Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-11 / 159. szám
4 • HÍDLAP • 2004. augusztus 11., szerda RÉGIÓ MAj TÉMA Környezetbarát háztartást vezetünk? A környezetvédelem kérdése az Ister-Granum Eurorégióban (sajnos) aktuálisabb, mint valaha. A királyváros és környéke még mindig az Onyx-szennyezéstől hangos, e cikk mégsem erről szól. Írásunkban alternatívákat vetünk fel arra vonatkozóan, hogyan vezethetünk 2i. századi, mégis környezetbarát háztartást. Fontos megjegyezni, hogy a cikk írója nem Zöld - egyszerű háziasszony és anya, aki aggódik, amikor a fertőtlenítőt a tusolótálcába önti... A világ egyik legfejlettebb országában, az USA-ban még ma is élnek olyan vallásos csoportok, melyek településeiken, háztartásukban nem használnak környezetszennyező anyagokat: áramot, benzint, gépeket, s az ipari forradalom előtti évekre jellemző vidéki-falusi életmódot folytatnak. Bizony, még a 21. században is lehet környezetbarát módon létezni, nem szükségszerű, hogy modern, kártékony életvitelünkkel pusztítsuk a világot. De vajon ahhoz, hogy megőrizzük unokáink számára a Földet, le kell-e mondanunk a gépesített háztartásról, a tartósítószerek, vegyszerek, festékek, lakkok és az energiahordozók használatáról, vagy van más megoldás is? A nagyvárosok aszfalt- dzsungelében élők számára a villamos energia szünetelése katasztrofális helyzetet teremt: megbénul a számítógép-hálózat, a földi, föld alatti és a légi közlekedés, leáll az áruszállítás, megszűnik az éjszakai közbiztonság. Mindennek azonban pozitív velejárói is vannak, például nagy mennyiségű, környezetszennyezéssel előállított energia marad meg, az elektromos kenyérvágóhoz szokott fogyasztó ismét megtanulja a fűrészes kés használatát, az emberek hamar lefekszenek, s másnap kipihenten ébrednek. Száműzhető gépesítés, tervszerűbb életvitel A mosogatógép ugyan kevés vízzel sok edényt elmosogat, s ezért részben környezetbarát, de mindezt áramfogyasztással és mosogatópor elhasználásával teszi, ezért környezetszennyező. A gépet legyártó üzem telepítéséhez esetleg nagy kiterjedésű erdőt vágtak ki, a gyártás során nem tartják be a környezetvédelmi előírásokat, s ha a mosogatógép tönkremegy, esetleg a szemétdombon végzi, tehát újrahasznosítás nélkül fejezi be pályafutását, szennyezve a földet vagy a vizeket. A mosógép használata már nélkülözhetetlenebbnek tűnik konyhai társáénál. Ha pénztárcánk engedi, vásároljunk légbuborékos technikával működő vagy hidegen mosni tudó gépet - ezek ugyan drágábbak, de a környezet számára kíméletesebbek, mint vízmelegítős társaik. A szeletelőgép, az elektromos kés, a mag- és húsdaráló, az elektromos habverő, a kenyérsütő gép, a mikrohullámú és szendvicssütő egyaránt környezetszennyezők. Ezek azok a gépek, amelyek nélkül a háztartást tisztábban lehetne vezetni. Alapvetően az elektroszmog növelése és az áramfogyasztás a bűnük, de a mikrohullámú sütő esetében sugárzási problémák is felmerülnek. Az egyszerű kés, a mozsár, a kézi daráló és habverő, a tűzhely vagy kemence ideálisabb segédeszközök lennének a környezetkímélő háztartásban. A nélkülözhetetlennek tűnő hűtőgép, porszívó és takarítógép esetében a kevésbé környezetszennyezőknek szavazzunk bizalmat, az alacsony fogyasztásúnak, vagy a hűtőgép esetében a motoros freonmenteseknek: bár gáz mindegyikben van, de a korszerűekben lévő már barátibb összetételű. A kompakt fénycsövek használatával is segíthetjük Földünk megmaradását. Ezek a világítótestek - annak ellenére, hogy előállításuk környezet- szennyező — nem újrahasznosítható- ak, hosszabb élettartamuk és alacsony fogyasztásuk miatt nélkülözhetetlenek egy környezetbarát háztartásban. A statisztikai adatok szerint a városi társasházakban, bérházakban két-há- rom évente növelni kell a kukák számát, mert a lakók egyre több szemetet termelnek. A jelentős szemétmennyiség, a lomtalanításkor kitett, jobbára újrahasznosítható háztartási eszközök, ruhák, bútorok tömege a bizonyítéka annak, hogy szükségletünkön felül vásárolunk, terheljük környezetünket, s kikényszerítjük a termelés fokozását is. A Föld nyersanyagkészletei kifogyóban vannak, a túlfogyasztó háztartások gyorsítják életterünk pusztulását. Ezért a környezetbarát háztartást elsősorban a megfontolt, tervezett, a valós szükségletekhez igazított beruházások jellemzik. Az anyagbeszerzés bölcsességet kíván tőlünk, a kérdés csupán az, hogy tudunk-e nemet mondani az üzletek, áruk csábításának, s képesek va- gyunk-e felmérni valós szükségeinket. A mértékletes fogyasztáson kívül másodsorban figyelnünk kell arra, hogy valós szükségletünket milyen termékekkel elégítjük ki. A Állatokon tesztelik A környezetbarát háztartás arról ismerhető fel, hogy abban nem használnak környezetszennyező anyagokat, mosó-, tisztító- és kozmetikai szereket. Kevesen tudják, hogy a testápolókat, borotvahabokat, arcvizeket, szépítő kozmetikumokat, fogkrémeket jobbára állatokon tesztelik, nagy részük pedig mind előállításával, mind felhasználásával igen jelentős természeti károkat okoz. A legismertebb bűnöző a hajtógázas dezodor volt, szerencsére már vannak pumpásak is, mint ahogy kapható ásványi anyagokból készült fogpor is, amely kiválthatja a rákkeltő formaldehidet, a vizek élővilágára is veszélyes titán-dioxidot s a szintén rákkeltő tartósító- és édesítőszereket tartalmazó fogkrémeket. A mosószerek nagy része halpusztító foszfátot tartalmaz, de ez az anyag a biológiai szennyvíztisztítás hiányában akár bennünket is károsíthat. A nitrohigítós lakkok, festékek, ragasztók használatával hasonló helyzetet okozunk. Szerencsére ezek már nálunk is kiválthatóak gyorsan száradó, kevés mérget tartalmazó vizes bá- zisúakkal, ráadásul a velük érintkező ecseteket, szerszámokat is környezetkímélő módon, vízzel tisztíthatjuk. • K. E. Környezettudatosán él-e? Ágoston (tanuló) Régebben vigyáztam arra, hogy ne pazaroljam a vizet (fürdés helyett gyorsan letusoltam), mindig lekapcsoltam a villanyt magam után. Az évek során aztán rájöttem, hogy a fejlett országok, főleg Amerika bődületes pazarlása mellett az én vízfolyatásom, áramfogyasztásom bármilyen fényűző is, eltörpül, mint porszem a sivatagban. Hilda (titkárnő) Részt vettem környezet- pisiül védelmi, szemétgyűjtési jpffSy akciókban. Odafigyelek arra, hogy mit eszem, hogy a hulladékot a veszélyesség foka szerint szelektáljam, és hogy lehetőleg ne pazaroljam a vizet, gázt, áramot. Gyermekeimet is erre nevelem. Szomorú aktualitás az ivóvíz kérdése, amelynek eltékozlása az emberiség halálát is jelentheti. Tibor (villanyszerelő) Mondhatnak akármit, nem én fogom megváltani a világot. Szemetelni nem szoktam, de Magyarországon nincs szelektív hulladékgyűjtés. A környezettudatosság szempontjából mi Vagyunk a balkán koronája. Nincs értelme azt figyelni, hogy milyen összetevői vannak az ételnek. Úgysem az van ráírva, ami benne van. Nem tudom ellenőrizni. Laura (GYES-en lévő anyuka) ■ Fiatalabb koromban is törődtem a környezet állapotával, sőt a szakdolgozatomat is ilyen témakörben ________írtam. Amióta megszületett a kisfiam, fokozottan odafigyelek az étrendre. Bioboltokban vásárolok, és rájöttem, hogy rosszul gondoltam eddig, nem is drágább így az élet. Ezek az ételek táplálóbbak, így kevesebb is elég belőlük. Sz ükség van a fiatalokra XV. alkalommal rendezték meg a hét végén a Érsekújvári Katolikus Ifjúsági Találkozót, amelyen évek óta több száz fiatal vesz részt. Nem csekély számban képviseltetik magukat a rendezvényen régiónk fiatáljai sem. A találkozó, amelyet a Regionális Művelődési Központ (RMK) és a Római Katolikus Plébánia közösen szervezett meg, az eddigiekkel ellentétben idén nemzetközi jelleget öltött. Magyar Bélától, az RMK metodikusától, és a találkozó fő szervezőjétől megtudtuk, hogy az Egri Magyar Katolikus Rádióval közösen sikerült nemzetközivé varázsolni a háromnapos akciót. Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozón és Lelkigyakorlaton az érsekújvári fiatalok egy csoportja vett részt, majd a látogatást az egerszalóki fiatalok viszonozták a hét végén, akik már négy nappal a találkozó megkezdése előtt megismerkedtek Szlovákia nagyvárosaival, Pozsonnyal, Komárommal, de ellátogattak Bősre, valamint Deákira, Peredre és Gútára is. A további program egybeesett a találkozó programjával, amelynek az idén az „Isten országát építjük” volt a mottója. A találkozó lelki vezetője Szarvas István, az Egri Magyar Katolikus Rádió igazgatója volt. Magyar Béla továbbá elmondta: eddig minden egyes találkozó más volt. Az idei lényege, hogy határon átnyúlóvá tudták tenni a rendezvényt. A találkozó megszervezése nem egyszerű, de ígéretet kaptak az Illyés Közalapítványtól, hogy támogatni fogja rendezvényüket.- Idén csak 150 fiatal jelent meg, ami elenyészőnek számít, ha azt vesszük, hogy a kezdetekkor több mint ötszáz résztvevőnk is volt. Ezt lehet a népesség csökkenésével is indokolni, de el kellene gondolkodnunk azon, hogy milyen a fiatalok pasztorációja az egyes egyházközségekben. Most a 24 községből csak egy-két fiatal jelent meg, azelőtt viszont az egyes községekből 15- 20 fős csoportokban érkeztek. Ez arról tesz tanúbizonyságot, hogy nem működnek szervezett formában a fiatalok. Ez a 150 fiatal mégis ajándék. Fontos, hogy felismerjük a gondokat, helyesen kezeljük a problémákat, legyen önkritikánk, de fejezzük ki hálánkat is a jó Isten felé a fiatalok érdeklődéséért - mondta Magyar Béla. A három nap folyamán elmélkedések, lelki beszélgetések zajlottak, szombat este adoráció, majd a találkozót vasárnap ünnepi szentmise zárta. • CzM Korlátozott vízhasználat Folytatás az 1. oldalról Különös tekintettel a hányással, hasmenéssel járó panaszokra. A Népjóléti Irodához kedden reggel 9-től délutánig 65 bejelentés érkezett hányással hasmenéssel járó megbetegedésről. A Védelmi Bizottság határozata alapján megkezdik a Ke- nyérmezői-patak kármentesítését, részlegesen feloldják a vezetékes víz használatának tilalmát, azzal a megkötéssel, hogy a 14 éven aluli gyermekek és a kismamák továbbra is a város által biztosított tiszta vizet igyák. Remélhetően minél hamarabb sikerül megszerezni a hatósági engedélyt arra, hogy a város saját karszt- vizű kútjáról ihassanak tiszta vizet az esztergomiak, amíg a veszély teljes mértékben megszűnik. Az óriási szennyeződés miatt az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület 36 további szervezet egyetértő aláírásával nyílt levélben fordult a Környezetvédelmi Minisztériumhoz, mert megdöbbentőnek tartják, hogy ilyen felelőtlen módon rendkívül veszélyes anyagokkal beszeny- nyezték a Dunát és a város ivóvízbázisát. Azt is aggasztónak tartják, hogy a szennyező cég a hatóságokat jelentős késéssel értesítette, majd azok munkatársait nem engedte be azonnal az üzem területére. Ráadásul olyan információkat tartott vissza, amelyek hiányában a hatóságok nem voltak tisztában azzal, milyen szeny- nyezőanyag ellen is kell védekezniük. A hiányos információk miatt Esztergom városa csak jelentős késéssel tudta elrendelni az ivóvíztilalmat, így a lakosság több napon keresztül a szennyezett ivóvizet itta. Az illetékes hatóságok az adatokat nem vagy alig szolgáltatják ki, míg a jelenlegi súlyos helyzetben a közérdekű adatokat azonnal az önkormányzat részére át kellene adni - áll a nyílt levélben. Egy kormányrendelet alapján az égető nem minősül veszélyes üzemnek, ezért a levélben kérik, rendelet módosítását, oly módon, hogy a veszélyes üzem kategóriába a magyarországi hulladékégetők is bekerüljenek. Valamint a minisztériumnak javasolják, hogy addig függesszék fel az üzem tevékenységét, míg egy teljes környezetvédelmi felülvizsgálatra sor nem kerül, és a szükséges műszaki és szervezési intézkedések meg nem valósulnak. A nyílt levélhez aláíróként "csatlakoztak a természet- és környezetvédő szervezetek, valamint helyi civilszervezetek is. • Készítette: ÁK, Muzslai Ágnes
