Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-06-23 / 124. szám
MAGYARORSZAG 3 2004. június Indokolt az államtitkár távozása A kormány egésze a felelős Folytatódik a gyógyszer-vita Átgondolatlan az árbefagyasztás Tegnap jelentette be, hogy június 30-i hatállyal lemond posztjáról a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára. Kis Zoltán távozásának indokairól elmondta, szakmai munkájának megvalósításában látott akadályokat. Az elhatározás már korábban is érlelődött benne, ugyanis ő a felelőse a minisztériumban az agrár-környezetgazdálkodás és a tájgazdálkodási ügyeknek. Ez több tárcát érintő, komplex program egyébként, amelybe beletartoznak az érzékeny természetű területek, majd most, hogy az Országgyűlés elfogadta, a jövőben a Natura-2000-es területeken való gazdálkodás, és a Vásárhelyi Tervhez kapcsolódó táj-rehabilitáció, amelyre ezeket a programokat készítették elő. „Én nem éreztem túl sikeresnek magamat ebben a feladatban, és úgy gondolom, hogy olyan erőkkel kellett küzdenem, akik ennek a fontosságát, és a lehetőségét valahogy nem érezték át” - fűzte hozzá. Elsősorban a feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen háttér finanszírozását nem látja megfelelően biztosítottnak. A környezetvédelmi tárcánál Kis Zoltán utóda Gombos András lesz, aki az SZDSZ agrártagozatát vezeti. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség Zöld Tagozata megértéssel fogadja Kis Zoltánnak a döntését, hogy a kormány agrár-környezetvédelmi és tájgazdálkodási politikája miatt lemond megbízatásáról - fogalmazott közleményben Medgyesy Balázs elnök, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Zöld Tagozata nevében. Folytatás az 1. oldalról Font Sándor, aki a Lakiteleki Munka- csoport szóvivője lett, hangsúlyozta, hogy nem belső ellenségek. A legtermészetesebb folyamatnak tekinti, hogy ellenségkép-gyártás helyett az elnökasszony által meghirdetett választásra, tisztújításra készülnek. Szászfalvi László hozzátette: elfogadhatatlannak tartják a választmány II. kerületet feloszlató döntését. Általában mindenféle retorziót, koncepciós eljárást elfogadhatatlannak tartanak alelnöke: Kis Zoltán A szocialista - szabaddemokrata - kormány csaknem teljesen lemondott az uniós agrár-környezetvédelmi támogatásokról, a csatlakozó országok között utolsó helyre navigálta e téren Magyarországot, a gazdák támogatása helyett a hátrányukat növelte külföldi versenytársaikkal szemben. Ezáltal a mezőgazdaság és a vidék nem uniós támogatásokkal megerősített fejlődési pályára került, hanem mély válságba jutott. Emiatt azonban legkevésbé Kis Zoltánnak kellett volna lemondania, állapította meg a Fidesz politikusa. Egy olyan országban, ahol a kormány tervezési dokumentumaiban csaknem félmillió, a mezőgazdaságból élő embernek kell kenyérkeresetéről lemondania, az egész kormánynak le kell vonnia a megfelelő következtetéseket, de legalább a földművelésügyi miniszternek távoznia kell. • MR-GONDOLA.HU A lakitelki munkacsoport tagjai nem titkolták, hogy szeretnének elnökjelöltet állítani Dávid Ibolya ellen. Gémesi György alelnök, aki szintén tagja a csoportnak, ennek semmi akadályát nem látja, hiszen egy demokratikus pártban ez természetes. Sokkal izgalmasabbá tesz egy választást, hogyha több alternatíva közül lehet választani és utána nyilván a tagság eldönti azt, hogy ki az, akit elnökként szeretne látni, fűzte hozzá. • MR Alkotmánybírósághoz fordul három nagy gyógyszeripari egyesület, a múlt héten a Parlamentben megszavazott, és tegnap a köztársasági elnök által aláírt törvénymódosítás miatt. Ennek értelmében a kormány szükség esetén 9 hónapra befagyaszthatja a gyógyszerárakat Nagy Ákos, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója szerint ugyanis alkotmányossági aggályokat vet fel a jogszabály. Szerinte a törvényben megfogalmazottak alapján, mint például a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása, ami indoka annak, hogy intézkedéseket tehessen a kormány, nem eléggé pontosan meghatározott. Gyakorlatilag a kormány szubjektív döntésére bízza a beavatkozást, ami Ősszel két egyéni választókerületben is időközi választásra kerülhet sor, mivel az eddigi képviselőknek európai parlamenti (EP) tagságuk miatt le kell mondaniuk nemzeti parlamenti helyükről - jelentette be Vastagh Pál, az Alkotmányügyi Bizottság MSZP-s elnöke sajtótájékoztatón tegnap. Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságának elnöke a hétfőn elfogadott, az Európai Parlament magyar- országi képviselőinek jogállásáról szóló törvényről elmondta, hogy az abban szereplő összeférhetetlenséget közösségi szintű normák rendezik, „így a közösségi normák mondják ki például a nemzeti parlamenti tagság és az európai parlamenti tagság ösz- szeférhetetlenségét”. Ez a közösségi szabály 2004. április 1 -je óta Nagy-Britannia és Írország kivételével valamennyi tagállam számára kötelező. A bizottság elnöke rámutatott: „A nemzeti szabályozásban mi csak azt határoztuk meg, hogy mennyi időn belül kell megszüntetni ezt az összeférhetetlenségi okot” -, majd hozzátette, a törvény szerint az EP megalakulása után 60 napon belül kell levéleményük szerint sérti a jogbiztonság elvét. Egy törvény nem egy vagy két évre születik. Mivel ez egy hosszú távú kormányzati szándék, fontosnak tartják, hogy az alkotmányosság talaján álljon. Ezért fordulnak az Alkotmánybírósághoz. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége még nem döntötte el, hogy csatlakozik-e a beadványhoz, melyet egy-két héten belül eljuttatnak az Alkotmánybírósághoz. Búzás László igazgató azt mondta, hogy az elmúlt időszakban a szerződésekkel voltak elfoglalva. A múlt héten írták ugyanis alá a keretmegállapodást a kormánnyal arról, hogy év végéig nem emelkednek a gyógyszerárak. mondania a képviselőknek nemzeti parlamenti tagságukról. Vastagh elmondása szerint, a jogszabály rendelkezik a magyar állami szervek tájékoztatási kötelezettségéről a magyar EP-tagok felé, valamint arról, hogy a képviselők tanácskozási joggal részt vehetnek a magyar parlament plenáris, illetve bizottsági üléseinek integrációs témákkal foglalkozó ülésnapjain. A törvény szerint a magyar EP- képviselők 4000 eurót kapnak havonta; ezt az összeget úgy próbálták meghatározni, hogy a két szélsőség közé essen. Vastagh hozzátette: a két szélsőség Olaszország, ahol 12. 000 eurót vehetnek fel havonta az EP- képviselők, a másik Spanyolország, ahol 2000 eurót kapnak. A hétfőn elfogadott jogállásról szóló törvény teljessé teszi a magyar közjogi jogharmonizációt, amelynek fontos eleme volt az ország uniós csatlakozását lehetővé tevő alkotmánymódosítás, az Európai Parlament képviselőinek megválasztásáról szóló törvény, valamint a kormány és az Országgyűlés uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló jogszabály, amely jelentős jogosítványokat ad a Parlament kezébe. • E.P. Értékmentő csoportot alakítottak MDF-es képviselők • MR Törvény a magyar EP képviselők jogállásáról Időközi választást írnak ki a megüresedett helyekre Erdélyi választások: „Rus” lóra tettek a magyarok Kolozsvárott Székely tömegek távolmaradással tiltakoztak Sikerként könyveli el az RMDSZ a párt helyhatósági választásokon elért eredményeit, Markó Béla a szövetség várakozásait felülmúló polgármester-számról beszél. Szász Jenő, a pártszínekben való megmérettetésből kizárt MPSZ elnöke ugyanakkor a magyarság vereségéről számolt be a szavazás másnapján. Ha az adatokat vesszük górcső alá, akkor Markó Bélának mindenképpen igaza van. Az erdélyi Népújságnak adott hétfői interjújában az RMDSZ elnöke kifejtette: pártja legfeljebb húsz polgármesteri mandátumot remélt a második fordulótól, az eredmények azonban azt mutatják, hogy a szövetség 37 jelöltje került ki győztesen a megmérettetésből. Az RMDSZ-nek összesen így 187 polgármestere van Er- dély-szerte, ami a négy évvel ezelőtti 146 polgármesteri mandátumhoz képest egyértelmű előrelépésnek tekinthető. Több helyen, közöttük Szatmárnémetiben is a helyi román lakosság szavazatai segítették az RMDSZ jelöltjét a polgármesteri székbe, ami akár a hagyományos értelemben vett etnikai szavazás végét is jelentheti. Markó BéMarkó Béla la a megyei tanácsokban elért sikereket is sietett kiemelni, ahol a megbeszélések, tárgyalások és megállapodások eredményeképpen az RMDSZ Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyékben delegálhatja saját képviselőjét tanácselnöki tisztségbe (szemben az 1996-os két, valamint a 2000-ben szerzett négy megyei tanácselnökkel). Nem volt azonban kudarcoktól mentes a vasárnap zárult helyhatósági választás. Az RMDSZ-nek nem sikerült megvalósítania célkitűzéseit Marosvásárhelyen, és Kolozsvár vezető-jelöltjének tekintetében is rossz lóra tett a párt. Utóbbi esetben ugyan sikerült Funar újraválasztását elkerülni, ám ez korántsem a magyar szavazatok érdeme, sokkal inkább a helyi románság eszmélésének tudható be. A volt belügyminiszter, loan Rus ugyanakkor csúfos vereséget szenvedett az ellenzéki liberális-demokrata Emil Bok-kal szemben, ez pedig súlyos presztízs- veszteség a posztkommunista jelölt mögé felsorakozott helyi magyar erők számára. Eckstein-Kovács Péter szenátor egyenesen az RMDSZ helyi választóinak frusztráltságáról beszélt a kincses városban. Érte azonban a kolozsvárinál súlyosabb veszteség is az erdélyieket, hiszen a Magyar Polgári Szövetség gyanús körülmények közti kizárása miatt minden bizonnyal sok ezer székely szavazat veszett kárba Tündérszép Ilona országában. Szász Jenő ezért sem tudott az események után felhőtlenül örülni ismételt udvarhelyi sikerének. A szervezet elnöke a választások után a sajtó képviselőinek úgy fogalmazott: az erdélyi magyarság a helyhatósági választások vesztese lett. Szász állításának alátáSzász Jenő masztására felhozta Marosvásárhely esetét, ahol 4 évvel ezelőtt Fodor Imre polgármester úr négyezer szavazattal többet kapott, mint 2004-ben Kelemen Attila. Az MPSZ nemzetközi téren még megvédheti igazát, amiben segíthet a nemrég kezdődött, Orbán Viktor vezette uniós néppárti vizsgálat is. A kormánypártok összefogásával elve- szelytett székely szavazatokat azonban már semmilyen földi hatalom nem hozhatja vissza. Kov.ád 23., szerda • HÍDLAP * Több az építőipari beruházás Újabb pozitív makroadatot közölt kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A szervezet honlapján közzétett információk szerint az építőipari termelés volumene 2004 áprilisában 10,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbi alacsony bázisnál. Az év első négy hónapjában a termelés 16,4%-kal emelkedett 2003 azonos időszakához viszonyítva. A termelés havi viszonylatban az előbbieknél csekélyebb mértékkel emelkedett: áprilisban 1,1%-kal haladta meg a márciusi értéket. • (ksh.hu) Csíkba költözik egy pécsi gyár A hét végén bezár és Romániába települ át Pécs egyik legsikeresebb üzeme, a Sir Konfekcióipari Kft - írja a hirtv.hu. A dán tulajdonos racionális döntést hozott, mivel Romániában 40-50%-kal kisebbek a bérek a magyarországiaknál, döntése ugyanakkor nem aratott osztatlan örömet a baranyai megyeszékhelyen, ahol hamarosan 130 ember kerül az utcára. Öröm az ürömben, hogy az 1991-ben alakult, azóta pedig töretlenül sikeres cég legalább magyarok lakta vidékre, Csíkszeredába költözik. A pécsi búcsúra a helyiek már számítottak, hiszen a 2003-ban a tulajdonos megvált dolgozóinak mintegy felétől, Székelyudvarhelyre költöztetve a termelés egy részét. • (hirtv.hu) BKV Rt.: elfogadott veszteségek A BKV Rt., a Fővárosi Közgyűlés illetékes bizottsága által egyhangúlag elfogadott döntés értelmében, 25 milliárd forintos veszteséggel zárta a tavalyi évet. Ugyan a társaság jegybevételei a drasztikus emeléseknek köszönhetően három- milliárd forinttal haladták meg az előző évit, ez sem billentette helyre az éves mérleget. A jogelődjeit is figyelembe véve mintegy 100 éves múltra visszatekintő BKV vezetőinek egy füst alatt sikerült elfogadtatnia a városüzemeltetési bizottsággal a vállalat 2-es metró felújítására vonatkozó terveit is. MO-ás káosz: állandósult torlódás? Nem könnyű manapság az MO- ás autóúton közlekedni, mivel a szokásos nyári felújítási munkálatok miatti tervezett forgalomlassítás a hét eddigi szakában valóságos káoszhoz vezetett a fővárost övező csonka körgyűrűn. Hétfőn még csak a nagy meleg miatt mondta fel néhány öregebb autó a helyenkét egysávos szolgálatot, egy kedd reggeli súlyosabb baleset miatt azonban félnapos torlódás alakult ki a Győr felé vezető oldalon. Összeállította: Kovács ÁrpAd