Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-24 / 147. szám
4 • HÍDLAP • 2004. július 24., szombat RÉGIÓ MAI TÉMA Hogy viseli a hőséget? Történelmi titkok, rejtélyek Pilisszántón A mindennapok rohanásában észre sem vesszük, hogy micsoda csodák közelében élünk. A nyári hónapok kedveznek a kirándulásnak is és még túl sokat sem kell autózni, vagy tömegközlekedni, hogy számos, a feledés homályába merült titkot fedezhessünk fel, illetve élhessük át a megtalálás örömét. Négy évvel ezelőtt ünnepi misére készült a Pest megyei Pilisszántó település. Az egyetlen hazai alapítású szerzetesrend, a Pálos legkiválóbb szerzetesére, Boldog Ozsébre kívántak emlékezni feltételezett sírja közelében. A pi- lisszántóiak a szokásostól eltérően nem a templomban, hanem a korábban felkutatott, máig sem pontosan meghatározott korú romok fölötti régi temetőben akarták bemutatni a szent mise áldozatot. Miután a terep alkalmatlan volt nagyobb sokaság befogadására, árokásó gépekkel egyengették. Az erőgép egy földből alig kiálló kőbe ütközött, amelyen a gondos megtisztítás után kirajzolódott egy szokatlan formájú és szimbolikájú keresztábrázolás. A titokzatos energia Szakemberek sokasága próbálta faggatni a kő titkát, eddig különböző verziók láttak napvilágot, de mint Aradi Lajos, a Dobogó mitikus történelmi folyóirat főszerkesztője megjegyezte, különös energiatartománnyal bír. A közelről készített polaroid képen csak egy elmosódott alakzat látható, és a géppel a kőhöz közelítve kisült Aradi fényképezőgépe. A háttérsugárzás-mérővel lefolytatott vizsgálat is alátámasztotta az energiabocsátás tényét. Aradi közölte azt is: a digitális kamerával nem mindig lehet exponálni a kő közvetlen közelében, vannak olyan időszakok, amikor intenzívebb lehet a kisugárzása. Pilist tisztelni jöjjetek! Ezt hirdeti a település lokálpatrióta polgármestere, a magyarságtudattal átitatott „tót atyafi”, Szőnyi József. A derűs, víg kedélyű ember, akinek felmenői is a településen éltek minden erővel és fáradhatatlan hittel kutatja a magyarság szempontjából oly fontos tájegység, a Pilis titkait. Pilisszántó elhelyezkedéséből adódóan is a hegység- rendszer kapuja, és több ezer év történelmi lenyomatát hordozza magában. Ezt alátámasztja az a számos tárgyi emlék, amely a településről és környékéről előkerült, de a szellem- és gondolat- világából talán az a legfontosabb, hogy Boldog Özséb, a Pálos rend alapítója hetedmagával 1250-ben itt építette fel Szent Kereszt nevű kolostorát. Ok heten keltették életre a magyar nemzet értékeit, szellemiségét, legerőteljesebben védő és képviselő Pálos rendet. Szőnyi szerint történelmünkben éppen ezért volt legsürgősebb dolga minden hazánkra támadó ellenségnek a Pálos rend megsemmisítése. Ez az első ősi kolostor volt éltető forrása, reménysége, szimbóluma azoknak a királyoknak, akik számára mindenek feletti értéket jelentett a magyar nemzet szolgálata. Vannak kutatók, akik máshova teszik az első Pálos kolostor helyszínét, de a polgármester szentül hiszi, hogy ez Pilisszántón volt és ezt számos, a közelmúltban keletkezett új kutatási eredmény is alátámasztja. Az biztos, a letelepedő kultúrák sorát 20-22 ezer évvel ezelőtt az ősember kezdte meg a környékbeli kőfülkékben, és azóta folyamatos az emberi jelenlét. Évezredeket átugorva jutunk a pálosokig, majd megint továbblépve pár évszázadon az 1700-as éveknél járunk, amikor az elnéptelenedett faluba tótokat telepítettek. Az Istenfélő egyszerű tót katolikusok vajon honnan tudhattak az Árpádházi királyokról, akiknek cselekedeteit ábrázoló freskókkal díszítették a templom falát? Miért használták azt az ősi címert, amelynek három búzaszála az életerőt, a mindennapi kenyeret és a dolgos nép vitalitását szimbolizálja, és honnan tudtak a kettős betlehemi csillagról, hiszen az asztrológusok nemrégiben állapították meg, hogy Krisztus születésekor két, önmagában is fényes különálló csillag szerencsés együttállása eredményezte nappal is látható fényét. Titkok, amelyre nincs még magyarázat, és a település további meglepetéseket tartogat. A titok rejtve marad De maradjunk csak a varázslatos kőnél. Az biztos, hogy ezeréves, vagy annál régebbi, sőt Atilla királyunk idejében is létezhetett már. A fő motívuma, az úgynevezett tövises tüskés kereszt teljesen egyedülálló a művészettörténetben. A körülbelül nyolcvan kilogrammos kő széleit lecsiszolták, és az egész olyan kúpos alakzatot képez, mintha illeszkedne valamibe. Talán egy koporsófedőre? Vagy egy oltárra, amelynek hiányzik még két szárnya? Lehet, hogy egyben a kulcs és a zár, vagyis a mindenség? Ki tudja. Aradi szerint a pálosok a szkíta kereszténység átmentői, Pap Gábor művészettörténész pedig a kő vizsgálatakor arra figyelmeztetett, hogy a római egyház által eretnekséggel vádolt bo- gumilok jelképrendszere található meg rajta- A titokzatos követ aztán a pilisszántói templomban helyezték el, de ennek is különös a története. Két évvel ezelőtt beomlott a padló a templom közepén. A hordalékföld kiemelésekor egy mesterséges üregrendszer nyomaira bukkantak a kutatók, amely a templom felépítése előtt is létezhetett, hiszen nem betemették, hanem aláfalazták. Pilisszántón számos helyütt találtak árokásáskor, pincemélyítéskor üregeket, a falu titokzatos eredetű és rendeltetésű földalatti folyosók gyűjtőhelye. A templom közepén lévő üregben helyezték el egy üveglap alá a kőkeresztet, amelyet egyre többen látogatnak meg a világ számos pontjáról. A Dalai Lama például magyarországi látogatásakor elsőként a föld szív-csakrájának nevezett Pilis-hegységbe sietett. A Dunakanyar íve és a folyó elágazásai a régi időkben az egész Pilis-hegységet szjv alakban fogták körül. Ahogyan az emberi szervezet központja a szív, - amely az életet fenntartó, a folyamatosan megújító energiákat, az Én-erőket hordozó vér keringtetője -, úgy a magyarországi szívósakra a „földi véráramban” tölti be ugyanezt a szerepet. Pilisszántón tehát találtak titokzatos köveket, érdekes szív alakú fejfákat és szívkereszteket, amely szimbólum a Pilis szeretetében nyugvó keresztényi rendet jelenti. S van még egy lényeges adalék. A településen található az úgynevezett Ziribár dűlő, amely elnevezést több független szakértő sumér eredetűnek vall. A szó újjászületést jelent és az is csodálatos, hogy december 21-i nap-éjfor- dulón a Ziribár hegyszorosából ébred az éltető nap a Pilis felől nézve 22-én reggel. Honnan tudták az egyszerű tótok ezt a sumér nevet? - tehetjük fel a kérdést, és ezzel tovább nő a pilisi titkok száma. Szőnyi József polgármester legújabb terve, hogy a fent említett helyre kizárólag adományokból szkíta keresztény templomot építenek Isten dicsőségére. • Gottléb IstvAn Veronika (raktáros) A hetekig tartó korábbi hűvösebb időjárás után, nagyon furcsa ez a nagy kánikula. Nehéz volt alkalmazkodni ehhez a hirtelen jött hőséghez, és elég nehéz elviselni. Remélem, hogy hihetünk az előrejelzésnek és kicsit enyhül a meleg a jövő héten. A nagy hőséget a fiataloknak sem könnyű elviselni, az idősek pedig kifejezetten veszélyeztetve vannak emiatt. Anna (oktatás-szervező) A legszívesebben otthon vagy vízparton lennék, de mivel dolgozom, ezt nem tehetem meg. Próbálok minél több folyadékot, el- n ásványvizet inni és odafigyelek az étkezésemre is, leginkább gyümölcsöt és sok zöldséget fogyasztok. A jövő héten pedig - végre - elutazok nyaralni, úgy minden bizonnyal könnyebb lesz elviselni a kánikulát. László (vállalkozó) wpu Nem könnyű elviselni a I JM hőséget, bár egyelőre - ■ szerintem még nem volt olyan tartós, nagy meleg, HBBBBi mint tavaly. A munkám meglehetősen sok utazással jár, és ebben a melegben ez sokszor nem kellemes, arról nem is beszélve, hogy sokkal figyelmetlenebbek az autósok, mint máskor. Igyekszem a lehetőségek szerint minél többet víz közelében tartózkodni, és rengeteg folyadékot fogyasztani. Attila (főiskolai hallgató) < Viszonylag jól viselem a fl meleget, bár egész nap au- tóban ülök a nyári mun- ■BNhM kánt miatt. Sok folyadékot - ’ iszom ezekben a napokban, így könnyebb. Amikor vezetek, akkor gyakran megállók pihenni, mert a melegben nem tudok annyira figyelni és az autómban nincs légkondicionáló. Szabadidőmben, ha tehetem azonnal a strandra megyek. Szentjánosbogárként világítanak A nagyölvedi plébánia udvara gyerekzsivajtól hangos, de ez nem zavarja beszélgetésünket Nemcsok István plébánossal. Ő igazi csodabogár, aki gyakorta megnyitja kertje és a plébánia ajtaját a gyerekek előtt. A kezdetekről szólva elmondta, négy évvel ezelőtt ismerkedtek meg a Szentjánosbogár mozgalommal Nemeshegyi Péter jezsuita teológus jóvoltából. Ezt követően Farkas Emese farnadi hitoktató részt vett a mozgalom rendezvényein, majd egy nyári táborban és tapasztalatait megosztotta a mostani vezetőkkel. 2001-ben szerveztük első táborunkat, amely iránt évről évre nő az érdeklődés, és főleg az ölvedi és a farnadi egyházközség gyermekei vesznek rajta részt - mondja az atya. Az idei tábor témája az ünnepek. A nyolc 10-12 fős csoportokban ezek jelentőségéről beszélgetnek a gyerekek a főbogár és két fiatal segítő vezetésével. A beszélgetéseket gyakran szakítja meg játék, hiszen az izgő-mozgó szentjánosbogarak nem tudnak soká- ig egy helyben üldögélni. Sportversenyek, kézműves foglalkozások, missziós plakát készítése és kirándulónap színesíti a programot. Az idén a csúzi panoptikumban és az ógyallai csillagvizsgálóban voltunk.- Láttam a programban a döfonye szót is, de el nem tudom képzelni mit takar.- Sokan nem értik - mondja az atya mosolyogva - csendes pihenőnek „fordítanám”.- Az anyagiak előteremtése nem okoz gondot?- Kaptunk már támogatást a tábor szervezésére a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától, a Jó Pásztor és az Illés Alapítványtól, de a szülők is hozzáfizetnek a tábor költségeihez. A főbogarak és segítőik természetesen ingyen, szabadságuk alatt foglalkoznak a gyerekekkel.- Év közben is összerajzanak a szentjánosbogarak? ' - Sajnos nem olyan gyakran, mint ahogy azt eredetileg elképzeltem, de azért párszor összejövünk egy-egy lelki délutánra. Célunk, közösségbe kovácsolni a gyerekeket és ifjakat, hogy aztán ne csak pislákoljon, hanem világítson mindegyikük, mint Krisztus tanítványa. A családban folyó keresztény neveléshez szeretnénk valamit hozzátenni. Az Alfa&Omega csoport a rekkenő hőség elől a templom hűvös előcsarnokába húzódva beszélgetett egy mindenkit érintő témáról - a nagy személyes találkozásról Istennel, vagyis a halálról. Garai Zita főbogár szerint a téma egészen komoly mélységeit feszegették, hiszen erről majdnem mindnyájuknak volt már tapasztalata. A komoly téma ellenére azonban megőrizték korosztályukra jellemző bohóságukat. Kérdésemre, kinek tetszik a tábor Banda Erik elkiáltotta magát: Akinek tetszik, kiáltsa háromszor alleluja! Csak úgy zengett a templom előtti tér a tetszésnyilvánítástól. • -BOKMűszeres gépjármű - ellenőrzés Esztergomban Rendszámfelismerő, körözési információs rendszer műszerének kipróbálása folyt Esztergomban gépjármüvek ellenőrzésének gyakorlati alkalmazásával a Városi Rendőrkapitányság szervezésében. Azt tervezi a kapitányság, hogy ilyen szerkezetekkel szerelik fel járőreik kocsijait, ami lehetővé teszi az ellopott, körözött jármüvek kiszűrését a forgalomból. Deszpoth Gábor őrmester polgárőrök társaságában végezte a járművek ellenőrzését a Mária Valéria híd feljárója előtt, s kérdésünkre Deszpoth őrmester elmondta, hegy sokat várnak a rendszertől. A könnyű kis szerkezet a központi szerverre kapcsolódva a helyszínen azonnal azonosítja az ellenőrzött gépkocsik rendszámát. Előnye, hogy gyorsan, a helyszínen ad eredményt - és nem csak a magyar, hanem az EU minden államának körözési listája benn van a rendszerben, amely így ellenőrzi a körözési listák alapján az ellenőrizendő gépkocsikat. Előnye még az azonnali frissítési lehetőség: mivel a szerverekről a betöltés után azonnal minden adat megjelenik és ellenőrizhetővé válik.- Régebben nehézséget jelentett a külföldi kocsik ellenőrzése, mert a rendszámok ellenőrzése csak a határőrség segítségével történhetett, most viszont a rendszer azonnal azonosít minden gépkocsit. Nagymértékben meggyorsítja ez az ellenőrzés munkáját, mert amíg a rendőr az intézkedés alá vont jármű papírjait ellenőrzi, a polgárőrök a szerkezettel elvégzik az azonosítást. • KÉP És szöveg: ATEK
