Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-30 / 129. szám
6 HÍDLAP • 2004. június 30., szerda KALEIDOSZKÓP Kihagyott Szent Iván Mit csinálsz Szent Ivánkor? - kérdezgetik egymástól így június táján északi rokonaink, a finnek. Náluk ugyanis az év legrövidebb éjszakája szinte nagyobb ünnep, mint a karácsony. Tüzeket gyújtanak, kerti partikon esznek-isznak, és eszük ágában sincs aludni. Nem csoda, hiszen ez az éj évezredek óta maga a varázslat. A nyári napforduló, a fény, a megújulás, az életöröm ünnepe, amikor a sötétség - az évben egyetlenegyszer - csupán nyolc órán át tart, a többi tizenhatot a napfény uralja.” Valami hasonló olvasható Hiller István ajánlójában, amelyet a Múzeumok éjszakája című rendezvény elé írt. A miniszternek nem voltak kétségei. A miniszternek soha egyetlen ötletével kapcsolatban nincsenek kételyei, ami egy miniszternél kimondottan előnyös megközelítés. Én azonban - jó öreg magyar szokás szerint azt gondoltam, ez marhaság, az emberek nem akarnak éjszaka múzeumba menni, nappal se akarnak, ráadásul még az is meglehet, hogy Demszky belöki a tornádótrúkköt, akkor aztán a népek bedeszkázzák az ajtót, az ablakot, bereteszelik a kéményt, hat lóval nem lehet kimozdítani őket, a miniszter meg a stáb egymaga bulizhat a múzeumok éjszakáján. A dolog azonban másként alakult. Ami örömteli, és aminek több oka is lehet. Nem utolsósorban, hogy a holland-svéd meccsen nem volt kinek szurkolni. Nem elsősorban, hogy az időjárás programját bonyolító istenek megkönyörültek a kultusztárcán. Nem középsorban, hogy az ember életéből hiányoznak az ünnepek. Nem középsorban, hogy az emberek egy része (az a része, amelyik beszorult saját életébe) azt remélte, David Merlinitől ellesheti a szabadulás egyszerűbb fortélyait. Nem első, - másod-, harmadsorban, hogy nem járunk múzeumba, hogy a gimnáziumi múzeumi kirándulások óta magyar múzeumot alig láttunk. Ennek köszönhető, hogy több mint százezer látogató vonult, ünnepelte Szent Iván éjét, ünnepelte a napfordulót, ünnepelte, hogy Magyarország a múzeumok országa, ugrott közben tüzet, hallgatott verset, Shakespeare-t, látott táncórát, talán részt is vett benne, látott múzeumokat, fel-leszállt a külön erre a célra beállított múzeumi BKV-jára- tokra (éjszakai Múzeumi Buszok kötötték össze a helyszíneket), jókedvűen körbetekeregte a várost, ahol általában rohan, ahol általában ideges, türelmetlen. Most volt idő. Jutott kedv, derű. Alig hinni a híradásoknak. Hajnalig nyitva tartó, kivilágított múzeumok, hömpölygő, és türelmesen sorálló tömeg, szaladgáló gyerekek, zene, tánc, mosoly és csevegés. Ki hinné? A Múzeumok éjszakája Bécsben, Berlinben évek óta az egyik legnagyobb kulturális őrület, ahol az emberek azzal szembesülnek, hogy a múzeum nem zord falakat jelent, élettelen tárgyakat és néma csendet, hanem játékokat, finomságokat, valamit, ami más, mint a hétköznapokban. Ez a pörgő, pezsgő hangulat elevenedik meg nálunk is az immár harmadik Múzeumok éjszakáján. Június 26-án, a Szent Iván éjhez legközelebb eső szombaton este 29 budapesti múzeum nem zárt be, hanem este hattól késő éjszakáig még szélesebbre tárta kapuit, és hamisítatlan kulturális kalandtúrára invitált kicsiket és nagyokat. Mumifikálási szertartás Nefretiti szépségszalonjában, Szent Iván éji tűzugrás Alföldi Róberttel, Frenák Pál táncosai, veteránautó-felvonu- lás, Spiró György-felolvasóest, Költők Könyve-est, latin gitárzene, afrikai ínyencségek, forró chilis csokoládé, tűzzsonglőrök, hetérák és bájitalok. És kiállítások és nonstop tárlatvezetés minden mennyiségben. Csak néhány kedvcsináló a program-kavalkádból, amely már tavaly is ezreket vonzott, ám idén először lett ilyen nagyszabású és változatos. A belépőjegyeket metrópénztárakban árulták, a részt vevő múzeumokba és a kulturális minisztérium ügyfélszolgálatánál. A felnőttjegy 500 Ft, a gyerekeké 250 Ft, amellyel az összes múzeum ösz- szes programjára korlátlanul be lehet menni. Bakfitty. Ráadásul buszjegyként is funkcionált. Ahol kötelezően illett (volna) megjelennem: a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol a tavalyi nagysikerű felolvasás után idén ismét megtartotta maratoni irodalmi felolvasó estjét a Nórán Kiadó egy kilométernyi költővel. A Könyvhétre megjelent Költők Könyve című pompás kötetének szerzői olvastak fel hajnalig. A volna azt jelenti, le-lemaradva, ritmuskésésben, meg ilyenfélékben vagyok. És hogy Bp. nagyon messze van. És hogy a szervezés nem erősségem. Ilyenkor sajnálom. • (oz) Vasárnapi gondolatok (Mti6,B-m \\\ Az egyén azonosságának kérdése kétségtelenül a legizgalmasabb, amellyel csak szetnbesülhet. Nem véletlenül foglalkoztat mindnyájunkat, hogy ki is vagyok én? Jézus ebben a különös párbeszédben először is arra tanít minket, hogy a választ csakis párbeszédben, kommunikációban tudhatjuk meg. Másodszor arra is tanít, hogy a jó kérdés a helyes válasz nyitja. Paradox módon ezért egy „rossz kérdéssel” kezdi: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” E mondat minden szava „hibás”! Mert énemet nem a társadalom elképzelései - a tudomány itt szerepekről beszél - hanem küldetésem határozza meg. Az „emberek ”, a vox populi, a római birodalom „közvéleménye ” megmutathatja, milyen „népszerű” vagy - érdemes a szót elemezni: nép-szerű (sic!) - és mai politikusaink is egyre illegetik magukat a bűvös tükör előtt: „Ki a legszebb (legokosabb stb.) az országban... ” Népszerűséged vagy annak hiánya mennyiben érinti személyiséged lényegét? Különben talán még a helyszín kiválasztása Jézus részéről sem véletlen: a vidék a talpnyaló Eü- löp jóvoltából a cézár nevét hordozza - ráismerünk. Sztálinvárosra? - mert a negyedes-feje- delem mindenek előtt a császár barátja akart lenni. Finom irónia rejlik abban, hogy Jézus épp itt nyilatkoztatja ki egy egyszerű halásszal, hogy 0 a Felkent, az igazi Úr! Ez lenne a harmadik tanulság: nem a szerepek határoznak meg, azok csak járulékok. De árulkodó a mondat személytelen jellege is: nem az a kérdés, kinek tartanak engem, hanem bogy kinek tartják az Emberfiát, és itt persze Jézus még nem árul el semmit abból, hogy kinek kellene őt tartani! Hisz mindnyájan ember fiai vagyunk, igaz, nem nagybetűvel... A helyes kérdés már személyes lesz - és ez lenne a negyedik tanulság: „Kinek tartotok ti engem”- ez már vallomást igényel, bár lehetne, első hallásra egy csoportvélemény is, amolyan belső, egyházi közvélemény. Nem véletlen hát, hogy egy válaszol, nem a csoport, nem egy kórus; és válasza közvetlen, világos és egyértelmű: „ Te vagy a Krisztus”. A válasz azonosítja a kérdezőt, mint a Nép reménységét, a várva vártat. De még nincs vége: Krisztust Péter az élő Isten Fia-ként azonosítja, új minőséget adva a titulusnak: nem a múltból merít, hanem a jövőbe mutat. S Jézus dicsérete tartalmazza az ötödik, és talán legfontosabb felismerést: valódi énünket csak a Teremtő ismeri, ő kell, hogy kinyilatkoztassa. Aki ismeri Istent, az viszont ismeri, megismeri, felfedezi valódi énét, önmagát is. Ezt fejezi ki a névadás: Simon már nem Jónás fia - nem hús és vér, a zsidóságnak, és a környező népeknek mai napig legfontosabb identitáseleme - hanem egy Szikla, amelyre egy egyetemes közösséget lehet építeni. • Kiss Ulrich SJ Olvasói levél Az Esztergom és Vidéke c. újság 1938. évi november 10-i számában azt közli, hogy a november 6-án átvonult honvédség után cserkészek is átmentek Párkányba, ahol felkeresték annak a magyar katonának virággal borított sírját, aki az egy hónappal korábban történt áttörésnél vesztette életét. Ez év áprilisi érdeklődésemre a párkányiak közül 65 év távlatából már senki sem emlékszik a katona nevére, a sírját sem találtam meg az „öreg" temetőben. Ezért 2004. május 18-án felkerestem a párkányi rk. plébániát, bogy a halotti anyakönyvből tudjam meg a katona nevét. Noha szerda a fogadónap, a plébános úr beengedett és kérdésemre szlovákul válaszolt. Erre megkértem, hogy beszéljünk nyugodtan magyarul, mert tudom, hogy beszéli nyelvünket. Elmosolyodott és ettől kezdve magyarul folyt a társalgás. Megtudtam, hogy Stanislav Illésnek hívják, Orosch János esperes plébános urat helyettesíti, aki püspökké neveztek ki. Kérésemre elővette a halotti anyakönyv VII. kötetét (1938) és felütötte a 61. oldalt, ahol a 43. sorszám alatt megtalálta a következőket: „Október 17-én temették el Kereczes József magyar katonát, a temetési szertartást Bruckner László káplán végezte. ” Tisztelt Plébános úr! Ne szégyenkezzen és ne titkolja, hogy tud magyarul, hiszen olyan egyházközségben végzi istenes munkáját, ahol a hívők nagy része magyar. Tudom, szeretettel hallgatják magyar miséjét és szentbeszédét, mert úgy érzik, hogy igazik pásztoruk kíván lenni. Burján Laci bácsi - aki most kapta meg a Szentatyától a „Pápai káplán” címet - megtanult szlovákul, hogy szlovák híveinek anyanyelvükön mondjon szentmisét és szentbeszédet. Kedves Plébános úr, azon munkálkodjon, hogy híd legyen a két nemzetiség között. Ehhez a munkájához kérem a Jó Isten áldását. Tisztelettel: Bélay iván T U D T A 7 96 éve, 1908. június 30-án reggel 7 órakor egy máig tisztázatlan eredetű tűzgolyó csapódott a földbe Közép-Szibériában, a Tunguzka folyó völgyében. A becsapódás rendkívüli ereje egy 10 megatonnás atomrobbanáséhoz volt hasonló és nagyjából 3500 km2 területen teljesen kidöntötte az erdőt. A Tunguz-meteor a sajtó számára akkor vált igazán érdekessé, amikor a kiküldött kutatók nem találtak becsapódási krátert. Egyes, a sajtóban is megjelenő híresztelések a meteort földönkívüli lények űrhajójaként írták le. Egy később született és tudományosan is megalapozott feltételezés szerint egy üstökös vagy sziklameteor robbant fel a Föld légkörében. Tudósok kiszámolták, hogy a becsapódás következtében 63 millió tonna salétromsav keletkezett a légkörben - ez a mennyiség több, mint az Amerikai Egyesült Államokban napjainkban egy év alatt, elsősorban az autók levegőszennyezése révén a környezetbe kerülő nitro- gén-monoxid mennyisége. • sem RÓMA ELSŐ VÉRTANÚI • JÚNIUS 30. Róma városának vértanúi a város égését (64. július 17-23.) követően haltak meg, csak azért, mert Krisztus hívei voltak. Nevüket nem ismerjük, valamennyien Szent Péter és Szent Pál tanítványai voltak. Magáról az eseményről Tacitus római történész (54—120) ad egészen pontos tudósítást: „Először azokat fogdosták össze, akik ezt a vallást vallották, majd az ő vallomásuk alapján a hatalmas sokaságra nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá.” Vértanúságuk helye a Vatikán dombjának déli lejtője volt. A római egyház, mivel e vértanúk az Apostolfejedelmek tanítványai voltak, Szent Péter és Szent Pál ünnepe körül emlékezett meg róluk: a 12-13. században június 22-én, a 16. század végén június 24-én. Az újabb időkben, 1900 óta a Vatikánban, a Camposanto Teutonico, a német temető templomában ünnepelték e vértanúkat. 1969-ben június 30-ra tették napjukat. • SEM 1 D Ő j Á R Á S A napsütést délutáni gomolyfelhők zavarják, de csak északkeleten fordulhat elő egy-egy zápor. Mérsékelt lesz a szél. Hajnalban 9, 14 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 23, 27 fok között alakul. Késő este 16, 21 fok lesz. Csütörtökön eleinte több órára kisüt a nap, majd nyugat felől megnövekszik a felhőzet és többfelé alakul ki zápor, zivatar. Az élénk délnyugati szelet zivatarok környezetében erős, viharos széllökések kísérik. Hajnalban 12, 17 fok várható. A hőmérséklet csúcsértéke 26, 31 fok között alakul. GYÓGYSZERTÁRI ÜGYELET lúnius 25-én. pénteken KÖZJEGYZŐI IRODÁMBA ASSZISZTENST KERESEK. Kiváló szövegszerkesztőismeret, vakon gépelés, precizitás, jó kommunikációs készség és a terhelhetőség alapkövetelmény. A német nyelvtudás előny. Esztergom: Kolos Patika (Petőfi S. u. 30.) Telefon: 414-563 A fényképes önéletrajzokat irodám címére (2500 Esztergom Dorog: Kossuth L. u. 2. fsz/5.) Szent Margit Gyógyszertár várom július 10-ig. (Rákóczi út 9.) DR. DÉVÉNYI NORBERT Telefon: 431-191 KÖZJEGYZŐ
