Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-08 / 135. szám
2 HÍDLAP • 2004. július 8., csütörtök SZLOVÁKIA Értelmetlen gyógyszer-liberalizáció A parlament kedden második olvasatba juttatta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében áruházakban is árusíthatnának gyógyszereket. A Rudolf Zajac egészségügyi miniszter által előterjesztett javaslat értelmében nemcsak gyógyszerészek, hanem természetes és jogi személyek is árulhatnak gyógyszerkészítményeket az üzleteikben. Ezt viszont a törvény egy gyógyszerész alkalmazásához köti. Amellett, hogy a javaslat ellen a gyógyszerészek tiltakoznak, a régió élelmiszerboltjai sem nyilvánítottak érdeklődést az új lehetőség iránt. Drágább lett a gázolaj Egy hónap elteltével tegnaptól a Slovnaft olajipari társaság ismét emelte üzemanyagárait. Ezúttal a gázolaj fogyasztói ára emelkedett 50 fillérrel, így azért 3340 koronát kell fizetni literenként. A benzinárak továbbra is változatlanok maradtak. A Slovnaft az üzemanyagok kiskereskedelmi áremelését a kőolaj világpiaci árának növekedésével magyarázta. Dicsérik a kormány reformjait Tegnap találkozott Pozsonyban Mikulás Dzurinda miniszterelnök és a City of London üzleti városrész polgármestere, Lord Mayor Robert Finch. A találkozón az Egyesült Királyság és Szlovákia közötti lehetséges üzleti kapcsolatokról cseréltek véleményt. Finch e mellett elismerően szólt a szlovákiai reformtörekvésekről és az ország befektetői környezetéről is. Pozsonyi buszprivatizáció A kormány miniszterei tegnap jóváhagyták a pozsonyi közlekedési vállalat részleges privatizációjáról szóló javaslatot. Pavol Rusko gazdasági miniszter a kormányülés után azt mondta, a miniszterek a vállalat 49 százalékos üzletrészét szeretnék magánkézbe adni. Ennek következtében 540 millió korona bevételük származna. A pénzből egyebek mellett a közlekedési társaság járműparkját fejlesztenék. 2002 óta ez a vállalat magánosítáEgyre több családot érint a szegénység Szlovákiában a lakosság 21 százaléka, gyakorlatilag minden ötödik ember a szegénység határán belül tengeti életét - derül ki a Szlovák Statisztikai Hivatal adataiból. A szociológusok megítélése szerint túl sok ermber tartozik ebbe a csoportba. 1996-ban, amikor hasonló felmérés készült a lakosság mindössze hét százalékát érintette a szegénység. A munkaügyi tárca adatai szerint ez az érték jóval alacsonyabb, mindössze tíz százalék. Szerintük a két kimutatás közötti különbség azzal magyarázható, hogy a hivatal és a tárca más-más kritérium alapján számítja ki a szegénységi küszöböt. Mi a nyugat-európai országokban alkalmazott elvhez igazodunk - állítja Marián Horecky, a statisztikai hivatal munkatársa. A nyugat-európai országok gyakorlata szerint azokat a személyeket sorolják a szegénységi sávba, akiknek bevétele nem éri el az átlagkereset 60 százalékát. Szlovákiában viszont az számít szociális esetnek, akinek havi bevétele a létminimum alatt van. Martin Danko, a munkaügyi tárca szóvivője ennek alapján beszél tíz százalékról. A statisztikai hivavatal kimutatásával ellentétben Danko szerint a rossz anyagi körülmények között élő családok száma is fokozatosan csökken. A tavalyi évhez képest ez az arány 13,1 százalékkal alacsonyabb és csökkenő tendenciát mutat az egyes térségek között ma még meglévő különbség is. Olga Keltosová, a munkaügyi tárca korábbi vezetője viszont úgy véli, hogy a Ludovít Kaník vezette minisztérium „félrevezeti a közvéleményt, mert az általa nyilvánosságra hozott adatok nem felelnek meg a valóságnak.”- Rózsaszín papírba csomagolja ezeket a számokat, hogy a közvélemény pozitív képet alkosson a tárca eredményeiről. A lakosság egyes rétegei rosszabb anyagi körülmények közé kerültek, erről tanúskodnak a térségek közötti szociális különbségek is. A kormány által foganatosított intézkedések nem megfelelőek. A reformok még inkább elmélyítik a szegények és a gazdagok közötti szakadékot - véli Olga Keltosová. Jaroslav Kiing, a MESA 10 elemzője úgy gondolja, hogy a kormány által bevezettet reformok rövid távon negatív következményekkel is járhatnak. Hosszútávon viszont meghozzák a várt eredményt. A szociológusok főleg azt vetik Dzurindáék szemére, hogy a reformok bevezetésével kapcsolatban a kormány számos esetben mulasztást követett el, amit utólagos intézkedéssekkel próbált korrigálni. Ilyen például a nyugdíjasoknak utólag megítélt ezer koronás egyszeri támogatás vagy a diákoknak megszavazott szociális ösztöndíj. • (zc) Leszavazták a mentelmi jog szűkítését Miniszterelnöki egyeztetés A rektorok támogatják az oktatási reformot A parlament nem szavazta meg azt az alkotmánymódosítást, amely szűkítette volna a képviselők és bírók mentelmi jogát. A módosítás a Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal hatáskörének bővítését is tartalmazta. 126 képviselő közül 41 képviselő szavazott az alkotmánymódosítás második olvasatba kerülése mellett, 72 képviselő tartózkodott, nyolcán ellene szavaztak. Az ANO és a KDH képviselői többségükben a módosítás mellett voksoltak. Az MKP hét képviselője támogatta az alkotmánymódosítást, a többiek tartózkodtak vagy nem szavaztak. A KSS frakciója pont ellenkezőleg cselekedett: közülük csak lvan Hopta támogatta a módosítást. Az SDKU- ból Tomás Galbavy és Vladimír Horák, valamint a függetlenek voksoltak igennel. A HZDS és a Smer nem támogatta a jogszabály második olvasatba kerülését. • RGA Mikulás Dzurinda miniszterelnök kedden megegyezett a főiskolák és egyetemek rektoraival, hogy támogatni fogják a diákkölcsönökről szóló törvényt, amely a tandíj bevezetéséről is rendelkezik. A miniszterelnök a tanácskozás után az újságíróknak elmondta, hogy amennyiben a felsőoktatási intézmények vezetői egyetértenek a reformmal, a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy az egyetemek minél több pénzt kapjanak. Dzurinda kijelentette, most már jobban fog igyekezni, hogy a parlament elfogadja ezt a törvényjavaslatot. Úgy véli, a törvény sikertelenségéről nem csak az SDKÚ tehet, hanem a koalíciós pártok mindegyike egyformán. Juraj Sinay, a Szlovák Rektori Konferencia elnöke a megbeszélés után elmondta, a felsőoktatás vezetői a múltban is támogatták a tandíj bevezetését, bár ezt három feltételhez kötötték. A legfontosabb közülük az volt, hogy a kormány minden évben a GDP 0,1 százalékával növelje a felsőoktatás költségvetését. Dzurindával abban is megegyeztek, hogy a következő megbeszélésen megvitatják Ivan Miklós miniszterelnök-helyettes javaslatát, amely a magán és állami felsőoktatási intézmények egyenjogú finanszírozásáról szól. Dzurinda azt is megígérte, hogy augusztus 15-e körül a kormány foglalkozni fog az egyetemek idei költségvetésének emelésével. A főiskolák és egyetemek erre az évre még 350 millió koronát igényelnek. • RGA Megválasztották a bizottságok új vezetőit Nagy Balázs jegyzete Szárszó - zárszó A hír: idén nem lesz szárszói találkozó. Ha valaki nem tudná, akkor elmondom, hogy minden évben Farkasházy - heti hetes - Tivadar szárszói nyaralójában látja vendégül a közélet, politika,''média nagyágyúit egy aranyos traccspar- dra. Idén viszont kongani fog az ürességtől a szárszói nyaraló, nem lesz, aki vádol, nem lesz, aki megmondja a magáét, nem lesz, aki beszélgessen a másikkal. 1992-ben, az elsői szárszói összejövetelen még ott volt mindenki, aki számít, jobboldal, baloldal, kisgazda, stb. Szóval vegyes társaság jött össze. Ahogy múltak az évek, ahogy kerültek hatalomra egyes pártok, ahogy jöttek az ilyen-olyan szemléletek, egyre fogytak a szárszói vendégek. Hol az egyik, hol a másik nem jött el. Miért? Maradjunk annyiban, hogy más dolguk volt. Idővel sokasodtak - természetesen a Fidesz kormányzása idején - a kényes kérdések, mint például: mi lesz az állami vagyonnal, melyet a narancsosok elherdálnak. Talán attól a pillanattól kezdett egyoldalúvá válni a meghívott csapat, elmaradt Orbán Viktor, elmaradt a jobb(oldali) gárda. Fogalmazhatnánk úgy is, az éves randevúkra csak a kérő ment el, a menyasz- szony távol maradt. Odáig fajultak a dolgok, ha lehet fajulásnak nevezni, hogy politikusoknak már nem nagyon akaródzik odamenni, egyéb tisztséget betöltők viszont ott voltak. Kéri László, Tamás Gáspár Miklós és Csepeli György jelenléte számított a legnagyobb szenzációnak, majd visszatértek a hatalmasok: Medgyessy Péter és Kuncze Gábor együtt lépett színpadra. Ok azóta is közösen döntenek jóról-rosszról, csak egy másik hadszíntéren. A szárszói találkozók levegői nem volt mindig tiszta, talán mert a mai politikusok már annyira gyűlölik egymást, hogy normális keretek között sem tudnak vitázni. Ha a parlamentben egymás nyakának esnek, akkor mi lenne, ha találkozsára tett második kísérlet. Erős emberek versenye Gután Tizenöt erős ember méri össze erejét szombaton Gútán. Igor Svítok, a rendezvény egyik társszervezője arról tájékoztatott, hogy a versenyzők Szlovákia legerősebb embere címéért szállnak harcba. A résztvevők egyebek mellett Liptóiról, Trencsénből, Dunaszerdahelyről érkeznek a Komárom melletti településre. Tibor Mikus (HZDS) került az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság élére. A szociális bizottságot pedig ezután Július Brocka (KDH) vezeti. A parlament kedden titkos szavazással döntött a képviselők kinevezéséről. Mikust 72 képviselő támogatta, hogy az európai ügyekért felelős bizottság elnöki székét elfoglalja, 19 honatya volt ellene, tizennyolcán tartózkodtak. A másik jelöltet, Juraj Blanárt (Smer) csak 31 képviselő látta volna szívesen a szóban forgó funkcióban. Brocka 84 honatya bizalmát nyerte el. Továbbra is betöltetlen maradt a Tibor Mikus külügyi bizottság elnöki széke, a képviselők egy jelöltet sem javasoltak. Ezenkívül a parlament még a következő változtatásokról döntött: az Európai Tanács parlamenti közgyűlésén a szlovák küldöttséget Beáta Brestenská (ANO) vezeti. O Jozef Bánást fogja helyettesíteni, aki az SDKÚ frakciójának tagja lett. A NATO parlamenti közgyűlésének szlovák küldöttségében is változás történt: Petra Masácová (SDKÚ) helyett Éva Cemá (ANO) lett a küldöttség tagja. Mivel Brestenská az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének szlovák küldöttségét vezeti, ezért nem töltheti be a Nyugat-Európai Unió Közgyűlésének vezetését. Helyette Diana Dubovská tölti be ezt a tisztséget. nának egy „garden-partin”? Elfogyott a vendég, régóta nem képviseli senki a jobboldalt, gondolom nem véletlenül. Kinek van ahhoz kedve, hogy szabadidejében szidják? Nekem nem lenne, de én nem is vagyok politikus. Zárszó: óriási méreteket öltött a gyűlölet a magyar politikában. Vajon itt kell keresni a választ arra, hogy idén miért nem randevúznak egymással a fejesek? Vagy inkább arra kenik, hogy a jobboldal nem képes normálisan vitázni? íg? HÍDLAP Napi hírújság a régió életéről Lapigazgató: Száraz Róbert Főszerkesztő: Németh Zsolt Vezető szerkesztő: Papp János Rovatvezetők: Bartal Tímea (régió), Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika). Nagy Balázs (sport), Váczy H. István (kultúra) Munkatársak: Árpási Károly, Bukovics Krisztián, Czigler Mónika, Epress József, Gál Kata, Kiss Emese, Kovács Árpád, Muzslay Ágnes Művészeti vezető: Balage P. Szeder Tervezőszerkesztő: Ágfalvi Loretta Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: + 36 (33) 500-750, telefax: +36 ( 33 ) 500-750, e-mail: hidlap@strigonium.hu Kiadó: Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 Felelős kiadó: dr. Gál Nóra vezérigazgató Terjesztés vezető: Horváth Gábor Hirdetésfelvétel: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. Terjeszti a Magyar Posta Rt., a Rábahír Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a szerkesztőségben. Előfizetés Szlovákiában: Strigonium Slovakia s.r.o. 943 03 Stúrovo, Továrenská 1., telefon: 036-756-2027 Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.
