Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-09 / 71. szám

2004. április 9., péntek KALEIDOSZKÓP írószemmel Esztergom Szép Szeretem a szépet. És szeretek nézni is. Szeretem a szépet nézni. Valahogy ez jutott eszembe néhány éwel ezelőtt, egy no­vemberi hajnalon. A szép - Esztergom volt. Egy Teknő becenevű költőnő­vel ültem egy pádon, pokrócba csavarva, becherowka nevű reg­geli italt és zlaty bazen márkájú táplálékkiegészítőt szopogatva, és néztük a párálló Duna felett lebegő várost. Most már nem tudnám a pontos látványt fel­idézni, csak a Bazilika monu­mentális kupolája és a Dunába rekedt hídcsonkok maradtak meg, no meg az érzés, hogy szép. Szeretnék olyan városban élni, amit lehet „látni”. Amibe mielőtt megérkezik az ember, tudja, hogy van élet. Hogy ott szuszog, liheg, tülekedik több ezer ember, ahol hajnali piacszag van, életek születnek és múlnak el, valakit éppen leszúrnak a kocsma mö­götti bozótosban, valaki meg ép­pen megcsalását gyónja meg az atyának. Ahol az élet folyik. Én többnyire olyan városok­ban éltem, amit nem lehetett lát­ni, ha megérkeztem. Miskolcra érve, amikor eresz­kedik le a kistokaji dombról az ember a Cora, a Praktiker, a TTL és a cementgyár látványa fogad­ja, eszébe nem jut, hogy van egy hegy, aminek évszázados pincéi­ben mély titkok rejlenek. Debre­cenbe érve a volt orosz laktanyá­ból átalakított lakóparkot látjuk, télen az üres rakétasilókon szán­kóznak a gyerekek, nesze neked Nyilas Misi. Ha meg haza, ahol most élek, Pestre jutok, a bevá­sárlóközpontok szuperhipermar- ketek. benzinkutak, raktáráruhá­zak között végtelen az út. Azon a novemberi nyirkos haj­nalon viszont láttam egy várost. Esztergomot. Szép volt. Ficsku Pál írása Csak az a baj, hogy szinte megközelíthetetlen. A Duna bal partján ültünk, egy Mikszáth-konferenciát pihentünk ki, és nem volt átjárás. Akkor arra gondoltam, milyen szerencsés em­ber az, aki a városban él, és arra, hogy milyen szerencsétlen is, mert ha látni akaija szépségét, egy má­sik országba kell átmennie. Át egy folyón. Van egy mondásom - a folyó jobbá teszi az embereket. Ti­szai gyerek vagyok, a Dunát nem ismerem, de fáj, hogy a Duna nem összeköt, hanem elválaszt. Ne nyavalyogj már, mondta Teknő, én a Dunának köszönhe­tem a nevemet. Történt ugyanis egyszer, hogy a költőnő és barátai, miután kiitták az esztergomi kocsmákat, átkom- poztak Párkányba, csak úgy ihle­tet gyűjteni. Amikor hatott az ihlet, meg a becherovka-sör-ruszli ihlet­pótló is, a költőnő már nem tudott járni. A kompista határőr nem akarta felengedni a hajóra, vala­hogy rögzítsék ki, mondta. Mit volt, mit nem tenni, kellett valami Ficsku Pál: könyvkiadó (PUFI PRESSZ), szerkesz­tő, hírügynök 11 év alatt végezte el az egyetemet, közben dolgozott restaurá­torsegédként. Volt az Új Holnap főszer­kesztője, írt filmfor­gatókönyvet, volt a Nyugat c. tévémű­sornak Is szerkesz­tője, volt egyetemi óraadó sőt négy hónapig gimnáziumi ta­nár is. Pufi Press néven néhány éve kiadót alapított. Állítása szerint ő az utolsó népi író. Ezt később megváltoztatta, azóta lakossági íróként határozza meg magát. Az Orkény-novel- lapályázat II. díja 1992. Szak­barbárok : magyar RAPszódia, Pufi Pressz, 2002. Matatás a végeken (vigyázat, dzsalokl), Seneca Kiadó, cop. 1999. Élni három nővel (magyar gépme­sék), Seneca Kiadó, 1997. A eszköz, amibe berakják. Zsírsza­got kergetett a könnyű dunai szél. Megvan, mondta az egyik fiú, ér- zitek, ott disznótor van... Fertály­óra múlva ringatózott a folyón a költőnő, lágyan feküdt a kol- bászszagú kölcsönteknőben. Szép, mondtam. A nevem, kérdezte. Nem. Ez a város. Te, figyelj, van egy ötletem. Vegyük meg a Bazilikát. Minek. Miből. Kérdeztem. Mi­nek nekünk egy Bazilika. Te, figyelj, tegnap hallottam, hogy a Duna Esztergomnál öt hatvan, Bajánál meg kilenc nyolcvan. Nagy árrés, nem. Le­viszünk néhány uszálynyit, és gazdagok leszünk. És akkor megvesszük a Bazilikát. És mit csinálunk vele. Hát rendezünk költői esteket, meg irodalmit, meg mindenfé­lét, ami szép. Jó, mondtam, mert éreztem, hogy Teknő megint teknő. Akkor nézzük. Szép. videódisznók esete és más történetek : (ami egy regényből kimaradt), Seneca Kiadó, 1995. „Önéletrajzaimat egy Hervay Gizella sorral szoktam kez­deni: "én térképen tanultam járni", utalva ezzel arra, hogy 35 éves ko­rom ellenére jelen­leg a 21. lakásban élek. Amúgy 1967-ben születtem Debrecenben Gyulai Csaba néven a Homok u. 39 alatt, ami arról híres, hogy húsz mé­terre van tőle a Makk Tizes nevű kocsma, talán Innen ered a kocsmák Iránti vonzó­dásom. 1990-ben a pécsi Ist­ván borozóban kaptam a Ficsku Pál nevet, amely nyel­vészetileg a Pu Fi és a Pu FI Csku nevekből vezethető le. Évekig büfékocsikban éltem - lásd Hervay. Ritkán írok." Esztergomi Városi Televízió ...a város televíziója! KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLATOK, MOZIMŰSOR, REJTVÉNY, ÉS TV-MŰSOR EGÉSZ HÉTRE! Április 11. Szent Szaniszló A hagyomány szerint Szent Szaniszló püspök és vértanú a krakkói egyházmegyében született. Isko­láit valószínűleg a krakkói bencéseknél kezdte. Nevelői korán felfigyeltek kimagasló képességeire, ezért az akkori Európa szellemi központjába, Licge-be küldték, a teológiát is ott végezte. Hazatér­ve hamarosan kitűnt szellemi és lelki kiválósága, ezért a krakkói püspök, Lamberto Zula székesegy­házi kanonokká nevezte ki. 1070-ben, amikor a püspök meghalt, a klérus, a nép, sőt maga a feje­delem is őt kívánta utódnak. II. Sándor pápa ki is nevezte Krakkó püspökévé, fölszentelésére 1072- ben került sor. A reformszellemet, amelyet nyugatról hozott magával, a papság körében meg tudta szerettetni, s ennek megfelelően sikerült megújítania a klérust. Az évek múlásával a király meggyű­lölte a püspököt, viszonyuk ellenségeskedéssé fajult. Az uralkodó emberei a Szent Mihály-templom oltáránál ölték meg, 1079. április 11-én. sem Időjárás Hazánkban ma eleinte több órára kisüt a nap, majd dél felől felhősödés kezdődik és késő délutántól délen már eső, zápor várható. Mérsékelt marad a lég­mozgás. Hajnalban -1, +4 fok várható. A hőmérséklet csúcsér­téke 12, 16 fok között alakul. Késő este 6,11 fok lesz. Szombaton északon még kevés napsütés várható, közben dél felől tovább vastagszik a felhő­zet és egyre többfelé elered az eső. Megélénkül a keleti, észak­keleti szél. Hajnalban 1, 6 fok várható. A hőmérséklet csúcsér­téke 10,17 fok között alakul. Gyógyszertári ügyelet Április 9-én Esztergom Szent István Patika (Madách Imre tér 1.) Telefon: 311-680 Dorog Szent Margit Gyógyszertár (Rákóczi út 9.) Telefon: 431-191 Visszatérő, tollas barátaink 2004 a rozsdafarkúak éve Távoli, téli szálláshelyeikről egyre érkeznek vándorma­daraink. Örömmel fogadjuk visszatérő tollas barátainkat, mert benépesítik újra az erdőket, mezőket és házaink kör­nyékét. Életükkel, röptűkkel, szívderítő énekükkel a tavasz varázsát, harmóniáját hozzák közénk. A természet tavaszi ébredése, annak kiteljesedése biztosítani fogja majd szá­mukra a szükséges élelmet, hogy fészket rakva fiókáikat felnevelhessék. A feltámadó böjti szél már az el­ső pacsirtaszót sodorja a gyü­mölcsfák ágait tisztogató emberek felé. Vidáman szól a széncinege „kicsit ér”-je. Hajnalonként a fuvo- lázó feketerigók koncertje szól. Megjelent a seregély, a bokrok al­ján felbukkannak az első vörösbe­gyek és pettyezett mellű énekes ri­gók is. Megszólal a csengő hangú barátka, és „csip-csup” hangját hallatja a csilpcsalp-füzike. Nemso­kára itt lesznek az erdei pacsirták, az erdei pintyek, a molnárfecskék és a füsti fecskék is. Egy fehér gó­lya igen korán érkezett hazánkba, havas táj és havas fészek fogadta. Később érkezik majd a kerti és a házi rozsdafarkú, a fülemüle, a kékbegy, búbos banka, csic- sörke, nyaktekercs, kakukk, po­száták, a nádirigó, sárgarigó stb. A hímek a gyorsabbak Tavaszi érkezéskor az öregek megelőzik a fiatalokat. Gyak­ran némi eltérések is adódnak, a hímek korábban érkeznek meg a tojóknál. A fehér gólya és a füsti fecske Dél-Afrikából érkezik, kb. 10 ezer kilométeres utat tesznek meg hazáig. Gó­lyáink tavasszal napi 150 km-t repülve, két hónap alatt érkez­nek haza. A legtöbb madár napkompasz (napiránytű) se­gítségével tájékozódik. Az éjjel vonulók csillagkompasz segít­ségével tájékozódnak. A mág- neskompaszt használó madár a Föld mágneses terének az adott pontban jellemző irányát és erősségét tudja érzékelni, és ezt az otthonival összehasonlít­va orientálódik. A madarak vonulási átlagse­bessége nem túlságosan gyors: a karvalyé 41, a füsti fecskéé 44, a varjaké 50, a pintyeké 52, a csókáké 62, a seregélyeké 72, a récéké 90 km/óra. Hasznos madarainknak biz­tosítsunk fészkelési lehetőséget! A hagyományos madárvéde­lem gyakorlatilag az odú- és bokorlakó fajok telepítésére ter­jed ki. A madárvédelmet, ter­mészetvédelmet elsősorban a jóra és szépre fogékony ifjúság­gal kell megkedvelteim. A kitar­tó, már az óvodáskorban elkez­dett környezeti nevelést tartjuk a szemléletformálás leghatéko­nyabb módszerének. Fel kell újítani és rendszeresíteni az egykor igen hasznosnak bizo­nyult „Madarak és Fák Nap­ját”, melyet Herman Ottó ja­vaslatára valósítottak meg min­den iskolában, évenkénti köte­lező érvényű kiértékeléssel. Hogyan telepítsünk énekesmadarat? Az énekesmadarak telepítésére irányuló kísérletek az 1900-as évek elején kezdődtek a német H. Berlepsch, az alkalmazott ma­dárvédelem megteremtőjének ta­pasztalatai alapján. A mesterséges fészekodúk­nak a következő típusai váltak be a gyakorlatban: Az „A” típusú, verébmentes fészekodú a kis termetű, kék- és barátcinege számára alkalmas. Az odú üregének mélysége 16- 20 cm, belső átmérője 10 cm, a röpnyílás átmérője 25 mm. A leggyakrabban használt „B” odú két különböző átmérőjű röp- nyílással készül. A B32 röpnyílása 32 mm, a B46-é 46 mm. Mindkét odú üregének mélysége 18-20 cm, belső átmérője 10-12 cm. A B32 széncinege, csúszka, nyakte­kercs és mezei veréb, a B46 sere­gélyek, örvös légykapó és harká­lyok megtelepítésére szolgál. A „C” típusú 5x7 cm-es szög­letes röpnyílású odú szürke légykapó, kerti és házi rozsda­farkú telepítésére szolgál. A nagyméretű „D” odút 6, 8 és 12 cm-es röpnyílással lehet el­látni, attól függően, hogy búbos banka, csóka vagy baglyok meg­telepedésére lehet számítani. Az A, B és C odúkat családi és hétvégi házak kertjeiben, gyümölcsösökben is kiakaszt­hatjuk, a D odúkat azonban er­dei tisztások, öreg parkok, er­dők és nagyobb gyümölcsösök szélső fáira akasztva célszerű el­helyezni. (Az odúk nyílása kelet vagy délkelet felé nézzen az el­helyezés alkalmával) Az odúkat nemcsak költésre használják a madarak, hanem télen is igény­be veszik, mint éjszakázóhelyet. A bokorlakó énekesek hely­hez kötése érdekében fészkelés- re alkalmas ágcsomókat, ágcsé­széket alakítunk ki a bokrok metszésénél. A fecskék részére műfecskefészket is készíthetünk. (Műfecskefészket magam is ké­szítettem, a füsti fecskék, elfo­gadták és költöttek benne.) Történelmi és egyházművé­szeti értékei mellett, Esztergom legyen a virágok és díszkértek városa, ahol a környék odútele­pítései által egy megyényi mennyiségű hasznos madár segí­tené vidékünkön a környezetkí­mélő biológiai növényvédelmet. A Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület határozata alapján: 2004 a rozsdafarkúak védelmének éve! Klotz József

Next

/
Oldalképek
Tartalom