Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-23 / 81. szám
bfdlap JOBB PART 2004. április 23., péntek ____^ Kö zös magyar-német gazdasági érdek Medgyessy Péter szerint nem kell tartani attól, hogy Magyarország uniós csatlakozása után a magyar munkavállalók veszélyeztetnék a német munkaerőpiacot. A miniszter- elnök a Budapesten tárgyaló német államfőnek fejtette ki véleményét és hangoztatta: olyan megoldásokat kell találni, amelyek mind a két országban új munkahelyeket teremtenek. Johannes Rau tárgyalt Orbán Viktorral is. A két politikus egyetértett abban, hogy a munkaerőáramlás csak abban az esetben jelenthet gondot, ha a hazánkba érkezők nem maradnak az unió határain belül, hanem továbbutaznak a közösséghez nem tartozó országokba.- Nem az a probléma, hogy Németországból áttelepül az ipar egy része Magyarországra, hanem az, hogy Magyarországról tovább települ Kína irányába vagy Romániába, vagy éppen Ukrajnába. Van közös magyar és német érdek. Olyan európai uniós foglalkoztatáspolitikát kell kialakítani, amely az ipari munkahelyeket megtartja az Európai Unión belül, és innentől kezdve már csak másodlagos kérdés, hogy ez a helyszín Németország vagy Magyarország, bár nekünk, magyaroknak, kétségkívül azért ez is fontos kérdés - mondta Orbán Viktor. Németh Zsolt (ns) Agrárhitelek és támogatások - az utolsó lehetőség A rendszerváltástól az uniós csatlakozásig eltelt időszak, legsikeresebb és legnagyobb mértékű kedvezményes hitelprogramja zárul le a jövő héten, melynek keretében a gazdálkodók, 222 milliárd forint értékű hitelt tudtak igénybe venni - jelentette ki Dr. Németh Imre, az agrártárca első embere tegnapi sajtó- tájékoztatóján. A szaktárca vezetőjének véleménye szerint ez az összeg rendkívül komoly segítséget jelent a gazdálkodók számára, kiszolgáltatottságuk csökkentése tekintetében. Rendkívül fontos, hogy az adminisztrációs kérdésekben a termelők megfeleljenek a támogatásokhoz vezető bürokratikus útvesztő kihívásainak. Az egyik ilyen feladat az ügyfél-regisztráció. A miniszter szerint az elmúlt napokban több téves információ látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Elmondása szerint a regisztrációnak nincs határideje, tehát bármikor, bármelyik gazdálkodó bejelentkezhet a rendszerbe és ki is léphet abból. Természetesen a különböző támogatások igénylésének feltétele, hogy a gazdálkodó regisztrálva legyen és rendelkezzen regisztrációs számmal. Eddig 283 ezer gazdálkodó kapott regisztrációs számot, a beérkezett 317 ezer igénylő közül. A beérkezett kérelmeket az MVH egyenként megvizsgálta és amennyiben az beazonosítható és nem hiányos, akkor szinte postafordultával megkapja a gazdálkodó a regisztráció számát. A hibásan kitöltött vagy nem azonosítható kérelmeket benyújtók sem maradnak le a támogatásokról, mert az FVM olyan eljárási rendet alakított ki a nemzeti támogatások keretében, amely lehetővé teszi az új regisztrációs lap beadását. Terület alapú támogatások az unióban parcella-azonosítás alapján kerülhetnek ki a termelőkhöz. Eddig 241 ezer termelő adta be az ú. n. „G015-ÖS adatlapot”, az egyedi blokktérkép igénylésére, és jelezte ez által, hogy mekkora földterületet használ. A beérkezett kérelmek közül, mintegy 131 ezer volt hibátlan, a többit javítani kell. A falugazdászok, a kamarai tanácsadók, a MVH szakemberei folyamatosan dolgoznak azon hogy visszakontrollálják, és ez által segítséget nyújtsanak az ügyfeleknek. A beérkezett adatlapok összesen 4 millió 177 ezer hektárnyi területet jelölnek. A miniszter figyelmeztet, azon szőlő- és gyümölcs termesztők, valamint a rét- legelő gazdálkodók, - akiknek elkerülte a figyelmét-, hogy vissza nem térítendő támogatásoktól esnek el akkor, ha nem jelentkeznek blokktérképekért, sürgősen tegyék ezt meg, április 30-ig. Lapunk azon kérdésére miszerint, mikor érkezik meg a gazdálkodókhoz a kért támogatás, Németh Imre elmondta: „A pályázatok elbírálása jelenleg folyamatban van, azon pénzintézetek esetében, akik vállalják ezt a konstrukciót. A A mezőgazdasági termelők közül több tízezren eshetnek el az őket megillető támogatástól, mert még nem kérték azt. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége szerint rövid a határidő és kevés az információ.- A támogatási rendelet nagyon későn, a napokban jelent meg, nem minden gazdához jutott el az információ - mondta Jakab István, a Magosz elnöke. kiválasztott bank napokon belül folyósítja a kért összeget.” A mezőgazdasági termelők földhasználatának és állattartásának támogatásáról a minisztertől megtudtuk, hogy azok a gazdálkodók, akik regisztráltatták magukat, április végéig igényelhetik az előrehozott földhasználati és állattartási támogatásokat. A támogatási kérelmet 2004. április 30-ig kell benyújtani a telephely szerinti megyei FM hivatalhoz. További információk az 5. oldalon. EJ. Draskovics meghallgatását kezdeményezi a Fidesz A Fidesz Draskovics Tibor pénzügyminiszter meghallgatását kezdeményezi az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában, mert nem tudni, hol van az a 830 millió forint, amelyet parlagfű-mentesítésre adójukból az állampolgárok ajánlottak fel - jelentette ki Selmeczi Gabriella, a Fidesz Egészség- ügyi Kabinetjének vezetője, csütörtöki sajtótájékoztatóján.- Még el sem kezdődött, máris ellehetetlenítették a széleskörű propagandával meghirdetett parlagfű-mentesítési programot - hívta fel a figyelmet Selmeczi Gabriella. A bizottság alelnöke rámutatott: a kormánynak március 31ig be kellett volna számolnia a parlagfű-mentesítés érdekében létrehozott bizottság munkájáról, azonban ez a mai napig nem történt meg. Selmeczi Gabriella emlékeztetett arra, hogy tavaly 40 képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a parlagfű elleni védekezés érdekében, amely 8 milliárd forintot biztosított volna e célra. A képviselő elmondta, hogy az ország- gyűlési határozatban 1, 5 milliárd forintot és az adófizetők által felajánlott, a személyi jövedelemadóból befolyó 1 százalékot szánták parlagfű-mentesítésre. A Draskovics-csomag megszorításai miatt a parlagfű-mentesítésre szánt pénznek több mint a felét, 800 millió forintot zároltak - tette hozzá Selmeczi.-Nem tudni, hol van ez a pénz, amely az adófizetők által felajánlott 1 százalékokból gyűlt össze - szögezte le, majd feltette a kérdést: miért nem hajtotta végre a kormány a Parlament határozatát, amely egyben több millió állampolgár kérése is? A parlagfű elleni védekezés kapcsán ismételten törvényjavaslatot terjeszt a Parlament elé. A törvényjavaslat újbóli benyújtását az indokolja, hogy a korábban elfogadott országgyűlési határozat több pontját nem tartották be tette hozzá Selmeczi Gabriella. epress Bárándy szerint is költöztetni kell a börtönt (folytatás az 1. oldalról)-Az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság gyakran ad be törvénymódosítási javaslatokat, mondván a magyar törvénykezés kusza, és végső soron nem jó.- Nem tudok arról, hogy gyakran kezdeményeznének törvény- módosítást. Az más kérdés, hogy véleményük van, és esetenként részt vesznek a döntésekben. Néha egy-egy jogszabállyal nem ért egyet a bíróság, vagy maga a bíró, melyet alkalmaznia kell, és ezt jelzi felénk. Az, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányossági kontrollnak veti alá az elé kerülő jogszabályokat, szintén remek dolog. A jogalkotás menete sem mondható kuszának. Más kérdés az, hogy a rendszerváltás előtt és környékén létrejött rendkívül nagy jelentőségű jogalkotási törvény már elavult, és újítani. Az új jogalkotási törvényt az Igazságügyi Minisztérium létre hozta, és benyújtotta a Parlamenthez. Hogy ennek mi lesz a jövője, az még kérdés, mert kétharmados törvény. Ha a sorsa jóra fordul, akkor biztos vagyok benne, hogy a jogalkotás áttekinthetőbb, egységesebb, folyamata nyilvánosabb és megismerhetőbb lesz. Rengeteg olyan követelménynek felel majd meg, amely jelenleg kevésbé biztosított.-Köztudott, hogy a nyugati bíróságokhoz képest a magyar szervek lassabban vagy kevésbé hatékonyabban működnek. Unióba való belépésünkkel rendeződnek majd ezek a problémák?-Hogy a bíróságaink lassabban működnének, mint a nyugatiak, az egy tévhit. Valahol gyorsabban, valahol lassabban dolgoznak a törvényszékek. A mi jogi intézményeink a felmérések szerint a fölső egyharmadban helyezkednek el. Még akkor is, ha vannak botrányosan elhúzódó ügyek! Ilyen ügyek mindenhol megtalálhatóak. Az eljárások gyorsítása alapvető érdekünk. Ennek több technikája van, és ezekkel ez a kormányzat él is. Utaljak arra, hogy az ítélőtáblák létrehozatala is éppen ezt célozza meg? Itt már az is felmérhető, hogy ennek az évnek végére ezt a restanciát a bírói szervezet fölszámolja. Többéves ügyek tömegével fejeződnek be az új rendszer életbe lépésével. Az eljárási törvények változtatása ugyancsak a gyorsítást célozza meg. Ez egy olyan jogorvoslati rendszer, melynek kialakítása lehetővé teszi mind a polgári, mind büntetőperekben, hogy az indokolatlanul elhúzódó perekkel az ügyfél a felettes bírósághoz forduljon, mely megvizsgálja „panaszkodását”, és eldönti majd, hogy kérelme helytálló vagy sem.- Milyen lehetőségek lesznek arra, hogy egy magyar állampolgár európai bíróságokhoz forduljon, ha úgy véli, hogy hazánkban nem született érdemi eljárás az ügyében?-Az unión kívül Strassbourgh állt a rendelkezésre a továbbiakban is, az unión belül pedig szintén lesz erre lehetőség. Az alapvető jelentősége annak van, hogy ezeknek a szervezeteknek a léte, nyilvánvalóan a Magyarországon eljáró hatóságoknak működését meghatározza majd. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy fordulhatnak ezekhez az intézményekhez a magyar állampolgárok.- Május 1-je után sok minden másképp lesz. Az útlevelekről már sokat hallottunk, az amnesztiáról annál kevesebbet. Állítólag mozgolódnak a rabok...- Semmi sem indokolja, hogy amnesztia legyen. Ebben az országban amnesztiát, vagyis közkegyelmi rendelkezést akkor indokolt hozni, amikor egy paradigma-váltás történik. Egy változás, amely alapvetően érinti a büntetés céljáról alkotott elképzelést, illetőleg bizonyos emberi magatartások megítélését. Ilyen volt a rendszerváltozás. Ilyen ma Magyarországon nem történik. Nem lesz más a közlekedési vagy élet elleni, vagy éppen gazdasági bűncselekményekről alkotott felfogásunk május 3-án, mint április 25-én. És még valami! A közkegyelem gyakorlása mindig felveti azt a kérdést, hogy mennyiben kell biztosítani a jogerős bírói ítélethozatalba és az állandóságba vetett hitet. Ez nagyon fontos dolog, és semmilyen módon nem Sérülhet. Szalay Álmos MAGYARORSZÁG Külügyi vizit Washingtonban A magyar szállítóalakulat addig marad Irakban, amíg szükség van rá - fogalmazott a minap sokat sejtetően hazánk külügyminisztere. A diplomáciai találkozóra Washingtonba látogató Kovács László az amerikai fővárosban mindemellett igyekezett nem leszűkíteni a külügy mozgásterét, kijelentve: Magyarország iraki hozzájárulásának más módjai is vannak. A Colin Powell-el folytatott megbeszélésen ilyennek nevezte Kovács magyar rendőrtisztek esetleges részvételét iraki rendőrök kiképzésében, és azt, hogy Magyarország megoszthatja tapasztalatait Irakban a demokratikus átmenet területén. A találkozón szó esett Medgyessy Péter miniszter- elnök nyár közepére tervezett amerikai útjáról, valamint magyar részről felvetődött a vízumkiadás megkönnyítésének igénye is. Utóbbi kérésre elutasító választ kapott külügyminiszterünk. Új országjelentés a Figyelőtől Közepest adott a magyar gazdaságnak a Political Capital Institute közéleti elemző intézet és a Figyelő gazdasági hetilap első hazai országjelentése. A Figyelőneten, valamint részletesen a hetilap csütörtöki számában is megjelent elemzés elsőként tett kísérletet arra, hogy hazai vezető gazdasági és politikai elemzők segítségével értékelje az ország helyzetét. A Politikai Kockázati Index (PRI) (mely a jövőben évenként kerül kiszámításra) értéke idén 71 pont, amely alacsonynak tekinthető. Legjobb a helyzet a jogbiztonság tekintetében, az összeredményt azonban lerontja a sajtószabadság sanyarú helyzete, valamint a korrupció. A gazdaság terén a Figyelő által felkért elemzők közepes eredményt hirdettek. A negyedévente közzétett Gazdasági Kockázati Index (EcoRisk) aktuális értéke 52,3 pont (a 100 pontos skálán), ami a megindult gazdasági konjunktúrának köszönhetően jobb mint a tavalyi év végén. Az egyensúlyi kockázat ugyanakkor (amely az Eco Risk alindexe) továbbra is aggasztó, nem éri el a harmincszázalékos értéket sem. A kormány nem tudta elérni az Mó-os kiemelt támogatását Az MSZP-SZDSZ kabinet nem tudta elérni, hogy az M6-os kiemelt európai uniós támogatást élvezzen - tájékoztatta a Szövetség internetes szerkesztőségét Manninger Jenő, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség európai parlamenti megfigyelője. Az Európai Tanács - amelyben a magyar kormány is képviselteti magát - az indítvány visszavonását kérte, annak ellenére, hogy a magyar megfigyelők által közösen kidolgozott javaslatot korábban az Európai Parlament támogatta. Manninger a döntésből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar kormány képviselői nem küzdöttek kellőképpen az észak-déli autópálya megépítésének ügyéért. A Fidesz képviselője hozzátette: Medgyessy Péter nem a megfelelő helyen lobbizott, amikor a közelmúltban említést tett a támogatandó projektről Romano Prodinak, az Európai Bizottság elnökének, mivel a javaslatot végső soron a tanács bírálta el. Magyarország ösz- szesen 240 kilométernyi autópálya megépítéséhez kért kiemelt összegű uniós támogatást, egyelőre hiába. Nyílt levél Lendvai Ildikónak abortusz-ügyben Lendvai Ildikónak címzett nyílt levelében az MSZP abortusszal kapcsolatos álláspontjára kérdezett rá Dr. Morvái Krisztina egyetemi docens, az ENSZ CEDAW Bizottságának tagja. Az Orbán-kor- mány által alapított Nőképviseleti Tanács tagja felhívja a szocialista párt képviselőinek figyelmét az ENSZ hazánkkal kapcsolatos állásfoglalására, mely még az előző ciklus javuló adatai mellett született. Eszerint még mindig aggasztó Magyarországon az abortuszt választó nők számaránya, különösen a gyermektelen fiatal nők körében. Az ENSZ illetékes bizottsága felszólította hazánkat, hogy vessen be'minden alkalmas eszközt a felelősségteljes szexuális magatartás kialakítása érdekében és tegyen meg mindent azért, hogy ne az abortusz szolgáljon a születésszabályozás eszközeként. Dr. .Morvái Krisztina hozzáteszi: „Az abortusz, mint „szabad döntés” csak valamiféle hamis retorikában létezik, a valós életben nincs olyan nő, aki úgy „döntene”, hogy ő bizony egy abortusz átélésére vágyik”. Fentiek értelmében a szakértő (többek között) a következőket kérdezi levelében: „Kötelezőnek ismerik-e el (az MSZP) a Magyarországon belső jogszabállyal is kihirdetett női jogi ENSZ Egyezményt, s amennyiben igen, mit tett a párt, illetve a kormány az elmúlt két évben a Bizottság ajánlásainak végrehajtása érdekében? Hogyan változott az abortuszok száma, illetve az élveszületések száma Magyarországon a szocialisták kormányzása alatt? Elégedettek-e az eredménnyel? Tanul- mányozta.-e az MSZP illetve a kormány az európai uniós országok gyakorlatát az abortuszok megelőzése, az abortuszok számának csökkentése érdekében? Hogyan illeszkedik az MSZP „abortuszpolitikája” az MSZP nőpolitikájának egészébe? Megszűnt, avagy létezik még a Nőképviseleti Tanács? (forrás: stana.hu, os) Orbán Viktor megerősítette: a németek valóban félnek a május 1-jei csatlakozás után az országokba esetlegesen beáramló munkavállalóktól, ezért többségük nem is ért egyet az Európai Unió bővítésével. Ugyanakkor a volt miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a német polgárok nem elsősorban tőlünk, hanem sokkal inkább a velünk szomszédos lengyelektől tartanak.
