Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-23 / 189. szám

6 HÍDLAP • 2004. szeptember 23., csütörtök KALEI DOSZKÓP Benedekek A Benedekek nagyon korán kez­dődtek (számomra). A legvadabb országépítés idején egy kis ember ül a konyhazugban, és belevész ab­ba a mesevilágba, amelyhez egyéb­ként is érzéke volt: a valóságos vi­lág meghamisításához, felpuhításá­hoz, meseelemekkel való körbera­kásához. És úgy jó neki. Nyilván hogy jó, ha nem lett volna az, ma­tematikapéldákkal szedte volna szét az agyát, és ma bankár volna. Ezt a Benedeket Elek apónak hívta. Ilyenformán, csak így nagyapásan, magában. Oregapja is nagy mesemon­dó volt, de a nagyapáknak éppen elég gondjuk-bajuk volt a veszett politiká­nak köszönhetően, neki ráadásul még ott lapultak a ragadozószerűen lecsapó fináncok, akik acélkeresőjükkel végig- szurkálták a szalma- és szénakazlat, a trágyadombot, belekotortak az ülepítő­be, hátha megtalálják a minden évben elrejtett bort, pálinkát. Nem találták meg, de jöttek, szurkáltak, duzzogva elmasíroztak a következő áldozathoz. Na így volt, hogy Benedek Elek apó az egyik első mester, aki bebizonyítot­ta, de legalábbis megpróbálta, hogy él­ni másképpen is lehet. Amikor min­denki menekült a királyi Romániából, azaz Erdélyből, ő összepakolt Pesten, ahol soha nem érezte magát otthon, visszatérítette a kormányrudat a kisba- coni hegyoldalra, hogy soha többé ki ne tegye a lábát még a szomszéd faluig se. Mégis rajta - Benedek Eleken - ke­resztül jött be a történelem is. A világ (múlt század, ötvenes évek) olyan volt, hogy az átlagapa-nagyapa lehetőleg nem politizált, éretlen, felelőtlenül fe­csegő kölykének soha semmit nem mondott, nehogy rossz helyen kössön ki a szöveg. De amikor Eötvös Károlyt olvasgatott, egyszerre jelent meg a szö­vegben Elek apó és az ő kisfia: Benedek Marcell — gyerekként megtudhatta, az írók olyan emberek, mint mások, kezük van és lábuk, gyerekük is van, csak ők m -----------------------­T V S SkETAÍ ________________ szebben néznek a világra. És ha ők szebben, a gyerek is szebben látja (szebbnek látja) a világot. Kossuth te­metését is így látta gyermeki prizmáján keresztül. „így érkezett 30-án délután 3 óra 18 perckor a Nyugati pályaudvarra. A forgalmat csaknem leállították a nagykanizsai vonalon: a szerelvény előtt és mögött 15 percnyire egy-egy biztosító mozdony haladt. Kossuth temetésére az egész ország eljött a fő­városba. Mezítlábas parasztemberek, asszonyok keltek útra, az éjszakát a fő­város terein töltötték, minden város, minden község képviseltette magát. Aztán megindult a hatalmas menet, amelynek azóta sem látták párját. Ti­zenhat ember ment egy sorban, a Nagykörút egész szélességét elfoglal­ták, és a menetelés hosszú órákon át tartott. Táblák mutatták, hogy alföldi, felvidéki, erdélyi falvak, városok népe küldte el képviselőit Kossuth Lajos temetésére. Minden ablakban gyászo­lók nézik a menetet, amint a köruta­kon végigvonul a Kerepesi temető fe­lé. Az Erzsébet körút egyik lakásának ablakából Benedek Elek, a mesemon­dó nézi könnyes szemmel a felvonu­lást. Amikor az utolsó sor is elhalad szeme előtt, ráteszi kezét fia, Benedek Marcell vállára, és azt mondja neki: - Jegyezd meg ezt a napot, édes fiam, elmondhatod, hogy szemtől szembe láttad a magyar nemzetet.” Ez az a pillanat, amikor volt két íróm. Pedig még nem töltöttem be a hatot. Nem volt világos, mennyire ár­talmas ez az egészségre. Annál, vall­juk meg, kevésbé ártalmas, mintha két költőm lett volna, de a két író is soknak tűnik visszatekintve, különö­sen akkor, ha hozzáveszem a követke­ző években tucatjával csatlakozókat. Benedek Marcell (Bp, 1885. szept. 22. - Bp, 1969 máj. 30.) irodalomtörténész persze. Meg műfordító, színházi szak­ember, Lukács György (a nagy kom­munista ideológus) gyermekkori barát­ja, Baumgarten-díjas, Sorbonne-ösz- töndíjas, iskolaigazgató egy gimnázi­umban. A Tanácsköztársaság idején egyetemi tanár. Na ezt nem kellett vol­na. De nem biztos, mert, ha nem enge­di Lukáccsal és Kun Bélával kineveztet­ni magát, nem fosztják meg tanári állá­saitól, nem kényszerül irodalmi tevé­kenységéből élni, nem fordít le seregnyi könyvet, nem lesz a Dante Könyvkiadó lektora, és nem lesz igazgató az Uj Idők Rt.-nél. A német megszállás elől Kis­baconba menekül. Lukácsék másod­szori hatalomra jutása után kárpótol­ják a szenvedésekért. 1947-ben vissza­költözik Pestre, az ELTE drámatörté­neti tanára lesz. Utolsó éveiben foko­zatosan elveszti szeme világát, utolsó köteteit diktálva írja, ami fantasztikus teljesítmény. (Naplómat olvasom, és az Arany János c. műveket.) A '65-ös Magyar Irodalmi Lexikon főszerkesztője volt. Három egymást kiegészítő népszerűsítő irodalomesz­tétikai műve: Kis könyv a versről, Kis könyv a drámáról és Kis könyv a regényről a kor irodalomkedvelő ké­zikönyvei. Ma nem tudom, hogy vannak vele. Benedek Marcell tegnap - 22-én született 119 éve. Ma, 23-án már 120 éve született. Szép kerek évforduló. Pöltl Oxi Zoltán írása // A Nagy 0 - a nagy égés MACIK Újra startolt a rózsaszálosztogató Nagy Ö szériája, ter­mészetesen új főszereplővel, aki Gábor (és nem Noszály „Rózsa” Sándor), de szintén sármos, menő pesti vállalkozó. Ez utóbbi szó - a vállalkozó - korunk embere lelki alkatá­nak lényegét mutató jelzője. Az új sorozat is újra ugyanazt sugallja: mindenki vállalkozó tehát, mindenki egy börze ki­állítási tárgya, egy dömping, egy biznisz, egy trend ^ szegmense, része. Nemcsak Gábor a menő vál­lalkozó, hanem a nők is azok, akik a TV2 stábja által kiválasztott gúnár kegyeiért vetnek be ezt- azt. Vagyis prostituálódnak, mert eladják testü­ket a puszta látvány tévéjének, ahol a szív szerel­mes dolgaira, a lélek finom leheleteire nincs dra­maturg. És nem női egyéniségekről van szó, ha­nem a közhelyesnél is unalmasabb személyiség­sablonokról. Öntudatos szingli üzletasszony, cserfes fodrászlány, modelltanfolyam vezető, fitness-, mozgáskultúra-, aerobikedző, modell, hostess, pultos, kaszírnő egy kaszinóból, recepciós, idegen- forgalmi technikus, satöbbi, satöbbi. Szóval az újkori kö­zéposztály alsó széle, közepe, az éppen hogy szárba szökke­nő sznobok, akik a mobiltelefonnal és az autóval próbálják magukat elhelyezni a világ rengetegében. Nem az a kifeje­zetten intellektuális csapat. Vagy ahogy igen találóan egyik nap egy másik csatornán megjegyezték, megélhetési értel­miségi. A társadalom lelkiismeretének legalja. Pedig a hölgyek lehetnének egyszerűen szépek. Csak sok a smink, túl sznobok, és láthatóan nagyon ki akarnak törni a nagy semmiből, amiben élnek, és ez az izzadság- szag átüt minden parfümön, még a TV2 kölnijén is. A 25 kiválasztott között így is fellelni néhányat, aki nem egy szociológiai aranybánya. Nikolett, a 21 éves, természetes szépség, hosszú, fekete hajával, csintalan mosolyával, vir­gonc tekintetével elsőre levette lábáról Gábort. A Nagy Ö, hogy az életben is tapasztalható aljasságokat ide tük­rözze, minden eddigi szabálytól eltérően rögtön ad egy rózsát Nikinek, hogy „neki már ne kelljen idegeskednie amiatt, hogy ő bent marad-e.” Az első „rózsaceremónia” tehát mínusz egy virággal kezdődik, a „kis protekciós” fruska már egy körrel beljebb érezheti magát vetélytársa- inál. Aztán itt van az átlagnál jóval méretesebb keblű Milka, akinek eme adottságaival a nevével összecsengő humorlehetőséget is kimerítette. Ráadás, hogy ő is természetes szépség, egy igazi Vénusz. Akárcsak Laura, akinek tényleg van aurája, persze, ő a hostess, ahogy mondja, „nem szeretem, ha valaki unatkozik mellettem.” És itt tulajdonképpen vége. Mert ami ezeken felül marad, az tényleg gáz. Vannak az ag­resszívak, akik már a műsorba érkezésük első perce­it üres egyéniségük előretolásával töltik. Folyamato­san önmagukról beszélnek, a saját elképzeléseikről, véleményeikről karattyolnak. Körülbelül olyan fino­mak, kifinomultak, mint egy ukrán ráspoly, de a smin­kes és a fodrász „jó” munkát végzett, „nem látni”, hogy mi van belül. Ilyen brutális versenyző néhány 30-as szépasszony, akik már csemetével, flottul pörgő vállalkozással, és a könyörtelen üzle­ti és magánélet okozta karcokkal arcukon várják sorsuk beteljesedését - mindhiába. Ezektől, tán ösztönösen, megijed Gábor, a szintén tapasztalt üzletember, és eléggé el nem ítélhető módon nekik nem oszt lapot, mondom rózsát. Aztán van még pár kamikáze, akik felteszem, több műsorban is indulni szoktak, már több válogatáson (lejszere­peltek, de mint egyikük jelzi, „mindent meg kell próbálni az életben”. Ja, ez igaz. Még a végén lemaradunk valaki leégetéséről. Az nem lenne jó. Mert azt látni kell A tévézés manapság erről szól. SZENT GELLÉRT PÜSPÖK • SZEPTEMBER 24. Gellért 980 körül született velencei patrícius családból. Kolostori iskolában végezte tanulmányait, alaposan ismerte a Szentírást és az egyházatyákat. Ben­cés szerzetes lett, majd fiatalon a közösség apátja. Szentföldi zarándokúira in­dult, amikor a dalmát partokon, Záránál (Zadar) hajótörést szenvedett. A pan­nonhalmi apát rábeszélésére Magyarországra indult, hogy egy ideig itt hirdes­se az evangéliumot. Huzamosabb időt töltött István udvarában, a szent király bizalmi embere lett. Bakonybél rengetegében hét évig remetéskedett; csak Ist­ván kérésére hagyta el szeretett magányát, és fogadta el a Csanádi püspökséget. Ettől kezdve az evangélium hirdetésének élt. Az egyházszervezést azzal kezdte, hogy fölosztotta az egyházmegye területét 7 főesperességre, s ezek élére a ma­gával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. A papi után­pótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett, templomokat építtetett. Az Ist­ván halála után gazdátlanná vált országban pogány lázadások törtek ki. Gellért Vatha csapatainak lett áldozata 1046. szeptember 24-én. A vértanú püspök tes­tét 1083-ban László király emelte oltárra. • sem T U D T Á 7 132 évvel ezelőtt, 1872. szeptember 23-án született Richter Gedeon gyógyszergyáros, vegyész, a modern hazai gyógyszeripar megteremtője. Richter a századelőn az elsők között ismerte fel, hogy a gyógyszertári gyógyszerkészítés ideje lejárt, és csak a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője. A gyógyszerész oklevél megszerzése után külföldre utazott, hogy ta­nulmányozza a nagyipari gyógyszergyártás módszereit. E tanulmányútja so­rán figyelt fel az akkoriban kibontakozó hormonkutatásra és az új organo- és kemoterápiás gyógyszerekre. Hazatérve apai örökségéből megvásárolta Buda­pesten a Sas patikát, ahol a gyógyszerek magyarországi iparszerű előállítására laboratóriumot rendezett be. Ebből fejlesztette ki, s alapította meg Kőbányán a róla elnevezett gyógyszergyárat. Kiváló, külföldön is elismert gyógyszereket kísérletezett ki és gyártott. Londonban és Bukarestben leányvállalatot szerve­zett, 34 államban bizományi raktárt létesített. A faji üldözés erősödésével előbb kitiltották gyárából, majd 1944 decemberében kivégezték. • sem GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET szeptember 23-án csütörtökön Esztergom: Szent Anna Patika (Terézia út 25.) Telefon: 411-184 Dorog: Szt. Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 HIRDETMÉNY A Szentgyörgymezői Olvasókör 2004. október 16-tól bérbe adja az intézményben működő büfét. Érdeklődni lehet a 413-464-es (üzenetrögzítős) telefonon (név, telefonszám: visszahíviukl. vagy hétköznapokon 17-19 óra között személyesen az Olvasókörben. KÖZLEMÉNY Az esztergomi Honvéd Utcai Óvoda Mocorgó Alapítványának Kuratóriuma köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-val, 2003-ban összesen 314.800 Ft-tal támogatták óvódásaink egészséges életmódra nevelését. A befolyt összeg­ből kirándulunk, és tovább folytatódik játszóudvarunk korszerűsítése. Gumitégla burkolat kerül a libikókák alá, és újabb kerékpárút is készül. Köszönjük! IDŐJÁRÁS Hazánkban ma délen pár órára ki­süt a nap, északon a gyakran megnö­vekvő felhőzetből eső, zápor várha­tó. Megerősödik a délnyugati szél. Hajnalban 5, 10 fok várható. A hő­mérséklet csúcsértéke 18, 23 fok között alakul, de délen eléri a 25 fo­kot. Késő este 13, 18 fok lesz. Pénteken erősen felhős lesz az ég, és sokfelé várható kiadós eső, zápor. Megélénkül az északnyugati szél. Hajnalban 8, 13 fok várható. A hő­mérséklet csúcsértéke 12, 17 fok között alakul. 111 m 11 m m 1 m 11 m m Iliin im nmmmiH I M 0 Z I M Ü S 0 R IIIIIIIMMtlIllillMMtlIllllimillllltlIIMI Bajor Ágost Kultúrmozgó (Eszter­gom, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. (Sza­badidőközpont), tel/fax: 33/313- 888). Pénztárnyitás előadáskezdés előtt fél órával! Jegyár: 450 Ft. Szeptember 23-26. (csütörtök-va­sárnap), 19:00: Vodka Lemon, szí­nes, feliratos francia-olasz-svájci vígjáték, 84 perc, rendezte: Hiner Saleem, főszereplő: Lala Sarkissian, Romen Avinian, Armen Marutyan. Valahol a Kaukázusban járunk. Hamo életének alkonya áll a középpontban, és a vele kapcsolatos emberek sorsa, vala­mint az életüket irányító - egészen pontosan keserítő - események sorozata. A nyugalmazott katona számára csak két biztos pont van: várni külhonba té­vedt gyermeke anyagi segítségét, és el­hunytfelesége síremlékét látogatni. Ám egy asszony feltűnésével hamarosan minden megváltozik. Danubius mozi (Párkány, Fő utca, tel.: +0421 36 751 1107) 19.00 Harry Potter és az azkabani fo­goly - amerikai film. Rendezte: Alfonso Cuarón, Julie Christie. Szereplők: Dániel Radcliffe, Emma Watson, Rupert Grint, Alan Rickman, David Thewlis, Emma Thompson, Gary Oldman, Julie Walters, Maggie Smith, Michael Gambon, Robbie Coltrane, Timothy Spall. Harry Potter vissza­tér nemcsak a mozivászonra, hanem a Roxfort Boszorkány- és Varászlóképző Szakiskolába is. Barátaival, Ronnal és Hermioneval megkezdik a harmadik tanévüket, ami szinte semmiben nem különbözi az első kettőtől. A falak kö­zött szörnyűségek leselkednek rájuk, fel­bukkan egy szökött rab, megjelennek a dementorok is, akiknek feladatuk, hogy megvédjék a növendékeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom