Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-24 / 125. szám

ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ 2004. június 24., szerda IVÁN Keresztelő Szent János születésének napja II. évfolyam, 125. szám Nem adjuk 9 pálinkánkat! Font Sándor (MDF) szerint, a diplomácia elárulta vezető hungaricumunkat ........................................................3. OLDAL Napi hírújság a régió életéről ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk Kerékpárral a régióban Az Ister-Granum Eurorégió turisztikai fejlesztési koncepciójában jelentős szerepet kapott a kerékpáros turizmus ........................................................4. OLDAL Rögbis igazolások Négy játékos próbálhatja ki ma­gát Angliában a jövő szezonban. Koller Zoltán az Esztergomi Vi­tézek játékosát is megkeresték ............................................................8. OLDAL IS TER-GRANUM EURORÉGIÓ Megnyitották Párkányban az új kulturális intézményt, a Hídőr-há- zat tegnap délután. A megnyitón az érdekló'dó'k megismerhették az első két hídőrt, valamint az ötlet gazdá­ját, a párkányi származású, Svájc­ban élő Frühauf Károlyt. Az átadá­son jelen volt Jan Oravec, Párkány város polgármestere is. A Hídőr-ház hosszú előkészület után most végre megvalósulhatott - mondta megnyitó beszédében Himmler György, a Párkány és Vi­déke Kulturális Társulás elnöke. Pár­kány Város Önkormányzata sokat tett azért, hogy az ötlet megvalósul­hasson, hiszen az önkormányzat bo­csátotta a hídőrök rendelkezésére a Vámház utcában álló házat, de - amint ezt Jan Oravec beszédében ki­emelte - ezek után Frühauf Károly teremti meg a fiatal művészek mun­kájához szükséges feltételeket, vala­mint az említett kulturális társulás is gondját viseli a hídőröknek.- Megható pillanat, amikor az em­ber álmai, gondolati megvalósulhat­nak - fejezte ki örömét a megnyitón az ötlet gazdája, Frühauf Károly. A továbbiakban elmesélte: a gondolat, hogy meg kellene védeni a hidat, ak­kor fogant meg a fejében, mikor Művészek a Mária Valéria híd szolgálatában A két hídőr Jan Oravec, Párkány város polgármesterével megtudta, hogy újjáépül. A környék­beli emberek jól tudják, hogy a híd 1895-ös fennállása óta több ideig volt lerombolva, mint amit „szolgált”. 2001. október 13-án, az újjáépült hí­don sétálva erősödött meg benne a Hídőr-ház felállításának gondolata, amikor látta az emberek megható­dottságát és örömét, hogy a Mária Valéria híd ismét összeköt országo­kat és embereket. A megvalósításig hosszú út vezetett, sokakat - így a már említett párkányi önkormányza­tot is - köszönet illeti. Jan Oravec el­mondta: a most átadott ház képlete­sen is és valóságosan is a lehető leg­közelebb van a hídhoz. A most beköl­tözött két fiatal, Eva-Maria Würth és Philippe Sablonier svájci művészek feladata az lesz, hogy tevékenységük­kel kössék össze az embereket, orszá­gokat, úgy, hogy ne legyen többé ok a híd lerombolására. • GK Romlatlan holttesttel a feltámadásig ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ Nem bocsátkozom fejtegetések­be, miért pont a Hármas-szikláknál - ahol egyébként négy, atlantiszi öntött, szikla nagyságú kő van - tartott Szántai Lajos kutató elő­adást a pálos rendről. Ő sem mondta ki egyértelműen, hiszen a fehér papok eredetét és valamikori működésük helyét még szükség­szerűen homály fedi. Szükségsze­rű, mert világunk nem elég érett, szívünk még nem elég tiszta, hogy az általuk képviselt eszme sérülés nélkül a felszínre juthasson. Esztergomot a régi krónikások met­ropoliszként említik, a város valaha sok­kal hatalmasabb és kiterjedtebb volt, mint ma, melynek csak egyik nyúlvá­nya, egy része volt a királyi vár. Ezeket ugyanúgy felszámolta a történelem gé­pezete, mint azokat az alagutakat, me­lyek Esztergomnál, Dömösnél és Vi- segrádnál húzódnak a Duna alatt. Utolsó világháborúnkat megélt dömösiek még szemtanúi voltak, ma­guk is jártak a föld alatti átjárókban. El­gondolkodtató, hogy milyen techniká­val rendelkeztek, milyen magas mű- veltségűek voltak az alagutak építői. Gyöngyösi Gergely 1522-ben az egész Európában működő pálos ren­dek vezetője volt, a szellemi mozgalom indulását Géza fejedelem idejéből Szántai Lajos származtatja. Neki köszönhetően ma­radtak fenn iratok a pálos rendek tevé­kenységéről, melyben egy korai időből származó írásban Pongrác szerzetes Balassihoz hasonlóan versel: „szép ha­zám, Magyarország, a pálosokkal növekedel, s egyszer majd a pálosokkal hanyatlasz el ..” . Pázmány Péter sza­vai ugyancsak a pálosok jelentőségét hangsúlyozzák: „ aki Magyarország ál­lapotára kíváncsi, tekintsen a pálos rendek felé”. Miért volt olyan fontos a pálosok működése, miért kérte Mátyás király bécsi hadjárata során Szombat- helyi Tamás pálos atya és Gergely testvér jövendölését és imáját? (folytatás az 5. oldalon) Sok az egyetemi jelentkező Pozsonyban több közgazdászjelöltet vesznek fel SZLOVÁKIA Idén egyharmaddal többen adták be jelentkezésüket a felsőoktatási in­tézményekbe, mint tavaly. Tavaly azért jelentkeztek kevesebben, mert egy évfolyam kiesett a kilencéves alapiskolai oktatás bevezetése miatt. A szlovák felsőoktatási intézmények az idén sem fognak tudni minden ér­deklődő jelentkezésének eleget tenni. A pályázók száma jóval nagyobb, mint amennyi hallgatót a főiskolák és egyetemek felvehetnek. A középiskolai tanulmányait befe­jező diák egyszerre több felsőoktatá­si intézménybe is jelentkezhet. Leg­többen a pozsonyi Comenius Egye­tem Orvosi Kara iránt érdeklődnek, ide 2062 diák adta be a jelentkezését. Az egyetem 699 sikeresen felvételiző diákot tud felvenni. Marián Bernadic, a kar dékán­helyettese elmondta, hogy a kar iránt mindig nagy az érdeklődés, bár a felvé­telizők tudásszínvonala egyre csökken. Az élmezőnybe tartozó tanulók Csehországba jelentkeznek, az egye­tem elvégzése után pedig ott is ma­radnak a kedvezőbb fizetések miatt. folytatás a 2. oldalon) Támogatják a karvai szakképző felújítását ISTER-GRANUM EURORÉGIÓ A héten ülésezett a Nyitrai Kerületi önkormányzat, amelynek keretében jóváhagyták többek között az oktatási intézmények beruházási költségeit is. A megyei képviselők egyebek mel­lett a komáromi Selye János Gimná­zium, a zselízi gimnázium és a karvai szakközépiskola anyagi támogatásá­ról is döntöttek. A Selye János Gim­názium tetőterének javítására 12,6 millió koronát szánnak. A karvai Kertészeti Szakközépiskola számára 2,5 millió koronát hagyott jóvá a képviselő-testület, ám a pontos összeg­ről az intézmény igazgatója, Varga Judit még nem kapott hivatalos értesítést. Az épületen a lapos tetőket szeretnék lecse­rélni rendes tetőzetre, mert az épület há­rom éve folyamatosan beázik. A zselízi Magyar Tannyelvű Gim­názium kétmillió koronát kapott az egyemeletes iskola újabb szintjének megépítésére és az új tantermek ki­alakítására. Mencik Viera igazgatónő szerint ez az összeg nem elég a tervek megvalósítására, ráadásul hosszadal­mas lesz a folyamat, amíg a pénzt kézhez kapják. így a munkálatokat idén nyáron nem kezdhetik el. • CzM Hende más úton (H) Kilépett a Magyar Demokrata Fó­rumból és a párt országgyűlési kép­viselőcsoportjából Hende Csaba. Döntését a párton belüli viszonyok­kal indokolta és azzal, hogy szerinte elbizonytalanodott az MDF politikai I irányvétele. Herényi Károly, a párt i frakcióvezetője ezt cáfolta. Kijelen­tette, hogy az MDF-en belül sem­milyen zavar nincs, és a párt hosszú évek óta az europarlamenti szavazá- ! son szerepelt először sikeresen, ami azt jelzi, hogy a Demokrata Fórum helyes úton jár. Eltemették Nagy Richárdot (H) Eltemették Zagyvarékason az Irakban hősi halált halt Nagy Ri- chárd hadnagyot. A katonai szertartás a magyar zászlóval letakart koporsó külső ra­vatalhoz kísérésével vette kezdetét. A zenekar és a díszszázad felállását követően a társadalmi díszőrök, köz­tük a köztársasági elnök, az Ország- gyűlés elnöke, a honvédelmi minisz­ter érkezett a sírhoz. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter búcsúbeszé­dében hangsúlyozta: a gyász ritkán országos, most azonban az. A 27 éves hadnagy ugyanis a Magyar Köztársaságért áldozta fel fiatal éle­tét. Az Országgyűlés döntését to­vábbra is teljesítenie kell Irakban a magyar katonáknak. Felvetik a vízumkényszer eltörlését (EU) Az Európai Unió az Egyesült Ál­lamokkal tartandó legközelebbi csúcstalálkozón szeretné felvetni az USA vízumkötelezettségének eltör­lését a most csatlakozott tíz ország számára is. Bár az ír soros elnökség eredetileg nem tervezte e kérdés tár­gyalását, ám mégis megpróbálnak előrelépni az ügyben. Ján Figel szlovák EU-biztos tegna­pi nyilatkozata szerint bizonytalan a vízumkényszer eltörlésének idő­pontja. Szerinte arra a schengeni határok kiterjesztése után van esély. Mikulás Dzurinda miniszterelnök ezt a kérdést a május végén tartott pozsonyi NATO-közgyűlésen is felvetette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom