Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-22 / 188. szám
5 RÉGIÓ 2004. szeptember 22., szerda • HÍDLAP • A hétvégén Esztergomban jártak olimpiai bajnok kajakosaink, és ha már itt voltak, akkor (ahogyan azt bővebben is megírtuk) jöttek, láttak és győztek is, méghozzá vízilabdában. A mérkőzés előtt még némi aggodalommal figyelték az ifik és a juniorok mérkőzését, de mint kiderült, nem volt okuk a félelemre. A képen látható urak valamennyien olimpiai aranyérmet szereztek Magyarországnak, mégis, közülük egy valamiért kilóg a sorból. Megsúgjuk, az aranyérem nála is stimmel, de a versenyszám és a győzelem ideje különbözik. Kolonics György (jobbról a második) ugyanis nem Athénban, hanem még Sidney-ben szerezte meg a legfényesebb érmet, ötszáz méteren kenuban. A többiek már az idei olimpia „aranynégyesének” tagjai: Kolonics mellett (a képen jobbra) Storcz Botond, a másik oldalon Kämmerer Zoltán, Vereckei Ákos, és fotó jobb szélén, állva Horváth Gábor. A vízilabda tornán - amelyre egyébként méltatlanul kevesen voltak kíváncsiak - ezúttal valamennyien egy „hajóban eveztek”, eredményesen... Kakukktojás Megerősítették fogadalmukat a karitász csoportok Hazaérkezett Esztergomba író-olvasó találkozó Nemere Istvánnal és feleségével A Babits Mihály Városi Könyvtárba családias légkörű író-olvasó találkozón vehettek részt hétfőn délután az érdeklődők. Nemere István és felesége, Nemere Ilona három és fél évvel ezelőtt költöztek el Esztergomból. Az itt töltött hosszú idő nem múlt el nyomtalanul, Nemere István ugyanis csaknem három évtizedet élt városunkban, így mondhatni: hazaérkezett. A Budapest-Esztergom Főegyházmegyében tíz évvel ezelőtt, Bajóton alakult meg az első karitász csoport. Ma már több mint húsz településen működik hasonló csoport. A tízéves működést közösen ünnepelték Bajóton és megerősítették karitász fogadalmukat. Ebből az alkalomból Molnár Alajos protonotá- rius kanonok, Nyergesújfalu és Bajót települések plébánosa interjút adott lapunknak. XXIII. János Pál pápa a maga szeretett teli személyiségével bele mosolyogta a világba, hogy az egyháznak a küldetése a szeretetet továbbadása. II. János Pál pápa pedig a harmadik évezred számára szinte házi feladatként fogalmazza meg, hogy mi keresztények a szeretet kultúráját adjuk a világnak, teremtsük meg kicsi vagy nagyobb közösségeinkben. - mondta Molnár Alajos - A szeretet kultúrájának művelői a karitász csoportok, a karitász munkatársak akiknek magyarországi védőszentje Szent ErA híd felújítását állami pénzek bevonásával, továbbá Esztergom Város Önkormányzatának beruházásával végzik. A munkálatok során új burkolatot kap az úttest és a járdák, továbbá a Tabán hídhoz hasonló új korlát és kandeláberek kerülnek a hídra. A munkálatokra az állami költségvetésből hatvanmillió forintot fordítanak, zsébet, az Árpádházi Szenteknek kiemelkedő szentje. A szentek fedezték fel igazán a szeretet kultúráját. A karitász csoportok Szent Erzsébetet tekintik védőszentjüknek, példaképüknek. Itt a bajóti régióban - tíz év óta lassú fejlődéssel bontakozott ki az emberek szívében, híveinknek nem egvszer az időseknek, máskor fiatal, szeretetre fogékony érzékeny lelkű embereknek, asszonyoknak, férfiaknak a szívében a szeretetnek ez a sürgetése, hogy lehajoljanak Szent Erzsébet példájára szegényekhez, betegekhez, elhagyatottakhoz, magányosakhoz. Szinte jellé váltak itt a környéken, amint az ünneplés műsorában és az elhangzott beszámolókban is felfedezhettük. Jel a szeretetnek a tüzével és világosságával. Az ünnepi együttlétünket különösen is megköszöntük szentmisében, Paskai László bíboros úr vezetésével. A karitász tagjai szeretetük, elkötelezettségük bizonyságaként ezen szentmise keretében megerősítették fogadalmukat. az önkormányzat pedig további tizenötmillióval támogatja a felújítást. A híd rekonstrukciós munkálatai az előzetes tervek alapján november jföze- pére-végére fejeződnek be, addig részleges útlezárásokra számíthatnak a lakosok. A forgalmat jelenleg jelzőlámpák irányítják. • BK Esztergom különbözik a többi magyarországi várostól számomra - kezdte a könyvtárban rendezett íróolvasó találkozót Nemere István. Hozzátette: több évtized nem múlik el nyomtalanul, ezért nem a hagyományos találkozót szeretné itt levezetni, hanem főleg Esztergomhoz kapcsolódó dolgokról szól majd. Minden fontos esemény egy író életében kapcsolódik a helyhez, ahol él, így az itt töltött huszonkilenc év sem múlt el nyomtalanul. Ez idő alatt dolgozott Dorogon, majd mentősként Esztergomban, sőt a könyvtárban is, ahol hétfőn tartották a találkozót. Nemere István mesélt többek között arról, hogy a múlt rendszerben őt is megfigyelték. Aktáját 1974 nyarán nyitották, akkor amikor még egyetlen könyve sem jelent meg. Mikor a kilencvenes évek végén lehetősége volt kikérni az aktáit sok érdekes dolgot tudott meg önmagáról - mesélte kissé ironikusan az író. Megdöbbenve tapasztalta, hogy mindent precízen és aprólékosan feljegyeztek róla. Persze nem csak a megfigyelésről esett szó. A találkozó előtt az író elmesélte munkatársunknak, hogy igazából minden Esztergomban kezdődött, már az írás is. 1972-ben tért haza Lengyelországból és ekkor költözött ide.- Itt laktam, mikor megjelent az első könyvem - mondta Nemere István, hozzátette: majdnem annyit jelentett számára e hely, mint Veszprém, ahol hétéves korától élt. Jót és rosszat egyaránt átélt Esztergomban. A város egy hegy az életében, amelyet kerülget időnként. Annak, hogy három és fél évvel ezelőtt mégis elköltözött, sok oka volt. Olyan környéken élt, ahol folyamatosan zajban kellett élnie. Akkoriban minden hétvégén iszonyatos hangerővel szóltak a koncertek, így nyáron harminc fokban is csukott ablaknál kellett aludnia. Szép kilátás nyílt a házából a környékre, ellátott a túlpartra is, ám mikor elé építettek egy házat, további lökést adott számára, hogy elköltözzenek. Végül elege lett a városi életből és elköltöztek, úgy véli a megfelelő helyre. Most Csongrád megye legszélén egy Csengele nevű községben él feleségével, egy erdős tanyán. A helyet még továhb erdősítették, így még pár évtized és saját erdő kellős közepén fognak élni - mondta az író. Mindentől független jó emlékezetében őrizte meg Esztergomot, ezért is jött el a találkozóra. • GK • Szegi János. Felújítják a Bottyán hidat Megkezdték a Kis-Duna fölött átívelő' Bottyán híd felújítását. A munkálatok során félpályás útlezárással engedik át a városközpontból a Mária Valéria híd felé irányuló forgalmat. Svájci Ifjúsági Fúvószenekar Táton • A táti Musik-Land Utazási Iroda szervezésében szeptember 25-én, szombaton érkezik Magyarországra Werner Dintheer egyesületi elnök vezetésével a Zürich közelében található Uzwil település 60 fős ifjúsági fúvószenekara. Vasárnap kb. 11 óra 30 perces kezdettel (a mise után) Esztergomban, a Bazilikánál térzenét játszanak Christian Wiesli karmester vezényletével a Jugendmusik Uzwil fiatal muzsikusai. A táti Kultúrházban délután 17 órától közös hangversenyt adnak a Zagyi István karnagy által vezényelt Táti Német Nemzetiségi Fúvószenekarral együtt.Ez a hangverseny is színvonalas szórakozási lehetőséget ígér a fúvószenét kedvelők egyre nagyobb táborának. A Musik- Land Utazási Iroda valamennyi rendezvényére a belépés díjtalan. Az ifjú muzsikusok Budapesten a Halászbástyán is adnak térzenét, valamint Pilisvörösváron a Cziffra György Zeneiskola Ifjúsági Fúvószenekarával lesz közös koncertje. • PR Erdélyi és német vendégek Táton A baráti kapcsolatok ápolására Tát nagyközségbe látogatott az erdélyi Kaplony település újonnan megválasztott polgármestere, Láng István valamint a jegyzőasszony és a kulturális vezetők. Az erdélyi vendégekkel egyidejűleg érkezett a német- országi Buseck és az ausztriai Molln testvértelepülésekről is delegáció. • KÁ Féja Géza Közösségi Ház a neten Tóth Tamás az esztergom- kertvárosi Féja Géza Közösségi Ház igazgatója örömmel küldte lapunknak az intézmény weboldalának címét. A világhálón böngészők ezután az: invitel.hu/fejageza/ cím beírása után tájékozódhatnak a programokról, megismerheti a városrész lakosságát szolgáló intézmény múltját és a jelen eseményei. A Galériában jelenleg Vígh István esztergom-kertvárosi amatőr fotós természetképei láthatók. • MÁ
