Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-09-11 / 181. szám

2 HÍDLAP • 2004. szeptember 11., szombat SZLOVÁKIA Indulhat a „füstüzlet” Az üvegházhatást előidéző gázo­kat kibocsátó gyárak jövő évtől kezdve kereskedhetnek az általuk ki nem merített károsanyag-kibocsátási kvóták fennmaradó részével. Az ezt lehetővé tevő törvényt tegnap fo­gadta el a parlament. A jogszabály lefekteti azokat a szabályokat, amelyek mellett a gyá­rak eladhatják a számukra megsza­bott, de ki nem merített károsanyag- kvóta fennmaradó részét. Azok az üzemek viszont, ahol magasabb a károsanyag-kibocsátás, más üzemek­től vásárolhatnak. Az Európai Unió területén található gyárak mindegyi­ke részt vehet majd a kvótaüzletben. Szakértők azt várják, hogy Szlová­kia gyárai nem fogják kimeríteni a számukra meghatározott mennyisé­geket, ezért ők értékesíthetik majd részüket, például a nagyfelhasználó­nak számító német üzemeknek. Az elnök is adakozott Kétszázezer koronát adományo­zott Ivan Gasparovic köztársasági el­nök a kelet-szlovákiai árvízkárok fel­számolására. Az elnök a pénzt egyenlő arányban osztotta szét a Kassai és Eperjesi kerületek között. Ma alakul a Kisebbségek Pártja Ma tartják a kommunista pártból kivált Herman Arvay nevével fém­jelzett Kisebbségek Pártja alakuló ülését. Az alapító elmondása sze­rint ma fognak megegyezni a párt alapszabályáról és megválasztják a párt vezetőségét is. Az elképzelések alapján megválasztják majd a párt elnökét és a nyolc alelnököt. A tö­mörüléshez csatlakozott minden ki­sebbség egy alelnökkel fog rendel­kezni, kivéve a romákat - ők három alelnököt állíthatnak. Arvay meglátása az, hogy frissen alapított pártja a 2006-os választások után a parlamentbe is bekerülhet. • -K­Nem cél az autonómia Folytatás az 1. oldalról Bugár azt is elmondta, hogy az MKP egyetért a külföldön élő szlo­vák kisebbség támogatásával. Azt ja­vasolta, hogy a külföldön élő szlová­kok számára hozzanak létre egy önál­ló hivatalt, amely gondoskodna ró­luk. - A gyöngébbekkel kell bőkezű­en bánni - mondta Bugár. Viliam Veteska, a HZDS és a parla­ment alelnöke szerint az MKP nem ké­pes orvosolni Dél-Szlovákia gazdasági problémáit, ezért „veszi elő a kön­nyebb témákat”. Úgy véli, hogy az MKP politikusai kijelentéseikkel feles­legesen izgatják fel az állampolgárokat, akiknek teljesen másfajta problémáik vannak. A legjobb kisebbségi politiká­nak azt tartja, amikor a nemzetiségileg vegyesen lakta területek gyors gazda­sági fellendülésére kerül sor. Szerinte a szlovák állam még nem olyan fejlett, hogy egyszerre több nyelvet is hasz­náljanak a parlamentben. • RGA Kisebbségek találkozása Csáky Pál miniszterelnök-helyet­tes csütörtökön találkozott Ján Fuzikkal, a magyarországi országos szlovák önkormányzat elnökével. Szóba került többek között a szlovák közszolgálati televízió (STV) vételé­nek a lehetősége a szlovákok laktak magyarországi régiókban. A közeljö­vőben tárgyalni fognak az STV veze­tőségével is, hogy minél előbb meg­valósulhasson ez a projekt. Ezenkívül beszéltek még azokról a szlovák tanárokról is, akiket az anyaor­szág fog küldeni a magyarországi szlo­vák tannyelvű iskolákba. Fűzik ideális­nak tartaná, ha az iskolák választhat­nák ki a tanárokat. A miniszterelnök­helyettes eszmecserét folytatott Fuzikkal arról is, hogy a szlovák kor­mány a jövőben miként fogja támo­gatni a magyarországi szlovák kisebb­séget. Csáky tájékoztatta a szlovák ön- kormányzat elnökét, hogy a kormány az elfogadott 11 millió koronán kívül még további 3 millió koronát különí­tett el a magyarországi szlovák nemze­tiségi intézmények számára. Végül Csáky a budapesti Szlovák Kulturális Intézetben megnyitotta a jernyei roma gyerekek és a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium diák­jainak közös jótékonysági kiállítását, amely az Egy barátság színei címet viselte. A kormányfő-helyettes meg­nyitó beszédében elmondta, hogy a festmények a gyerekek tehetségét és a roma kultúra szépségét igazolják. - A képek egy megváltozott gondolkodás- módot és a roma közösséggel szembe­ni megváltozott viszonyt tükröznek - fejezte be mondanivalóját Csáky. • RGA Többet keresünk - kevesebben dolgozunk Tavalyhoz képest jelentősen, 9,5 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma Szlovákiában, így országosan elérte a 18,5 százalékot - derül ki a Statisztikai Hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérései­ből. - A mi felméréseink azért ború­látóbbak a Munkahivatalok által megadott adatoknál, mert az ő ki­mutatásaik csupán a bejegyzett munkanélküliekkel számolnak - nyilatkozta Peter Mach, a Statiszti­kai hivatal elnöke azzal kapcsolat­ban, hogy a munkanélküliség kap­csán rendszerint nagyon eltérő ada­tok kerülnek nyilvánosságra. A munkanélküliségi arány növekedése ellenére a szakértők úgy vélik, nincs ok az aggodalomra, mert a statiszti­kusok szerint az ország többi, főbb gazdasági mutatója javulást mutat. Az állítólagos javulást az évközi szinten 9,6 százalékkal, 15 472 koronára növekedő átlagbérek jelentenék, ami viszont az infláció figyelembevételével már csupán 1,3%-os reálbérnövekedést jelent. A növekedés viszont csalóka le­het, mert a fogyasztói árak növekedé­sét is számításba véve több ágazatban, így az egészségügyben és az iskolaügy­ben valamint a vendéglátóiparban is csökkent a vásárlóerő. Ennek ellenére a polgárok nem taka­rékoskodtak, mivel a múlt évihez ké­pest a béreknél több mint kétszer gyorsabb ütemben (2,9%) nőtt a ház­tartások fogyasztása is, ami a megtaka­rítások csaknem tíz százalékos csökke­néséhez vezetett. Ezzel együtt nem ja­vult az átlagcsaládok kiadásmegoszlása sem, mert amint az kiderült, továbbra is élelmiszerre költik a bevételeik egy­negyedét, ami a nyugat-európainál sokkal rosszabb arány A lakásra és lak­hatásra fordított kiadások esetében a bevételeik egy harmadát költötték. . -B­A Világbank elismerése Szlovákiának Az elmúlt év során az üzleti klíma leginkább Szlovákiában és Kolum­biában javult - állítja legfrissebb jelentésében a Világbank. A szervezet elemzése szerint ebben a két országban jelentősen csökkent egy új cég megalapításához szükséges idő, rugalmasabb lett a munkaügyi szabályo­zás, és egyszerűbb a hitelfelvétel. A re­formok hatására gyorsult a növekedés, nőtt a foglalkoztatottság, és visszaszorult a feketegazdaság - állította a BBC. A jelentés szerzői egy új cég meg­alapításához és beindításához szük­séges idő alapján rangsorolták az or­szágok gazdaságát. Állításuk szerint a gyors cégalapítás lehetősége átlát­ható eljárást, alacsony költségeket és tiszta munkaügyi szabályokat is je­lent. Másképpen szólva az új társasá­gok sokkal inkább az alaptevékenysé­gükkel, mint a bürokráciában való el­igazodással foglakoznak. A Világbank szakértői szerint a lis­ta elején álló országokban átlagosan 27 napig tart egy új vállalat megalapí­tása, a középmezőnyben ugyanez 59 napot vesz igénybe. A pénzintézet ne­gatív példaként néhány afrikai orszá­got említ: Csádban egy cég megalakí­tása érdekében 19 különböző bürokra­tikus folyamaton kell keresztülmen­nie egy adott cégalapítónak, Kongó­ban 155 nap alatt jegyeznek be egy új társaságot, míg Angolában több mint három évet vesz igénybe egy szerző­dés végrehajtásának elérése. • NS Megálljt parancsolnak a befolyásos üzletláncoknak Szétosztották az utalványokat A parlament elfogadta az üzletlán­cokról szóló törvénymódosítást, amely megakadályozza, hogy a nagy áruházláncok a beszállítókkal szem­ben visszaéljenek gazdasági erejükkel. A jelenleg hatályos törvénnyel szem­ben megváltozik a gazdasági erő defi­níciója, amelyet az Európai Bizottság szerint nem lehet konkrét számmal meghatározni. A hatályos jogszabály szerint a vállalkozó akkor rendelkezik gazdasági erővel, ha a piaci részesedé­se meghaladja az 5 százalékot vagy éves bevétele magasabb, mint 1,5 mil­liárd korona. Az elfogadott módosítás szerint gazdasági erőnek fog számítani az is, ha a beszállító függ az áruház­lánctól, és ezért az üzletlánc számára kedvezőbb szerződési feltételeket kell ajánlania, mint a többi vevőnek. A tör­vény alapján a gazdasági erővel törté­nő visszaélés ellentétben van a keres­kedelem alapelveivel, és ezért tilos. A banki tevékenységről és az állami bankigazgatásról szóló törvénymódosí­tás egyenértékű és egyenjogú feltétele­ket biztosít a banki tevékenységet vagy banki módszerrel végzett tevékenysé­get folytató vállalkozóknak. Ez azt je­lenti, hogy mind a szlovák, mind a kül­földi jogi és magánszemélyek egyforma szabályok szerint tevékenykedhetnek. A törvénymódosítást Szlovákia euró­pai uniós tagsága követelte meg. A mó­dosítás továbbá lehetővé teszi a szabad áruáramlást, valamint a cégek, vállala­tok szabad mozgását. A képviselők a robbanóanyagokról szóló jogszabály­módosítást is elfogadták, amely a piro­technikai eszközökkel kapcsolatos meg­torló intézkedéseket is szigorítja. • RGA Az alap- és középiskolák nagyrészében már ezen a héten szétosztották a diákok szakkörláto­gatásra jogosító utalványait. A tan­év első négy hónapjára szóló, fe­jenként 300 korona értékű utalvá­nyokat a gyermekek a szakköröket üzemeltető oktatási intézmények­nek adhatják le. Frantisek Tóth, az oktatási minisz­térium államtitkára hangsúlyozta, hogy a diákok a 75 korona értékű utalványokat nemcsak abban az isko­lában adhatják le, amelyet látogatnak, hanem választhatnak bármely olyan oktatási intézmény közül, ahol az ér­deklődésüknek megfelelő szakkör működik. - Ha egy diák például mo­dellező szakkörre szeretne járni, de a városban csak egy intézményben működik ilyen, akkor annak az iskolá­nak adja le az utalványát, legkésőbb szeptember 30-áig. Tóth szerint az utalványrendszer célja az, hogy a szülők dönthessék el, mely iskolák milyen mértékben részesüljenek na­gyobb mértékű állami támogatásban. • -K­Száraz Róbert jegyzete Adó-vevő Jövőre minden másképpen lesz. A kormányzó pártok úgy tűnik, megegyeztek, és most van kecske is, meg káposzta is. Lesz adócsök­kentés, pontosabban egyik adó­kulcs százalékának csökkentése, kétkulcsos szja., és lesz adóemelés is, pontosabban a céges megtaka­rítások és tőkejövedelmek adójá­nak emelése. A választási ígérete­ik lajstromában szociál-liberális politikusaink újabb formás kis pi­pát rajzolnak majd. De hogyan is van ez? Mennyi is az annyi? Azt mondják tehát, hogy bruttó másfélmilliós éves kereset mellett már elérjük a maximális, harmincnyolc százalékos sávot. Nagyjából ez azt jelenti, ha valaki havonta hazavisz hetvenötezer fo­rintot, (nem semmi) és karácsony előtt némi kis pulykapénzt is, ak­kor ő ebbe beleesik, már menő burzsuj, és éppen olyan arányban adózik, mint aki hetvenötmilliót keres. Viszont jó hír, hogy aki e határt nem éri el, annak csökken az adója, tizennyolc százalékra. Kiváló. Azt döntse el mindenki, hogy a hazai állásban dolgozó né­pességnek ily módon hányad része fog a mostani legmagasabb kulcs­csal adózni, lesz hivatalosan is jó­módúvá nyilvánítva. így már meg­érthetjük Gyurcsány miniszterel­nököt helyettesítő miniszter úr minap elhangzott parlamenti nyi­latkozatát, miszerint: „Ma köny- nyebb az élet, nagyobb a jólét”. Hát gondoljuk csak meg, tényleg. No, és az igazán gazdagok tovább reszkethetnek, mert a társadalmi igazságosság jegyében a tőkejöve­delmek adóját húszról huszonöt százalékra emelik majd. Persze ez sajnos igaz valamennyi kisvállalko­zásra, egyéni (kényszer)vállalkozóra is. Aki tehát bolond módon spájzol­na, pénzt hagyna a cégecskéjében rosszabb időkre, vagy éppen az osz­talékból gondolta fedezni a jövedel­mét, az most vakarhatja a fejét, ne­gyedét viszi az APEH. Adnak és elvesznek, átszabnak és újragondolnak, vakítanak minket a szövegeikkel. Mi meg számolga­tunk egyre kevesebb meggyőződés­sel. Társadalmi igazságosság nevé­ben fizessenek a gazdagok... de hisz, ... én is az vagyok. Ott egye fene, lesz, ahogy lesz. Lényeg, hogy az autópályák szépen épüljenek. ÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Lapterv: Balage P Szeder Tervezőszerkesztők: Ágfalvi Loretta, Latkóczy Béla Szerkesztőségi titkár: Jászberény iné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: + 36 ( 33 ) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelőssé­get. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 0 3 Stúrovo, Továrcnská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Next

/
Oldalképek
Tartalom