Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-08-03 / 153. szám
RÉGIÓ 5 2004. augusztus 3. kedd • HÍDLAP • Országunk pionírjai „Pionír: úttörő, élharcos, hidász, utász”. Az idézet egy lexikonból származik, a kép pedig a minap készült hazánk élharcos útépítőiről. Manapság, mikor is kis hazánkra a „paprika országa” helyett inkább ráillik a „kátyúk országa” cím, gyakran találkozhatunk úton-útfélen (vagy inkább út- szélen?) az árnyékban hűsölő útépítőkkel. Mint például esetünkben, Veszprémben. De ne általánosítsunk! Bizonyára máshol számos utászkülönítmény izmait megfeszítve javítja az infrastruktúrát, csak éppen pont akkor ülnek le ejtőzni, mikor arra jár valaki. No persze a pihenés sem megvetendő, ezt senki sem tagadhatja, s azt is szem előtt kell tartanunk, hogy nagy a hőguta veszélye (főleg reggel kilenckor, amikor a kép készült). Nem történt egyéb, minthogy a makizó munkások úgy álltak a munkához, hogy más is odaférjen. Meleg nyarunk van, mindenki vigyázzon, nehogy napszúrást kapjon! A roma holocaustra emlékeztek A hét közepéig tart a szennyeződés eltávolítása Esztergomban az egykori zsinagóga előtt tegnap emlékeztek a roma holocaust áldozataira. Koditek Pál, a Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottság elnöke beszédében arról szólt, hogy Esztergomban az 1943-44-es vészterhes években Etter Jenő polgármester igyekezett enyhíteni a városban élő zsidóság nehéz sorsát, azonban 1944 májusában a városban és környékén élő több mint ötszáz zsidó polgárt az esztergomi zsinagógába gyűjtötték össze, és innen hurcolták el őket június 5-én. A zsidóság után a városban élő cigányokra is a teljes megsemmisítés sorsa várt. Esztergomban a Táti úton a volt SZIM gyár mögötti részen volt az egykori cigánytelep, ahonnan 1944 decemberében a nyilas megszállás után hurcolták el a cigányságot. Az egyetlen fennmaradt visszaemlékezésből tudjuk, hogy először a volt zsinagógába terelték ösz- sze őket, majd innen kerültek Komáromba a Csillag erődbe, ahonnan gyalog indultak a németországi megsemmisítő táborok felé. Koditek Pál elmondta, hogy a város önkormányzata a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal együtt megkeresi a lehetőséget arra, hogy emlékhelye legyen a holocaust roma áldozatainak a városban. A megemlékezés végén az önkormányzat nevében Koditek Pál, Bajkó Sándor és Tóth Gábor helyezték el az áldozatok iránti tisztelet koszorúját. • Muzslai A Dorogi Hulladékégető telepéről 150 köbméter fáradt olaj került a Kenyérmezei patakba pénteken. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság tatai kárfelszámolási csoportjának munkatársai jelenleg is dolgoznak a szeny- nyeződés eltávolításán. Jelenleg egy speciális daralék segítségével próbálják meg eltávolítani a szennyező anyagot a vízből. Ezzel fogják meg, és itatják fel a Kenyérmezei patakból illetve az előtte lévő részről lefelé folyó szennyeződést. Az apróra őrölt szemcsék magukba szívják az olajat, amit így le tudnak merni a víz felszínéről. Miután behordózták az így semlegesített szennyezőanyagot, visszaszállítják az égetőbe - adott felvilágosítást lapunk számára az éppen folyó munkálatokról Kemecsi László, a Komárom-Esztergomi Katasztrófa- védelmi Igazgatóság Esztergomi Ki- rendeltségének vezetője. Ezen kívül három merülő fallal szűrik a szennyeződést, amelyek a víz felszínén lévő szennyeződést szívják fel. A szennyeződés eltávolítása várhatóan a hét közepéig még el fog tartani, ezután a talaj- és növényvédelmi szakemberek mondják meg, hogy mi történjen a szennyeződés környékén található Duna-parti növényzettel. Több mint valószínű, hogy vágni kell, összegyűjteni és elhordani, azért hogy ne maradjon fertőzés a parton sem. Az okozott kárt is ők, illetve a Győri Környezetvédelmi Felügyelőség tudják majd megállapítani, és ők fogják számszerűsíteni az okozott kár mértékét. Természetesen ez nem oldja meg a helyzetet, hosszú ideig fog tartani, míg a szeny- nyeződés okozta károk megszűnnek. Az elrendelt horgászási tilalom továbbra is érvényben van, a kenyérmezei patak torkolatától egészen a szénrakodóig. Esztergom belvárosi részében még nem jelentkezik szennyeződés, de a halőrök és a megyei horgász szövetség szakemberei megnézik a halpusztulást, és ők határozzák majd meg, hogy tovább terjesztik-e a tilalmat lefelé a Dunán. Az említett területekre ugyan nem rendeltek el fürdőzési tilalmat - mivel kijelölt strand nincs a környéken - de senki számára nem ajánljuk a fürdést ezen a szakaszon. Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hétfőn a laboratóriumi vizsgálatokra hivatkozva mindenestre már megtette a feljelentést. A hulladékégetőt üzemeltető Onyx Kft. ellen ez alapján büntető- eljárást kezdeményeznek a Komá- rom-Esztergom Megyei Rendőr fő- kapitányságon. • GK/BK Megfértek az extrém sportok a táncházzal Folytatás az 1. oldalról Trexler Emőke Arany János Laci te, hallod-e? című versét szavalta hibátlanul és bűbájosán. A hangulatot Bóka Gábor fokozta, aki a telitorkos hahotát káprázatos János Vitéz-előadásával csiklandozta elő. A mesterkéltségmentes humor, a közönséggel mindvégig fenntartott totális interakció porig alázta a kereskedelmi tévékből áradó, nyomasztó „poén”-próbálkozásokat. A vasárnapi eseménypalettán az első szín Esztergom egyetlen street folk- jazz csapata volt. A Club Era zenekar magyar, arab, ír, moldvai-csángó, rutén, rajastani, cigány és macedón népdalok sajátosan feldolgozott, improvizatív, pörgős-játékos előadását egy szerencsétlen húrszakadás szakította félbe A türelmes közönség a kényszerszünet ellenére kivárta Pittmann Márton garabonciás föllépését. A gyermeksereg hálás tapsa dfjazta a délidőben sem pilledő előadó produkcióját. A kora délután tűző napsugara víz mellett nem csupán elviselhető, de élvezhető is. Jól tudták ezt a szervezők, így három órára időzítették a családi ügyességi csónakversenyt. A Kis-Dunán akcióba lépő szülők és gyermekeik a világraszóló Jézus Krisztus Szupersztár című musical négy személyre szóló jegyéért „küzdöttek”. Az Esztergomi Hajós Egylet egyik kenujának győztes legénysége-leánysága, a Kajtor család volt a finalista. A gyerekek hiteles előadókészsége, őszinte játékossága ezen a napon a népdaléneklésben nyilvánult meg. A dalnokverseny résztvevői fagylaltot kaptak ajándékba. A Lóci színpad műsora, a Zenés állatvilág szórakoztatta a gyerekeket, amíg végül megérkezett az est és a fesztivál „háromkirá- lyok”-ja, Becze Gábor, Gryllus Dániel és Radványi Balázs. Az idén 35 éves Kaláka nem tud nem jó lenni. Az ezerszer hallott, kazettán rongyosra hallgatott Fakatonát ezeregyedszer is élettel teli, emberséges, szívhez szóló módon játszotta a három muzsikus. Lőrincz Zsuzsa, az Esztergomi Nyári Fesztivál Kht. médiakoordinátora a hajtástól kimerültén, de elégedett mosollyal nyugtázta a sikeres rendezvényt. Elmondása szerint a cél az volt, hogy Esztergom végre ne egy olcsó búcsúhely legyen, hanem volt királyi méltóságához híven magasabb színvonalú rendezvény szolgálja a nagyérdemű kulturált szórakozását. Sör és kolbász helyett (vagy inkább mellett) művészet-művelődést, játékot, gyermekek önkifejezését, családok közös kikapcsolódását adta a hétvége. Az állandó vásár, a Bordács Andrea vezette Levendula Játszóház gyermeki lelkületű művész-szakemberei, az ingyenes kézműves foglalkozások egyedülálló, önfeledt atmoszférát teremtettek a Vízivárosban. Reméli, nagy jövő elé néz ez a kezdeményezés, és a következő nyarak mindegyikén részesülhet felnőtt-gyerek mindabban a csodában, ami hozzájuk szól, amiben meg tudnak nyilvánulni, amibe bele tudnak feledkezni. • Kertész Viktor Már nincsenek veszélyben a galambok Az egyik napilapban megjelent, hogy Esztergomban a fák alatti rácshoz mérget szórtak a galambok elpusztítására. A Városházán azonnal intézkedtek, hogy az ismeretlen személy által kiszórt, feltehetően mérgező veszélyes anyag az utcáról eltűnjön. A közhasznú munkások feltakarították a fák alá leszórt rózsaszínű porózus anyagot. így jelenleg nincsenek veszélyben a galambok, és a gyerekek sem, akik esetleg megkóstolhatnák a rózsaszínű „zizi cukorkát”, áldozatul esve a galambokkal együtt az emberi gonoszságnak és felelőtlenségnek. A rágcsálók méreg általi irtásának nagyon szigorú előírásai vannak. Csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet rágcsálóirtást, amelynek során a belső vérzékenységet okozó rózsaszínű port olyan módon helyezik el, hogy ahhoz lehetőleg ember ne érjen hozzá. Felirattal is figyéhneztetnek a méreg helyére. Ezért megdöbbentő, hogy a nyílt utcára, emberek közvetlen közelébe rakott le valaki felelőtlenül ilyen veszélyes anyagot, amit a szél is ráfújhat bármire, csak azért, hogy a galambokat elpusztítsa. Mivel nem történt feljelentés ebben az ügyben, csak embertársainkra bízhatjuk azt, hogy máskor hasonló eset ne forduljon elő. • MUZSLAI A zarándoknő Kisűjfalun Girolamo Bargagli A zarándoknő című kétrészes, zenés komédiájának magyarországi ősbemutatóját láthatták a nézők a Budaörsi Játékszín előadásában Kisűjfalun. A nyári szabadtéri előadásra a Faluház udvarán került sor csütörtökön este. A község testvértelepülésének, Budaörs színitársulatának nagy sikere volt a több mint háromszáz fős nézőközönség előtt. • GK Zoltán Neszmélyre érkezett A címben említett Zoltán az egyik legrégebben épült hajó, amely vasárnap érkezett meg a neszmélyi múzeumi hajóparkba. Az ipartörténeti jelentőséggel bíró dunai hajó 1958-ig volt forgalomban az öreg folyón. A dugattyús gőzgéppel hajtott, lapátkerekes hajó története során Ausztriában is teljesített szolgálatot, majd 1958-ban vonták ki a forgalomból. Szerencsére nem bontották szét, mint sok másik szolgálatból kivont hajót, hanem a Dunamenti Erőmű tulajdonába került. Ok ajánlották fel a neszmélyi múzeumi hajóparknak, és miután szombaton Százhalombattán elbúcsúztatták, Zoltán vasárnap megérkezett végleges helyére, a múzeumba. _______________________________» NIL 1
