Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-11 / 181. szám
2004. szeptember 11., szombat • HÍDLAP 11 _____________________________hídlapmagazin „ A léleknek kell megszólalnia.. ” A Főszékesegyházban tartott gálakoncerttel és hangversennyel múlt vasárnap ért véget az I. Esztergomi Nemzetközi Oratórium-ének Verseny. Esztergom kulturális élete újabb tartópillérrel bővült, melyre támaszkodva, arra építkezve a város királyi rangja hazai és a nemzetközi megítélésben is tovább emelhető. A zsűri összetételében, a versenyzők felkészültségében és a szervezés minőségében magas mércét állítottak. E három tényező összehangolt munkájának végeredményeként döntöttek úgy a rendezvény létrehozásában közreműködők, hogy az esztergomi oratóriumversenyből hagyományt teremtenek. A nagy sikert aratott gálakoncerten a verseny győztesei mutatkoztak be a nagyközönség előtt, majd Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus című darabját hallhatták a résztvevők a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság, valamint Molnár András, a Magyar Állami Operaház tenorénekese közreműködésével és Virágh András karnagy vezényletével. A hangverseny után Lehr András versenyigazgatóval, dr. Hamari Júliával a zsűri elnökével és tagjaival, Pitti Katalin Liszt-díjas operaénekessel, Ács János karmesterrel és dr. Temesi Mária operaénekessel, a Szegedi Egyetem tanszékvezető professzorával beszélgettünk.-A rendezvény befejeztével hogyan értékelik az oratórium-énekversenyt? Hamari Júlia:- Eddigi tapasztalataimhoz mérve a szervezők hozzáállásával és a versenyzők többségének felkészültségével is nagyon elégedett vagyok. Nagy tisztelettel fogadtam a verseny bíráinak élére szóló felkérést, bár akkor még nem tudtam, hogy az egy hétig tartó kemény munkánk során szinte baráti egységbe kovácsolódunk. Mindent meg tudtunk vitatni, képesek voltunk véleményeinket ütköztetni, majd a végén közös egyetértéssé formálni. Nemrég vettem részt a lipcsei Bach-verse- nyen, mint zsűri-elnök. Most már tudom, hogy az ottani rideg hangulathoz képest -a zsűritagoknak egymáshoz sem szabadott szólniuk- mit jelentett ez az esztergomi verseny. De nem csak kollégáimmal, hanem a szervezőkkel is olyan fokú eszmei egyetértés alakult ki, olyannyira azonosak voltak az elképzeléseink és világnézetünk, hogy páratlanul felemelő érzésekkel térek haza Esztergomból. Eddig minden versenyen szégyelltem magam tanítványaim produkciója miatt a zsűri tagjai előtt. Itt nem ez történt. Ketten az első helyen végeztek, s mindkettőjük eredménye mögött rengeteg munka áll. Ezen a pályán előre kerülni borzalmas szenvedésekkel jár. Aki nem járta végig saját szenvedésének útját, nem jutott el az emberi szeretet csúcsára, hangjával nem képes érzéseket közvetíteni, a hallgatóságot megérinteni. Temesi Mária:- Az elődöntőktől egészen a verseny csúcspontjáig a szemünk láttára fejlődtek, hatalmasakat léptek a versenyzők. Többségük még soha nem énekelt nagyobb közönség előtt, és nem vette munkájukat nagyító alá eddig még ilyen magas követelményeket diktáló zsűri. Egyszerűen belekényszerültek, hogy a lámpalázat és önbizalomhiányukat félresöpörve a maximumot hozzák ki magukból. Csak így lehetett talpon maradni, az elsők közé jutni egy olyan megmérettetésen, ami az összes körülményt figyelembe véve nagy valószínűséggel nemzetközi hírnévre tehet szert a jövőben.- Nehéz volt kialakítani a verseny végleges sorrendjét? Lehr András:- Több nemzetközi verseny lebonyolításában és bírálatában vettem részt. Ezek végeredményére általában az a jellemző, hogy vagy a versenyzők teljesítménye, vagy a zsűri véleménykülönbsége miatt nem tudnak első helyezettet hirdetni. Az első esztergomi versenyen viszont olyan énekesekkel és olyan szoros egyetértésben működő zsűrivel dolgoztunk, hogy két kiváló előadó között osztottuk meg az első díjat. Másrészt Esztergom és az itteni szervezők csodálatos légkört teremtettek munkánkhoz, rendkívül pozitív hozzáállásukkal is hozzájárultak a végső sorrend kialakulásához. J A díjazottak A jókedvű zsűri Ács János:- A két első helyezettünk - Ercsényi Orsolya és Sarah Maria Sun- olyan magas művészi értékeket képvisel, mellyel a világ bármely országában megállják majd helyüket. Egyszerűen nem lehetett őket egymás elé vagy mögé sorolni az összes figyelembe vett szempont alapján. Mindketten kiforrott hanggal és erős egyéniséggel rendelkeznek. Ercsényi Orsolya produkcióját magam kísértem zongorán a döntőben és a gálahangversenyen is, de mindkettőjükkel igazi élmény volt együtt dolgozni.- Kikerülhet a verseny győztesei közül világhírű operaénekes? Pitti Katalin:- A zenét semmilyen formában nem lehet úgy megszólaltatni, hogy nincs bennünk kapcsolat Istennel. Az oratórium-énekléskor is a léleknek kell megszólalnia, vissza kell adnia azt az erőt, amit az énekes sok-sok év munkájával fedezett fel, dolgozott ki magából. A világszínvonalhoz, az előadó teljes lényéből való énekléshez szükség van a bennük rejlő teremtő minőség megtalálásához. Ez hosszú, áldozatokkal és rengeteg tanulással kikövezett út, melyhez magas fokú önismeretre is szükség van. Én úgy látom, ezek a fiatalok már útban vannak az igazi sikerek felé. • Lörincz Zsuzsa (másodközlés) <5 *o Sissy - a magyarok királynéja Százötven évvel ezelőtt kötött szerelemházasságot Ferenc József Erzsébet bajor hercegnővel. A magyarok királynéja legendás volt szépségéről, finom nőiességéről. Önszorgalomból tanulta meg a magyar nyelvet, és az osztrák udvar, főleg anyósa akarata ellenére egyre többször szólt bele az államügyekbe. Köztudott, hogy az 1867-es kiegyezés megkötésében is nagy szerepe volt. 1898. szeptember 10. azonban tragikus dátum volt a királyné életében. Genfben egy merénylő leszúrta, amely sérülésbe még abban az évben belehalt. Alakja azóta legendává vált, parkokat, tereket neveztek el róla, az esztergomi Erzsébet-park is az ő nevét viseli, Budapesten egy híd őrzi emlékét. Legkisebb lányáról, a Budán született magyar kislányról, Mária Valériáról nevezték el az Esztergomot Párkánnyal összekötő Duna hidat. Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő - családi körben csak Sissy - 1837. december 24-én született. Ferenc József osztrák császár 1854. április 24-én a bécsi Ágoston-rendiek templomában fényes ünnepségek keretében vette feleségül Erzsébet hercegnőt. A császár eredetileg a bajor király idősebbik leányát, Ilonát vette volna nőül, de amint megismerkedett az elragadó Erzsébettel, úgy döntött, hogy őt választja jövendőbeli nejéül. Szerelemházasság volt tehát, ami uralkodóházaknál akkoriban ritkaságnak számított. Életük mégsem volt felhőtlen, mivel Erzsébet rosszul viselte a bécsi udvar merev és formaságokhoz ragaszkodó légkörét. Férjével keveset lehetett együtt, hisz az uralkodót lefoglalták a mindenkori államügyek, ám annál több időt töltött az őt állandóan bíráló anyóssal, akitől rettegett. Bármilyen jelentéktelen helyet foglalt is el Sissy az udvarban, népszerűsége a lakosság körében egyre nőtt. Ennek politikai okai is voltak; amióta a császár megnősült, óvatos liberali- zálódási folyamat indult el. 1863-ban elhatározta, hogy komolyan foglalkozik a magyar nyelvvel, és nyelvtanárt fogad. 1864-ben Erzsébet már olyan kísérőnőt keresett, akivel majd magyarul tud beszélgetni. így került sor Ferenczy Ida kiválasztására, akinek nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni. Férje iránta érzett vonzalmát kihasználva az 1866-67-es magyar kiegyezés és az ezt követő budapesti koronázás alkalmával fellépett a magyarok előnyben részesítése érdekében. Ez olyan lépés volt, mely egyrészt más nemzetiségek, főleg a csehek háttérbe szorításával járt, másrészt viszont az egész birodalomban döntően erősítette a liberális irányzatot. Magyarországon Erzsébet máig nagy tiszteletnek örvend. 1867-ben megtörtént a Kiegyezés és Erzsébetet június 8-án magyar királynévá koronázták a budai Nagyboldogasszony, azaz a mai Mátyás templomban. Erzsébet a nő Harminc éven keresztül Erzsébetet tartották a világ legszebb asszonyának. Világhírű haját órák hosszat fésülte fodrásznője. Bár a négy gyermek után is igen karcsú maradt, derekát 50-53 cm-re befűzni szintén időigényes munka volt. Az örökös koplalással sikerült megőriznie karcsúságát, a napi több órás sportolással hajlékonyságát és kecsességét. Erzsébetnek ez az örökös foglalatoskodása a „külsőségekkel” valóságos szépségkultusszá fajult. Sissy megvetette a monarchikus államformát, melyet idejétmúlt „romhalmaznak” tartott. Főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar - szemében - kicsinyes nyüzsgésén. Fia, Rudolf halála után Erzsébet viszont kizárólag feketében járt, és soha többé nem engedte magát lefestetni. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, itt érte a halálos késszúrás. Egy Lucheni nevű olasz anarchista elrontott, örömtelen életét akarta megbosszulni rajta, aki számára az elérhetetlen gazdaságot és szépséget jelentette. Bécsben, a kapucinusok kriptájában helyezték örök nyugalomra. • GK
