Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-24 / 190. szám

HÍDLAP • 2004. szeptember 24., péntek SZLOVÁKIA Rekordtámogatás a kormánynak A Világbank 350 ezer dolláros vissza nem térítendő támogatásáért folyamodott Mikulás Dzurinda kor­mánya. A pénzt a kabinet által vég­rehajtott reformokkal kapcsolatos tájékoztatásra szánják. Ennek segít­ségével világosítanák fel az ország lakosságát a reformok lényegéről és fontosságáról. Ez az összeg idén a legnagyobb, amelyet a Világbank vissza nem té­rítendő támogatásként a közép- és kelet-európai országok számára adott. A pénz felhasználásának ter­vében szerepel a kormány és a nyil­vánosság közötti tartós kommuniká­ció kiépítése, és a reformok által leg­inkább érintett minisztériumok kommunikációjának tökéletesítése. A tervezet megvalósítása ez év szeptemberében kezdődik és 2006 februárjáig tart majd. Bíznak a tűzoltókban A tűzoltóság és a mentőszolgálat élvezi leginkább az ország lakosainak bizalmát. A Statisztikai Hivatal által készített felmérés résztvevőinek 91 százaléka szavazott bizalmat az emlí­tett két intézménynek. A szervezetek rangsorában a Szlo­vák Rádió áll az első helyen (75%). Ezt követi a szlovák hadsereg (71%) és a Szlovák Televízió (68%). Az emberek legnagyobb része a kormányban és a parlamentben bízik a legkevésbé. Népszerűek a személyre szabott bélyegek Több mint két és félezren használ­ták ki idén a posta személyre szabott bélyegkészítő szolgáltatását. A lehe­tőségnek köszönhetően a magán­megrendelők és a posta üzleti ügyfe­lei is saját arcképükkel vagy bármi­lyen, szalonképes ábrával elláthatnak egy egyéni bélyegsorozatot. A posta tapasztalatai szerint a céges ügyfelek nagy része vállalati lógójával vagy a cégvezető arcképével díszíti bélyegeit. A magánszemélyek legin­kább családi eseményekről, házasság- kötésekről készített fotókat, esetleg kisállatok képeit szeretnék viszont lát­ni a bélyegeken. A Szlovák Posta 2001 óta működteti e szolgáltatását. • -K­Jirko Malchárek nem lett parlamenti alelnök A parlament nem választotta meg az alelnöki posztra Jirko Malcháreket, az ANO jelöltjét Frantisek Miklosko, a KDH parlamenti képviselője azt java­solja az ANO-nak, hogy a parlament alelnökének megválasztásáról az el­lenzéki Smerrel egyezzenek meg.- Ha tanácsot adhatnék az ANO- nak, akkor azt mondanám, hogy tá­mogassák a Smer jelöltjét, és cserébe ők is kapnak egy alelnököt. Nem lá­tok más megoldást. Sajnos, ilyen a parlamenti élet - mondta Miklosko, aki szerint a szavazás eredménye jól tükrözi a parlamenti erőviszonyokat. A kormány kisebbségben van a parlamentben, és minden sikeres szavazást az ellenzékkel és a függet­len képviselőkkel történő tárgyalás­nak kell megelőznie. Ebből kiindulva nem tudja, hogy jól előkészítettek-e mindent. Miklosko támogatta Malchárek megválasztását. Peter Missík (SDKÚ) úgy véli, hogy a koalíciós képviselők többsége Malchárek mellett voksolt. - Sajnos, ez nem volt elég Malchárek megvá­lasztásához. Sőt néhány koalíciós képviselő ott sem volt a szavazáson - jegyezte meg. Szerinte az SDKÚ so­ha nem gondolna arra, hogy a Smer javára „önként” lemondjon a parla­ment alelnöki székéről. Dusán Jarjabek (HZDS) képviselő a sikertelen szavazást a kormánykoalí­cióban zajló ellentétek számlájára írja. A politikus úgy véli, hogy a parla­menti alelnöki funkciók körül kiala­kult helyzet jól tükrözi a parlamenti viszonyokat. Bár a koalíciónak sike­rült elfogadtatnia az egészségügyi törvényt, azonban valódi többséggel nem rendelkezik, mert az alelnöki szék már régóta betöltetlen. A HZDS képviselői nem vettek részt a szavazá­son. Hasonlóan viselkedtek a Smer honatyái is, akik kíváncsiak voltak, hogy a koalíciónak sikerül-e megvá­lasztania elnökjelöltjét. A Smer várta, hogy a koalíció felkéri őt a tárgyalá­sokra, azonban ez nem történt meg. A sikertelen szerdai szavazás után továbbra is két alelnöke van a parla­mentnek. Az egyik poszt múlt szep­temberben üresedett meg, amikor Pavol Rusko (ANO) addigi alelnököt gazdasági miniszterré nevezték ki. A másik poszt Zuzana Martináková le­mondása után üresedett meg, aki az SDKÚ-ból kilépve társalapítója volt, s azóta elnöke a Szabad Fórumnak. Pert nyerhet a traffipaxszal rajtakapott gyorshajtó Egyes szakemberek szerint a rendőrség törvényellenesen alkal­mazza a közlekedési sebességmé­rő radarokat. Pavol Hagyari ügy­véd úgy véli, hogy a rendőrségi radar beavatkozik az egyén ma­gánéletébe. Az fényképezőgép il­letve videokamera segítségével rögzíti a sofőr magánéletét, sőt ezenfelül még titokban is alkal­mazza őket a rendőrség. Hagyari elmondta azt is, hogy a ra­daralkalmazást a lehallgatás-véde­lemről szóló törvény szabályozza, amely alapján csak bírói engedéllyel lehet alkalmazni a szóban forgó in­formációs-technikai eszközöket. A rendőrség pedig a sebességmérésnél nem folyamodik bírói engedélyhez. A rendőrség azt állítja, hogy a ra­dar alkalmazására nem az említett törvény, hanem a rendőrtestületekről szóló törvény vonatkozik. Szerintük a radar nem olyan információs-tech­nikai eszköz, mint a lehallgató készü­lék, amelynél már előre ismeretes, hogy ki végzi a lehallgatást és kinek a magánéletébe avatkoznak bele. Vla­dimír Gemela, a rendőrség munka­társa elmondta, a sebességmérésnél a rendőrség nem tudja előre, hogy ki fogja átlépni a megadott sebességet, és kinek a magánéletébe kell a rend­őrségnek beavatkoznia. Ezenkívül még hozzátette, hogy a szóban forgó törvény titkosan alkalmazott eszkö­zökről szól, azonban a rendőrség nyilvánosan végzi a sebességmérést. Hagyari ezzel kapcsolatban elmond­ta, hogy a rendőrség a radarokat úgy helyezi el, hogy a sofőrök ne vegyék észre őket, tehát titkosan alkalmazza őket. A rendőrség erre azt a feleletet adta, hogy ezt a megközelítést alkal­mazva az alkoholszondát, az áruházak­ban elhelyezett biztonsági kamerákat, sőt az újságírók fényképezőgépeit is titkos információs-technikai eszközök­nek lehet titulálni. Gemela szerint a ra­darok alkalmazása miatt nem kell meg­változtatni a törvényt, bár azt is hozzá­tette, hogy a rendőrtestületről szóló törvényjavaslat kapcsán ilyen jellegű módosítás is szóba került. Ján Drgonec (ANO) képviselő sze­rint nem kell megváltoztatni a tör­vényt. A problémát a törvény interp­retációjában látja. Miroslav Abelovsky független képviselő el­mondta, hogy a törvény elfogadásá­nál ő felhívta a figyelmet erre a prob­lémára. - Módosítani kell a törvényt, hogy a radarok alkalmazását egyértel­művé tegyük. A bírósághoz forduló sofőr elképzelhető, hogy még a pert is megnyerné — jelentette ki. Robert Kalinák (Smer) úgy véli, hogy a rend­őrségi radarok alkalmazása megfelel a törvénybe foglalt feltételeknek. • RGA Földrengés Léva mellett Tegnap reggel kis erejű földren­gést észleltek Lévától mintegy 20 kilométerre északkeletre. Peter Slabák, a Szlovák Tudományos Akadémia Geofizikai Intézetének munkatársa azt mondta, hogy a ren­géseket több környékbeli települé­sen is érezni lehetett. Terrorveszély árnyékában-K­Terrorcselekmény fenyegeti Szlo­vákiát - derül ki a Szlovák Informá­ciós Szolgálat (SIS) 2004. első félévé­re vonatkozó elemzéséből. — A jelentés valódi fenyegetésről szá­mol be, és arról, hogy a SIS milyen lé­péseket tervez annak elhárítására - mondta tegnap a SIS-t ellenőrző parla­menti bizottság ülése után Viliam Sobona, a bizottság elnöke. Sobona azt állítja, hogy a SIS Szlovákiát célzó ter­rorista tevékenységre utaló jeleket fe­dezett fel. A titkosszolgálat szeptember 11. előtt még azt állította, hogy az orszá­got nem fenyegeti terrorcselekmény, ezért szeptember 11-én nem is tartották indokoltnak különlegesebb biztonsági intézkedések bevezetését. • -k­Lezárult a kassai U.S. Steel körüli vita Az Európai Bizottság szerdán hi­vatalosan is jóváhagyta azt a Szlovákiával kötött egyezményt, amely elrendezi a kassai U.S. Steel vállalat acéltúltermelésével kapcsolatos vitát.- Egy régebben megkötött megál­lapodásról van szó, amelyet most fo­gadott el a bizottság. A feltételek nem változtak - tájékoztatott Tielman Lüder, a bizottság gazdasági verse­nyért felelős osztályának szóvivője. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes is üdvözölte az Európai Bizottság és Szlovákia közötti vita hivatalos lezárá­sát. Reméli, hogy a jövőben ehhez ha­sonló komplikációk nem fognak elő­fordulni. A megállapodás szerint a U.S. Steel esetében az adókedvezmények formájában felhasználható állami se­gítség 500 millió dollárról 430 millió dollárra csökken. A cégnek 2004-2005­ben a szlovák államnak két részletben be kell fizetnie 32 millió dollár, azaz 1,05 milliárd korona adótartozást. A U.S. Steelnek 2004. január 1-jé- től tiszteletben kell tartania az össz­termelés unió által megszabott ha­tármennyiségét, Szlovákia május 1- jei európai uniós csatlakozásával pe­dig az eladás határmennyiségét. A cégnek nem szabad bővítenie a gyártósorait sem. Szlovákiának félévenként az Euró­pai Bizottságnak jelentést kell készí­tenie a vállalatnak nyújtott állami se­gítség feltételeinek a teljesítéséről. A bizottság azt állította, hogy a vállalat 2002-ben és 2003-ban átlépte a Szlo­vákia és az EU között köttetett szer­ződésben meghatározott összterme­lést. A vállalat azzal érvelt, hogy sze­rinte a határértékek csak 2004. május l-jével léptek érvénybe. • RGA Epress József jegyzete Karnyújtásnyira Most, amikor karnyújtásnyira ke­rültünk a Trianon által szétszab­dalt nemzeti egységhez, most, amikor a kettős állampolgárság megszerzésére utaló népszavazás elérésével a Magyarok Világszö­vetsége vastag betűkkel írta be ne­vét a magyar történelembe, az Or­szággyűlés alkotmánysértést követ el azáltal, hogy tárgysorozatba vett egy új törvénytervezetet, amely a kettős állampolgárság kérdésében megakadályozhatja a népfelség érvényesülését. Aki a népszavazással versengő tör­vénytervezetet tárgysorozatra kér­te, csak annyit ért el, hogy látszó­lag legitimáljon egy óvást a nép­szavazás ellen, amely, nincs kétség, be is fog futni. Mondván, minek népszavazás, ha az Országgyűlés amúgy is készíti a törvényt - fel­kiáltással. A kettő között alapvető különbség az, hogy míg a népsza­vazási indítvány a magyar nemze­tiségű embereknek szeretne ked­vezményt nyújtani, a most tárgy- sorozatra vett törvénytervezet pe­dig azoknak nyújtana kedvez­ményt, akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak. Tehát bele­értve ötmillió felvidéki szlovákot, ötmillió erdélyi románt, ötmillió délvidéki szlávot, és kihagyva az egyetlen gyarapodó magyar nép­csoportot, a csángókat. Miként az jól látszik, kevesek gon­dolkoznak nemzetpolitikában, mert még mindig nem sikerült fe­lülemelkedni az önző és kicsinyes pártpolitikán. Határon túli „jóaka­róink” meg önelégült mosollyal az arcukon nyugtázzák, rábízhatunk mindent a magyarokra, tönkrete­szik ők magukat helyettünk is. Pe­dig most megmutathatnánk, mennyire szeretjük a családunkat, azt a nagycsaládot, amit úgy hív­nak, hogy Nemzet. Akik mindent megtesznek azért, hogy a nemzet- egyesítés nehogy megtörténjen, azok nem gondoltak arra, hogy a határon túli magyarságnak mek­kora áldozattal járt a nagy család­tól való erőszakos elszakítottság. Itt az ideje és a lehetőség, hogy törlesszünk feléjük. Ezzel a népszavazással mindenki megmérettetik, hiszen aki nemmel szavaz, vagy el se megy, az csak a saját érdekeit nézi, homokba dugva a fejét. És ezzel árulóvá válik: a sa­ját testvéreit árulja el! ^HÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balage P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberény iné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 ( 33 ) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (I 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom