Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-29 / 128. szám

RÉGIÓ 2004. június 29., kedd • HÍDLAP Nemzetközi veterántúra Szombat délután veterán jármű­vek népes és változatos csapata érkezett Esztergomba, majd vo­nult át a Mária Valéria hídon Párkányba. A régi idők csodái­nak felvonulása a Révkomáromi Veteránjármű Klub hetedik talál­kozójának köszönhetően érkezett meg a királyvárosba. A klub 1996-ban négy fővel alakult, ma már 56 tagja van, a túrára 50 járművel indultak. A járművek ál­lapotát és megbízhatóságát jel­lemzi, hogy az út során semmi­lyen technikai probléma nem merült fel - leszámítva egy de- fektet -, valamint az, hogy a Ba­zilika parkolójában megpihenő veteránok időnként még az ép­pen arra vonuló esküvői mene­tek résztvevőinek figyelmét is el­terelték a „nagy napról”. A két teherautóból, 15 személykocsiból és 33 motorkerékpárból álló jár­művek 1933 és 1972 között lát­ták meg a napvilágot, de a klub tagjainak közel 100 járműve kö­zött akad idősebb kocsi is. Nánák közti együttműködés - már hivatalosan is A három éve tartó barátság bete­tőzéseként partnerkapcsolati szer­ződés megkötésére került sor a He­ves megyei Tiszanána és a felvidé­ki Nána község között a szlovákiai település II. Falunapjának ünnepi képviselő-testületi ülésén. Matuska Zsuzsanna nánai és Tóth József tiszanánai polgármesterek rö­viden szóltak községeik múltjáról és jelenéről. Ezekből kiderült, hogy a két települést a néven kívül még sok más hasonlóság is összeköti. Mindkét településnek aránylag rendezett az anyagi helyzete és kiépített az infra- struktuális hálózata. Dudok József, a nánai pénzügyi bizottság elnöke ki­fejtette, hogy nemcsak fejlesztésekre, hanem a községben működő tömeg- szervezetek támogatására is futja a költségvetésből és a sikeres pályáza­tokból. Dániel Erzsébet, a kulturális és sportbizottság elnöke Nána gaz­dag kulturális életét jó fekvésének, a korai polgárosodásnak és az itt élő emberek tudatos közösségépítő mun­kájának tudja be. Tóth József, a 2700 lakosú Tisza­nána polgármestere elmondta, falu­juk helyzete azért is kedvező, mert a település kiemelt üdülőkörzetben fekszik, ezért több támogatásra pá­lyázhat. A polgármester azon meg­győződésének adott hangot, hogy községi szinten is csak úgy képzelhe­tő el átfogó fejlődés, ha bevonják a döntéshozatalba a civil szervezeteket. Ezt elősegítendő a tiszanánai önkor­mányzat a községben működő 13 ci­vil szervezettel együttműködési szer­ződést írt alá. A sok pozitívum mel­lett azért gondok is akadnak - mind­két település 25-30 százalékos mun­kanélküliséggel küszködik. A rendezvényt megtisztelte jelen­létével Láng Judit, a pozsonyi ma­gyar nagykövetség munkatársa, Stugel Tibor, az Ersekújvári Regio­nális Központ vezetője, valamint Duray Miklós parlamenti képviselő, az MKP ügyvezető elnöke, aki kö­szöntőjében hangsúlyozta, nem raj­tuk múlott, hogy határon átnyúló lett ez a kapcsolat, és a régi Magyar- ország tizenháromezer településének arra kell törekednie, hogy minél gyü­mölcsözőbben alakítsanak ki ma­gyar-magyar együttműködést. A szerződés aláírásakor mindkét polgármester reményét fejezte ki, hogy az együttműködés keretei ezál­tal még inkább kiszélesednek. Az ünnepi ülést szabadtéri műsor követte, ahol bemutatkoztak a két te­lepülés kultúrcsoportjai. Kísérőprogramként kézműves fog­lalkozások, fotókiállítás, filmvetítés és gulyásfőző-verseny színesítették a rendezvényt. A program ideje alatt Duray Miklós dedikálta a Hazától a nemzetig című legújabb könyvét. • -BOK­A hon kutatói Esztergomban Nemzetközi Duna-nap Esztergomban Folytatás az 1. oldalról -Nyugodtan mondhatom, Eszter­gom az a város, amely a magyar nem­zet élő lelkiismerete. Esztergom ezer éves története — akár az ország első fővárosaként, akár az egyik legfonto­sabb végvárként, akár a XX. század elején Trianon következtében határvárossá válva - legyen példa ar­ra, hogyan nem szabad nemzetben, népben gondolkodni és olyan politi­kai tetteket elkövetni, amely akár egy várost, akár egy nemzetet a katasztró­fa szélére sodorhat - mondta Koditek Pál a most már talpra állt, virágzó vá­ros képviselőjeként. A köszöntők el­hangzása után Halász Péter ígéretet tett arra, hogy elviszik a város és a Kicsit megkésve, de annál nagyobb vidámságben tartották meg szombaton a gyereknapot Kőhídgyarmaton. A község futballpályáján várták a szabad­téri versenyek és játékok a gyerekeket. Janiga István, a helyi Csemadok elnö­ke nyitásként felsorolta a programokat és versenyszámokat, majd köszönetét fejezte ki a támogatóknak, illetve azok­nak, akik segítették a nap létrejöttét. A versenyek párhuzamosan zajlot­tak. Volt versenyfutás, mocsárjárás, gránátdobás. Meglepő módon ezek­ben a számokban is, amelyek egyéb­ként „fiús” sportok, sok kislány ki­vette részét, úgyhogy azon sem lepő­megye jó hírét nemcsak Magyaror­szágra, hanem a szomszédos orszá­gokba is. Kanyar József ezek után Bél Mátyás- díjakat és honismereti mun­káért járó kitüntetéseket adott át a kutatóknak. A hatnapos Honismereti Akadémia a honismeret után érdek­lődők országos felkészítésének és ta­lálkozójának házigazdája a Komá- rom-Esztergom Megyei Honismereti Egyesület. Balassi kora, származása és irodalmi életben betöltött szerepe mellett az akadémia résztvevői foglal­koznak Komárom-Esztergom és Nyitra megye kapcsolatával, a Vág- Duna-Ipoly és az Ister-Granum Eurorégió kulturális életével is. • GK dött meg senki, hogy a boszorkány- járáson a fiúk is szerepeltek. A le­pényevő versenyt kissé nehezítette a megélénkülő szél, de ezt az akadályt is elhárították. A kötélhúzás első for­dulóját a fiúcsapat nyerte, majd egy kis női rafinériával a másodikat a lá­nyok. A zsákbanugrás is sok multasá- got hozott. A lövészetben főként a nagyok vettek részt, a talicska-szlalo- mozásban pedig a legkisebbek szere­peltek, akiket a helyi óvoda igazgató­nője, Vass Teréz és Klincsek Ilona ta­nító néni segített. A legügyesebbek tárgynyereményekben részesültek. • BAJ Vasárnap egész napos rendez­vénysorozatot szervezett a WWF Magyarország és a Duna Múzeum Esztergomban az első Nemzetközi Duna-nap alkalmából. A Nemzetközi Duna-napon válto­zatos programokkal várták az érdek­lődőket. Esztergom városát Knapp János Pál alpolgármester képviselte. A rendezvényt Persány Miklós víz­ügyi és környezetvédelmi miniszter nyitotta meg, aki beszédében hang­súlyozta, hogy a Duna vize olyan szennyezett és szemetes napjaink­ban, ami már veszélyes az élővilágra és a part mellett élő emberekre egy­aránt. Utolsó lehetőség, hogy ez a veszély visszafordítható legyen, s ezért közösen kell mindent megten­niük a Duna menti országok lakói­nak. Ezért született meg ez az ün­nep, amely még hangsúlyozottab­ban kívánja felhívni a figyelmet a Duna védelmére. A Dunába visszaereszthető kecse- gék előtt sok érdeklődő állt meg, s aki szánt rá pénzt, az örökbefogadott halat névvel ellátva maga ereszthette a folyó vizébe. A gyerekeket játszóház várta, ahol a Duna kincseiből: kavicsból, faágak­ból készíthettek képeket, festhettek kavicsra, aszfaltra. A Duna Múzeum legérdekesebb modelljei is felsorakoztak a sátrak mellett, ott dübörögtek a reneszánsz vízgép modelljei is. A Környezet- kultúra Egyesület sátránál fagyije­gyet és más ajándékot kaptak azok a gyerekek, akik a Dunából kifogott palackokat adták le, ezzel is mente­sítve a vízpartot a szennyezéstől. • Bea Gyereknap Kőhídgyarmaton A Szent László Hadosztályra emlékeztek A lekési csata 60. évfordulójára emlékeztek a hétvégén Letkésen, il­letve a szlovákiai Ipolyszalkán. 1944. december 20. és 24. között a Szent László hadosztály katonái megpróbálták megállítani a szovjet csapatok előrenyomulását. Erre em­lékeztek a csata egykori résztvevői, túlélői, valamint a Szent László Had­osztály baráti köre. Először a letkési templomban ünnepi szentmisén vet­tek részt, majd a temetőben emlékez­tek hősi halottaikra. Farkas Jenő nyu­galmazott repülőezredes idézte fel a letkési csata emlékét, majd az emlé- kezők átvonultak az ipolyszalkai te­metőbe, ahol elhelyezték a kegyelet koszorúit. Végezetül az emlékezőket Kovács István, Letkés polgármestere vendégelte meg. • D.L. Címeravatás és falunap Lekéren-Megérett az idő arra, hogy a köz­ségünk falunapot szervezzen - jelen­tette ki Lekér polgármestere, Béres Lajos. Július elsején a falu egyesíté­sének 36-ik évfordulóját ünnepli a község, ebből az alkalomból szervez­nek szombaton falunapot.-Július 3-án átvitt értelemben le­zárjuk a három falu, Lekér, Damásd és Vezekény egyesítését. Ezt a közös pecsét, zászló és címer avatása is megerősíti - mondta Béres Lajos. Az egész napos esemény meghívott vendégei között szerepel többek kö­zött Csáky Pál miniszterelnök-he­lyettes, Morauszki Mária, a Csema­dok járási képviselője, valamint a környező falvak polgármesterei is. • -cz­Hagyományőrző nap az iskolában Megtartották az év végi hagyo­mányőrző napot a csatai alapiskolá­ban. Az iskolások és óvodások a tor­nateremben mérhették össze erejü­ket, ügyességüket a különböző ver­senyszámokban. A kézművesek a folyosón kaptak helyet, ahol bemutatót tartottak a kü­lönböző mesterségekből. Csuhézást, apró dísztárgyak készítését természe­tes anyagokból, a virágkötő asztalnál pedig egy ballagási csokor megköté­sének fortélyait leshették el a gyere­kek. Az agyagozók munkájára is so­kan kíváncsiak voltak. Az apró kiállí­tás, és az élőben bemutatott korongo­zás gyerekek és felnőttek kíváncsisá­gát egyaránt felkeltette. A rendez­vény végén táncház következett. • BAJ Móka és kacagás Pilisszentlászlón v Hétvégén tartották Pilisszent­lászlón a hagyományos Szentlászlói Búcsút. A délelőtt 10 órakor kezdő­dő rendezvényekre rengetegen vol­tak kíváncsiak: a hagyományőrző bemutatón jurtaállítás, célba lövés visszacsapó íjjal és nemezelés szere­pelt a programban. Az ügyességi és kézműves foglalkozásokat követő gu- lyásfőző-versenyen minden amatőr és profi szakács megmutathatta te­hetségét, a híres magyar levesből a zsűri tagjain kívül mindenkinek ju­tott egy tányérral. A rendezők a dél­után folyamán fúvós térzenével gon­doskodtak a hangulatról, s aki nem fáradt el a nap folyamán, az este a szlovák bálban táncolhatott kedvére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom