Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-27 / 105. szám
MAGYARORSZAG 3 Parlamenti vitanap ✓ Ader szerint megbízhatatlan a kormány A Fidesz kezdeményezésére politikai vitanapot tartott a Parlament a Medgyessy-kormány eddig eltelt két évéről. Az ellenzék szerint a tönkre tett gazdaság, a növekvő adóteher és a megszorítások jellemezték a kormányzati ciklus első felét, a kormány- koalíció viszont elmondta: 17 százalékkal nőtt a nyugdíjak, és 25 százalékkal a jövedelmek vásárlóértéke, nőtt az ipari termelés és az export. — Ez a kormány hivatalba lépve rögtön megtette a pozitív lépéseket, például az 50 százalékos közalkalmazotti béremelést. Bár ez helyes volt, megvolt az ára, ezért kiigazításra volt szükség - így értékelte az elmúlt két évet Medgyessy Péter miniszterelnök. Hozzátéve, hogy a tavalyi év közepén megindult gazdasági növekedés hatását egy-két éven belül az emberek is érezni fogják. A kormánypárti felszólalók sok más mellett arról beszéltek, hogy két év alatt 17 százalékkal nőtt a nyugdíjak, 25 százalékkal a jövedelmek vásárlóértéke. Az átlagkeresetek adó és járulékterhe 6 százalékkal csökkent. Nőtt az ipari termelés és az export. Az ellenzéki képviselők ezzel szemben tönkretett gazdaságot, megszegett ígéreteket és egyre másra következő megszorításokat látnak. Ader János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: - Azt kell mondanunk, hogy a Medgyessy kormány a megbízhatatlanság, a kiszámíthatatlanság és a bizonytalanság kormánya. Az ellenzékiek úgy látják, az ígéretekkel szemben nincs ingyenes gyógyszer és diákutazás, drágult a földgáz, összességében nőtt az adóteher. Nem épül 800 kilométer autópálya. Szerintük a kormány romba döntötte az agráriumot, a családi és egyéni gazdálkodókat háttérbe szorította a nagybirtokokkal szemben. • (MR) Blöff volt Medgyessy 800 kilométere A jelenlegi kormánypártok által a 2oo2-es kampányban ígért 8oo kilométernyi autópálya megépítése csupán politikai blöff volt - derült ki Braun Róbertnek, a Miniszterelnöki Hivatal távozó helyettes államtitkárának előadásából. Braun Róbert, a Miniszterelnöki Hivatal távozó helyettes államtitkára a Média Hungary című konferencián a Politikai kommunikáció című előadásában beismerte, a 800 kilométernyi autópálya megépítése a kampány során csupán a politikusok közötti licitálásban alakult ki. Braun elmondása szerint a közlekedési tárca úgy tájékoztatta őt, hogy Magyarországon ha minden munkagép az autópálya-építésen dolgozik, évente akkor is csak 110 kilométernyi autópálya épülhet. A kommunikációért felelős, távozó helyettes államtitkár elmondta azt is: Medgyessy Péter miniszterelnök amerikai tanácsadói szerint civilizált országokban reggeli talkshow-műsorokban az ország miniszterelnöke nem vesz részt. • (MN) Trianoni emléknap bevezetését kezdeményezi a Jobbik Trianoni emléknap bevezetését kezdeményezi a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot Körömi Attila független országgyűlési képviselő nyújtotta be a Parlamentben. A mozgalom közleménye szerint ugyanis 1945 után nemzedékek nőttek fel úgy, hogy Trianonról és következményeiről, e tragikus sorsforduló té- nyeiről nem is hallhattak. Sőt, úgy vélték, a kollektív emlékezet helyreállítása, s a történelmi tények, illetve a következmények széleskörű megismertetése még 1990 után sem történt meg. Mindez szerintük szükségessé teszi, hogy a trianoni döntés évfordulójának az ország emléknapot szenteljen. A Jobbik reményei szerint ezzel az emlékezés mellett tudatosítani lehetne az emberekben a Kárpát-medencei magyarság összetartozását is. A határozati javaslat egyúttal azt is tartalmazza, hogy az Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját jelölje ki nemzeti emléknapként, s azt vezessék be a középfokú oktatási intézményekben is. • (MNO) Lopásért ítélték el az engedély nélkül vadászó Juszt Lászlót juszt László újságíró, az általa a súri Táncsics Vadásztársaságnak bérbe adott területen, vadászati tilalom idején lőtt agyon egy vad- nyulat és egy őzgidát A komáromi városi bíróság lopás bűntettében bűnösnek találta Juszt Lászlót, amiért 250 ezer forint pénz- büntetésre ítélte, és elrendelte két lőfegyverének elkobzását. Emlékezetes, hogy Juszt 2002. május 31-én az általa a súri Táncsics Vadásztársaságnak bérbe adott területen, vadászati tilalom idején lelőtt egy vadnyulat és egy őzgidát. A lövések hangjára figyelmes lett egy közelben tartózkodó vadász, aki segítségül hívta társait így tetten érték Jusztot. Juszt László az ügy folyamán végig kitartott azon álláspontja mellett, hogy a két állatot azért lőtte le saját csemetekertjében, mert azok rágták a facsemetéket. A bíróság a tanúk vallomásai alapján azonban úgy ítélte meg, hogy az újságíró nem a csemetekertben lőtte le az állatokat. Az ítélet nem jogerős, mivel a vádlott és védője fellebbezett. • (MNO) 2004. május 27., csütörtök • HÍDLAP • Kövér: a kormány országrontó stratégiát követ A lényeg az, hogy ki kell fosztani ezt az országot - jellemezte a kormány polititkáját Kövér László. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országos választmányának elnöke erről az agárdi lakossági fórumon beszélt. — Ami itt két éve zajlik, az nem dilettantizmus, hozzá nem értés eredménye, hanem az egy tudatos, szándékos, országrontó stratégiának a hibátlan végrehajtása - mondta. Úgy fogalmazott: „nem ostobaság, hozzá nem értés van a mögött, hogy a Földművelésügyi Minisztérium olyan földtörvényt terjeszt a Parlament elé, amely tágra nyitja a kapukat a külföldi földvásárlók előtt, a spekulációs célú földvásárlások előtt, hanem szándékos stratégia.” Hozzátette: „nem gazdasági hozzá nem értés van a mögött”, amit a kormány az államadóssággal, az inflációval, a privatizációval művel, hanem a lényeg az, hogy ki kell fosztani ezt az országot.” Kövér László szerint ahhoz, hogy mindennek véget lehessen vetni, arra van szükség, hogy a polgári oldal megnyerje a következő országgyűlési választásokat, „nem egyet, többet”. „Ahhoz, hogy ez így legyen, a másik előfeltétel az, hogy június 13-án legalább ezt a választást megnyerjük, akár olyan különbséggel is, ami után ennek a kormánynak pozíciói nem tarthatók tovább. Ami után a Medgyessy-kormánynak mennie kell” - jelentette ki az ellenzéki politikus. Ami után nem csak a kormány megy, „hanem még az MSZP-ben is, a hosszabb távra gondolkodó emberek azt mondják, addig kell szabadulni a politikai hatalom terhétől, amíg normális, nyugodt körülmények között lehet, és amíg nem fenyeget az a veszély, hogy még nagyobb bukás lesz belőle a következő országgyűlési választásokon. ” • (hvg.hu) Szili Katalin az ország szuverenitásáról A nemzeti parlamentek szerepe erősödni fog a kibővült Európai Unióban - mondta Szili Katalin, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek című szakmai konferencián. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerdán egy szakmai konferencián arról beszélt, hogy az alkotmányos szerződés tervezete is arra utal, hogy erősödnie kell a nemzeti parlamentek befolyásának, hiszen ezek állnak legközelebb a választópolgárokhoz, ezek tudják leginkább megjeleníteni a társadalmi érdekeket. A házelnök szerint fönnáll annak a veszélye, hogy a döntések távol kerülnek az unió polgáraitól. Ez visszafordítható, ha az Európai Parlament egyenlővé válik a nemzeti parlamentekkel. Mindehhez az is kell, hogy a nemzeti parlamentek szoros ellenőrzés alá vonják saját kormányaikat, és egységes álláspontot képviseljenek az unióban. Ennek kapcsán Szili Katalin azt mondta: nagy eredménynek és biztos alapnak tartja, hogy az Országgyűlés a napokban elfogadta azt a kétharmados többséget igénylő törvényt, amely a kormány és a parlament viszonyát rögzíti. A házelnök úgy vélte, mindezek mellett a civil szervezeteknek is nagy szerepük lehet abban, hogy az állampolgárok aktívan részt tudjanak venni a döntéshozatalokban. Szili Katalin szerint azokban a testületekben, így az Európai Parlamentben kellene születniük a döntéseknek, amelyek a legnagyobb legitimációt, felhatalmazást kapták a választópolgároktól. A házelnök föltette a kérdést, vajon elvesz-e egy ország szuverenitásából az a tény, hogy az unió tagja lett? Válaszként azt mondta, hogy az önállóság nem veszik el, csupán egyfajta szuverenitáscsere történik. • (MR) Inflációt serkenthet a növekvő benzinár A GKI 3,7 százalékos, míg az Ecostat 3,4 százalékos GDP növekedési ütemet prognosztizál az idei évre. Az előrejelzések szerint az infláció 6,5-6,7 százalék lesz. A GKI 3,7 százalékos GDP növekedési ütemet prognosztizál 2004-re. (A tavalyi növekedési ütem 2,9 százalék volt.) A kutató szerint a bővülés legfőbb tényezője az ipari termelés fellendülése: idén 10 százalékos termelésnövekedés várható a tavalyi 6$ százalékoshoz képest. Az intézet májusban 7 százalék feletti inflációt vár, ám az év közepétől az árindex lassulására számít. Az inflációs átlagot 6,7 százalékosra jósolják - olvasható a teletex.hu-n. Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet ennél mérsékeltebb, 3£ százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az elemző szerint hazánkban idén javulnak az egyensúlyi mutatók és jobbak a konjunktúra-kilátások is, ám az olaj drágulása a konjunktúrát is érinti. Az Ecostat szerint az államháztartási hiány az év végéig elérheti a GDP 4,9 százalékát. Pénzforgalmi szemléletben, a változó uniós import áfa-elszámolások miatt júniusban magasabb deficit várható, az év egészében minden bizonnyal 5 százalék alatt marad a hiány. Az elemző úgy véli: a világpiaci olaj drágulása néhány tizedponttal növelheti az éves inflációs rátát. Az intézet 6,5 százalékos áremelkedést prognosztizál az idei évre. • (MNO) Döntött a kormány a tömegközlekedésről Januártól állami normatív támogatás segíti a városi tömegközlekedést - mondta el a kormány döntése után a kabinet ülésén részt vevő budapesti főpolgármester. Demszky Gábor közölte: a tömegközlekedési vállalatok bevételét az állam és az önkormányzatok azonos mértékben támogatják a jövő évtől. A kabinet döntött arról is, hogy a költségek 70 százalékának átvállalásával támogatja, hogy a tervezettnél négy állomással hosszabban, a Bosnyák térig épüljön meg a négyes metró. • (MR) Megszüntették az eljárást Megszüntette a szabálysértési eljárást a bíróság azzal a fiatalemberrel szemben, aki áprilisban három társával együtt röplapokat szórt a Parlamentben a képviselők közé, és ezzel megzavarta az Országgyűlés rendjét. A fiatalok céduláikon a magyar katonák kivonását követelték Irakból egy erőszakmentességet hirdető csoport nevében, majd a kormányőrök felszólítására elhagyták a Parlamentet. Később a rendőrök állították elő őket. A Pesti Központi Kerületi bíróság most hozott ítélete szerint nem követtek el szabálysértést, tettük véleménynyilvánítás volt. * (MR) A Vásárhelyi-tervből Wesselényi-program lehet A Fidesz aggódik, hogy nem valósulhat meg a Vásárhelyi-terv, és egy esetleges árvíz katasztrofális következményekkel járna. Medgyesy Balázs, a Fidesz zöld tagozatának elnöke a belvárosi Ferenciek templomának közelében tartott szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette: ha ez így halad, akkor nem Vásárhelyi-tervet, hanem Wesselé- nyi-programot kell megvalósítani, mert a rendelkezésre álló forrásokból nincs elég pénz a Vásárhelyiterv rendes megvalósítására . Ugyanakkor, ha egy Wesselényi- programot indít a kormány, akkor számolni kell azzal, hogy nem 170 milliárd forintba, hanem akár 3000 milliárd forintba is kerülhetnek a védekezés költségei. Amnesty International: elmarasztalás roma-ügyben Az új uniós tagországokban változatlanul megfigyelhető a romák megkülönböztetése - áll az Amnesty International éves jelentésének Európáról szóló részében. A minap Londonban publikált dokumentum kiemeli Csehországot, Magyarországot és Szlovákiát, mint olyan tagállamokat, amelyekben további lépések szükségesek a roma társadalom egyenjogúságának elérése érdekében. A jelentés ugyanakkor leginkább a Csecsenföldön kegyet- lenkedő Oroszországot, valamint az Irakot megszállva tartó amerikai vezetésű koalíciós erők visszásságait vonja górcső alá. A Magyarország aktív támogatását élvező iraki megszállás tekintetében a dokumentum leszögezi: Irakban elterjedt a kínzás és a külföldi csapatok gyakran túlzott erőszakkal lépnek fel, akár civil lakosok élete árán is. • összeállított*: KovAcs ÁrpAd
