Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-13 / 73. szám
Ftfdlap RÉGIÓ 2004. április 13., kedd Ami még a tavaszra emlékeztet Évek óta nincs a telet a nyárral összekötő, csodaszép, várva várt, illatos, kardigános, madárfüttyös évszakunk. A mai gyerekek csak hírből ismerik az igazi tavaszt. Ha ma élne Vivaldi, talán másképp nevezi el híres hegedűversenyét. Ami a tavaszból megmaradt, az a fáradtság (tavaszi), az allergia és a vitaminhiány elleni küzdelem, a nagytakarítás és a méregtelenítő kúrák, tehát a szokásos teendők. Tamás (vállalkozó) Orsi (tanuló) Kati (pedagógus) Ákos (tanuló) A tavasz a megújulás, a megtisztulás, a frissesség évszaka. Nagyon örülök a szép időnek, a napsugárnak, a rügyező fáknak, a madárcsicsergésnek. A kertünkbe ilyenkor kikerülnek az egynyári virágok. A füvesítésért én felelek, a virágátültetés a feleségem gondja. A nagytakarításban minden családtag részt vesz. A családban senki sem allergiás, így a tavasznak csak a jó oldalát érezzük. Azért szeretem a tavaszt, mert akkor végre ki lehet menni a szabadba játszani, biciklizni a barátaimmal. Ha jó az idő, gyakran megyünk kirándulni. Nagyon szeretem a gyümölcsöket. Mindig azt várom, hogy mikor érnek be egymás után a kedvenceim. Finomak és sok bennük a vitamin, ami fontos, mert télen nem jut hozzá a szervezet. Tavasztól őszig a kertben lehet enni, amitől az étvágy is jobb. Tavasszal rengeteg teendője akad a háziasszonynak, a családanyának. Egyrészt a házban és a ház körül. Másrészt saját magával kapcsolatban, hiszen lekerül a télikabát és el lehet kezdeni a fogyókúrát, tisztítókúrát, hogy nyárra újra fittek legyünk. Ez inkább egészségi, mint hiúsági kérdés. A nagytakarítás tipikusan ennek az évszaknak a sajátja. Ez nem kötelező, de belső igény diktálja. Ha jön a tavasz, minden megváltozik. Az üres utcákat ellepik az emberek, sétálnak és beszélgetnek. A házunkhoz közel van egy sportpálya, ott szoktunk focizni a barátaimmal. A szüleim minden évben rendezkednek, átpucolják az egész házat. Nekem csak a függönymosásnál kell segíteni. Anyu egész nap törölget, mos, takarít, ezért legtöbbször ilyenkor megyünk el pecázni apuval. „Idén még csak májusfa, jövőre már poszeta!” A legtöbb faluban ma már csak családlátogatás formájában élnek a húsvéti hagyományok. Bár még ennek is örülni lehet, hiszen egyre inkább elkényelmesedünk, sokan inkább csak a televízió előtt töltik az ünnepeket. Régen ez nem így volt... Kisgyarmaton nem engedik feledésbe merülni a régi népszokásokat. Minden évben más és más hagyományt elevenítenek fel, arra ugyanis nincs lehetőség, hogy mindegyiket rendszeresen megszervezzék. Egy-egy komolyabb megmozdulás ezrekbe, sőt tízezrekbe is belekerül, amit a mintegy ötszáz fős település aligha tud megvalósítani saját pénzből. A benyújtott pályázatok pozitív elbírálására hiába várnak. A „kurtaszoknyás hatfalu” hagyományaiból viszont bőven lehetne meríteni. Legutóbb két éve tudták megrendezni Kisgyarmaton a húsvéti locsolkodást. Mészáros Júlia, a Csemadok helyi szervezetének elnöke számolt be lapunknak a rendezvényről. „Az egész rendezvényt színdarab formájában adtuk elő. A húsvéti locsolkodás a farsang utolján megrendezett bállal függött össze. Ekkor a lányok megfigyelték, ki kivel táncol, kinek udvarol a legény. Húsvéthétfőn aztán kikiabálták, kidalolták őket. Ilyen volt például a következő kiéneklés: „Hallottátok annak hírit, Csákuári Béla legínysígit. Bicskává vágja ki a fát, hogy ne hajják csikorgását. Főveszi a jobb vállára, viszi Dávid Irény udvarába. Ké fő Irény itt van a fa, jóccakát, de vigyázz rája. ” Erre a fiúk bekiáltják: „Idén még csak májusfa, jövőre már poszeta” (keresztelő)! Ez a kikiabálás, kiéneklés egy jellegzetes szokás a kisgyarmatiaknál, a „kurtaszoknyás hatfalu” egyikében sem találkozunk ilyennel. Nagy jelentősége volt a húsvétvasárnapi báloknak is. Ha a legény nem vitte el táncolni a lányt, akinek udvarolt, akkor nem engedték be a lány házába locsolni húsvéthétfőn. Különleges nálunk még az „üveges tánc”. „A lányok ilyenkor pintes üveget tesznek a fejükre, és azzal táncolnak” - mondta Mészáros Júlia. Ezzel a koreográfiával ma is gyakran fellépnek különféle rendezvényeken. A nagyobb fiúk húsvétkor nem mondanak locsolóverset, csak a kisebbek. „Sokszor bizony a legények vizesebbek lettek, mint a lányok, akiket a vizes, kannákkal kergettek.” -z<gKurtaszoknyás babák Bartról Becses ajándék a gyönyörű barti népviseletbe öltöztetett baba. A helyiek ezzel kedveskednek a hozzájuk látogató vendégeknek, és a megajándékozott el- ámul e furcsa, ám annál szebb viselet láttán. Környékünkön hét falura jellemző a kurtaszoknyás viselet. A Barton élő 74 éves Dávid Mári néni ismeri e viselet készítésének minden csínját-bínját. A helyi néptánccsoport ruháit mind ő készítette, de Kémendtől Kis- gyarmatig járnak hozzá varratni, mert csak szép és precíz munkát ad ki a kezéből. A Kisbojtár fellépőruhái is keze munkáját dicsérik. Nagy fájdalma, hogy nincs, aki folytassa ezt a szép mesterséget. A fiatalok visszarettennek, amikor meglátják milyen pontos és aprólékos munkát kell végezni, pedig a jelentkezőt a polgármester is maximálisan támogatná törekvésében. Mári néni elmondta, fiatal kora óta foglakozik népviseletek készítésével. A varrás fortélyait teljesen egyedül sajátította el, s mindig volt türelme a precíz kézimunkához, ami a ráncok lerakásához szükségeltetik. Bartal Lujza nénivel együtt idézik fel a viselet történetét: „Még mi is hordtuk ezt a viseletét, és csak az 1960-as évek után kezdtük elhagyni. Az öregasszonyok akkoriban csak sötét színekben, - főleg feketében jártak - és a szoknyájuk is kicsit hosszabb volt. A fiatalok a világosabb színeket kedvelték, a mennyasszonyi ruha pedig fehér volt. Régebben szép kerek formájuk volt a lányoknak, asszonyoknak, mivel öt kikeményített alsószoknyát öltöttek magukra, amiből később már csak három maradt. Az ünneplős viselet kizárólag vastagselyemből készült, vékonyselyemből csak hétköznapra varrtak ruhát. A vékonyselymet lehetett mosni, de a művelet nagyon időigényes volt, ugyanis a szoknyát szét kellett szedni és újra beráncolni. A vastagselymet mosni nem lehetett, ha bepiszkolódott, akkor kiforgattuk a ráncokat és olyan lett, mint újkorában. Abban a viseletben nem ültünk annyit, mint manapság. A bálban még a fárasztó tánc után is inkább álldogáltunk, hogy ösz- sze ne gyúródjon a szoknyánk. Ugyanígy volt ez a templomban is. Ha székekre ültünk, akkor csakis fordítva, a támlájára támaszkodva. A mai napig így szeretek ülni - mosolyog Lujza néni és máris megfordítja a székét. Ehhez a ruhához fehér vastagselyem kötényt és fehér ritka szövésű anyagból készült inget vettünk fel. A pofándli, amely a csípőnkön a szoknyát tartotta elengedhetetlen tartozéka a viseletnek." Mári néni elmesélte, hogy egy felnőtt ruha elkészítése úgy három napig tart. Sajnos egyre nehezebb beszerezni a megfelelő anyagot, és a csipke is drága, a választék pedig szegényes. Jelenleg a polgármester felkérésére népviseletbe öltöztetett babákat készít prezentációs célokra.-bökIster-Granum Eurorégió Szent György-nap lesz Szokolyán Szent György Napi ünnepséget és tavaszköszöntőt rendeznek április 24-én Szokolyán a Kacár tanyán. A település címerében is megtalálható Sárkányölő Szent György, a település védőszentje. Szokolya polgármestere, Bágyoni-Szabó György elmondta, hogy a falunap egyben az uniós csatlakozás ünnepe is lesz. A Síent György napi ünnepséget Szob, Nagymaros, Kismaros és' Verőce településekkel közösen ünnepük meg. A vendégeket „ágyas pálinkával” és „Sisa pogácsával” fogadják majd. Az egész napos rendezvényen látható lesz a Corona Hungarica bemutatója. A főzőverseny és a juhászok birkafőzése mellett kirakodóvásár, korongozás, kenyérsütés, kovácsolás, szövés is színesíti a programot. A gyerekek kipróbálhatják a régi népi játékokat, régi életmódokat, jurta sátrakat is bemutatnak majd. íjászbemutató, sárkánykészítés is lesz - hagyományos anyagokból. A családok lovas kocsival és hintával is kirándulhatnak a környéken, de lehetőség lesz lovaglásra is. Az egész napos programsorozatot este táncház zárja. Bágyoni-Szabó György elmondta, hogy az Ister-Granum Eurórégió által kezdeményezett facsemetét is el fogják ültetni, de a településen jelenleg is folyó csatornázási munkálatok miatt egyelőre ennek időpontja még húzódik. akaree Ingyenes gyógyszerkiszállítás Karván Főleg a nyugdíjasok támogatása érdekében döntött úgy a kar- vai községháza, hogy minden héten beszállítják a gyógyszereket a rászorulóknak. A községházán három megbízott foglalkozik ezzel, Csekes Valéria, Szántó Márta és Szendi Éva. Az ötlet Karva polgármesterétől, Tóth Tibortól származik, és már tavaly beindult a kezdeményezés. Hetente kétszer jár ki a községbe a körzeti orvos, ilyenkor, aki igényli, beviszi a községházára a receptet, a községháza pedig biztosítja, hogy eljusson a faluba a gyógyszer, így az idősek megtakaríthatják az út árát és a fáradságot is, mivel a legközelebbi gyógyszertár csak Dunamocson van, oda pedig körülményes eljutni a helyközi járatokkal. Mint megtudtuk, a szolgáltatást nemcsak a nyugdíjasok, hanem több rászoruló is igénybe veszi. Ráadásul a karvai Mezőgazdasági Szakmunkásképző Középiskola diákotthonának lakói számára is biztosítják a gyógyszerek kiszállítását. A községházán tájékoztattak, hogy az illetékmentes szolgáltatást hetente mintegy negyven személy veszi igénybe. -ezLapszemle Passzív a bajóti lakosság? A Bajóü Kisbíró szerkesztő bizottsága figyelemfelkeltő jegyzettel próbálja rávenni a falu lakosait arra, hogy a jövőben látogassák a képviselő-testület üléseit. A havilap részletesen beszámol a legutóbbi testületi ülés történéseiről (az idei költségvetés elfogadásáról, a művelődési ház, a tűzoltószertár és a ravatalozó felújításáról, az önkormányzati intézmények gazdálkodásával kapcsolatos javaslatokról), majd - mintegy „megfedve” a lakosságot - sajnálatát fejezi ki arra vonatkozóan, hogy az ülésen egyetlen falubéli sem ved részt. A cikk még egyszer felhívja a falulakók figyelmét, hogy az üléseken mindenki részt vehet, tehát az érdeklődő saját fülével hallhatja a vitákat, az előterjesztéseket, a döntéseket, meggyőződhet arról, hogy a faluatyák mire költik a köz pénzét, s ami talán még izgalmasabb: tanulmányozhatja az üléseken felvett jegyzőkönyveket. „Ezzel a jegyzettel az volt a célunk, hogy ismét felkeltsük a felnőtt lakosság érdeklődését a falu dolgai, törekvései, célkitűzései és eredményei iránt. ” - írják a jegyzet/újságírók. A megbocsátásról „A törvény és a szeretet” címmel gondolkodásra sarkalló cikket közöl a Kupola Az írás tulajdonképpen a Házasságtörő asszony történetét mutatja be. ám nem a szokványos megközelítésből. Nem az a kérdés ugyanis, hogy mit írhatott Jézus a porba, hanem, hogy mi járt régen annak, aki megsértette a törvényt. A mózesi törvény szerint meg kellett volna kövezni a bűnös asszonyt, akinek sorsa Jézus kezében volt. Jézus híres szavai („Menj, de többé ne vétkezzél!”) figyelmeztetik a törvény állítólagos tisztelőit saját bűneikre, s arra, a törvény lényege, hogy jobbá tegyen. Ebben az értelemben tehát a törvény teljessége a szeretet, amely a bűnbocsánatban és az új életre hívó felszólításban mutatkozik meg. Valószínű, hogy ennek a jelenetnek a megfontolása már sok veszni induló családi békét állított helyre. Az ember távútokra csúszhat, ám ha az egyik félben megvan a megértés, a másik félben pedig a javulási szándék, újból elnyerhető a boldogság. (Vélemény: milyen jó lenne, ha a fenti történetet a sértett házasfeleken kívül időnként a jogalkotók és a bírák is elolvasnák.) sem
