Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-26 / 169. szám

• HÍDLAP • 2004. augusztus 26., csütörtök KALEIDOSZKÓP író a Hargitán Zetelaka 2. A messzi, titokzatos Erdély, és az 6 messzi, titokzatos irodalma, titokzatos helyzetrajzai, rejtélyes csavarmenet­ben közlekedő politikája, (most pl. ki­pofozzák egymást a román parlament­ből, mert minek az a kisebbségi képvi­selet, legyen inkább forradalom), ég­nek meredő hegyei, és a hegyek ned­ves-párás völgykatlanjai, helyből indí­tott forradalma, Elena C. vicsorgása a képernyőről, miután ráébredt, mi tör­ténik a tárgyaláson, C. csodálkozó te­kintete, mint aki várja, rögtön észhez térnek a katonák és hozzák az ebédet. Az utak, a táblák, a rendőrök. Bár nem erre volnék kíváncsi. Persze akad ott ez-az a jelenből, amit megnéznék. Rögtön elsőnek jó volna pontos defi­nícióját hallani, mit is jelent egy erdélyi magyar író számára 2004 nyarán a tran- szilvanizmus. Miképpen beszéli meg ezt a zetelaki tóparton öszveülve a Ma­gyar Nemzetben publikáló erdei író a Népszabadságban publikáló íróval? Hány decis kupica őszinte beszéd­re késztető szilvapálinka kell ahhoz? És hát igen. Felcsigázott, mit ta­gadni. Miből készül az őszinte be­szédre biztató szilvapálinka? És kü­lönben is, ez jó lehet. Bírnám. Az őszinte beszédet. Azt is igenigen, hogy fejfájással éb­redni, keresni a gatyát, keresni a kon­nektort a lemerült telefonhoz, előbb a telefont, a töltőt, kutatni az internet- hozzáférés után, hogy a tegnapi naplót elküldjem a szerkesztőségbe, a szerkesz­tő legalább egy reggel ne üvöltözzön, kutatni az után, miről is volt szó tegnap, és megfejteni az aktuálnaplóban, miért isznak ezek a fiúk ilyen vadul. Áll az író a Hargitán - vendégággyal Pénteken rengeteg író, az Erdélyi Magyar írók Ligájának tagjai álltak ott fent a Hargitán, a csúcson. Ezen a na­pon a menedékház menedéket adott számukra, hogy rengeteg dolgot meg­beszéljenek. író a Hargitán. Állt már ott honvéd is, járt már ott Ábel is! Utoljára, amikor ott jártam, a zsögödi Nagy Imre beszélgetett Csorna Pista bácsival. All már telefonátjátszó to­rony is a Hargitán, és ha megcsörren­ti a mobiltelefonon az írót a világ, vá­laszt adhat rengeteg kérdésre: mi volt a transzilvanizmus, mi lett vele, mi a helyzet a transzközéppel, a középszer­rel, a nívóval, a régi és új hullámmal, hullámainkkal... Továbbá: ki erdélyi író, az, aki annak vallja magát, vagy akit annak tartanak? Származása vagy írásművészetének sajátossága teszi er­délyivé? Hagyományokat folytat új idők új dalaival? Van-e közössége, van­nak-e társai, akikkel együtt vállal fel feladatokat, ízlést, stílust? Vagy mint magányos fenyő őrzi azt a szellemet, amit Tompa László is képviselt? Állnak az írók a Hargitán. „Itt fognak állni örökké -, hogy Imre szorítja, Áron pedig... Áron pedig nem hagyja magát!” Áll az író a Hargitán. Ha művei megtalálhatók az inter­neten, bárhol bárki elolvashatja. Talán a navigáló kamaszok inkább Ameriká­ba szeretnének menni, mint elolvasni Tamásitól az Ábel Amerikában-t... Áll az író a Hargitán, áll az egész liga, és vallja és vállalja, ami a vállán van. A vállára pedig újra és újra visszaszáll a Corvina cégtáblájáról a fekete holló, és azt károgja: Tele a könyvesház iroda­lommal, ott van már Wass Albert új sorozatban, de antikváriumi áron az Erdélyi Szépmíves Céh valamennyi könyve is, abaposztóban! író áll a Hargitán. Vállalni vagy váltani, esetleg vallani? Az erdélyi szellemet? Hol van az, milyen és mekkora? Itt élned és hallanod kell a kor üzeneteit! író áll fent a Hargitán, és vállára visszaszáll a corvinás, könyves madár... Harminc évvel ezelőtt ilyen csapa­tot itt nem lehetett látni. A menedék­háznak támasztva Szervátiusz Jenő totemisztikus gerendáit, szobrait lát­tam, s a festő Nagy Imre Csorna Pis­tával tárgyalt valamiről. Annyi bizo­nyos, hogy nem a friss erdélyi para­digmákról, nem a Serény Múmiáról, nem a transzközépről... • Nz. Pöltl Oxi Zoltán írása Új rovatot indítunk, azzal a nem titkolt céllal, hogy elválasszuk egymástól az értéket és ocsút, és hogy megpróbáljunk rendet teremteni az átlag tv néző fejben. íróink megpró­bálják majd észrevenni a jót és szépet is, mégis úgy gondoljuk, a kritikus hangnem kel­lő asszociáció a köpködő tv maci rovatcímhez. Jó szórakozást hozzá! (a szerk.) I V MACIK Az elszólás szabadsága A vasárnap este mindig nehéz. A kö­vetkező hét aljasságának és nehézségé­nek előszele már ott lapít a hetedik nap végén, „no andersen”, jön a dózer, a hét­fő, mely mindjárt letarol mindent. Eb­ben a pszicho drámában volt múlt vasár­nap résztvevő Medgyessy Péter kontra (?) Friderikusz Sándor a dobozban. Elő­ször fontosnak tűnt, hogy Medgyessy, a sarokba szorított politikus, a válság mi­zériájában most végre megnyílik, hihet­tük volna. Friderikusz is elkötelezett ugyan, de ravasz róka, a médiaszakmát most politikai oldaláról is kikóstolta, persze ő is tudja, a leg­nagyobb üzlet, ma Magyarországon a politika, a legnézet­tebb műsor ma Magyarországon a politikai műsor. Hát néz­zük csak meg gyorsan Pétert és Sándort, hogy mit és ho­gyan is vallanak a balnemzeti televízióban egymásnak, ne­künk. Fridi éppen a lényeget kérdezte, miszerint, mit értett ön pontosan azon kijelentése alatt, melyet a Népszabadság­ban olvashattunk, hogy az SZDSZ-nek vannak korrupciós ügyei? (Nem hangzott el, mert Friderikusz nem mondta, de elhangozhatott volna, hogy jogában áll hallgatni és bármit, amit mond felhasználható ön ellen.) Nagy eszű Péterünk, hopp, bocs, Péteretek erre azt feleli, bele Fridi lágy arcába, hogy hát lehet, hogy nem is ezt mondtam, lehet, hogy a kor­rupciós helyett én zűröset mondtam akkor... (No, ne - hő­költem egyet. Most letagadja, amit nyilatkozott?) Aztán Pé­ter folytatja azzal, hogy persze itt lehetne most ezt meg azt felemlegetni, de... és itt Sándor riporter közbevág, hogy te­hát ezek szerint ön többet tud, mint mi (újságírók)? Válasz - persze, hiszen akkor nem ülnék itt, hagyjuk ezt a témát (!) és különben se mondhatok el mindent, amit tudok, mert nem piszkítok a saját fészkembe. Slussz. Mi van? Rökönyödtem le. Lehetséges, hogy miután az ország vezetője, (persze báb, de ezt most tegyük félre), a kormányfő távozásra kényszerül, a riporter kérdésére, mely a távozás okainak egyikére céloz, ne válaszoljon? Megteheti ezt egy miniszterelnök? Megteheti ezt Medgyessy Péter? Bizony a válasz: NEM. Mégpedig elég egyértelmű nem. Nem teheti meg, s mégis megtette. Ez a mai magyarországi helyzet. Etikailag ekkor bukott a legnagyobbat Peti, de az az egy mentsége azért van neki, hogy nem igazi politikus ő, és most megijedt attól a sok öltönyöstől, de nagyon. Mert mi lenne, ha tényleg kitálalna? Akkor valószínű még az eddigi balhénál is na­gyobb, a végső összeomlás következne. Esetleg kiderülne, hogy ez a válság nemcsak és főként nem az MSZP miatt gazdasági, hanem az SZDSZ miatt is az. Ahogy a szadeszos szószólók, megerősítve az előbbi gondolatot, a kormányválság hírének íelröppenésekor egyből kinyilat- kozták: a privatizációnak folytatódnia kell! Ez nagy hirtelen Friderikusznak sem jut eszébe, így az eredmény az, hogy elszáll a füle mellett a magyar sajtótörténet legabszurdabb nem-je. Az elsőszámú vezető, a kapitány, elsőként hagyja el a süllyedő hajót, és bár sejteti, hogy melyek szégyenteljes tettének okai, konkrétan, még a nyílt kérdések ellenére sem beszél azokról. Fridi tehát megszeppen, érzi ő is, itt van a mocsár széle, ennél ne tovább. Valószínűleg nem akar a Szabadság térről elköltözni, ha egyszer már beette oda magát. Főként, hogy a magyar médiavilág egyik jelentős­nek megálmodott médiavirágáról van szó. És az interjút va­lahogy be kell fejezni, de ekkor már értelmesen nem lehet. Végül M.P már ott tart, ahol a múltkor, amikor még a pulpituson Kovács László állt mögötte (a gerince mö­gött, mint egy paszulykaró), és olyat bírt szólni, hogy ő szereti ezt a társadalmat. Most azt mondja, hogy szere­ti az országot. (Jó, de melyiket? Ezt nem bírom kihagy­ni, de persze csak magamnak mondom, és nem hango­san - remélve, hogy a gondolkodás szabadsága még tényleg megvan.) Oké, szereti Magyarországot. Én is. De ha ő, mint kormányfő szereti, az elvileg jobban ké­ne, hogy meglátsszon. Mert így, hogy ennyire elbaltáz- ta, úgy fest, mintha utálná. AZ ETV NYÁRI MŰSORA HÉTFŐTŐL PÉNTEKIG Hétfőtől-péntekig 10:10 KUPAK - kulturális programajánlatok, a tartalom­ból: rendezvény-ajánlatok; filmajánló a Multiplex-mozik kínálatából; horoszkóp; ki­állítás-ajánlatok. Műsorvezető; Varsányi Gergely. 16:10 Sportdélután, benne: EKSE-Partizanske nemzetközi női kézilabda-mérkőzés, a Szent István Napi felké­szülési torna keretében 19:00 Visszapillantó - hírek a múltból 19:05 Mesz- szelátó - hírek a jövőből 19:10 KUPAK - kulturális programajánlatok 20:10 Remustra - újra-néző benne: Szent István Napi ünnepségek összefoglalója és a Nemzetközi Tüzijátékverseny 21:10 Remustra - újra-néző (ism.) Óránként friss hírek a múltból és a jövőből a Visszapillantó és a Messze- látó című hírblokkokban. BOLDOG PERCY TAMÁS VÉRTANÚ * AUGUSZTUS 26. Thomas Percy Northumbria grófjainak nemzetségéből származott. Apját 1537- ben kivégezték, mert nem ismerte el Vili. Henrik egyházfőségét. Tamást öccsé­vel együtt elszakították hű katolikus anyjától. Az apa kivégzésével a család elveszí­tette polgári- politikai jogait, de amikor Tamás nagykorú lett, visszakapta azokat. I. Erzsébet idejében még jól alakultak a dolgai, csakhamar azonban „túlságosan katolikusnak" találták és letartóztatták. Két és fél évig tartották fogva Skóciában. A gróf példás türelemmel viselte el sorsát: feleségétől és négy kisgyermekétől va­ló fájdalmas elszakítottságát. Naponta több órát szentelt az imádságnak és a szemlélődésnek. Börtönben írt imáinak gyűjteménye máig fennmaradt. Amikor Tamás ismét angol földre ért, felajánlották neki, hogy tagadja meg hitét. Mivel er­re nem volt hajlandó, közölték vele, hogy készüljön a halálra. Kivégzése előtt csaknem az egész éjszakát imádságban töltötte. 1896-ban avatták boldoggá. • sem T U D T A ? * 155 éve, 1849. augusztus 26-án közölte Görgey Artúrral Haynau, hogy az orosz cár közbenjárására kegyelmet kapott. Görgeynek így sikerült elkerülnie az aradi tizenhármak sorsát, de száműze­tésre ítélték, családjával együtt Klagenfurtban tartották házi őrizetben. Csak 1867-ben, a kiegyezés után engedték szabadon. Görgey Artúr 1818. január 30- án született a Szepes megyei Toporcon. Miután kémikusi végzettséget szer­zett, tanár szeretett volna lenni, de édesapja katonatiszti pályára kénysze­rítette. Apja halála után, 1844-ben kilépett az egyhangú tiszti szolgálatból, s régi vágyát követve Redtenbacher professzor tanítványa lett Prágában. Csak­hamar önálló tudományos munkát is végzett, megoldotta a zsírsav homológok elválasztását (sóik alkoholban való különböző oldékonysága révén). A kókusz­dió olajának zsírsavairól írott dolgozata 1848-ban két előkelő folyóiratban is megjelent, professzori kinevezés helyett azonban az ismert hadvezéri karrier várt rá. Az első világháború közepén, 1916-ban halt meg. • sem IDŐJÁRÁS GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET Délelőtt marad az országszerte jel­lemzően borult időjárás. Újabb esőre, záporokra kell számítani, sőt egy-egy zivatar is kialakulhat. A Dunántúlon időnként megélénkül az északnyugati szél, keleten eközben mérsékelt déli, délkeleti szél várható. Délután sokfelé jelentős csapadékra kell számítani. A Dunántúlon eső várható, míg keleten záporok, néhol zivatarok is előfordul­hatnak. Az északnyugati szél egyre többfelé élénkül meg, zivatarok környe­zetében átmenetileg viharos erejű szél várható. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 20, 27 fok között alakul. Késő este 16, 21 fok lesz. MOZIMŰSOR augusztus 26-án csütörtökön Esztergom: Szent Anna Patika (Terézia út 25.) Telefon: 411-184 Dorog: Szt. Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 Danubius mozi (Párkány, Fő utca, tel.: +0421 36 751 1107) 'Gyerekelő­adás: 18.00 Fantázia 2000 - ame­rikai rajzfilm. Rendezte: James Algar. 20.00 Életeken át - ameri­kai film. Rendezte: D.J. Caruso. Szereplők: Angelina Jolié, Ethan Hawke, Gena Rowlands, Jean- Hugues Anglade, Kiefer Sutherland, Olivier Martinez, Tchéky Karyo. llleana Scott (Angelina Jolié) az FBI kötelékében dolgozó nyomozónő. Munkája végtele­nül „hálás”, neki kell megtalálnia azo­kat az embereket, akik brutális módon végeznek áldozataikkal, llleana viszont nem a megszokott módon dolgozik, a megérzéseire hagyatkozik, misztikus ké­pességei vannak. A soron következő eset szintén egy sorozatgyilkos útjába sodor­ja, de a montreali kéjenc nem akárhogy dolgozik. Eleteket rabol. Felveszi áldo­zata személyiségét és addig él benne, míg meg nem unja. Ha megunta eldob­ja, és megöl valaki mást. Annyira szö­vevényes az eset, hogy az FBI sem tud mit tenni. Egy ember elmélete talán elég lehet: llleanaé. De a gyilkos tárhá­za kimeríthetetlen.... Kerti mozi: 22.00 Derült égből Polly - színes amerikai romantikus vígjáték. Ren­dezte: John Hamburg. Szereplők: Ben Stiller, Jennifer Ániston, Alec Baldwin, Bryan Brown, Debra Messing, Hank Azaria, Philip Seymour Hoffman. Reuben Feffer megfontolt ember. Egy biztosítócégnél dolgozik, mint kockázat becslő, így ő mindig biztosra megy. „Nincs kockázat, nincs veszteség" mottó szerint él. Polly Prince teljesen az ellenkezője. Állandó­an kockáztat, állandóan a szerencsét kí­sérti. Természetes, hogy e két embert a sors egymásnak teremtette. Egy bulin találkoznak és Reuben kockáztat!

Next

/
Oldalképek
Tartalom