Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-07-08 / 135. szám

7 KALEIDOSZKÓP 2004. július 8., csütörtök • HÍDLAP • Kiss Csaba: A dög Lányregény 2 részben (Jössz te még az én álmaim utcájá­ba...) az Esztergomi Várszínház és a Kecskeméti Katona József Színház közös bemutatója Kortárs magyar dráma bemutatóján mindig kicsit izgulnak a színigazgatók, pedig a nagy klasszikusok is „kortár­sak” voltak egyszer és aktualitásuk emelte őket a halhatatlanok sorába. Pinczés István rendező gyakran vállal­ja kortársai műveinek színrevitelét, ta­lán mert érzékeli az egyre nagyobb ér­deklődést a közönség részéről és a szakmai elismerés sem marad el. A Dög szerzője, Kiss Csaba sokoldalú, nyughatatlan színházi ember. Szám­talan darabot rendezett, dramatizált és hamarosan megjelenik öt drámáját tartalmazó kötete. A klasszikus műve­ket is újragondolta, átírta, amikor elő­adást rendezett és drámai formát öl­tötték kezében a Csehov novellák és le­velek is. A Dög című színművét szinte egyszerre kezdték el próbálni Kecske­méten és a Vígszínházban. A látszólag egyszerű szerelmi háromszög történe­te, a szerző saját bevallása szerint, igaz történetek cserepeiből állt össze ben­ne drámai művé. Kiss Csaba, aki gyakran rendezi saját darabjait is, a következő sorok­kal engedte útjára művét: „Olyan furcsa érzés ősbemutató előtt újra kézbe venni a darabot. Az én darabom - és mégsem. Valami idegen illat, 'premier'-parfüm van raj­ta, mint egy titkos utakon járó nőn. Forgatom a nyomtatott szöveget. 'A feleség sír' - írja a 'szerző'. Milyen különös: ezek most még csak szavak, betűk, papíron fekvő ap­ró fekete ábrák, foltok. Hamarosan egy élő nő - sőt két élő, eleven nő - arcán fog valódi, enyhén sós könny folyni, azért, mert valaki azt írta a papírra: 'a feleség sír1. És ha jól írta, és ha jól sír, akkor estéről estére egy csomó ember fog furcsa bizsergést érezni a szeme tájékán, szorítást a torkában, ott, amikor 'a feleség sír'. És ahol azt írja a hideg, fekete betű, hogy 'ráfonódik forrón, szomjasan', ott hamarosan két valóságos élő em­ber, egy középkorú férfi és a serdülő­korból éppen csak kinőtt lány fog vággyal, 'forrón szomjasan' összeölel­kezni. Egymást kívánó, valódi vágy- gyal - ha jó nekik együtt játszani. Le­het, hogy arra a jelenetre egymásba is szeretnek - egy kicsit. Azért, mert úgy jobb, izgalmasabb nekik eljátsza­ni azt, amit valaki két évvel ezelőtt egy éjszaka, egyedül papírra vetett. Furcsa dolog ez. Illúzió. Misztéri­um. Színház.” • Kiss Csaba Július 9-10. (péntek-szombat) 21.00 óra, (esőnap: július 11. vasárnap). Belépő­díj: 1500,- Ft, nyugdíjasoknak: 500,- Ft L L 1 T Á S O K K 1 Á Végh Éva festőművész „Séta az Univerzumban” című kiállítását te­kinthetik meg az érdeklődők a Vár­múzeum Rondellájában. Tímár József és Benjamin Pöttinen fotóművészek „Légihíd” című természetfotó kiállítása nyílt meg a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó aulájában a Magyar- Finn Baráti Kör szervezésében. Az Esztergomi Művészek Céhe tár­lata látható a Bajor Ágost Művelő­dési Ház és Kultúrmozgóban, a „Céh Galériában”. A Szentgyörgymezői Olvasókör gyermek rajzszakkörének kiállí­tása tekinthető meg az olvasókör nagytermében. Antoni Waterloo Tájkarcok című ki­állítása nyílt meg a Keresztény Múzeumban. A tárlat október 3-ig lesz megtekinthető. Kiss György és Vagyóczky Károly, íooo éves pénzek érmén és papí­ron című kiállítása augusztus elejé­ig tekinthető meg a Vármúzeumban. Szűts Bálint kiállítása nyílt meg a Műhely-Hidak (a Párkány-Eszter- gom Baráti Egyesület találkozó-so­rozata) keretein belül az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban. Korga György festőművész és Len­gyel Rita grafikusművész közös kiállítása tekinthető meg a Dobó galériában. Nyergesújfalu Bazsonyi Arany festőművész kiállí­tása tekinthető meg szeptember 10- ig Nyergesújfalun, a Kernstok Ga­lériában (a Polgármesteri Hivatal épületében). Piliscsaba A piliscsabai Uradalmi Mázban (Templom tér 13.) Tárgyi emlékek Piliscsaba múltjából címmel nyílt kiállítás. A kiállítás augusztus 16-ig tekinthető meg. A piliscsabai Uradalmi Házban (Templom tér 13.) Varga Csaba „Közeledés az Egyhez” című tár­lata nyílt meg. A kiállítás augusz­tus 16-ig tekinthető meg. PROGRAMOK-RENDEZVÉNY EK Esztergom Július 9-10-én (péntek-szombat) 21.00 órától az Esztergomi Várszín­ház és a Kecskeméti Katona József Színház közös produkciójaként Kiss Csaba: A dög. Lányregény 2 részben (Jössz te még az én álmaim utcájába...) című darabja lesz lát­ható (esőnap: július 11., vasárnap). Belépődíj: 1500,- Ft, nyugdíjasok­nak: 500,- Ft. Július 17-25. között kerül megren­dezésre az Aranyhíd 2004 Jógafesz­tivál a Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgóban. Részletes in­formáció: 401-482, 06-20/563-43-89, www.invitel.hu/hummelr. VII. Politikatörténeti Nyári Egyetem - Esztergom, 2004. július 5-10. Július 7. szerda 9:30 Báron György: Mítoszteremtés a film eszközeivel. 11:30: Galántai Zoltán: A tudomány és a földönkívüli civilizációk mítosza. Július 8. csütörtök 9h: Kende Tamás: Kommunista mítoszok és mitikus kommunisták. llh:Tamás Gáspár Miklós. 14:30: Andor László: Az Amerika-mítosz. 16:30: Az én XX. századom (filmvetítés). 20 h: Meghí­vott vendégünk: Enyedi Ildikó. Július 9. péntek 9h: Melegh Attila: A Kelet-Nyugat mítosz funkciója a globalizáció korában llh:Halmos Károly: Polgár(i)ság és vállalkozás. Hiedelmek és várakozások a rend­szerváltoztatás idején. 14:30: Szalai Erzsébet: A kapitalizmus mítosza, valósága és a rendszerváltás. 16:30: Dobrovits Mihály: Mítosz és törté­nelem (Kelettől Nyugatig). Záróest. Helyszín: Körősy László Középiskolai Kollégium. Visegrád Július 9-10-11-én rendezik meg a 20. Visegrádi Nemzetközi Palotajáté­kokat. Programok: kézműves vásár, régi mesterségek bemutatója, kö­zépkori gyermekjátszóház, törté­nelmi táncbemutatók, kiállítások, trubadúrverseny, szerelmi hétpró­ba, vásári komédiák. Nyergesújfalu Július 9-10-ll-én kerül megrende­zésre a hagyományos 15. Városi Na­pok és Sörfesztivál a Polgármesteri Hivatal szervezésében, a nyergesúj­falui íjászpályán. Július 10-én szombaton 9 és 13 óra kö­zött a Bóbita Óvodában (Május 1. tér) véradást szervez a helyi Vöröskereszt. Július 11-én vasárnap lecsófőző­fesztivált szervez a nyergesi önkor­mányzat. Az elkészült ételeket Ko­vács Lázár és Kaszás Géza fogják értékelni. Jelentkezni a nyergesi Polgármesteri Hivatalban lehet (455-299) Inokay Zsombornénál. Neszmély Július 16-17-én Dunai Ritmus Feszti­vál lesz a neszmélyi Millecente- náriumi Emlékparkban. A Nemzet­közi Ifjúsági Zenei Találkozón fellép többek között a Hooligans, valamint a Kispál és a Borz. A jegyek 2 napra 1750 Ft (elővételbe: 1500 Ft), 1 napra 1000 Ft. Sátorozási lehetőség van! Onagy Zoltán írásai NAP! BULVÁR Temetés A halál mindig váratlan. A halál mindig elkeserítő. A halál edz bennünket, magyaros edzés, hogy szokjuk, ne lepődjünk meg, ne csodálkozzunk na­gyon más napokon, amikor simán palira vesznek, amikor nincs külön ideo­lógiája. A halál bizonyosan spártai próbatétel. A temetés olyan, hogy bár­mennyit kell fizetni, akkor is sok, akkor is úgy érzi, aki gyászban van és fi­zet éppen, hogy ekkora kíméletlenség (Palócföldön egyszerűen szemétség- nek nevezik), amit a temetkezési vállalatok és vállalkozók tesznek vele, el­képzelhetetlen. De nem szól. Van baja elég, nem akarja szaporítani. Mert nem is tudja, mit, hogyan. Nem ismeri az árakat. Egy embernek egy apja hal meg, egy anyja. Nem kenyér-, nem cipőbolt. Nincs rutin. Szerencsét­lenkedés van, hivatal- és kórházjárás, amit normális esetben is nehéz jól csinálni. És bár meg lehetne nézni az árakat, ellenőrizni, rákérdezni, de az ember, ha nem is bízik a másikban (a felhőtlen bizalom ma már kimon­dottan luxusnak számít), de nem akar kicsinyesnek se látszani. Ha nem, akkor nem. Mondja a temetkezési vállalkozó, és vállat von, és úgy megszí­vat, ahogy csak bír. Hajdúhadházán lezárult a nyomozás a helyi temetke­zési vállalkozó ügyében. Aki ráadásul nem is maszek, hanem a megyei vál­lalat dolgozója. A rendőrség elképesztő módon 7 ezer oldalas anyagot mel­lékelt az ügyészségnek, mint egy sorozatgyilkosnál. Leírják, hogy a 43 éves asszony ötszáz ügyfelét szívatta meg, akik nem ellenőrizték a nő által kiállított számlákat, a szolgáltatásokért a valóságnál sokkal többet fizettek. Nagyon egyszerűen sikkasztott közel négymillió forintot. Számlatömböt vásárolt, amelyet vállalata bélyegzőjével hitelesített, a temetkezési árak, a kegyeleti szolgáltatások díjait a valós árnál minden alkalommal 30-40 szá­zalékkal megemelte, a különbséget pedig zsebre vágta. Persze kérdés, a te- mettető hogyan képes különbséget tenni egy valódi és egy hamis számla között. Sehogy. És ez nem csak a temetésszámlákra vonatkozik. ESZTERGOM A TERASZRÓL A húg 2. Pár éve, amikor az ikrei kicsik voltak, vele mentem, hazaszállítani valamit egy háztartási boltból. A két kisgyerek is jött. Pelenkások voltak még. A követke­zőket volt szerencsém látni. Nem nagy ügy, de jellemző. Eg)' nénike sántikált a boltban, egy nagy doboz festék volt nála, félrehúzta a vállát a kosár is, meg nyilván a kor is.- Tessék mondani, ezt mivel lehet hígí­tani? - fordult az egyik eladóhoz.- Nem’tom. - nézett el mellette a fiatal­ember. - Kedveském, milyen hígító kell ehhez? - próbálkozott tovább, ezút­tal a festékkeverő pult mögött álló lánynál. — Józsiii!!! - kiabált hátra, magasra emelve a jobb sorsra érdemes fes- tékesdobozt - Te tudod mivel kell ezt hígítani? - Honnan tudnám, amúgy is dógom van. Nincs ott Laci? - morgott vissza Józsi. Tényleg nem tudhatta, hisz fel se nézett. A néni ácsorgóit ott még egy darabig, a húgom lerakta a ke­zében lévő kislányt, kivette a kezéből a dobozt, megfordította, és elolvasta a használati utasítást. - Nitrohígítóval. Ott van alul, literesben. Mennyit tetszik kérni? - És már elindult a mutatott irányba, hogy hozza az üveget a mami­nak. Első hallásra nem tűnik túl nagy dolognak. De aztán, ha jobban belegon­dolok abba, hogy négy emberből egyetlen, a húgom volt hajlandó tenni vala­mit azért, hogy a nénike ne érezze megint, hogy semmibe veszik, akkor egy­részt kihúzom magam, hogy ez az egyetlen ember az én húgom volt, másrészt meg mélységesen megdöbbenek, hogy az emberek háromnegyed része még egy ilyen egyszerű problémát sem tud - vagy nem akar- megoldani. Én sem akartam megoldani persze, bár én meg voltam pakolva, mint a teve. N A P ! K U L T / Uj Forrás és a Nagyok A napokban telefonál Sárándi József leány vári József Attila - és egyéb dí­jas költő, prózaíró, aki azt mondja, lezárta magában ezt az Új Forrás ügyet. Én azt mondom, tán ideje, nem gondolod? Még a héten Nagy Gáspár Nagy Imre-verse, az Öröknyár: elmúltam 9 éves a televízióban, éjszaka, véletlenül. '84 októberében jelenik meg a tatabányai Új Forrásban. A Párt gyakorlot­tan szétkergeti a szerkesztőséget. Sárándi, a versrovat gazdája nem szer­keszt többé, a lap alapító főszerkesztőjét, Payer Istvánt nyugdíjazzák. Nagy bűn Nagy Gáspár Nagy Imre-verse. És csak húsz éve. Összesen is csak húsz éve, hogy azt írja NG: a gyilkosokat néven kell nevezni. Éppen, amikor hallom az elhíresült verset, nyakig benne Balassagyarmat történetében, a következőket, azt olvasom: „Az MSZMP városi ideiglenes intéző bizottsága Szabó József titkár vezetésével igen körültekintően vé­gezte a pártszervezés feladatait. '57 január végére megötszöröződött a lét­szám, megközelítette a száz főt.” Ezek szerint a 16 000-es lélekszámú vá­rosból 100 ember. 12 000 felnőttből 100. Nem rossz arány. Nem csoda hát, hogy legalább annyi ma a feldíszített ötvenhatos ellenálló, mint Nógrádi elvtárs partizán-idejében. Az ellenállók egymásba érnek. Olvasom a könyvben, a kommunisták Éljen a Párt! szövegét az ellenforra­dalmárok Féljen a Párt!-ra változtatták, de a következő éjszakán a kom­munisták újra ráugrottak az ecsettel, elékalligrafálták: Ne Féljen a Párt! Csudálatos virágzó korszak a tüzépekre nézve. Fogy a meszet, a korongecset, fogy az ellenforradalmár, gyarapodóban a győztesek serege. Felragyog Záhony

Next

/
Oldalképek
Tartalom