Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-09 / 136. szám
4 RÉGIÓ • HÍDLAP • 2004. július 9., péntek | MAI TÉMA Van-e remény a leszokásra? Az ember leginkább szeretettel gyógyítható Az itt élők már túljutottak a szenvedélybetegségen A bátorkeszi Reménység Reszocializációs Központ 1995 tavaszán fogadta első lakóit. Az otthonban családias légkör megteremtésével nyújtanak segítő kezet a szenvedélybeteg férfiaknak, hogy lebontsák szokásaikat, és új értékeket, célokat tegyenek magukévá. A csend és a nyugalom oázisaként hat rám a környezet a reszocializációs intézetben. Az intézet lakói épp ebédhez készülődnek, csendesen és szervezetten megterít az ügyeletes, és felszolgálja a lakók által készített ebédet. Megérkezik Szőcs Gizella, aki férjével, Kálmánnal együtt az intézet megálmodója és létrehozója. A kezdetekről így mesél: Több önkéntes segítővel együtt létrehoztuk a Reménység Alapítványt a függőségben szenvedők megsegítésére, majd épületet kerestünk. Itt, Bátorkeszin találtunk rá erre az akkor még csak félig kész épületre, ami eredetileg öregotthonnak épült, de már a célnak megfelelően lett befejezve az önkormányzattal karöltve.- Milyen az otthon befogadóképessége? • - 16 fő, de mi általában 14 emberrel működünk. Talán még nem vagyunk elég ismertek, mert az orvosok nemigen küldik hozzánk a betegeket. A legtöbben újságon vagy az interneten keresztül jutnak el hozzánk. Jelentkező lenne a magyar oldalról is, de sajnos az itt-tartózkodás finanszírozása egyelőre nem megoldott.- Miből tartják fenn az intézményt?- Legnagyobb mértékben a megyei önkormányzat járul hozzá a költségekhez, de alapítványok is támogatnak, és az itt lakók is fizetnek az ellátásért. Ma Szlovákiában a reszocializáció havonta 20 ezer koronába kerül személyenként - nálunk ezt 14 ezer koronából megoldottuk. Konyhakerti növényeket termesztünk — így a konyhára szánt kiadásokat 22 százalékkal csökkenteni tudtuk, de van barkácsműhelyünk is, ahol lakóink a munkaterápia keretén belül készítenek saját használatra szánt tárgyakat.- Milyen módszereket alkalmaznak a gyógyítás során?- Betegeink legnagyobb része alkoholfüggő, de egyre több a drog-, gyógyszer- és a játékautomata-függő is. Férjemmel együtt református lelkészek vagyunk, ezt a munkát viszont teljesen felekezettől függetlenül végezzük. A vallás és a hit természetesen jelen van, de csak, mint alternatívát kínáljuk fel a gyógyulni vágyóknak. Csoportos és egyéni terápiát egyaránt alkalmazunk. A csoportos beszélgetés segít abban, hogy a betegek fel tudják tárni a múltjukat, le is tudják zárni és valami újat kezdeni. Külön is odafigyelünk mindenkire, segítünk neki a problémái és az élete megoldásában. Valljuk, az ember csak komplexen gyógyítható - nemcsak szenvedélyével kell megküzdenie, hanem egész életét át kell szerveznie. Munka-, irodalom-, zene- és realitásterápia, önismereti foglalkozások, kommunikációs tréning - ezek mind be vannak építve a napirendbe. Lakóink legnagyobb része magyar ajkú, de akadnak szlovák nemzetiségűek is. Ezért a csoportos terápiák kétnyelvűek, az egyéni foglalkozásokon pedig mindenkihez az anyanyelvén szólunk. — A már gyógyult emberek az intézetet elhagyva be tudnak illeszkedni a társadalomba?- Maximum két évet lehet az intézményben tölteni, de az alkoholbetegek ritkán töltenek itt ennyi időt. Ez alatt bizony meglazulhatnak a családi kötelékek, amelyek már azelőtt sem voltak túl erősek. Éppen ezért havonta egyszer családi programot szervezünk, mert a családtagok éppúgy szenvednek e teher alatt, hiszen lelkileg kötődnek a szenvedélybeteghez. Havonta egyszer visszajárnak volt kezeltjeink is, akik tanúságot tesznek arról, hogy lehet élni függőségektől mentesen is, és, nekik hogyan sikerült visszaállítaniuk családi és egyéb kapcsolataikat. Nyáron kísérletképpen két emberrel „félutas házat” indítunk. Ez azok számára nyújt segítséget, akiknek teljesen tönkrementek kapcsolataik - félúton vannak az életük helyreállításában. Ezért segítséget kapnának az elhelyezkedés terén, akár házon belül vagy kívül. Terveink közt szerepel lehetőséget teremteni arra, hogy az itt töltött idő alatt valamiféle végzettséget szerezzenek lakóink. Ez leginkább a drogfüggőket érinti, hiszen ők fiatalok és a szenvedélyük végett a legtöbben az iskoláikat sem fejezték be.- A visszaesés terén mi a helyzet?- A tavalyi évben 12 férfi hagyta el az otthont. Nyolcán absztinensek, kettőről nincsenek információink, ketten pedig újra a segítségünket kérték. Ebéd után a kellemes nyári időben az otthon lakói közül többen a kertben relaxálnak. Itt beszélgettek né- hányukkal. A középkorú Sanyi már két éve van az intézményben. Elmondta, 92-ben munkahelye elvesztésével kezdődtek a problémái, amelyek elől az alkoholba menekült. Utált mindent és mindenkit, legfőképpen saját magát. Amikor pszichi- kailag és fizikailag is tűrőképességének határára ért, öngyilkosságot kísérelt meg. Megmentették. Ekkor sietett segítségére a bátyja, aki az interneten talált rá erre a helyre.- Többször kezeltek Lekéren, de nem segítettek. Mikor megtudtam, hogy itt fizetni kell, gondolkodóba estem, de jól döntöttem, hogy ide jöttem. Egész más a légkör, mint más intézményekben. Mivel a családi kapcsolataim megromlottak, itt szeretnék maradni még egy-két évig a félutas házban. A 23 éves Péter 14 évesen fűvel kezdte, majd áttért a heroinra. Ahogy ő mondta, nonstop be volt lőve. Többször elkezdte a gyógykezelést, de sosem fejezte be. Januárban ebből az intézetből is megszökött, de önszántából visszatért, mivel látta, hogy sokan a haverok közül már csak torzói önmaguknak. A család is kitaszította. — Tele vagyok reménnyel — mondja. Itt segít a közösség és az istenhit, de kint ki tudja. Még nem vagyok elég erős. • Bokor Klára Gábor (főiskolai hallgató) ■hh Most éppen leszokófélben 111 vagyok- Ha sokat dohány- P8Mg zom, szúr a szívem. Sze- gStoÉ* rencsére mostanában nem is esik jól a cigi. Ha akarok, le tudok szokni, bár még nem próbáltam. A nagybátyám az alkoholnak mondott örökre nemet, amikor az orvos ráijesztett, hogy az életével játszik. Egyik pillanatról a másikra hagyta abba az ivást. Dénes (útépítő) Erőszakkal, külső ráhatással nem lehet eredményt elérni. Mindenki döntse el maga, hogy meg akar-e szabadulni káros szenvedélyétől. Jómagam semmi ilyenben nem vagyok érintett, de a bátyám 35 éve dohányzik. Elsősorban az alkoholisták és a drogosok számára fontos a külső segítség, az intézményes tanácsadás. Mindig van remény. Ida (kozmetikus) A barátnőimmel több mint öt éve dohányoztunk. Aztán mindketten egyszerre lettünk terhesek, és egymást segítettük, bíztattuk, motiváltuk, hogy ne essünk kísértésbe. A túladagolás volt a legfőbb titkunk: erőltetve kell kiváltani a rosszullétet. A kellemetlen élmény, az enyhe mérgezés undort idéz elő, és ez a leszokás első lépcsőfoka. Magdi (nyugdíjas) Amíg pénz van az alkoholban, a drogüzletben, addig nem érdemes foglalkozni a probléma kezelésével. A cigiről való leszokást áremeléssel csak akkor lehetett volna elérni, ha drasztikusan történik. Elhibázott, ahogyan a kormány csinálja, hogy 50 forintonként kúszo- gat fölfelé, rászoktatva az embereket a lassú, fokozatos drágulásra. A design integrálódása • A püspöki város, az UNESCO világörökség részévé nyilvánított Bamberg a füstölt sör (rauchbier) hazája. A város egyik fő nevezetessége az a XI. századi lovas szobor, amely állítólag István királyunkat ábrázolja, de legalább ehhez fogható látványosság II. Henrik és Kunigunda síremléke, valamint a Velencére emlékeztető belváros. A valaha birodalmi képviseleti joggal fölruházott püspökséget II. Henrik császár alapította. Bamberget a történelem már 902-ben említi; eleinte a Badenberg grófoké volt, később a bajor hercegek kapták. Fontossága a Bambergi püspökség alapításával kezdődött. A bambergi püspökök a német birodalom történetében több ízben jelentékeny szerepet játszottak. A püspökséget, amelynek területe 3508 négyzetkilométer, lakóinak száma pedig 207 000 fő volt, 1802-ben, a luneville-i béke értelmében világiasí- tották és Bajorországhoz csatolták, majd 1877-ben érsekséggé emelték. A város a bajor felső frank kerületben, a Regnitz két partján terül el, lakóinak száma 35 815 fő. Bamberg részben síkon, részben halmokon épül, a két részt nyolc híd köti össze. A terek száma csekély, legnagyobb a Maximiliansplatz, monumentális kúttal. Legkiválóbb épülete a magaslaton álló pompás dóm, a késő román építészet egyik legkitűnőbb műve (alapjait II. Henrik vetette meg, 1004-ben). A dóm fő ékességei a tornyok, az északi oldalon fekvő ajtó, II. Henrik császár síremléke, és az ösz- szesen huszonkettő, szenteket ábrázoló dombormű. Jelentékeny épületei még a Jakab-templom (1073 és 1109 között épült), a tiszta gót stílusban épült Mária-templom, a püspöki rezidencia, a régi városháza és az érseki palota. Bamberg egykori lakóinak főfoglalkozása a gyapotfonás- és szövés, a fafaragás, a szivargyártás, a porcelánfestés és a sörfőzés volt, s a hagyományok több vonalon is fennmaradtak. A régió életét tekintve régi és nagyon jelentékeny foglalkozás még a kertészet is. A város az átlagosnál több tudományos és jótékony intézettel bír, ezek közül a leghíresebbek a csillagvizsgáló, a gazdag könyvtár (több mint 5000 értékes inkunábulum) és a városi fgrmészet- rajzi múzeum. A környék': legszebb helyei a Theresienhain (park és fürdő), Bug falu és Marquardsburg. • SEM A Moholy-ösztöndíjasok munkáiból nyílt kiállítás a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. Az Anyag és forma címet viselő tárlaton hat művész munkája tekinthető meg kedd kivételével minden nap augusztus elsejéig. A fiatal formatervezők számára évente meghirdetett Moholy Nagy László ösztöndíjat 1988-ban alapította három minisztérium. Az ösztöndíjakat először 1989-ben adták ki. Az idei pályázati kiírásban célkitű- I zésként szerepelt, hogy a pályamunka segítse elő a hazai tárgy- és környezetkultúra fejlődését, gyártmányaink versenyképességének növelését, valamint segítse az ipari formakultúra fejlődését és elterjedését, a design integrálódását az innovációba. A pályázat alapítónak további célja az volt, hogy segítsék a fiatal pályakezdő formatervezők, iparművészek szakmai fejlődését, akik munkáikkal így hozzájárulnak a hazai ipari formakultúra színvonalának emeléséhez, közvetve pedig a hazai gazdaság versenyképességének növeléséhez - ismertette az ösztöndíj kiíróinak törekvését Baricsa Katalin, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Iparművészeti tagozatának titkára.- Az itt kiállító fiatal iparművészek o =5 m ö H- O k. • is kívánatosnak tartják, hogy az általuk képviselt művészi kifejezésmódok az önök és mindenki számára hozzáférhetőek, megtapasztalhatóak, értelmezhetőek legyenek, és ehhez az értelmezési, közlési tehát kommunikatív befogadáshoz az önök értelmi és érzelmi egyensúlyának rezonanciájára van szükség. A kiállított anyagokról és formákról önök is szabadon rendelkezésre bocsáthatják gondolataikat a mindenségnek - e gondolatokkal adta át Baricsa Katalin a tárlatot a közönségnek. A kiállító művészek közül Ágoston István é' Nagy Lantos Marianna is jelen volt a megnyitón. • GK Bemutatkoznak Esztergom testvérvárosai
