Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-14 / 74. szám

2 2004. április 14., szerda BAL PART frfdlap SZLOVÁKIA Az elnök személye nem hat ki a külkapcsolatokra - Kukán nem reagált Bugár kijelentéseire Nem változik meg Szlovákia és Magyarország viszonya akkor sem, ha Vladimír Meciart vagy Ivan Gasparovicot választják meg köztár­sasági elnöknek - nyilatkozta tegnap Kovács László, Magyarország külügyminisztere a Közösen Európába, közösen Európáért elneve­zésű nemzetközi konferencián Párkányban. Elmondása szerint a két ország együttműködésén a hétvégi elnökválasztás kimenetele sem­mit sem fog változtatni, és Magyarország elfogadja majd a szlovák állampolgárok akaratát. Az Eduard Kukán külügyminiszterrel közö­sen tartott sajtótájékoztatón a két diplomáciai vezető nem titkolta a kettőjük közötti baráti viszonyt, és Kovács László bevallotta, az el­nökválasztások első fordulójában kollégájának szorított. A végered­mény megszületése után viszont örült annak, hogy ő és európai kol­légái továbbra is egy jó külügyminiszterrel dolgozhatnak együtt. Kukán Kovácshoz hasonlóan jónak értékelte a két ország viszo­nyát, amelybe szerinte nem szólhat bele az elnökválasztások eredménye. A tárcavezető azt mondta, hogy a magyar-szlovák vi­szonyok az utóbbi években tapasztalható jelentős javulása tuda­tos politizálás eredménye. Kukán hozzátette, hogy a politikai egyetértés és stabilitás biztosítja a feltételeit annak, hogy egymást segítve lépjenek fel az Európai Unióban is. A külügyminiszter nem kommentálta Bugár Béla azon kijelenté­seit, amelyek szerint Dzurinda miniszterelnök azzal adna esélyt a jelenlegi kormánynak és saját pártjának is, ha az EU-csatlakozás másnapján lemondana a posztjáról. Bugár egy frissen megjelent könyvében adott hangot véleményének, amelyről Kukán csak az elolvasás után szeretne véleményt mondani A Smernek lehet a legtöbb EP-képviselője A Smer küldheti a legtöbb EP-képviselőjét az Európai Parla­mentbe, derült ki tegnap egy brit és ír szakemberek által kidolgo­zott tanulmányból. A Robert Fico vezette ellenzéki párt előrelát­hatólag öt képviselő közvetítésével vehet részt az unió parla­mentjének munkájában. Valószínűleg két-két küldötte lesz majd a szintén ellenzéki HZDS-nek és a kormányalakító SDKU-nak. A fennmaradó helyeket a KDH, MKP ANO, KSS és az SNS egy-egy képviselője foglalja majd el. A szakértők azt állítják, hogy a módszereik szerint megbecsült erőviszonyok 92 százalékosan fedhetik a valóságot, legalábbis a korábban elvégzett tanulmányok sikerei ezt mutatják. A készítők szerint a most csatlakozó 10 ország esetében nehe­zebb volt megbecsülni a majdani végeredményt, mivel ezekben még nem volt EP-választás és a kormányok összetétele is viszony­lag gyakran változik. Szlovákia esetében például a tanulmány nem az elmúlt parlamenti választások eredményét, hanem az éppen aktuális közvélemény-kutatási adatokat vette alapul. 14 milliót kaszált a rendőrség Körülbelül 14 millió korona folyt be az államkasszába a múlt hé­ten tartott fokozott közúti ellenőrzések során kirótt büntetésekből - tájékoztatott az akció kimeneteléről a rendőrség. Az intenzív rendőri jelenlétnek köszönhetően közel tízezer gyors- hajtót sikerült kiszűrni. A statisztikák alapján éppen a gyorshajtás az a szabálysértés, amelyet az autóvezetők leggyakrabban elkövet­tek a mintegy 22 ezer regisztrált kihágás közül. Tizennégy esetben gyalogosokat is megbüntettek a közlekedé­si szabályok megsértése miatt, és a kerékpárosok sem kerülték el a rendőrök figyelmét. A múlt heti akcióban négyezer rendőr vett részt, akiket a katonai- és városi rendőrség, valamint önkéntesek is segítettek. Hivatalos tá­jékoztatás szerint a jövőben is terveznek hasonló akciókat. -k­Elégtelen a vegyszerek ellenőrzése A Greenpace környezetvédő szervezet azt állítja, hogy Szlováki­ában az élelmiszerekben nem ellenőrzik kellőképpen a növényvé­dő szerek jelenlétét. A szervezet szerint ugyanis csak 40 fajta nö­vényvédő szert vizsgálnak, miközben 300-félét ellenőrizhetnének. „Az Európai Unió Szlovákiától a csatlakozás után 47-féle nö­vényvédő szer ellenőrzését fogja megkövetelni” - közölte Martin Hojsík, a Greenpeace toxikológiai és genetikai programjának ko­ordinátora. A szomszédos Ausztriában az élelmiszerekben meg­közelítőleg 160 növényvédő szer jelenlétét vizsgálják. A szervezet szakértői meg vannak győződve arról, hogy nem megfelelő a szlovák zöldség- és gyümölcspiac ellenőrzése, sőt az új növény­védő szereket sem tesztelik megfelelően. „A Szlovák Köztársaság Állami Állatorvosi és Élelmezési Igazga­tósága 40-féle növényvédő szer tesztelésével dicsekszik, és ezt elegendőnek is tartja. Mi ezzel nem érthetünk egyet. Szlovákiá­ban kevés növényvédő szert vizsgálnak, és nem ellenőrzik megfe­lelően az új permetszerek jelenlétét sem. Értjük, hogy az ellenőr­zési hivatalok pénzhiánnyal küzdenek, ám az államnak ilyen eset­ben is cselekednie kell” - jelentette ki Hojsík. A Greenpeace azzal sem ért egyet, hogy az állati eredetű élelmisze­reket szigorúbban kellene ellenőrizni, mivel azok veszélyesebbek. „Ez az állítás csak a múltban állta meg a helyét, amikor biológiailag nem lebomló permetszereket használtak”. rga Az emberiség történelmében számos üdvözlési ceremónia alakult ki, közülük talán a legelterjedtebb, legalábbis Európában a legjellegzete­sebb a kézfogás. Ennek szár mos fajtájával nap mint nap találkozik az ember, mert ugye többféle létezik belőle, arról nem is beszélve, hogy minden ember másképp markolja meg a másik jobb­ját. Azonban mindannyi kö­zül az egyik legjellegzete­sebb a média számára kidol­gozott parola. Képünk a teg­napi párkányi konferencián készült, ahol Eduard Kukán és Kovács László külügymi­niszterek mutatják be, mi­lyen is az igazi miniszteri kézszorítás. A hosszú kézfo­gás természetesen nem a két parolázónak szól, hanem a fotósoknak, és éppen ezért merül fel az a sanda gyanú az emberben, hogy a kézszo­rításhoz mellékelt mosoly sem feltétlenül a valós - ese­tünkben ez nem helytálló - érzelmeket tükrözi... Miniszteri parola Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Az alacsony részvétel Meciarnak kedvez Vladimír Meciar Már csupán néhány nap választ el bennünket az el­nökválasztás második for­dulójától. Úgy fest, hogy Ivan Gasparovic (HZD) minden követ megmozgat, hogy a még rendelkezésére álló időben megnyerje a hezitáló választók kegyeit. Az eddigi statisztikák alapján a második legnépszerűbb el­nökjelölt a múlt héten a köztár­sasági elnöki palotában járt és az első forduló eredményeiről véleményt cserélt Rudolf Schuster államfővel. „A szava­zótáborához tartozó híveiről beszéltünk és arról, hogy a má­sodik fordulóban milyen irány­ba mozdulhatnak el” - vála­szolt a sajtó kérdésére Gasparovic. Ján Füle elnöki szóvivő szerint a találkozó Ivan Gasparovic kérésére jött létre. Arra az újságírói kérdésre, hogy Gasparovic kérte-e Schuster tá­mogatását, Füle a következőket válaszolta: „a köztársasági el­nök az első forduló után rögtön kijelentette, híveit nem szólítja fel, hogy a második fordulóban kire szavazzanak.” Ivan Gasparovic a parlamen­ti pártokat is megkörnyékezte, a jelek szerint nem sok sikerrel. Egyelőre csak a Smer és a Nemzeti Erők Konföderáci­ójának hathatós támogatására számíthat. A koalíciós pártok közül a KDH és az ANO hívei­nek nem javasolta, hogy részt vegyenek a választáson. E kér­dés eldöntését az MKP és az SDKÚ az emberek lelkiismere­tére bízta. Mikulás Dzurinda (SDKÚ) és Bugár Béla (MKP) viszont jelezte, hogy április 17­én nem megy el voksolni. A múlt héten Robert Fico éle­sen reagált a koalíciós pártok magatartására. Egyenesen azzal vádolta meg a kormánykoalíci­ót, hogy Vladimír Meciart sze­retné bejuttatni a Grassalkovich palotába. Szerinte jellemtelen, erkölcstelen és demokráciaelle­nes a kormánypártok magatar­tása, amelyek távolmaradásra szólították fel híveiket, illetve a pártvezérek közölték, hogy nem mennek el szavazni. Fico rámu­tatott, hogy a koalíciós pártok politikusai 1998 és 2002 között a Meciar-ellenességből profitál­tak, jelenleg pedig távolmaradá­sukkal Meciart támogatják. Fico és az elemzők zöme sze­rint az alacsony részvétel egyér­telműen Meciarnak kedvez. A Smer teljes mellszélességgel kiáll Ivan Gasparovic mellett. Teszi ezt annak ellenére, hogy néhány éve Ivan Gasparovic még Vladimír Meciar szekértoló­jaként tartották számon. Fico határozottan állítja, hogy Ivan Gasparovic bár a HZDS tagja volt, nem vett részt az ex-kor- mányfő üzelmeiben. Több éven keresztül a parlament elnöki tisztét töltötte be, a HZDS-ben pedig a mozgalom mérsékeltebb szárnyához tartozott. A Szlovákiai Roma Kezdemé­nyezés (R1S) azt tanácsolta a ro­máknak, hogy ne voksoljanak Ivan Gasparovicra. Múlt heti nyi­latkozatában a RIS arra hívta fel a romák figyelmét, hogy Gasparovic támogatói között a romaellenességéről nevezetes Ján Slota is szerepel. A Václav Kappel alelnök által aláírt nyilatkozatban nincs utalás arra, hogy a romák Meciarra szavazzanak. (zc) Májusban még nem lesz egy­szerűsített útiokmány-vizsgálat Az EU felléphet a rossz elnökkel szemben Az előzetes hírekkel ellen­tétben május 1-jétől még nem lesz egyszerűsített ha­tárátkelés a magyar-szlovák határon, ugyanis Pozsony­ban a NATO tagországok vezetőinek tanácskozására kerül sor. A közelmúltban a két ország határvédelmi szervei megegyez­tek arról, hogy az EU-csat­lakozást követően az átkelőkön már csak az „egyablakos”, gyor­sabb ellenőrzési rendszert kíván­ják fenntartani, ám erre május­ban mégsem kerül sor. Tibor Makó, a kassai Határ- védelmi és Idegenrendészeti Hivatal vezetője elmondta, egész májusban szigorított ha­tárellenőrzéseket fognak vé­gezni, főleg Szlovákiába való belépéskor. A határőrség ellen­őrizni fogja az információs adatbázisok alapján a határát­lépők személyazonosságát, va­lamint nagy hangsúlyt fektet­nek a járművek, főleg a kamio­nok átvizsgálására is. Makó az EU-csatlakozás meg­ünneplésével kapcsolatban arról is tájékoztatott, hogy néhány határ menti település polgár- mestere kezdeményezte, létesít­senek három rendkívüli határát­kelőt, illetve hosszabbítsák meg egyes határátkelőkön a határát­kelés idejét. Makó hozzátette, magyarországi kollégájával, Pó­lyák Józseffel megvitatják ezeket a kéréseket, és reméli, teljesíteni tudják őket. Ez a Vysny Kamenec - Pácin, Slovenské Nővé Mesto és Hostovce telepü­lések határátkelőire és még né­hány kisebb határátkelőre vo­natkozik. Május 1-jétől az Euró­pai Unió tagországainak állam­polgárai a magyar-szlovák ha­tárt már személyazonossági iga­zolvánnyal iS átléphetik. rga Amennyiben a leendő szlovák köztársasági elnök megszegi a demokratikus elveket, az Európai Unió meg fogja találni azokat az eszközöket, amelyeket Szlovákiával szemben al­kalmazhat. így cselekedett Ausztriával szemben is, amikor a jobboldali nacionalista Jörg Haider hallatta a szavát. „Ezeket a hivatalos esz­közöket a Nizzai egyezményben határozták meg. Éppen 2000- ben az osztrák eset után definiál­ták azokat a konkrét intézkedé­seket, amelyeket a csatlakozási szerződések és az elvek megsze­gésekor alkalmazhat az EU. Itt a szabályokat megszegő országok­kal szembeni politikai és jogi in­tézkedésekről van szó” - magya­rázta Ján Figel, Szlovákia leendő európai uniós biztosa. Az Európai Unió a köztársasá­gielnök-választás után inkább a kormányra számít, hiszen Brüsz- szel szerint a politikai fejlődés irá­nyát a kormány határozza meg. „Elképzelhető, hogy az elnökvá­lasztás után a kommunikáció in­tenzitása nem lesz olyan mérté­kű, mint jelenleg, ám az EU Szlo­vákiával szembeni álláspontját nem az érzelmek és nem is a múltbéli események fogják meg­határozni. Meg vagyok győződve arról, hogy a tett lesz a mérvadó” - tette hozzá Figel, ám azt is meg­jegyezte, hogy Európa nem felej­tette el a múltat. „A múltat nem szabad elfelejteni, ám az európai integráció nem a múlt felülvizsgá­latára, hanem annak leküzdésére szolgál” - hangsúlyozta. rga

Next

/
Oldalképek
Tartalom