Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-07 / 177. szám
2004. szeptember 7., kedd • A tájékoztatás felelőssége Félrevezette a dorogi önkormányzatot a francia hulladékégető Nemcsak az esztergomi önkormányzat igyekezett tájékoztatást adni polgárainak az eseményekről, a várható hatásokról és a szükséges intézkedésekről. Dorogon a helyi önkormányzat lapja is teret adott a szennyezéssel kapcsolatos beszámolóknak, ám ezek mögött látszik az igyekezet, amellyel a francia tulajdonú hulladékégető vezetői félrevezették a védekezést végzőket, a védelmi bizottságot és a város vezetését. A Közhírré Tétetik-ben megjelenteket javítva Mellékletünk igyekszik világos képet adni az eseményekről, igyekszik, hogy -átvitt értelemben is- tiszta víz kerüljön a pohárba. Mit hihetünk el a szennyező cég tájékoztatásából? Mint a Közhírré Tétetik című újság (Dorog Város Képviselő-testületének lapja, 15. évfolyam, 9. szám, 2004. augusztus) írja, július 30-án az Onyx Magyarország Kft. veszélyeshulladék-égetőjéből, egy „meghibásodott tartályból oldószerekkel szennyezett olajszármazék kerül a Kenyérmezei- patakon át a Dunába”. Azóta kiderült, hogy nem pusztán hiba vezetett a szennyezés környezetbe kerüléséhez, hanem a technológiai előírások be nem tartása, többszörös szabálysértések. A tartály falán lévő csapot, amely ott sem lehetett volna, el sem zárták napokon keresztül, az engedélyekben egyáltalán nem szereplő, az udvaron felgyűlt vizet egyenesen a csatornába terelő vezetékeket pedig jóval korábban megépítették - ki tudja, az égető eddigi működése során milyen anyagok, és mekkora mennyiségben kerültek súlyos veszélyt okozó anyagok a patakba. Kiderült az is, hogy szó sincs az Onyx tájékoztatójában szereplő „oldószerekkel szennyezett olajszármazék”-ról, a kijutott anyag sokkal veszélyesebb vegy- és gyógyszer- ipari hulladékokat tartalmazott. A legnagyobb rejtély: mi folyt el, és mi folyt a szennyezést követő héten A Közhírré Tétetik összefoglalója szerint július 30. és augusztus 5. között nem történt semmi. Valójában ezalatt a hat nap alatt több vizsgálat is folyt a hulladékégetőnél, és ekkorra kiderült az is, hogy a cég vezetése nem adott valós tájékoztatást sem a védekezésben, kárelhárításban részt vevőknek, sem az érintett önkormányzatoknak. A pontos, helytálló információk nem az Onyxtól származtak, azokat az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kellett kikövetelnie az esztergomi jegyzőnek. Sajnálatos, hogy a dorogi önkormányzat elsősorban a kft. adatközlésére támaszkodva volt kénytelen meghozni döntéseit, hiszen így nem álltak rendelkezésére kellő információk a város polgárai egészségének megvédésére tett intézkedéseihez. Amíg a vezetékekből, csapokból folyó víz fogyasztásának tilalma, korlátozása fennállt, majdnem egymilió-hétszázezer liter palackos, és körülbelül negyedmillió liter zacskós vizet osztottak ki. A lajtoskocsikból nyolcszázezer liternyi viz keiiilt az esztergomiak és altáróiak vödreibe, kannáiba, az intézményekbe került ballonok húszezer liter vizet tartalmaztak. Mi alapján döntött a dorogi védelmi bizottság? A közlöny szerint a dorogi védelmi bizottság a vízszolgáltató és az ÁNTSz tiszti főorvosa tájékoztatása és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ „által szolgáltatott negatív vízminta ismeretében nem rendelte el” a vízfogyasztási tilalmat augusztus 6-án. Valójában a vízszolgáltató előző nap már jelezte az esztergomi bizottság ülésén azt, hogy toluol-szennyezést mértek a csápos kutak vizében, amely víz a dorogi hálózatba is került. Az ÁNTSz vízminőségre vonatkozó adatokat egyáltalán nem közölt, a tisztifőorvos, Bujdosó László csak augusztus 9-én, hétfőn, és akkor is csak a sajtót tájékoztatta arról, hogy véleménye szerint a víz fogyasztható, ám megbízható mérési adatokat nem közölt. Az OKK pedig nem szolgálhatott „negatív vízmintát”, egyrészt mivel először augusztus 11-12. körül hoztak nyilvánosságra adatokat, másrészt mivel ezen adatok is csak a vezetékekből vett vízminta vizsgálatának eredményei lehetnek, vízmintát tehát a dorogi vízellátásért felelős cég szolgáltathat. A vizsgálati adatokból kiderül az, hogy a szennyezést követően mindössze július végén, majd legközelebb augusztus ötödikét követően került sor mintavételezésre, vagyis vizsgálandó víz nélkül nemhogy megnyugtató, de semmilyen vizsgálati eredmény nem állhatott rendelkezésre. Miközben a dorogi védelmi bizottság ülésén felvett jegyzőkönyv állítása szerint augusztus 10-én az ÁNTSz központi laboratóriuma 1200 anyagot keres a dorogi vezetékes vízben, és ebből „571 anyagot találtak a kimutathatósági határ felett”, a szolgálat Esztergomba, ahol volt vízfogyasztási tilalom, máig nem juttatott el ilyen eredményeket. Csak értéktelen sajtóközleményeket, bennük be nem bizonyított következtetésekkel és megalapozatlan állításokkal. Amiért Esztergomban tilalmat vezettek be - határozott intézkedés helyett csak javasolt és üzent az ANTSz Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jegyzőkönyveiből kiderült, hogy mindössze négy-tíz szennyező anyag jelenléte után kutakodtak a laboratóriumban, a környezetbe került hatszáz és ezer közé tehető számú gyógyszeripari vegyület helyett. Ám erről csak a védelmi és kockázatcsökkentő intézkedések bevezetése után tájékoztatta a hatóság az esztergomi védelmi bizottságot és az önkormányzatot. Az ÁNTSz az első védelmi intézkedések meghozatalából igyekezett kivonni magát, nem hozott határozott döntéseket. Az esztergomi védelmi bizottság éppen emiatt a bizonytalan helyzet miatt döntött úgy, hogy az egészségügyi kockázatok csökkentése érdekében megtiltja a vezetékes víz fogyasztását. A bizottság döntésében az is szerepet játszott, hogy az ÁNTSz nem volt hajlandó érdemi intézkedést tenni, határozatot hozni. Miközben a szervezet mindössze javaslatát volt hajlandó elfaxolni Esztergomba, kiürítette a városi.,müvese-állomást, annak betegeit Budapestre irányítva. Többek közt ezek az ellentmondó intézkedések vokak az okai annak, hogy az ÁNTSz helyett a bizottság rendelte el a tilalmat, és így később az egészség- ügyi hatóság nem lehetett abban a helyzetben, hogy azt feloldja. Pedig szívesen megtette volna. Ugyancsak a dorogi újság állítja azt, hogy az ÁNTSz „Esztergom város jegyzője felé javasolta a 12 éven aluli gyermek populáció részére zacskós, ill. palackos ivóvíz biztosítását” - valójában e javaslatot az ÁNTSz-nek határozatban kellett volna megfogalmaznia, ahogyan a fogyasztási tilalomról is határozatban kellett volna rendelkeznie. A pontos tájékoztatás kedvéért hozzátesszük: még e javaslatot sem önmagától fogalmazta meg a hatóság egészségünkért minden bizonnyal aggódó megyei vezetője, hanem a jegyző határozott fellépése, követelése hatására. Az emberek nyugalmát nem a vízfogyasztási tilalom és a vízosztás bevezetése zavarta meg, hanem a hiányos, a körülményeket, a felmerült veszélyeket elkendőző, szándékosan alulbecslö tájékoztatás, amely a szennyező cégtől érkezett. A ház körül, vagy a lakásokban élő állatok azonnal reagáltak a vezetékeken keresztül érkezett szennyezett vízre: akvaristák tájékoztatták az önkormányzatot arról, hogy elpusztultak halaik Gazdálkodók is jelezték, hogy lovaik teheneik nem itták meg az eléjük tett vizet, és hasonló bejelentések érkeztek kutya- és macskatartóktól is. Elmesélték azt is, hogy azok a háziállatok, amelyek a vízből ittak, hasmenéses, hányásos tünetétől szenvedtek. Augusztus végén egy asszony elmondta a hivatalban, hogy anyanyula, amely nemrég hozta világra kicsinyeit, elpusztult, és tart attól, hogy a néhány hetes kisnyulak sem élik túl a következő napokat. Elhullott rágcsálókról nemcsak a kisállat-kereskedők számoltak be: a közterület-felügyelők és a polgármesteri hivatali tisztviselők is láttak ilyet a táti Duna-ág partján tartott szemléjük során. Játék a betűkkel és a számokkal, dátumokkal, adatokkal-Ki mit tud? Az Onyx azt állítja, hogy negyvennyolc köbméternyi anyag elszivárgását nem tudták megakadályozni, ám a kijutott anyag százötven köbméterben meghatározott mennyisége és a negyven- nyolc köbméter közötti különbség lokalizálását és begyűjtését eddig semmivel sem tudta bizonyítani. Nem tud számot adni az égetőmű az elhárítás megkezdését követően először, ám így is jelentős késéssel kiadott, a július 28-29-i és az augusztus eleji adatok összevetésével készült mérlege szerint több, mint kettőszázötven köbméternyi folyadékról sem, ami hiányzott a tartályból. Kivonatosan idézi a lap az ÉDUKÖF tájékoztatóját, amelyet a felügyelet a szennyezésről adott. A dorogi újság állításával ellentétben a tájékoztató nem tartalmazza azt, hogy az Onyx „észlelte”, hogy a tartályból szivárog a veszélyes hulladék, azt viszont igen, de erről az újság hallgat, hogy „a károkozó az illetékes hatóságokat időben csak jelentős késedelemmel értesítette”. A katasztrófa- sMÍdelem jelentése szerint a cég vezetője 11:25-kor lépett kapcsolatba a kárelhárításon már reggel nyolc óra óta dolgozókkal, ekkor néhány illetékes vezető mobiltelefonszáma után érdeklődött. Hasonlóan nélkülözi az alapot az égetőmű a lapban közölt azon állítása, hogy a „kft. képviselői a szennyezés észlelését követően megszüntették a szennyezőanyag elfolyást, a csapadékvíz elvezető csatornát elzárták, a visszatartott szennyezett vizet szippantóval szállították elszállításra”. Valójában hetekig folyt még a szennyezett víz a csatornából a patakba, és augusztus 25-ig váratott magára a csatorna lezárása és a csatornába jutott szennyezés kiemelése és elszállítása. Ugyancsak ide tartozik, hogy erről, illetve arról, hogy a cég telepén milyen elhárítási munkákat végez, pontosabban csak próbált elvégezni a folyékony szennyezőanyagok megállítására, a dorogi lap állításával ellentétben nem az ÉDUKÖF-től, és nem augusztus 6-án értesülhettünk. Ugyancsak nem helytálló az az állítás sem, hogy „a táti Duna-ág partján elszórtan kishal-tetemek voltak láthatóak”, hiszen Baranyai Lőrinc alpolgármester augusztus 7-i, sajtótájékoztatón elhangzott állítása szerint is több hordónyi haltetemet gyűjtött be és égetett el a dorogi hoigászegyesület. Amiről nem gondoskodtak Szintén tájékoztatja a lap a dorogiakat arról, hogy városuk polgármestere és jegyzője a képviselő-testület nevében kezdeményezte az égető tevékenységének felfüggesztését augusztus 19- én - ám ekkorra már (pontosan augusztus 17- én) az Országgyűlés Túri-Kovács Béla vezette Környezetvédelmi Bizottsága, Esztergom polgármesterének, Meggyes Tamásnak a kezdeményezésére állásfoglalásában már megtette ezt. A dorogi védelmi bizottság nem tartotta szükségesnek a vízfogyasztási tilalom bevezetését, mondván a dorogi polgárok csapjaiból folyó víznek mindössze harminc százaléka származik az esztergomi csápos kutakból. Arról nagyvonalúan hallgat a bizottság, hogy a Vízmű tájékoztatása szerint a dorogi vezetékes víz fele kerül Esztergomból a városba, és harminc százalékra akkor csökkent az arány, amikor az esztergomi bizottság elrendelte a tilalmat, és a Vízmű igyekezett Dorog ellátásába kevésbé bevonni a Prímás-szigeti kutak vizét. Szintén nagyvonalú gesztussal elfelejtettek gondoskodni arról a Ke- nyérmezei-patak dorogi „túlpartján” élő négyszáz emberről, aki nem is a dorogi, hanem az esztergomi hálózatról kapja a vezetékes vizet. Több kérdésre is választ vár Esztergom: mit tesz a francia cég a további károk megelőzésére, környezetünk rendbetételére? A több mint egy hónapja tartó félrevezetést, számokkal való bűvészkedést, elhallgatást követően mikor kapunk végre pontos képet arról, mi és milyen mennyiségben került környezetünkbe? Miután az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség tájékoztatott az égető működésének felfüggesztéséről, majd másnap pontosított, mondván csak a beszállítást állítja le, aztán kiderült, hogy csak a folyékony hulladékét, végül a sajtóból értesültünk arról, hogy ezt a részleges korlátozást is feloldotta a hivatal, föltesszük a kérdést: milyen vizsgálatok és milyen tapasztalatok alapján hozta meg döntéseit a szervezet? * & Legvégül azt szeretnénk tudni, mikor kíván a felügyelőség meghozni a környezetvédelmi miniszter által megígért, az országgyűlés bizottságának állásfoglalásában szorgalmazott erélyes, gyors és hatékony rendelkezéseket annak érdekében, hogy szabályosan és veszélytelenül működjön a francia vállalat Esztergom határában?
