Hídlap, 2004, július-szeptember (2. évfolyam, 130-194. szám)
2004-07-17 / 142. szám
MAGYARORSZÁG 3 2004. július 17., szombat • HÍDLAP • A kormány szerint fölösleges munkát végeznek a köztisztviselők Még senki sem tudja, hogy hány embert bocsátanak el a közszférából A kabinetnek még fogalma sincs arról, hogy hány embert bocsátanak el a közszférából - mondja a kormányszóvivő'. Az biztos, hogy a leépítés csak a köztisztviselőkre vonatkozik, a közalkalmazottak létszámát nem csökkentik. Az tudható, hogy a feladatoknak megfelelően módosítják majd a létszámot úgy, hogy őszig felmérik a teendőket, és azután döntenek, de ez a döntés a minisztériumok kezében lesz - derül ki a Magyar Rádió összeállításából. A kormány tervét a közszféra jövő évi 6,5 százalékos béremeléséről a költségvetés várhatóan nem tudja finanszírozni, ezért döntött a kabinet arról, hogy a béremeléseket az adminisztráció karcsúsításával oldja meg. Mivel eddig csak becsléseket hallhattunk a köztisztviselők 10 és 30 százalék közötti hányadának elbocsátásáról, megpróbáltuk megtudni, hogy a béremeléshez hiányzó összeg előteremtése hány minisztériumi alkalmazottba kerül. Gál J. Zoltán kormányszóvivő azonban közölte: a kormány más logikát követ, vagyis nem állapít meg számokat, hanem a mindenképpen szükséges elbocsátások nagyságáról azután dönt, hogy a minisztériumok kiszámolják, mely feladatokra nincs szükség és hol elég kevesebb ember is. Gál J. Zoltán szerint elsősorban az ilyen, 15 éve fennálló szokásjog alapján számos olyan feladatot finanszíroznak az adófizetők, amelyek több 10 milliárd forintba kerülnek, de amelyek mögött ma már nem áll valóságos társadalmi szükséglet. Nem kevés a száma azoknak az úgynevezett előirányzatoknak sem, amelyek különböző tárcáknál párhuzamosan és koordinálatlanul azonos célt szolgálnak. Szeptemberre alakul ki tehát, hogy mely minisztériumok hogyan egyszerűsítik működésüket, így sem a létszámról, sem a megtakarítások pontos mértékéről nincs információ. Az elmúlt egy évben már volt egy leépítési hullám, amikor 8 ezer embert küldtek el a közintézményekből. Azt a lépést sikeresnek ítélte a kormányszóvivő, hiszén, mint mondta, az elbocsátások nem okoztak feszültséget, mert a nagy többség el tudott helyezkedni. Azt azonban nem tudtuk meg az általunk megkeresett szaktárcáknál, hogy a létszámcsökkentés mekkora megtakarítással járt. Gál J. Zoltán kérdésünkre nem árulta el, hogy létezik-e valamilyen csökkentési minimum, amely feltétlenül szükséges a 2005-ös béremelés előteremtéséhez, azt azonban elmondta, hogy a karcsúsítás központi szándéka csak a köztisztviselőkre vonatkozik.- A közalkalmazotti körben, teháEaz oktatási, egészségügyi dolgozók, rendészeti alkalmazottak körében létszám- csökkenéssel nem kell számolni, itt az úgynevezett - csúnya szóval - természetes fogyásból ez a takarékosság, ez a többlet megtakarítható - fejtette ki. A végcél ugyanis - mondta a szóvivő - az állami szektor fogyókúrája és - a megtakarításokból - a versenyszféra hizlalása. • MR Lakitelek-munkacsoport: tiltakozás a leépítések ellen Az MDF képviselőcsoport Lakitelek munkacsoportja azonnali választ vár a kormánytól a közszféra további leépítésének várható mértékéről, az elbocsátandók számáról és köréről - idézi a csoport közleményét a Magyar Rádió. A munkacsoport véleménye szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás többletfeladatokat ró a közigazgatás és a közszféra dolgozóira. Ezért tartja különösen aggasztónak a reformtömörülés közleménye az államszervezet folytatódó leépítését, melyet a kormánypártok a karcsú és hatékony államszervezet szlogenje mögé bújva valósítanak meg. Álláspontunk szerint a kormány „karcsúsítási törekvései” komolyan veszélyeztetik a munkavégzés minőségét a hivatalokban, a közalapítványoknál, és az egyéb állami szerveknél. Gondot okoz a bőséges gabona Minimálisan nőtt az átlagkereset A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzet- gazdaságban átlagosan 2 millió 777 ezer volt 2004. január-májusban, ez 0,8%-os növekedés az előző év azonos időszakához képest - áll a KSH legújabb gyorsjelentésében. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,4%-kal nőtt, a költségvetésé 0,9%-kal csökkent. A bruttó nominális átlagkereset 8,6%-kal, a nettó átlagkereset 74%-kal, a reálkereset (a fogyasztói árindex 7,0%-os növekedése mellett) 04%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Kiváló a búza minősége, a meny- nyisége pedig rekord az utóbbi években. A termés jól értékesíthető - állapította meg az aratási koordinációs bizottság, amely a raktározási gondok enyhítésére is intézkedéseket tervez. Dékány András, az agrártárca szóvivője elmondta, hogy az ülésen az aratási koordinációs bizottság megállapította, hogy nemcsak a mennyiség rekordnagyságú az elmúlt évekhez képest, hanem a minőséggel sem lesznek gondok, ebből a szempontból tehát elhelyezhető lesz a piacon a magyar búza. Két nagyon fontos új fejlemény is történt a tegnapi ülésen. A résztvevők támogatták az agrártárcának azt a törekvését, hogy a Concordia Közraktározási Rt. a bankokkal közösen egy olyan konstrukciót dolgozzon ki, hogy ne csak befogadjon a közraktárba gabonát, hanem fel is vásárolhasson, mégpedig méltányos piaci áron. A gyakorlatban ez annyit tesz, hogy a piaci árakat mindenképpen stabilan tarthatná, például az árpa esetében 20 ezer forintot jelentene, a takarmánybúza esetében 19 és 20 ezer forint közötti árról van szó, az étkezési búza legalább 23 ezer forint lenne felvásárlási áron. A másik fontos döntés arról szól, hogy a tartalékgazdálkodási keret terhére történhessen Magyarországon felvásárlás, azaz itt is el lehessen helyezni magtárakban gabonát. Ez egy olyan kezdeményezés, amelyet még az Európai Unióval egyeztetni kell, jóvá kell hagyatni. Egyetértésben zajlott tehát a tegnapi koordinációs bizottság ülése, valamennyi résztvevő biztos abban, hogy ezek helyes törekvések, és az agrártárcát támogatták ebben a törekvésében. • MR Wekler Ferenc valóban nyert pályázati pénzeket szőlőültetvény telepítésre Az SZDSZ-es politikus szerint neki is jár a támogatás A Magyar Nemzet című lap több írásában kifogásolja, hogy Wekler Ferenc szabad demokrata politikus, az Országgyűlés alelnöke pályázatokon nyert támogatást különböző agrárérdekeltségeihez. Minden pályázat nyilvános és elolvasható a Magyar Közlönyben - mondja a politikus, aki az Orbán-kormány idején is nyert pályázati pénzeket. Wekler Ferencet a Magyar Rádió munkatársa kérdezte.- Valós-e az az információ, hogy részt vettek az agrártárca szőlőtelepítési pályázatán tavaly, és ezen a tenderen több millió forintot nyertek?- Valós az információ, a családom tagjai eldöntötték, hogy szőlőültetvényt hozunk létre közösen, és ezeken a pályázatokon indultunk, és a pályázatokon nyertünk ugyanúgy, ahogy minden pályázó. Ugyanis az elmúlt évben és ebben az évben minden pályázó nyert 50 vagy 60 százalékos támogatást szőlőültetvény létrehozásához. A Magyar Közlönyben ezek a pályázatok - nyilvános volt a pályázat, az eredmény is nyilvános - viszszakeres- hetők, tehát semmilyen titok nincsen. A mostani felmelegítése ennek az ügynek és tulajdonképpen a tálalása, mintha valami törvénytelen dolog történne, nyilván annak a következménye, hogy perben állok a Magyar Nemzettel, első fokon rágalmazásért a bíróság elítélte a Magyar Nemzetet, és most megpróbálnak olyan látszatot kelteni körülöttem, mint hogyha valami nem lenne rendben.- Milyen állami pénzről van egyébként szó? Visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásról?- Ezek vissza nem térítendő telepítési támogatások. Egyébként megjegyzem, hogy korábban, az Orbán- kormány idején is nyertem erdőtelepítésre néhány millió forintot ugyanúgy, ahogy mindenki más; Magyar- országon mindenki pályázhat ezekre a támogatásokra, én is pályáztam.- Most hány millió forintról van szó?- Nem tudok válaszolni a kérdésre pontosan. Összesen 92 hektárnyi ültetvény támogatására adtunk be pályázatot és nyertünk. Egy hektárnak a telepítési költsége durván 5-6 millió forint és ennek az 50, illetve 60 százalékát támogatta az FVM korábban. • MR A titkosszolgálat irányítójának titkos találkája Hat kérdéssel fordult Tóth András nemzetbiztonsági államtitkárhoz Demeter Ervin, a brókerbotránnyal összefüggő, a MÁV-kórházban történt állítólagos találkozója kapcsán - jelenti a HavariaPress. A Magyar Nemzet című napilap birtokába jutott információk szerint ugyanis az államtitkár tavaly júliusban, még Kulcsár Attila őrizetbe vétele előtt, rejtélyes körülmények között találkozott Rejtő E. Tiborral és egy ismeretlen férfival. Kiváló a Balaton vize Demeter ennek kapcsán tudni szeretné, miért hallgatta el Tóth mind ez ideig a kérdéses találkozót, és miért nem számolt be arról 'az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt. A fideszes politikus egyúttal részletes tájékoztatást kért Tóthtól arra vonatkozóan, hogy mikor volt a találkozó, ki szervezte azt meg, és ki volt a titokzatos, pizsamás „harmadik személy”. Demeter arra is kíváncsi, mi volt az oka annak, hogy az államtitkár a kórház falai között titkos, „konspi- rált” módon találkozott a sikkasztási és pénzmosási ügyben gyanúsított bankemberrel. Végül feltette a kérdést: vajon a találkozó eddigi eltitkolása nem játszott-e közre abban, hogy Zsohár István, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója Tóth András utasítására nem adta át betekintésre a bankbotrányt vizsgáló bizottságnak az ügyben készült lehallgatási jegyzőkönyveket. Récéknek szólt a hattyúk dala Kiváló minőségű és a tavalyinál jóval magasabb vízállás várja a Balaton szerelmeseit, akiket táblák tájékoztatnak a tó állapotáról. Tegnaptól tábla jelzi a Balaton legfontosabb adatait Siófoknál, a kiJtötő bejáratánál. Bárki leolvashatja tehát, hogy például tegnap 78 centit mutatott a siófoki vízmérce, a víz 18 fokos, a Sió zsilipje pedig zárva volt. A környezetvédelmi tárca államtitkára hozzátette azt is: ha kedvező fogadtatásra talál, akkor másutt, a Balaton nagyobb településein is felszerelnek hasonlót, például Füreden vagy Fonyódon is. Szeretnék még az idén, de legkésőbb a következő szezon előtt. A vízállás 36 centivel magasabb, mint tavaly ilyenkor, vagyis bevált a meteorológusok prognózisa; szerencsére - legalábbis a tó állapotát nézve - csapadékos a nyár. A vízügyesek azonban hangsúlyozzák: a Sió zsilipjét továbbra sem nyitják meg, a Siófokon átmenő szakaszon pedig a város csapadékvizét gyűjtik össze. A Balaton vízminősége továbbra is kiváló. Érdekes, hogy ennek kapcsán kerültek szóba a Balatonra települt hattyúk is. Most már lehet 300 család is itt a tavon, ezek azonban komoly környezetterhelést jelenthetnek a part menti strandokon. A szakemberek szerint igen fontos lenne, hogy a turisták megértsék: nem szerencsés etetni az egyébként gyönyörű madarakat, amelyek olyan védett állatokat, mint például a cigányréce, kiszorítottak a Balatonról. • MR Mádl Ferenc szabadságon A köztársasági elnök rendszeres évi szabadságát tölti július 19-től augusztus 13-ig. Az elnök a szabadság ideje alatt is belföldön fog tartózkodni. Törvénysértő magyarellenes ukrán határozat Jogi szakértők szerint törvénysértő az ukrán bíróságnak az a határozata, amely megfosztja az épület új szárnyának tulajdonjogától a beregszászi magyar főiskolát. A Magyar Rádió idézi Iljasevics Viktor ügyvédnek, a főiskola joga képviselőjének nyilatkozatát, mely szerint a városi tanács kéthónapi késéssel vizsgálta meg a főügyész sokat vitatott beadványát. Az ügyet ráadásul a megyei gazdasági döntőbíróságnak kellett volna tárgyalnia, mégis a beregszászi járási bíróságnál született meg a határozat, amelyet többszöri megkeresésre még most sem hoztak nyilvánosságra. A „sajátos” eljárás miatt a főiskola nem tehet semmilyen lépést jogainak érvényesítésére. A szocialisták adnának is meg nem is Versenyképes gazdaság, több munkahely, karcsúbb állam - többek között ez szerepel a szocialista frakció reformjavaslatában, mely megtárgyalására a folytatódó koalíciós egyeztetéseken kerülhet sor. A gazdasági megszorítások közepette született tervek között szerepel a „fél szocpol” bevezetésének ötlete a használt lakások vásárlásakor, melynek várható népszerűségével vetekedhet majd a panelfelújításokra a jövő évi költségvetésből (elvben) elkülönítendő nagyobb keret. A meglepően nagy nyilvánosságot kapó baloldali alapötletek között még mindig központi helyet kap az új, 48%-os szja bevezetésének rémképe, mely a középosztály (és a kisebbik koalíciós partner) heves ellenállása miatt megvalósíthatatlannak látszik. így pedig nehéz lesz többletforrásokat találni a fent körvonalazott osztogatáshoz. Rögös az út az euró bevezetéséig A négy visegrádi ország számára nehéznek ígérkezik az út a közös európai valuta bevezetéséig - állítja a Világbank jelentése, melyet a napi.hu közlésére hivatkozva tolmácsolt a Magyar Nemzet. A Világbank szerint a nyolc közép- és kelet-európai ország uniós csatlakozása idén májusban nagy horderejű politikai esemény volt, az ezzel járó gazdasági előnyök realizálásához azonban jelentős erőfeszítésekre lesz szükség az érintett országok részéről. Magyarország számára komoly kihívást jelent a költségvetési deficit és az infláció leszorítása - szögezi le a tanulmány, mely kitér arra is: a valódi felzárkózás akár évtizedekig is eltarthat, mivel a jövedelmi szintek az uniós átlagnak mindössze 40-80 százalékát érik el az új tagállamokban. Fekete cukor Romániából Ismét nagy mennyiségű, Romániából származó csempészett cukrot foglaltak le a vámosok Békés megyében. Ezúttal 20 ezer kilogramm édesítőre bukkantak egy békéscsabai gazdasági társaság telephelyén álló kamion pótkocsijában. Tegnapelőtt összesen 140 ezer kiló cukrot találtak a nyomozók három megyét érintő összehangolt akciójukban. •Összeállította: KovAcs ÁrpAd
