Clark Ádám úszódaru segítségével. A híd átadási ünnepségét október közepén tartják. Akkor avatják fel az esztergomi hídfőnél Szervátiusz Tibor Hídoltalmazó Boldogasszony című szobrát.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap) 2001. június 30.: „Tegnap helyére emelték a Mária Valéria híd második új elemét. A 102 méter hosszú 590 tonnás hídelemet a Párkányi Papírgyár kikötőjéből két uszály és a Clark Ádám vízi daru vontatta - mintegy három kilométer hosszúságú szakaszon - a szlovák oldalon épen maradt hídfő elé. Az úsztatást és a szerkezet mozgatását a Hídépítő Speciál Rt., illetve a Ganz Pillér Kft. végezte. A két cég illetékesei elmondták: a szakadó eső nem gátolta és nem lassította a munkálatot. A hídelemek beemelésének legnagyobb veszélye ugyanis nem az eső, hanem az erős szél.” (Népszabadság) 2001. július 4.: „Az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal szeptember végétől ismét összekötő híd nevének a megváltoztatását javasolja tizenegy, jórészt fiatalokat tömörítő szlovák civil szervezet, mivel szerintük 'az eddigi névadó jelentéktelen személy s szlovák és a magyar történelemben'. Ezért azt javasolják, hogy az újjáépülő híd Bél Mátyás nevét viselje, aki mindkét kultúra kimagasló alakja, s így jelképe lehet a két nép tényleges megbékélésének és az európai értékrenden alapuló jószomszédi kapcsolatainak - olvasható abban a levélben, amelyet Rudolf Schuster államfőnek, továbbá Mikulás Dzurinda kormányfőnek, Jozef Migas házelnöknek és Bugár Bélának, a pozsonyi parlament alelnökének küldtek el, kérve támogató közbenjárásukat. - Nem látom értelmét ennek a javaslatnak, hiszen nem új hidat avatunk — válaszolta megkeresésünkre Ján Oravec, Párkány polgármestere, aki hozzátette, hogy akadnak olyanok, akik szerint a Barátság vagy Egyesülés név lenne a legjobb választás. Jozef Slabák, a Magyar-Szlovák Baráti Társaság regionális elnöke szerint viszont sok szlovák polgár ellenzi, hogy megmaradjon a monarchiabeli megnevezés. Bartusz Gyula, a Párkány-Eszter- gom Baráti Társaság társelnöke úgy fogalmazott, hogy a Mária Valéria 'ma már márkanév'. Névadója kórházakat, óvodákat és menhelyeket alapított.” (Népszabadság) 2001. július 10.: Az Esztergom és Párkány között újjáépülő Mária-Valéria híd régi, elbontott darabjai múzeumba kerülnek. Az 1895-ben épült és 1944-ben felrobbantott híd újjáépítése során az új elemekkel kicserélt darabokat az utókor számára megőrzésre a Közlekedési Múzeumba viszik. Néhány kisebb darab az A híd avatása esztergomi Duna Múzeum gyűjteményét gazdagítja. A Mária Valéria- híd múzeumba kerülő részei technikatörténeti értékein túl a XX. századi magyar történelem egy szomorú időszakának emlékét is megőrzik majd az utókor számára.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap) 2001. július 27.: „Hosszú évtizedek munkájára tesz pontot a régen várt, látványos művelet: bár a legutóbbi tervekhez képest egynapos csúszással, ma délelőtt helyére emelik a középső hídelemet is a Mária Valéria híd derekán. Szerdán déli tizenkét órától este fél nyolcig vártuk, hogy a makacs és erős szél elüljön, A repülőhídról \ A repülőhíd egy teherszállító úszómű (komp), amelyet mintegy 400 méter hosszú - lesüllyedés ellen 50 méterenként kiosztott 7 ladikon átvezetett - kötéllel a Duna közepén lehorgonyzóit lánchoz, esetleg lehorgonyzóit hajóhoz vagy úszóműhöz rögzítettek. A kompot a folyásirányhoz viszonyítva ferdére állították, és így azt a folyó sodrása hajtotta a kötél hossza által meghatározott ív mentén (órainga mozgásához hason lóan) az egyik parttól a másikig. A repülőhíddal a folyót 6-8 perc alatt lehetett átszelni, ami a modern gépi hajók idejében is figyelemre méltó teljesítmény. Előnye volt, hogy nem képezett állandó akadályt a Dunán, így a közlekedő hajóknak bármikor szabad áthaladást biztosított. reménytelenül. Amikor végre a hajóállomásnál csendesedett, a Clark Ádám úszódaru parancsnoki híd járói jött az üzenet: olyan erős fenn, 25 méter magasan a légáramlás, hogy képtelenek az úszóműhöz csatlakozni; félnek, hogy nekikoccannak a hatalmas szerkezetnek, s valami baja eshet az utolsó hídelemnek. (24 óra) 2001. július 28.: „Tegnap helyére került az Esztergomot a szlovákiai Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd harmadik utolsó eleme. (...) Miként arról lapunkban már beszámoltunk, a harmadik, utolsó ívet az elképzelések szerint szerdán kellett volna a helyére illeszteni, de az erős széllökések miatt a 119 méter hosszú és 603 tonna súlyú elemet nem tudták a Duna közepére úsztatni és megemelni. (...) A tervek szerint az acélszerkezeti munkák augusztus 10- ig tartanak, utána kezdődik el a híd szigetelése, az aszfaltozás és a világítás kiépítése.” (Népszabadság) 2001. július 30.: „Esztergom ön- kormányzata ünnepségsorozatot szervez a Mária Valéria híd októberi avatása alkalmából. Ennek érdekében pályáznak a Széchenyi-terv támogatására, hiszen az elképzelt rendezvény mintegy tizenkétmillió forintot igényel a két várostól. így az államközi ceremónia mellett a helybéliek kulturális és szórakoztató programokban gazdag rendezvény- sorozaton is megünnepelhetik a második világháborúban lerombolt híd újjászületését.” (Népszabadság) 2001. augusztus 11.: „Söröshordót gurítottak Mária Valéria hídon. Ha közlekedni még nem is lehet rajta, de már összeköti Esztergomot Párkánynyal az újjáépülő Mária Valéria híd. Ezt ünnepelték meg pénteken, előzetes söröshordó-gurítással. Magyar oldalról Meggyes Tamás az esztergomi, a szlovákiai oldalról Jan Oravec párkányi polgármester gurította a Duna- híd közepéig a két teli hordót, s ott köszöntötték a magyar-szlovák Ganz-IS konzorcium munkásait.” (24 óra) 2001. augusztus-szeptember során történt a híd aszfaltozása. 2001. szeptember 20.: „Október 11-én átadják az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria hidat. (...) A forgatókönyvben a kezdés perce pontos időpontja még ismeretlen: az biztos, hogy az október 11 -ei, csütörtöki hivatalos protokollünnep- ség részvevője Orbán Viktor magyar és Mikluás Dzurinda szlovák kormányfő.” (24 óra) 2001. oktÓber3.: „Valamennyi előírásnak megfelel az újjáépített Esztergom-Párkány közötti Mária Valéria Duna-híd, ezért a szlovák-magyar szakértők kedden megadták a folyami átjáró ideiglenes használatbavételi engedélyét. (...) Az engedély azért ideiglenes, mert az esztergomi történelmi belváros védelme érdekében a tervekben egy elkerülő út megépítése is szerepel. Ennek kivitelezésével 2002. április végégig kell elkészülni, s csak utána véglegesítik a híd használatbavételi engedélyét.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap) 2001. október 9.: „A munkások már az utolsó simításokat végzik a Mária Valéria hídon, az átadás előtt két nappal. Esztergomban és Párkányban az emberek az ünnepvárás jóleső feszültségével várják azt a pillanatot, amikor 57 év után végre ismét átmehetnek a hídon. A híd két oldalán a monarchia címere mellé felkerül a két város címere is, jelképesen ötvözve a múltat a jelennel.” (Komárom-Esztergom Megyei Hírlap) 2001. október 10.: „...a hídünne- pet szervező illetékesek ... kérik a vendégeket, hogy türelemmel várják meg a két hídfő végében a protokol- \láris ünnepség végét. Az utolsó hivatalos kompjárat reggel 7 óra 20 perckor indul, vissza 8 órakor érkezik. Esztergomból tíz óra előtt indul Orbán Viktor miniszterelnökkel es kíséretével legutolsó párkányi útjára a Zalka motoroshajó. A túloldali ünnepség a hídfőnél 11 órakor kezdődik, majd délre érkeznek a híd közepére, a szalagátvágáshoz. Körülbelül délután fél kettőtől szabad a gyalogosforgalom.” (24 óra) 2001. október 11.: felavatják a Mária Valéria hidat. • Gál Kata Mária Valéria: 1868. április 22-én született Budán és 1924. szeptember 6-án halt meg Al- só-Ausztriában, a Wallsee-i kastélyban. 328 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a hatalmon lévő uralkodó utóda ismét magyar földön pillantsa meg a nap fényét. Az ifjú királylány Ferenc József császár és magyar király és Erzsébet bajor hercegnő legkisebb lányaként Budán született, ennek köszönhette a „magyar gyermek” melléknevet. Édesanyja igyekezett őt magyar-nemzeti szellemben neveltetni, ezért tanítását 1883-ig Rónay Jácint püspökre bízta. A fiatal lány a képzőművészet terén is jeleskedett, hiszen virágokat és látképeket festett, de elsősorban mégis a szépirodalomhoz vonzódott. Több lírai költeményt is írt - csakúgy, mint édesanyja, Sissy - melyek 1884-ben kis példányszámban, verseskötetben is megjelentek. A történészek ma is nagy haszonnal forgatják naplóját, amiben meghatározó képet ad kora társadalmáról, és jelentősek a pedagógiai tartalmú vallásos elmélkedései is. Az 1890-es év megváltoztatta az addigi felhőtlen leányéletet, ugyanis házasságra lépett harmadfokú unokatestvérével, Ferenc Szalvátorral, aki a Flabsburgok toscanai ágából származott. Házasságukból tíz gyermek született. A wallseei kastélyban töltötték idejük nagy részét, ahol az egyik épületben az első világháború idején katonai kórházat rendezett be, majd a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt alapította meg, amiért a helybéliek „Wallsee angyaláénak nevezték el. Emellett finanszírozta kolostorok és templomok működését, a szegények megsegítésére alapítványokat hozott létre, valamint több jótékonysági egyesület védnöke is volt. Az ausztriai fordulat után az 1919. évi Habsburg-törvényt elismerte, a lemondási nyilatkozatot aláírta, így megtarthatta vagyonát és Ausztriában maradt. Ott is érte a halál, 1924. szept. 6-án, Wallseei kastélyában.
