Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-09 / 71. szám
bfdlap RÉGIÓ 2004. április 9., péntek 5 Nem munka, szórakozás! Czédli Noémi írása Nyakunkon a húsúét Már jóval április 11-e előtt az üzletek polcain ott sorakoztak a csoki nyulak és mindenféle húsvéti hangulatot fokozó kiegészítők. A farsang, téltemető, nőnap és március 15-e után az év első igazán tavaszi ünnepe a húsvét. A kiskertek megszínesednek a nyiladozó nárciszoktól, túli- I pánoktól, méhzümmögés és madárcsicsergés vidítja fel a.ko- mor hangulatú hosszúra nyúlt téli napokat. Sajnos ezt az év- ről-évre megismétlődő nagyon szép ünnepet, gyakran megtréfálja az idő, hisz a dátuma váltakozó. Március 22. és április 25. között vándorol, s van úgy, hogy márciusban még fázós a húsvét. Még bezárt bimbókkal várakoznak a tavaszi virágok, téli kabátban didergünk. A húsvét pontos dátumát a nicaeai zsinat határozta meg. A napéjegyenlőségre következő első holdtölte utáni vasárnap a húsvétvasárnap. Am, ha a holdtölte vasárnapra esik, akkor a rákövetkező vasárnap. így ezt az ünnepünket mindig más és más dátummal jelöljük a naptárban. Idén április 11-éré, a legszebb tavaszi napok egyikére esik. Addig még van kis időnk beszerezni a pirostojás-festéket, már aki hódol az efféle időtöltésnek. Sajnos ez is, mint a locsolkodás, kezd kimenni a divatból. Pedig az igazi ünnepi hangulatot a hagyomá- nyok és népszokások teszik teljessé. Én minden évben festek piros tojást, ami évről-évre hiánytalanul a szakajtómban is marad. így húsvéthétfő elmúltával, kedden soha nem kell azon tömöm a feli jem, hogy mit is főzzek ebédre. Nálunk a rakottkrumli éppúgy hozzátartozik a húsvéti hangulathoz, mint a füstölt főttsonka tormával. A locsolóknak szánt, nagy-nagy gondossággal megfestett piros tojásokat, végül is évről évre saját magunk esszük meg.. Szomorúak, de fát azért ültetnek A verseny halad, a szám marad A telefon-társaságok közötti számhordozhatóság a legfrissebb fejleménye a mobilcégek közötti vég nélküli hatalmi játszmának. A váltás legfőbb oka, hogy a felhasználók elégedetlenek a szolgáltató díjcsomagjaival, tarifáival. így tehát tovább éleződik a verseny, ami - logikusan - az előfizetőknek előnyös. Az információk hallatán egyesek előre dörzsölik a tenyerüket és várják, hogy végre igénybe vehessék ezt a lehetőséget. Mások viszont aggódnak a visszaélésektől. Lilla (tanuló-hostess) Az ötlet jónak tűnik, de biztos, hogy van benne valami átvágás a szolgáltatók oldaláról. Nem nézem, hogy mikor (pl. csúcsidőben) telefonálok, mert ha fontos dologról van szó, akkor mindenképp föl kell hívnom az illetőt. Nem vagyok hűséges a telefonszámomhoz. 183 név van a benne, de napi szinten csak 15 emberrel szoktam beszélni. Ha váltásra kerülne sor, nem okozna gondot szólni nekik. Szabolcs (Nasa-Tel) Még nem tudok konkrét információkat mondani erről a dologról, véleményem viszont van. Ha minden úgy lesz, ahogy elképzelem, akkor egyértelműen jónak találom a lehetőséget. Jövőbe mutató kezdeményezés, biztos vagyok benne, hogy igénybe fogom venni. Több éves vállalkozásoknál nagyon fontos, hogy állandó legyen a szám, de ahol lehet, takarékoskodjanak. Egy régi telefonszám nagy érték. Dani (tanuló) Semmi értelme, szerintem a felhasználók nem járnak jól vele. Mindent kitalálnak az egymással rivalizáló szolgáltatók, de ennek is mi leszünk a vesztesei. Sok keveredés, félreértés adódik majd. Ha csúcsidőben hívom majd a szintén 20-as számokat, és utólag derül ki, hogy nem az enyémmel azonos telefontársasághoz tartozik a hívott, nagyon kellemetlenül fog érinteni. Kész ráfizetés. Melinda (főiskolai hallgató) Megértem azokat, akik váltani szeretnének, de jómagam nem tervezem ezt. Tudom, hogy a kedvezmények vagy az extrák végett sokan le szeretnék cserélni a telefonjukat, és a számtalan ismerős miatt meg akarják tartani a régi számukat. Engem ez egyáltalán nem érdekel, mert nem sokat telefonálok, aki akar, úgyis elér. Nem hiszem, hogy vissza lehetne élni,ezzel, a tételes kimutatás segít. Dr. Baumann Géza, Esztergom-Kertváros háziorvosa Esztergomért Emlékplakettet kapott március 15-én, harminc éve tartó, kiemelkedő orvosi munkájáért. Ebből az alkalomból kerestük fel őt.- Mikor kezdődött?- Gyerekkoromban. Általános iskolában a kedvenc órám a biológia volt. Nagyon szerettem az anatómiát, az élettant. Emlékszem, egereket és békákat boncoltam. Lenyűgözőnek tartottam a szervezetek működését. Mint német származású család sarja, nem voltunk éppen könnyű helyzetben a múlt rendszerben. Egy ideig például Dunaújvárosban éltünk a Gagarin téren. Akkor kisebb kitérő következett. A szüleim villanyszerelőnek adtak, ám én saját erőből elvégeztem a gimnáziumot. Majd beadtam jelentkezésemet a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. És felvettek. Akkoriban a Dunaújvárosi Hírlapnál voltam újságíró én magam is. Nyári szünetekben előfordult,, hogy egyedül szerkesztettem az egész lapot. Persze'tudtam, hogy orvos szeretnék lenni. Sebésznek vagy belgyógyásznak képzeltem el magam. Az egyetemen aztán megismerkedtem későbbi párommal, Binder Ágotával, aki jelenleg helyi gyermekorvosként praktizál. Együtt kerültünk fel Dorogra, onnan jártunk be Esztergom városába, - én a belgyógyászatra, ő pedig a gyerekosztályra. Aztán egy nap felkérés érkezett a tanácstól, hogy vállaljam el a kertvárosi háziorvosi praxist. Cserébe kapok egy lakást. Azóta dolgozom Esztergom-Kertvá- rosban, vagyis 1973 óta. Eredetileg Kertváros főutcáján, egy családi házban kaptam bérelt szobát, ahol embertelen körülmények között voltam kénytelen dolgozni Azóta szerencsére jelentősen változott a helyzet.- Ha ennyi ideje dolgozik egy helyen, valószínűleg kedvelik Ont.- Harminc éve Kertvárosban, ez már gyanús, igaz?! A helyzet az, hogy imádok itt dolgozni. Még akkor is, ha ezt a rendelőt olykor nehéz fenntartani. Persze a kezdetek kezdetén sebész szerettem volna lenni, de nem sokkal azután, hogy ide kerültem, rájöttem, hogy fantasztikusan jó dolgom van. Önálló vagyok! Ha hibázok, én vállalom érte a felelősséget, ha sikerem van, akkor az az én sikerem. El sem tudom képzelni, milyen lenne, ha főnököm volna. Szörnyű lenne.- És ön milyen főnök?- Ezt kolléganőimtől kéne megkérdezni! Tény, hogy Millesichné Újhelyi Mária és Sziklai Sándorné tizenöt-húsz éve már itt dolgoznak. Mindketten nélkülözhetetlen társak a munkámban. Nem tudom, mi lenne velem nélkülük.-Az utóbbi időben rendszeresen feltűnik a kertvárosi kábeltévében, és különféle egészségügyi tanácsokat ad. A szakma azonban általában rossz- májúan fogadja a média-gyógyítást. Azt mondják, ez mindössze önreklámozás.-Nem nevezném médiagyógyításnak. Úgy gondolom, orvoskollégáimnak kötelessége lenne a rendszeres ismeretterjesztés. Az orvosok által végzett egészség- ügyi felvilágosítást a kultúránk részévé kellene tenni. Az tartja ezt önreklámozásnak, aki lusta, és nem mond igent egy ilyen jellegű munkára. A betegektől úgy hallom, hogy már sokkal korábban el kellett volna kezdeni ezt a műsort. Szeretik, és igénylik. Nem hiszem, hogy önreklámozást folytatnék. Megkértek rá, és mivel jónak, szükségesnek láttam, örömmel vállaltam el.-Március 15-én Esztergomért Emlékplakettel tüntették ki kiemelkedő munkájáért...- Tudom, mire gondol... Nem, nem lesz jobb tőle az ember. Inkább megnyugvást éreztem, hogy legalább elismerték a munkámat. Egy nagyon jó érzés. De tudja, furcsa ezt a szót hallanom, hogy „munka”. Ugyanis számomra nem munka, amit csinálok. Tudom, hogy ez közhely, mégis így van; bármilyen furcsán hangzik. Nem értem, mások miért panaszkodnak. Könnyedén, gördülékenyen és nagyon szívesen megy a munka. Elmondhatom magamról azt, amit csak nagyon kevesen: szeretem, amit csinálok.- Végezetül egy érzékeny téma: a hálapénz. Az Orvosi Kamara nyilatkozatában elmondta, hogy a hálapénz tartja össze a magyar egészségügyet. Kökény Mihály, az illetékes tárca minisztere ugyanakkor nemes egyszerűséggel annyit mondott, hogy ennek nem így kellene lennie.-Finoman szólva sem értek egyet Kökény Mihállyal. Ugyanis amíg a magyar egészségügy olyan állapotban van, hogy a praxisomat - értem ezalatt a műszereket, a papírokat vagy akár a teljes rezsiköltséget - nekem kell állnom, nem ritkán saját zsebből, - addig kissé meglepő, hogy valaki tűzzel-vassal harcol a hálapénz ellen.-Ebben az évben tizenötmilliárd forintot vontak el tőlünk. Ez vicc. Azonban azokat az orvosokat, akik követelik, vagy akár éreztetik a beteggel, hogy pénzt várnak tőlük, mélyen elítélem. -szóA tervek szerint halad Táton az útépítés A régió egyik legnagyobb útberuházása a 11-es főutat a 10-es számú főúttal összekötő Tokodot - Tátot elkerülő út építése, amely folytatása a Széchenyi Plusz Gazdaságélénkítő Program keretében, 2002-ben Esztergom-Kertvárosnál elkezdődött településeket elkerülő útépítésnek. Majd két éve adták át Esztergom-Kertvárosnál a 10-es főúthoz csatlakozó Suzuki útnak a Táti úttal összekötő Dorogot elkerülő szakaszát, amelynek jelenleg a 11-es főútra átvezető, Tát és Tokod községeket elkerülő részét építik. Szenes Lajost, Tát polgármesterét kérdeztük a község árvízvédelmével is összekapcsolt útépítés jelenlegi helyzetéről. „Az előre tervezett ütemtervnek megfelelően halad a beruházás Ami kis csúszás látható a munkálatok végzésében, az a tél elhúzódásának tudható be. Másrészt a kissé csapadékos mostani időjárás a talaj igénybevételét nehézzé teszi. Azonban ami idő- eltolódás most van, ez behozható, és tartható az eredeti határidő. Reméljük, hogy a finanszírozással sem lesznek zavarok, és mindkét szaktárca igyekszik a szerződésben is vállalt finanszírozási ütemtervet is tartani.” A polgármestertől megtudtuk, hogy a tehermentesítő út és az árvízvédelmi gát építése két ütemtervre van bontva. Az első ütem a majdnem öt kilométer hosszú elkerülő utat és fővédelmi létesítményt jelenti, amelynek átadási határideje 2005. május 31. A második ütem gyakorlatilag a járulékos, kifejezetten árvízvédelmi létesítmények építését jelenti. „Ez a Kenyérmezői és az Únyi-patak visszatöltésezését jelenti. A Dunába folyó két patak bal parti kiépítésének tervei elkészültek, és jelenleg a vízjogi engedélyezési eljárás zajlik. Reményeink szerint ez befejeződik ez év végére. Szeretném, ha az útépítés és fővédvonal építésének befejeztével indulhatna a járulékos árvíz- védelmi létesítmények kiépítése, ami a település teljes árvízi biztonságát jelentené. Úgy érzem, ebben a település maga mögött tudhatja minden érintett szakmai döntéshozó támogatását.” - mondta el lapunknak Szenes Lajos. muzsiai Ipolydamásd az európai uniós csatlakozás megünneplésére nem kapott támogatást a Miniszterelnöki Hivatal által kiírt pályázaton. Gosztonyi Jenő, Ipolydamásd polgármestere sajnálkozását fejezte ki ezzel kapcsolatban. Mivel nem szeretnék, ha ünnep nélkül múlna el május 1-je, így egy Görgey-emléktábla avatását tűzte ki az önkormányzat erre a napra. Az avatási ceremóniára meghívták Harragh Pétert, az országgyűlés alélnökét is. Másrészről Ipolydamásd és a szomszédos Helemba is eleget tesz annak a kezdeményezésnek, hogy az Ister-Granum Eürorégió minden települése ültessen egy fát a csatlakozás alkalmából. Bár Gosztonyi Jenő hozzátette, hogy ezt az eürorégió miatt és nem az ország csatlakozása miatt teszik meg. Rókák veszettség elleni immunizálása Dr. Csömör Sándor, Esztergom Város jegyzője tájékoztatja a lakosságot, hogy Komárom-Esztergom megye területén 2004. április 13-án megkezdődik a rókák veszettség elleni immunizálása. A vakcinákat a megye területére légi úton szórják ki. A vakcina emberre, állatra egyaránt ártalmatlan, veszélyt nem jelent. A vakcinát tartalmazó fóliakapszulához ennek ellenére nem szabad hozzányúlni! A helyi vakcinázási kampány megkezdésétől, azaz 2004. április 13-tól május 3-ig az ebeket megkötve vagy zárva kell tartani, és csak pórázon szabad közterületre vinni. A jelzett időszak alatt tilos a legeltetés! ák Húsvéti locsoló bál Húsvét alkalmából a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOÉ) esztergomi csoportja kulturális, hagyományőrző programot szervez a Provident Financial támogatásával április 12-én délután és este Belvárosi Plébánia Nagytermében. Délután négy órától kezdődik a gyülekezés és az ismerkedés. Majd a Botafogó Együttes vezetésével kezdetét veszi a táncház, közös táncolás gyerekekkel és szülőkkel. Öt órakor a Provident Financial képviselője köszönti a résztvevőket. További programok az est folyamán: közös játékok gyermekeknek, íjászat és társasjátékok. Este nyolctól a nagyobbaknak rendez táncházat a Botafogó Együttes. A szervezők kicsiket és nagyokat egyaránt nagy szeretettel várnak. gk Bányászokat tüntetnek ki A 220 éven át egymást követő bányászgenerációk tagjait Pro Urbe-díjjal tüntetik ki Dorogon. A várossá nyilvánítás 20. évfordulója és a dorogi szénmedencében folyó bányászat befejezése alkalmából a képviselő-testület a ma élő legidősebb és a ma is aktív bányászok legfiatalabb képviselőjét tünteti ki. A díjakat a szeptemberi bányásznapon az alkalomra épült emlékmű avatóünnepségén nyújtják majd át. mi Színes programok Esztergomban Érdekes programok várnak még minden érdeklődőt áprilisban az esztergomi Szabadidőközpontban. Április 17-én két kis mese előadását láthatják a gyermekek a győri Vaskakas Bábszínház jóvoltából délelőtt tíz órakor a Színházteremben. Egy német-magyar úriember már régóta foglalkozik a magyarok őstörténetével, azon belül is a zenei hangjegyek kutatásával, illetve azokat meg is szólaltatja saját készítésű hangszerein. A szervezők várják az érdeklődőket erre az érdekesnek ígérkező zenés bemutatkozásra, amelyre április 28-án 18 órakor kerül sor. A filmkedvelőket továbbra is várja az Art Kino. A filmvetítésekre hétfőnként kerül sor - húsvéthétfő kivételével - este hét órától, és minden héten izgalmas filmcsemegét láthatnak a mozi szerelmesei. Kovács Ági
