Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)

2004-08-12 / 160. szám

MAGYARORSZÁG 2004. augusztus 12., csütörtök • HÍDLAP 3 A kötelező standolás tönkreteszi a vendéglátóipart Tiltakoznak a Fidesz és a vendéglátósok A magyar bürokrácia túl licitálta a brüsszeli előírásokat. Az augusz­tus í-jével hatályba lépő, vendég­látó ipari egységek számára előírt kötelező napi standolás olyan fel­adat elé állítja a szakmát, amely veszélybe sodorhatja a terület mű­ködését. Ezért a jövedéki törvényt mindenképp módosítani kell - hangzott el, Lasztovica Jenőnek, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bi­zottsága fideszes elnökének és Háber Tamásnak, a Magyar Ven­déglátók Ipartestülete elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján. Lasztovica elmondása szerint, feb­ruár elején tárgyalta először a Parla­ment Idegenforgalmi Bizottsága azt a módosító javaslatot, amelyet a szakmai szervezetek benyújtottak, de csak har­madik alkalommal sikerült elfogadtat­ni mind a négy párt képviselőjével. A kormánypárti többség azonban ápri­lisban nem találta vitára alkalmasnak a törvénymódosítást, és leszavazta a na­pirendről. Az utolsó parlamenti napon (június 21-én) mégis a ház elé került a módosító indítvány azon verziója, Lasztovica jenő mely ha elfogadásra került volna, ak­kor a stand-törvény nem léphetett vol­na augusztus 1-jén életbe, hanem csak 2005. január 1-jén. így a Parlament őszi ülésszakában, lehetőség lett volna arra, hogy ezt a törvényt a vendéglátó­sok és a szakmai szerveztek bevonásá­val együtt olyan állapotba hozni, amely mindenkinek elfogadható. A Fidesz által kezdeményezett rendkí­vüli ülésnapon ismét szóba kerül a tör­vénymódosítás, mégpedig azzal a ver­zióval, hogy a hamis termékek kiszű­résére megalkotott, jövedéki törvény­nek a 110. paragrafusának 10-es bekez­dése, és a 123. paragrafus 4-es bekezdé­se hatályon kívül kerüljön. Háber Tamás elmondása szerint a történet 3-4 évvel ezelőtt kezdődött, mikor a Hegyközségek Nemzeti Taná­csának kezdeményezésére, egy bor- standolási kényszert írtak elő a ven­déglátó egységek számára. Akkor úgy látszott, hogy nem tudják másként megakadályozni a hamis borok piacra kerülését, csak ha az értékesítés helyén végeznek ellenőrzéseket. Ez a rendelet fél évet ért meg, mert nem szolgálta azt a célt, amiért megalkotta a törvényho­zás. Gyakorlatilag az állam részére nem történt jövedéki adó többlet befi­zetés, ugyanakkor a hatóságok nem tudtak hamis terméket „megfogni.” Ez a fajta ellenőrzés, ami gyakorlatilag a standolást jelenti, egyfajta mennyiségi ellenőrzés, és minőség vizsgálata elma­radt. A most életbe lépett törvény ugyanezzel a problémával küzd, hogy valójában a vendéglátásban keresi a ha­mis termékeket, ugyanakkor ez a terü­let alkalmatlan arra, hogy ebben a for­mában és a rendelkezésre álló eszköze­ivel a minőséget ellenőrizze. „Nekünk erre nincsenek eszköze­ink. Csak a különböző hatóságok rendelkeznek olyan kapacitással, amellyel ezeket a méréseket el tudják végezni” - tette hozzá az elnök. A rendelet értelmében a vendéglá­tósoknak 300-350 terméket kell folya­matosan ellenőrizniük. Ez kiterjed minden szeszipari termékre, és ha ezeket a termékeket a vendéglátósok a hagyományos értelemben stan- dolják végig, akkor ők lesznek a leg­nagyobb károsítói az italoknak. Ez a fajta ellenőrzés 3-4 órát vesz el a szakmától. A VPOP a helyszínen vizsgálhatja a dokumentációt. Háber hozzátette: „Nem vet jó fényt ha­zánkra, ha a külföldi turista azt látja, hogy nyitvatartási időben, fegyveres vámosok vizsgálnak egy éttermet.” Ezért a szakmai szervezet, támogat minden olyan kezdeményezést, amely a törvénycikk megsemmisíté­sére vonatkozik. • EJ Találgatások, titkolózások a kormányátalakításról Elvekben egyetértés, kevés konkrétummal. így összegezhető az, amit a kormányátalakítási tár­gyalásokról megtudhatunk a koalí­ciós pártoktól. Úgy tűnik, mára le­került a napirendről a Gyermek- If­júsági és Sport-, valamint az Infor­matikai Minisztérium megszűnteté­se. Gyurcsány Ferenc posztjára Baráth Etele és Mesterházy Attila is esélyes. Hiller István hivatalosan is bejelentette, hogy indul az MSZP elnöki székéért, így megüresedhet az ő miniszteri posztja is - derül ki a Magyar Rádió összeállításából. Egyelőre semmi sem biztos a teg­nap kezdődött koalíciós kormányát­alakítási tárgyalások után. A pártelnö­kök nyilatkozatai alapján úgy tűnik, hogy az MSZP és az SZDSZ az el­vekben egyetért, egyelőre azonban kevés konkrétumban tudott megálla­podni, annyi azonban biztos, hogy még a hónap vége előtt közük, hogyan alakul át a kabinet. Erre utalt Kuncze - Gábor az SZDSZ elnöke is miután tárgyalt a miniszterelnökkel. Kijelen­tette: Annyi hír terjed már és annyi információ jelenik meg, - ezek egy ré­sze persze téves, más része meg átme­neti helyzeteket tükröz, - hogy ezt túl sokáig húzni nem szabad. A döntés­nek nyilván belátható időn belül meg kell születnie. Többszöri kérdésünkre sem árult el ennél többet Kuncze Gá­bor, csupán annyit tudtunk meg - és később erről az ügyvivő testület is ál­lásfoglalást adott ki, - hogy a párt elé­gedett a minisztereivel és nem tart in­dokoltnak személycseréket. A pártel­nök azt mondta: most nem aktuális az a kérdés, hogy megszűnik-e az Infor­matikai Minisztérium, bár kedden még arról volt szó, hogy ezt a lehető­séget is mérlegeli a miniszterelnök. Kovács László, a szocialista párt elnöke nem tartotta kizártnak a sportminisztérium megszüntetését sem, de lapinformációk szerint mára ez lekerült a napirendről.- Egy ilyen szervezeti átalakítás együtt járhat nem szükségképpen, de együtt járhat minisztériumok megszűnésével és esetleg új tárcák létrehozásával. Lényeg az, hogy a kormány működése ne többe, ha­nem kevesebbe kerüljön - fogalma­zott a szocialista pártelnök. Gyurcsány Ferenc sportminiszter posztjára a hírek szerint Baráth Etele a Miniszterelnöki Hivatal- és Mesterházy Attila a szaktárca jelen­legi államtitkára esélyes. Ami biz­tos, lesz egy fejlesztési tárca nélküli miniszteri poszt. Hogy ezt ki kapja, arról egyelőre csak találgat a sajtó, de újsághírek szerint Csillag István gazdasági miniszter neve is szóba került, bár az SZDSZ nem tartja indokoltnak a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium feladatainak átcsoportosítását. Ezzel kapcsolat­ban Kovács László így érvelt: - Pél­dául az unió 2007-2013 közötti költ­ségvetéséből adódó fejlesztési lehe­tőségeknek a koncepcióját fogja ez a tárca nélküli miniszter kialakítani. Ez most egy koncepcionális kérdés, minden konkrétum legyen az sze­mély vagy egy konkrét tárca sorsa, még korai lenne. A jelenlegi külügyminiszter uniós biztosi megbízatása miatt október végén távozik a kormányból, de a szocialisták őszi, tisztújító kongresz- szusa után még egy bársonyszék megüresedhet. Hiller István kulturá­lis miniszter ugyanis hivatalosan is bejelentette, hogy versenybe száll az MSZP elnöki posztjáért. • MR Elmaradnak a pedagógus béremelések Minimálbérért dolgozik minden kilencedik magyar munkavállaló Magyarországon minden kilencedik munkavállaló minimálbérért dolgo­zik. Az Eurostat most közzétett felmérése szerint Hollandiában vagy Spanyolországban az alkalmazottak kevesebb mint négy százaléka keresi a bérminimumot. Ugyanakkor Luxemburgban 15 százalékos a minimálbért keresők aránya. De ott a legmagasabb a minimálbér az unióban, 350 ezer forintnak megfelelő. Magyarországon a minimálbér 53 ezer forint. Bokros Lajos alól integrálják a céget A Raiffeisen integrálja brókercé­ge tevékenységét a bankba, így nem lesz szükség külön menedzs­mentre. E folyamat egyik eleme Bokros Lajos it-elnök ma bejelen­tett lemondása is. A volt pénzügyminiszter 2003 jú­liusa óta volt a társaság igazgatósá­gának (it) elnöke. A Raiffeisen sajtóosztályának tájé­koztatása szerint az értékpapírcég tevékenységét integrálják a bankba ­az állományátruházási kérelem már a PSZAF-nál van. Ennek megfelelő­en a felügyelet a későbbiekben visz- szavonja a brókercég befektetési szolgáltatói engedélyét, s ha nincs külön társaság, külön menedzsment­re sincs szükség. Az igazgatóság tag­jai emiatt távoznak majd posztjuk­ról, s ezt a folyamatot kezdte el Bok­ros Lajos. A Raiffeisennek arról nin­csenek információ, hol folytatja pá­lyafutását az it volt elnöke. • NapiOnline A hónap végén lejárnak azok a megállapodások, amelyeket a pe­dagógus bérekről kötöttek a kor­mánynyal a szakszervezetek. Az alig 3 százalék körüli kereset- emelkedés miatt az érdekvédők nem látnak lehetőséget az idei re­álbérek megőrzésére. Ezt közvetve elismeri a minisztérium is, de úgy véli, még meg lehet egyezni. A Magyar Rádió munkatársa Varga Lászlót, a Pedagógusok Demokra­tikus Szakszervezete elnökét egye­bek mellett erről kérdezte.- A kormány által ajánlott kereset­emelő intézkedések a szakszervezetek megítélése szerint nem teljesítik a sztrájkbizottság és a kormány között kötött megállapodást - kezdte vála­szát Varga elnök. - Számos közszol­gálati területen, így az oktatásban és a közoktatásban sem biztosítja ez a megoldás a 2004. évi hatszázalékos keresetemelkedést. A statisztikai ada­tok szerint alig három százalék körüli a bérek növekedése. Az a módszer, amivel a kormány azoknak a fenntar­tóknak, akik már meglépték, vagy ezt követően fogják meglépni a kereset­emelést, egy százalékot visszapótol. Ez kevés, ezzel nem teljesül a pótlék­alap július elsejei növekedése és az osztályfőnöki pótlék mértékének a szeptember elsejei növelése. — Mikor folytatják a tárgyalásokat? — Nem tűztünk ki időpontot, a meg­állapodásból fakadóan augusztus végén lejáró határidők szorítanak. Eszerint tárgyalni kell a közszolgálati törvény helyzetéről. Erre bírjuk a kormány ígé­retét is, hiszen készül egy ezzel kapcso­latos előterjesztés a 13. havi megválto­zott szabályozásáról, és a 2004. évi el­maradt 13. havi fizetésről. Szakszerve­zetünk mindenképpen tovább szeretne tárgyalni a bérekről, és azt is szeret­nénk, ha az adó- és költségvetési tör­vénnyel kapcsolatos egyeztetések mi­nél hamarabb megkezdődnének mind j az Országos Érdekegyeztető Tanács­ban, mind pedig az Országos Közszol­gálati Érdekegyeztető Tanácsban. A kormány álláspontja szerint reális esélye van annak, hogy a 2005. évi illet­ményrendszerekbe januártól beépít- ! sék az ez évben még elmaradt, hatszá­zalékos növekedést, és erről az alapról induljanak a jövő évi bértárgyalások. • MR Az Interpol keresi Krasznait - körözött „érdekvédő” Európai elfogatóparancs van érvényben az Interpol-on keresztül Krasznai József, a Strasbourgba távozott zámolyi romák egykori radikális szószólója ellen — tudta meg a Magyar Nemzet. A pár éve még roma polgárjogi szerep­körben tartózkodó Krasznai tavaly decemberben tűnt fel utoljára. Az ellene Székesfehérváron folyó büntetőügy három bírósági tárgyalásáról távol ma­radt, emiatt körözik az Európai Unióban. KSH: inflációs jelentés 2004. júliusban a fogyasztói árak összességükben nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva, 2003. júliushoz viszonyítva pedig 7,2%-kal növekedtek - áll a KSH legújabb gyorsjelentésében. Az előzetes sze­kértői várakozásoknak megfelelő adatok szerint idén az első hét hó­napban átlagosan 7,1%-kal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. 2004. július­ban az „alapdrágulás” (maginfláció) 2003. júliushoz viszonyítva 5,9% volt. A vártnál nem rosszabb júliusi inflá­ciós adatok ellenére a hazai deviza gyengülésbe váltott szerdán. Az euró több mint egy, a dollár két fo­rinttal drágult a délelőtt folyamán. Raiffeisen Bank: „auf Wiedersehen Bokros!” Lapértesülések szerint Bokros La­jos karrierje újabb fordulóponthoz érkezett. A volt pénzügyminiszter a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. rendkívüli közgyűlésén vált meg hivatalosan aktuális munkáltatójától, mivel a társaság alfogadta lemondá­sát igazgatósági (it) elnöki tisztségé­ről. Bokros 2003 júliusa óta volt a társaság egyik vezetője. A Raiffeisen sajtóosztálya a közvéleményt úgy tá­jékoztatta: az értékpapírcég tevé­kenységét integrálják a bankba, s ha nincs külön társaság, külön me­nedzsmentre sincs szükség. A napi.hu szerint a Raiffeisennek arról nincsenek információ, hol folytatja pályafutását az it volt elnöke. EIU: Budapest, te drága! Budapest a 97. helyről egy év alatt a 88. helyre lépett fel az Economist Intelligence Unit (EIU) listáján. A megélhetési költségek legfrissebb globális ranglistáját továbbra is To­kió vezeti, nem sokkal megelőzve Oszakát, valamint Párizst és Oslót. A jelentés szerint feltűnően megdrá­gult Athén (az 59. helyről a 49. hely­re ugrott előre), még inkább Auszt­rália legtöbb városa, egyebek mellett Melbourne, Brisbane, ugyanakkor olcsóbb lett New York (a 13. helyről a 27. helyre lépett vissza), valamint több más amerikai város is. Magyarország közvetlen környezeté­ben a 10. helyezett Bécs a legdrágább, Prága a 75, Pozsony pedig a 93. helyen szerepel Varsóval egyetemben. Agrárnyugdíjazás uniósán A gazdák esetleges korai, kedvez­ményes nyugdíja a vidékfejlesztési terv része, amelyben további hét eu­rópai uniós pályázati jogcím is szere­pel. Feltehetően 2006. január elsejé­től az a magyar gazda, aki úgy dönt, hogy 55 éves korában nyugállomány­ba vonul, meg kell, hogy váljon föld­jétől. Az eddigi elképzelések szerint a nyugdíjjogosultság egyik feltétele az lesz, hogy a gazdálkodónak leg­alább három hektár földet, vagy ha zöldségtermesztéssel foglalkozik, 0,1 hektárt, más gazdálkodónak fel kell ajánlania. Ha nem tud ilyen gazdál­kodót találni, akkor az államnak is felajánlhatja. A földnek mindenkép­pen művelésben kell maradnia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom