Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-01 / 65. szám

frídlap KALEIDOSZKÓP 2004. április 1., csütörtök ____rJ_ PR OGRAMAJÁNLÓ - RENDEZVÉNYEK Esztergom Április 1-jén, 16.30-kor az esz­tergomi Mindszenty József Ka­tolikus Általános Iskolában „Vár az iskola” címmel „Húsvétoló” foglalkozás tartanak a leendő első osztályosok számára. Április 3-án, 10 órától a Szabadidőközpont moziter­mében ünnepli az esztergomi Regiomontánus Csillagászati Klub jogelődje, a csilla­gászszakkör megalakulásának 40. évfordulóját. A visszate­kintés mellett előadásokat hallhatnak az érdeklődők a csillagászat és az űrkutatás ak­tuális kérdéseiről is. Április 3-án. 19 órakor a Víziváro­si templomban az Esztergomi Vá­rosi Szimfonikus Zenekar húsvé­ti hangversenye lesz hallható. Április 5-én, 13 órakor a József Attila Napok keretében kerül megrendezésre az 5. Feichtinger Sándor botanikaverseny döntő­je a Szentgyörgymezei Olvasó­körben. Április 5-én, 10 órakor a volt Megyeháza dísztermében a Rendőrség-történeti Múzeum kiállítása nyílik meg. Április 8-án a Nemzeti Kegye­leti Bizottság, a Balassa Bálint Intézet, Esztergom Város Ön- kormányzata és a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma Balassi Bálint születésének 450. évfordulója és a Költészet napja alkalmá­ból Esztergomban rendez ün­nepséget. A program: 14.30- kor Szép magyar komédia a Várszínházban, 16 órakor Em­lékpark-avatás a Balassi-szo- bornál, köszöntőt mond Hiller István miniszter és Jókai An­na, az NKB elnöke. Kéthetente, hétfő este 18 órai kezdettel Reisinger János iro­dalomtörténész előadássoroza­ta hallható az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtárban. A belvárosi plébánia programjai: Január 5-ével elindult a jegyeskurzus. Várják azon pá­rok jelentkezését, akik jövő év­ben szeretnének házasságot kötni. Igazolást adnak! Előadá­sok a házasságról, a családi életről. Hetente hétfőnként este 8 órától a belvárosi plébánián. Április 6. Speier Gergely és Andrea: Konfliktusok, szürke hétköznapok. Április 13. Tamás Balázs és Magdi: Családegyház (nevelés, küldetés). Hittantábor június 20-26-ig Kolontáron (lOeFt). Jelentkezz! Április 2-án, Prohászka Ottokár emléknapja. A gyakorló iskola lelkinapja is, 9-kor Dr. Paskai László bíboros atya misézik templomunkban. A héten elsőpéntek, az atya kivételesen a betegeket csütörtökön látogatja. Április 4-én virágvasárnap. Körmenetre barkát hozzanak magukkal! 1/2 10-es misén MEZ -a Ministránsok Egyház- megyei Zenekara zenél. Esztergom-Kertváros Április 3-án, szombaton 16:00- tól: ANDOKI JÁTSZÓHÁZ a Féja Géza Közösségi Házban Szalagszövés, pánsíp-készítés, diavetítés (a játszóházba a be­lépés ingyenes). Április 3-án, szombaton 18:00- tól: LOS ANDINOS koncert a Féja Géza Közösségi Házban. Belépő gyerekeknek 300Ft, fel­nőtteknek 600 Ft. Dorog A Dorogi Fidelitas Csoport sze­retettel meghívja Önt Április 2- án, pénteken 18.00 órától a „Húsz éve város Dorog” Alko­tóművészeti pályázat kiállításá­nak megnyitójára és díjátadó ünnepségére. Helyszín: József Attila Művelődési Ház galériá­ja. A kiállítást megnyitja Pécsi L. Dániel jelképtervező. A meg­nyitón közreműködnek a doro­gi Erkel Ferenc Zeneiskola nö­vendékei. A megnyitón elhang­zik az irodalmi pályázat díjnyer­tes alkotása Leányvár Április 11-én Húsvéti rendez­vényt tartanak a leányvári Kul- túrházban. Program: 16-18-óráig Tánc-dal-zene az óvodáért, fel­lépnek a Leányvári Német Nem­zetiségi Dalkör, a Leányvári Né­met Nemzetiségi Mini, Gyermek, Ifjúsági és Felnőtt Néptánccso­port. Belépő felnőtteknek 150 Ft. 20 órától hajnalig Jótékonysági Locsolóbál az óvodáért. Belépőjegy 800 Ft. A jó hangu­latról a leányvári Sramli zenekar gondoskodik. Érd.: 30/277-4061. PiLISCSÉV Április 3-án, 10 órától a pilis- csévi Művelődési Házban Hús­véti játszóházba várnak min­den érdeklődőt. ' hhhhmhhhhhi Április 4-én, 14 órakor a Cse- madok Nánai Alapszervezet mellett működő DÓRMÖGŐ Hagyományőrző Gyermekcso­port várja az óvodásokat, alap­iskolásokat és minden érdek­lődőt a Húsvéti ünnepváró dél­utánra, a nánai kultúrházban. Belépés kifújt tojással. Udvard Április 10-én, 14 órától a Romane Jiíe Polgári Társulás tart megem­lékezést a Nemzetközi Roma Vi­lágnap alkalmából az udvardi Kultúrházban. Program: Lakatos Gyula képkiállítása nyílik meg és Bogdán Béla előadása lesz hall­ható, utána színvonalas műsort tekinthetnek meg az érdeklődők. KIÁLLÍTÁS Esztergom „Közösségben a szerzetesekkel” címmel Kostas Agryris görög festőművész kiállítása nyílt meg a Keresztény Múzeum földszinti termeiben. A kiállítás április vé­géig tekinthető meg. Dunai Éva kiállítása nyűt meg a József Attila Általános Iskolá­ban. A tárlat április végéig te­kinthető meg. Április 2-án, 17 órától nyílik meg Szklenár András festő­művész kiállítása a Kortárs Ga­lériában. A tárlat május 25-ig tekinthető meg. Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban „Szakrális és pro­fán munkáim” címmel Rainer Péter építész-belsőépítész mun­kái tekinthetőek meg, nyitva: hétfő kivételével naponta 9- 16.30 óráig, május 2-ig. „Meséről mesére” címmel nyílt óvodás gyermekrajz-kiállítás az esztergomi József Attila Általá­nos Iskola galériájában. A kiállí­tás megtekinthető március végé­ig, hétköznaponként 8-18 óráig. Bajor Ágost emlékkiállítás nyűt a Balassa Bálint Múzeum kiállító- termében (Mindszenty tér 5.). A tárlat április 30-ig tekinthető meg. Duna Múzeum Európai Közép Galériában - Willi Weiner és David Willen kiállítása tekinthe­tő meg, nyitva: kedd kivételével naponta 10-16 óráig április 4-ig. A Dobó Galériában a Dobó Ka­talin Gimnázium Fotószakköre kiállítás tekinthető meg, nyitva: hétköznaponként 8-18 óráig. Esztergom-Kertváros Április 16-án, 18 órakor nyílik meg Hegedűs Sándor makett­kiállítása a Féja Géza Közössé­gi Házban. Nagy Gyula festőművész kiállí­tása látható a Féja Géza Közös­ségi Házban. Állandó helytörténeti kiállítás nyílt a Féja Géza Közösségi Házban. A kiállítás témája: Esztergom-Kertváros története, a kertvárosi cigányság élete, Féja Géza élete. PÁRKÁNY Kopasz Tamás, Munkácsy-díjas festőművész kiállítása látható a párkányi Városi Galériában. A tár­lat március végéig tekinthető meg. Néphagyomány-őrző kiállítás nyílt a kürti magyar nyelvű alapiskolában. A tárlat április végéig, naponta 8-14 óra között tekinthető meg. Dobogókő Aknay János, Munkácsy-díjas festőművész - „Térbe, fénybe öltözötten” című kiállítása lát­ható a Manréza Spirituális és Kulturális Központban, a tárlat április 3-ig tekinthető meg. Onagy Zoltán írásai Bolondok napja Napi Bulvár Aligha van kedvünk viccelőd­ni. Ma nem olyan a világ, hogy az ember gyagya tréfákkal töltse az időt. Jobb volt gyereknek lenni. 1 Nem figyelni semmire, csak arra | ügyelni, hogy tudatosuljon min- j den nap, milyen rossz gyereknek j lenni. Itt a döglött kutya elásva. Az ember gyerekének mindig az : nem felel meg éppen, ami van. Ma április 1-je. A bolondok napja. Könnyen magyarázható azzal, hogy már a j rómaiaknak is megvolt a véleménye a politikusok- | ról, mert ezen a napon léptek hivatalba a konzulok, nyitották meg hivatalosan politikailag az esztendőt. | Csábító változat, de alig valószínű, hogy így tör­tént. Supka Géza Kalandozás a kalendáriumban című könyvéből kiderül, hogy bár ismerünk né­hány eredetváltozatot, egyik sem meggyőző. Ná­lunk, és szláv területen az újabb időkig ismeretlen volt. Németországban is csak 1631 óta ismerik. Ta­lán az óitáliai Satumaliákból származott középkori bolondünnepre lehetne visszavezetni, amelyet a középkorban „festa stultorum” vagy „follorum” né­ven emlegettek. A bolondünnepen a diákgyerekek gyerekapátokat, gyerekpüspököket és gyerekpápát választottak, akik a templomokban rendszeres litur­gikus szolgálatot végeztek és körmeneteket tartot­tak. Azonban minél szabadosabb formát öltött az ünnep, annál durvább szövegű dallamokat énekel­tek hozzá. A pápák, püspökök, a francia és a spa- (nyol zsinatok már a 13 század óta megtiltotta ezt a vallást gyalázó szokást, amely ezek ellenére fenn- j maradt, s a Sorbonne-nák 1544-ben újabb tiltó rendszabályokat kellett kibocsátania, s még a dijoni | parlament is foglalkozott vele 1552-ben. Az utolsó franciaországi tilalmakkal körülbelül ; egy időben, 1538-ban jelentkezik német földön egy j furcsa népszokás. Az augsburgi országgyűlés április elsejére nagy valutarendezést tűzött ki, s a bennfen­tesek óriási spekulációkat akartak végrehajtani. De | a valutareform elmaradt, a spekulánsok ráfizettek manipulációikra. Ettől fogva ezt a napot német te­rületen „a lóvátevés napjaként” emlegetik. Az áprilisi tréfa persze nem mindig sikerül jól. Ma­gyarországról van egy 1891-es adat, mely szerint egy vidéki városban egy anya és leánya öngyilkos lett, mert egyik ismerősük április elsején levelet írt nekik Budapestről, hogy a katonai szolgálatot telje­sítő fia, illetve bátyja haditörvényszék elé került, ahol halálra ítélték, mert lekopott a cipősarka. A magyar gazdák régi előírásai szerint a méheket április elsején vagy április első hetében, lehetőleg szerdán vagy csütörtökön kell kiereszteni első röp­tűkre, mert így lesznek méhecskéi abban az észtén-1 dőben szorgalmatosak, kövérek és elevenek. De ez az idén nemigen jön össze. A kicsavart bioritmus Esztergom - a teraszról Még mindig nem tértem ma- gamhoz. Soha nem gondoltam 1 volna, hogy egy eltolt óra ennyire betesz. Persze, lehet a hirtelen be- rontó tavasz is, a tegnapelőtti havas j eső után a tizenöt fok meleg. De in­kább az időszámításra, az egy órá- í ra fogom. Rákerestem, mi ez, mi- ért. Miért csinálják, mert nem lát­szik logikusnak. Ami villanyt itt | megspórolunk, ott elveszítjük. A nyári időszámítást először az 1. világháború alatt Angliában vezették be (1916-ban). A II. világháború alatt a „háborús | időszámítás” járta. Az óra mutatóját egy órával | előre csavarták úgy nyáron, mint télen. Az Egye- 1 sült Államokban 1942. február 9. és 1945. szep­tember 30. között volt érvényes. Egyes európai országok a „dupla háborús időszámítással” még erre is rálicitáltak: nyáron a „háborús időhöz” képest egy órával előbbre csavarták a mutatót. A nyári időszámítás állítólagos célja az ener­gia- és időmegtakarítás. Mások szerint a Nagy Testvér csontos ujja, amely kiparancsol az ágy­ból, hogy akaratod ellenére egészségesebb, oko­sabb és gazdagabb légy. A mindenkori hatalom belebetegedne abba a tudatba, hogy a semmitől sem zavart polgárának a hasára süt a nap. Egy előnye van: „előbb” fejezed be munkanapot, ez­által több időd marad a szezonnal járó, szabad- i ban végzett tevékenységekre. Nyáron Lappföldön két hónapon keresztül nem megy le a nap. Télen meg fel sem kel. Szerintem, amíg az ott lakók nem emelik (fel) j a szavukat, addig nem érdemes a | tiltakozni Az USA-ban összeha- sonlították az óraátállítás előtti és az azt követő hét baleseti statisztikáját. Kiderült, hogy az átállást követően 6 százalékkal megnő a halálos ki­menetelű balesetek száma. Az óva­tos amerikai becslés szerint évente 154 ezer gépjárműbaleset írható az alvászavarok számlájára. Kanadai adatok szerint az egy óra alvásvesz­tés 7 százalékos növekedést okozott a közlekedési balesetek számában. Engem soha nem foglalkozta­tott, de most nehezen viselem. Ahogy az évek telnek, mind jobban kibillent. És az is kibillent, hogy nem ér-1 tem, miért van. Meglehet, jogi értelemben sincs min­den rendben. Alig hihető, hogy egy bármennyire jól regnáló kormányt felhatalmaznának az égiek, hogy a népet az óramutatók tologatására kényszerítsék. Az embernek jár a reális idő. Alapjog, hogy délben dél legyen, éjfélkor meg éjfél. Ugyanúgy, ahogy jo­gom van a csillagos éghez. Senki nem diktálhatja, hogy biológiai ritmusomat megváltoztassam. Főleg így nem, hogy kimutatható, ennek semmiféle érté­kelhető haszna nincs, viszont káros a szervezetre, és még baleseteket is okoz. Tegnap leballagtam adat- egyeztetésre a bankba. Kivártam a soromat. Ak­kor derült ki, a személyit nem vittem magammal. Adategyeztetésre. Ezt is megzavart bioritmus számlájára írom. Ennyire nem vagyok hülye, j Most megint az utolsó napra tolva a feladat. Nem volt elég négy hónap, hogy beugorjak. Ny ugat-hét Napikult Különös egy hét. Az első fele a nyugatosok születésnapi hete. Hétfőn Kosztolányi, kedden Gelléri Andor Endre, szerdán Szabó Lőrinc születik. A hét második felében, csütörtökön meghal Ignotus Pál, pénteken Molnár Ferenc, aki ugyan nem annyira nyugatos, de ha eről- \ ködünk, lehet róla szó, szombaton főbe lövi magát a Nyugat íróira meghatározó hatással lévő gróf Teleki miniszterelnök, vasárnap, mintegy megkoronázva a hetet, meghal Fenyő Miksa, a Nyugat alapítója, tulajdonosa, szer­kesztője. A természet különösen rendez. Ad és elvesz. Ha téma lenne ma az irodalom, és nem Döbrentei' volna a vezértéma, a héten ünne-1 pelhetne a két világháború közti időszak iro­dalmát kedvelő kedves olvasó, az irodalom- j történészek vezényelnének. Mi pedig csodál­kozva néznénk, mennyi új információ, mennyi i mostanában felfedezett összefüggés. h t t p : I I o n aga olt terasz h u

Next

/
Oldalképek
Tartalom