Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-09-07 / 177. szám
Melléklet 2004. szeptember 7., kedd 3 A második kérdés az, hogy miért nem kérte meg már korábban (a szennyezést követően azonnal) a döntéséhez, intézkedésének előkészítéséhez szükséges adatokat az ÉDUKÖF-től. A harmadik: miért csak annyit írt meg az igazságból, hogy „a már ismert szerves oldószer (toloul) mellett más, az egészségre hatást gyakorló vegyi anyagok is az ivóvízbe juthattak”. A negyedik kérdés az, hogy miközben a Védelmi Bizottságnak „a kockázat minimális szintre csökkentése érdekében illetve megelőzés céljából” csupán javasolja a palackozott ivóvíz-ellátás bevezetését, és azt is csak a tizenkét év alatti gyermekeknél, néhány sorral lejjebb miért értesít arról, hogy „a Fresenius Művese Állomás működését felfüggesztettem a beteg átirányitásról intézkedtem”. Az ötödik: az ÁNTSZ saját hatáskörében miért nem járt el, és miért nem hozott határozatot. Miért nem követelte meg a hulladékégetőtől a környezetbe jutott anyag összetételérő szóló pontos és azonnali tájékoztatást, amit egy a technológiai előírások szerint működő üzemben azonnal meg is kellett volna találniuk. Augusztus 1-e A Környezetvédelmi Bizottság szombaton este tartott rendkívüli ülésén felhatalmazta a bizottság Meggyes Tamást arra, hogy gondoskodjék a város ivóvíz-hálózata számára, a hasonló veszélyek esetére vízpótlási lehetőségről. A patakon keresztül nagy mennyiségben, lökésszerűen az időjárás miatt éppen lassú folyású Dunába, közvetlenül a városi kutak fölé jutott szennyezés. A keveréket a csápos kutak magukba szívták, szívóhatásukkal átáramoltatták a kutak fölötti mederágyban kialakult kémiai és biológiai szűrőrétegen. A keverék átáramlott magán a kúton és a város vezetékes vízhálózatán is - így jellemezte az önkormányzati szakértő a helyzetet. A több szóba jövő lehetőség közül a legvalószínűbb egy Esztergom- Kertváros irányából az Ipari Park területén átfutó vezeték megépítése, illetve a város tulajdonában lévő Szent István kút összekötése az ivóvíz-hálózattal. Augusztus 9-e Reggel informális úton arról szerzett tudomást az Önkormányzat, hogy az OKI, amely egyébként konzultációs kapcsolatban áll az ÁNTSZ-szel, augusztus 9-én, hétfőn mégsem tud majd beszámolni a humántoxikológiai vizsgálatok eredményéről a Védelmi Bizottságnak. Az intézet az önkormányzat tudomása szerint csak ökotoxikológiai vizsgálatot végzett az esztergomi szennyeződéssel kapcsolatban, ám azok eredményeit nem tarthatja mértékadónak a bizottság egy olyan szennyezéssel kapcsolatban, amely szinte kizárólag emberek gyógyítására kifejlesztett vegyületek gyártása során kerültek a keverékbe. Ezért várható volt, hogy a Védelmi Bizottság még hetekig nem lesz abban a helyzetben, hogy a megelőző és kockázatcsökkentő intézkedését visszavonja, az esztergomi, esztergom-kertvárosi és tokodaltárói vezetékes víz ivási és főzési célú fogyasztásának tilalmát föloldja. Időközben az önkormányzathoz több bejelentés is érkezett arról, hogy - főleg a kisgyerekek közül - egyre több esztergomi polgár küzd há- nyásos-hasmenéses panaszokkal. Sőt a kisebb gyerekek között gyakoribbá váltak a bőrön jelentkező, allergiára emlékeztető elváltozások. A városi gyermek- és körzeti orvosokat a jegyző felkérte arra, hogy az ÁNTSZ-nek küldendő szokásos és előírás szerinti jelentésük egy példányát az önkormányzathoz hétfőn a Védelmi Bizottságnak eljuttassák. A Polgármesteri Hivatal előzetes felmérést készített a szaporodó tünetekről az orvosi és gyermekorvosi ügyeletek, valamint a házi- és a gyermekorvosok körében. Megállapítható volt, hogy a hasmenéses, illetve különféle, bőrön jelentkező tünetekkel orvoshoz fordulók száma enyhe növekedést mutat az elmúlt egy hét alatt. A felmérést készítőknek több orvos is úgy nyilatkozott, hogy praxisában kimutathatóan több az ilyen tünetekkel ellátásra jelentkezők száma meghaladta a korábban megszokottat. Dr. Bujdosó László országos tisztifoorvos hétfőn kettő órára sajtótájékoztatót hívott össze. Az ANTSZ szerint az esztergomi csapvíz egészségügyi kockázatok nélkül iható. A tisztifoorvos állításait mérési és más, vizsgálati eredményeket nem tárt a nyilvánosság elé. Megerősítette viszont azt, hogy javasolja a Védelmi Bizottságnak a tilalom feloldását. A Fővárosi Vízművek Rt. a táti víztoronynál állította üzembe a hasonló, a biztonságos vízellátást veszélyeztető katasztrófák esetén használt ivóviz-zacskózó berendezését. A gépből kikerült első ivóvizes zacskók közül néhány már az esztergomi Duna Múzeum gyűjteményét gyarapítja - ilyen „tárgyi emlék” állományba vételére még nem volt alkalmuk a muzeológusoknak. Lilafiistös tiltakozás Balogh Zoltánnal a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület tagjával, önkormányzati képviselővel beszélget Takács István- Környezetvédelemmel foglalkozva tapasztalt-e már hasonló esetet Magyarországon?- Sajnos napjainkra már „megszokottá” vált egy-egy környezetszennyezéssel kapcsolatos esemény bekövetkezése. A közvélemény figyelmét az „apróbb” (jelentős ökológia kárt nem okozó, vagy emberek tömegeinek életkörülményét meg nem változtató) esemény fel sem kelti. Az elmúlt időszakban a paksi atomerőműben bekövetkezett üzemzavar hívta fel a figyelmet arra, hogy XXI. századra a technika vívmányai már komoly veszélyt jelenthetnek annak használóira, az emberekre is. A dorogi hulladékégetőből a Kenyérmezei patakba, s onnan a Dunába ömlő veszélyes hulladék szennyezéshez hasonló esemény szerencsére ritkán fordul elő. Talán a néhány évvel ezelőtti tiszai cián szeny- nyezés jelenthetett hasonló jellegű problémát.-Akkor milyen következményekkel járt a szennyezés?- Sajnos, mint minden bűnös dolognak, a környezetszennyezésnek sincs gazdája. A felelősség alól minden érintett megpróbál kibújni, ilyenkor jogászok és PR szakemberek hada dolgozik az események tálalhatóbbá tételén és a felelősségre vonás elodázásán, s akkor az érintettek kártérítésére még nem is mertem gondolni (lásd a tiszai szennyezést, ott még mindig nem született ítélet).- Milyen tapasztalatai vannak Önnek, illetve az Ön egyesületének, a dorogi Onyx Magyarország Kft. Hulladékégetőjének szennyezésével kapcsolatban?- Sajnos a dorogi polgárok, s így egyesületünk tagjai is folyamatosan szembesülnek a hulladékégető működésének problémáival. Gyakorlatilag nem telik el egy év sem úgy, hogy valamiféle rendkívüli esemény bekövetkezése ne borzolná a helyiek idegeit. Hol egy robbanás, hol egy tűz hívja fel a figyelmet arra, hogy a város határában működő üzemben súlyos szabályszegések következtében a rendkívülinek nevezett események bekövetkezése már megszokott dolog. Talán még mindenki emlékszik a tavaly májusban bekövetkezett „lila füstös” eseményre, s íme alig egy évre rá már nem a levegőbe, hanem a Dunába, s onnan az ivóvizünkbe került az üzemből igen nagy mennyiségű veszélyes anyag.- Milyen javaslatokat fogalmaztak meg a hulladékégető szennyezésével kapcsolatban?-A kezdeményezésünkre 2004. augusztus 09-re összehívott rendkívüli képviselő testületi ülésen is elhangzott két legfontosabb követelésünk: Az égetőmű működésének teljes körű átvizsgálásáig a felügyelőség függessze fel az üzem működését. Végezzék el a Kenyérmezei patak környezeti állapotfelmérését.- Mit tanácsol Esztergom és Dorog Város Ön- kormányzatának, Polgármesteri Hivatalának- Mindkét Önkormányzatnak szorosan együttműködve a térség polgárainak érdekeit közösen képviselve kellene fellépnie, s mindent elkövetni azért, hogy az üzem működése a továbbiakban a hatályos jogszabályok rendelkezéseit betartva történjen. Ehhez elengedhetetlennek tartom az üzem folyamatos civil kontrollját és a szakhatóságok rendszeres, s alapos ellenőrzéseit is. Itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy az égetőmű az egyetlen üzem Dorogon, melyben nemkívánatos személyek a Dorogi Környezetvédelmi Egyesület tagjai. Egyéb üzemekkel a kapcsolat teljesen normális, s folyamatos a civil kontroll.- Mit javasol az esztergomi polgároknak?- Bár én Dorogon élek, de ezer szállal kötődöm Esztergomhoz. Ez a kötődés fizikai formában is realizálódik, hiszen Dorog és Esztergom- kertváros határán lakom, így közmüveim is esztergomiak. Az előzőek tisztázását azért tartom fontosnak, mivel az utcánkban élő mintegy 400- 500 ember esetében nem voltak igazak a dorogiak kedélyét nyugtató kevert vízről szóló szavak, de a dorogi önkormányzat egyszerűen megfeledkezett rólunk. így én is az esztergomi szabályok szerint éltem, s élek most is. Mivel kétgyermekes családapaként felelősséggel tartozom csemetéimért is, még mindig nem csapvízzel főzünk, s természetesen nem is azt iszunk. Sajnos az elmúlt hetek bebizonyitották, hogy hatóságok sem kezelték kellő súllyal az eseményeket, hiszen például az ivóvíz esetében olyan határértékeket emlegettek folyamatosan, melyek a magyar szabványban nem is szerepelnek. Ezért én mint aggódó szülő, még mindig inkább az óvatosság politikáját követem, s ezt javaslom más szülőknek is. Bízom azonban a természet erejében, s így abban is, hogy hamarosan visz- szatérhet minden a megszokott kerékvágásba.-Milyen lépéseket tesz, tervez az Ön szervezete a szennyezést és annak napvilágra kerülését követően?- A mi kezdeményezésünkre került összehívásra a dorogi képviselő testületi ülés, melynek célja az első kézből való tájékozódás volt, hiszen mindaddig a dorogi polgárok csak a sajtóból értesültek az eseményekről. Az ülésen az előbb már részletezett javaslatokat terjesztettem elő, ami akkor és ott sajnos nem talált értő fülekre. Az eset súlyossága, s az üzem működési kockázata alapján úgy ítéltük meg, hogy lakossági tiltakozó akció szervezésével nyomatékosítjuk kéréseinket. Ennek érdekében az Esztergomi Környezetkultúra Egyesülettel közösen 2004. augusztus 27-re tüntetést szervezünk az égetőmű elé az alábbi kettős céllal: Célunk, hogy felhívjuk a hatóságok, s a jogszabály alkotók figyelmét arra, hogy ma Magyarországon veszélyes üzem működhet úgy, hogy az több tízezer ember életkörülményeit, s egészségét veszélyezteti, s a folyamatos szabályszegések ellenére sem korlátozzák annak működését. Másik - közvetlen - célunk, egy a francia tulajdonosnak szóló levél átadása, mely felhívja a tulajdonosok figyelmét az üzem vezetésének felelősségére az úgymond rendkívüli események bekövetkezésében.-Egyesületük hogyan működött együtt az érintett önkormányzatokkal és a szennyezés következményeinek elhárításában részt vevő más szervezetekkel?/Milyen tapasztalatokat szerzett ezen együttműködés során?- Sajnos Dorogon nem „divat” a civil szervezetek bevonása a véleményalkotásba, így a jelen esettel kapcsolatosan sem vette igénybe az ön- kormányzat egyesületünk szakértőjét, s az évtizedek alatt kialakult kapcsolatainkra és tapasztalatainkra sem tartott igényt. Töretlen volt viszont az együttműködés az esztergomi zöld szervezettel, amit a közös nyilatkozatok, s az együtt szervezett demonstráció is jól jelez. Augusztus 10-e Kedden a Védelmi Bizottság hiába várta a már előző csütörtökön kért dokumentumokat az ÁNTSZ-től. Mindössze dél körül érkezett néhány oldalnyi vizsgálati jegyzőkönyv és összefoglaló táblázat. Ezekből sejthető volt, hogy a hatóság 2004. július 31-én és augusztus 1-én vett mintákat a vízből, majd ezt követően 5-én, 6-án és 7-én végzett minta- vételezést. Ezeket a mintákat elemezték, ám mindössze négy-tíz vegyületet keresve. így a Bizottság nem kapott adatokat sem arról, mit tartalmazott az esztergomi vezetékes víz a szennyezést követő harmadik és hatodik napon, sem arról a feltevések szerint hatszáz és ezer közé tehető számú vegyületről, amely a környezetbe, onnan a csapvízbe került. Bujdosó doktor a Bizottság határozott kérésére sem volt hajlandó adatokkal megerősíteni javaslatát. Elmondása szerint a vizsgálati adatok alapján az általa laikusnak aposztrofált testület nem alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjon le azokból. A Bizottság elnökének ismételt kérésére azt kérdezte, hogy a Bizottság azért kívánják látni a dokumentumokat, mert a tagok nem bíznak meg az ÁNTSZ-nek az emberek egészségéért elkötelezett munkatársaiban. Az Esztergom Város Ónkormányzata által megbízott Bálint Analitika Kft. képviselője, Bálint Mária ismertette a laboratórium eredményeit. Ezek szerint az esztergomi vezetékhálózat vizében kettőszáz vegyület jelenlétét vizsgáltak meg az ülésig, ezek legtöbbjét ki is mutatták a vízben. Hozzátette: az egyes vegyületek mennyisége nem éri el az egészségügyi határértéket, ám hozzátette, hogy az anyagok jelentős részére nincs megállapított határérték. Bálint Mária elmondta azt is: a vegyületek egy része gyógyszeripari anyag, amelyek jelenléte szokatlan a vezetékes vízben, és azt is, hogy a vegyületek együttes hatása ismeretlen. De a Kenyér- mezei-patakban a nehézfémek jelenléte is súlyos veszélyeket rejt magában. A higany koncentrációja harmincszorosa, az ólomé kettőszázszorosa a megengedett határértékeknek. A mederből és a talajból továbbjutó szennyezés tovaterjedését meg kell akadályozni, ám a munkák során a talaj mozgatása is szennyező anyagok környezetbe kerülésével járhat. A Bizottság úgy döntött, hogy elveti az ÁNTSZ vezetőjének javaslatát, nem oldja föl a tilalmat, azt csak korlátozza. így a Bizottság határozatával a tizennégy év alatti gyermekeknek, a várandós édesanyáknak és a szoptatós kismamáknak megtiltotta a csapvíz ivási és főzési célú fogyasztását. Ezzel együtt Meggyes Tamás polgármester úgy határozott, hogy az Esztergom területén élők számára továbbra is biztosítja a palackozott vizet. Kedden késő délután a városba érkezett Kökény Mihály egészségügyi miniszter. A miniszter Meggyes Tamás esztergomi polgármesterrel, a Védelmi Bizottság elnökével, Bújdosó Lászlóval és Grosschmidt Sándor megyei tisztifőorvossal folytatott megbeszélését követően utasí>* VfX WJMtHntvf«
