Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-06-19 / 122. szám

10 HÍDLAP * 2004. június 19., szombat magazin Wilbur öngyilkos akar lenni A dán filmgyártás már a nyolcva­nas években is ért el apróbb sikereket (Bille August munkásságának kö­szönhetően, aki Oscar-díjat is nyert a legjobb külföldi film kategóriában), de igazi sikereit a ’95-ös Dogma nyi­latkozatot követően ért el. Lars Von Trier és társai olyan alkotásokat ké­szítettek dán színekben, mint az Idi­óták, a Születésnap, és a Mifune utol­só dala, melyek itthon is szép sikert arattak. A Wilbur öngyilkos akar len­ni nem dogmafilm, de rendezője egy dogma révén került rá a filmes köz­tudatba (Olasz nyelv kezdőknek). A Wilbur néhány formai eszköze révén ugyan nyomaiban emlékeztet az ön­megtartóztató, tiszta filmes rende­zésre, de legkevésbé sem sorolható a fentebb említett kategóriába. A történet főhőse Wilbur, aki újra és újra öngyilkosságot követ el, ám az utolsó pillanatban mindig megmenti könyvkereskedő bátyja. Kettejük kö­zött furcsa testvéri viszony alakult ki, miután tragikus módon lakásuk ajtaja előtt hunyt el halálos beteg anyjuk. A szokottól eltérő testvéri kötelékben a báty mindenáron élet­ben akarja tartani öccsét, aki éppen ennek ellenkezőjéhez ragaszkodik. A két férfi között azonban megjelenik egy nő és annak lánya, aki (pontosab­ban főleg előbbi) hamarosan a rivali­zálás titkos tárgya lesz. Amikor pedig a nő, egyiküket választva boldogsá­got csempész a furcsa család életébe, újabb tragédia történik. Lone Scherfig filmje egyszerre drá­mai és komikus, melynek következté­ben az ember az első percekben nem igazán érzi, hogy most egy vidám, vagy egy szomorú filmet lát, netán köztes megoldásként az általában ba­lul elsülő vidám-szomorú verziót kap­ja. A Wilbur öngyilkos akar lenni kel­lemes hibrid, ami inkább dráma, apró vígjátéki elemekkel fűszerezve. Az ön- gyilkosságok halálosan komolyak, me­lyekkel a főhősnek nem a figyelemfel­keltés a célja. Ez zavarja meg a nézőt, aki az első percekben nevet a férfi szá­nalmas kísérletén, ám teljesen meg­döbben, amikor a terápiás csoportbe­szélgetésen szembesül a véres való­sággal. Annyi szerencsétlenség éri a két szerencsétlen fiút, hogy igazán senki nem csodálkozhat elkeseredett­ségükön. Kinek lenn hasonló körül­mények és sokkok hatására az élethez? írta: Anders Thomas Jensen, Lone Scherfig Hazai bemutató: 2004. június 10. Forgalmazó: Budapest Film ! Gyártó: Zentropa Entertainments I Játékidő: 105 perc Más nemzet tálalásában valószínűleg ócska giccsbe szaladna a produkció, de a dánok a depresszióban és ab­szurdban ma nagyon profik, így a koprodukciós mozi kiváló eredmény­nyel zár a kritikusok előtt. Az erőtel­jes forgatókönyv és kiváló színészi alakítások mellett a rendezést illeti a legnagyobb dicséret. A sokatmondó beállítások között több az Elveszett jelentéshez hasonlóan a magányt, el­magányosodást fejezi ki mesterien, a néma jelenetekben a rideg környezet megrendítően idegeníti el hőseit a va­Wilbur Wants to Kill Himself, színes, dán-skót film (2002) Rendezte: Lone Scherfig Szereplők: Adrian Rawlins, Jamie Sieves, Shirley Henderson, Julia Davis, Lisa McKinlay lóságtól és röpíti őket egy másik di­menzióba, de legalábbis távol a nézők­től, akik így legalább titokban szeret­nék hinni, hogy az élet mégsem ilyen reménytelen és igazságtalan. Maga Scherfig is ad egy kis re­ménysugarat kapaszkodóként, mert a lezárás a hihetetlen tragédiák elle­nére is szívmelengető és optimista kicsengésű, melytől nem érfelvágás vágyával távozunk a moziból. Ami az első félóra után szinte emberfeletti teljesítmény... • Simpson Michael Cunningham: Az órák Az első és leghülyébb tévhit Az órákkal kapcsolatban, hogy nőregény. Messze nem az. Michael Cunningham aljas módon bevisz minket az erdőbe, eluntat, elaltat, nehézzé és lassúvá vált­ja az érés folyamatát, - aztán a legvé­gén előrukkol valamivel, amitől leesik az áll. Olyan a feeling, mint a Hatodik érzék nézése közben. Nem az a baj, ha egy író valamit na­gyon el akar mondani, és írni kezd. És az sem baj, ha rossz, amit ír, feltéve, ha jó szándékú. De ez most nem volt szép. Kitérő jön. Emlékszem, előrelátó tanítónénink már harmadikban fel­adta nekünk az Egri csillagokat. Be­vallom, rühelltem az egészet. Mind­össze arra emlékeztem, hogy Évike, meg a pasija partyznak a jaccu- ziban, aztán értük jön a perverz tö­rök. Minden nyáron kitartóan to­vábbléptem a történetben, de csak ötödik osztályban jutottam el oda, hogy kimondottan bírtam Gárdo­nyi cuccát. Hát így voltam Mike re­gényével is. Csakhogy most nem volt két évem, mivel könyvrecenziót hetenként kell ám csinálni! Kemény egy hét volt. Közben két másik könyvet is elolvastam (majd jövő héten!), és arra gondoltam, hogy ez az író kimondottan szemét. Tudom, — mert látszik - hogy fan­tasztikusan tud írni, mégis direkt altat. Olyan unalmas, átláthatatlan, semmitmondó szóömleményekben tocsog, amiből pontosan tudja, hogy bármikor kijöhet, ha úgy akarja. És meg is teszi. A legvégén! A könyv három szálon fut. Egy­részt Virgina Woolf, a fiatalon ön- gyilokban elhunyt angol írónő utol­só napjait követhetjük, majd nyolc­van év múlva Clarissa Vaughn-nel, a leszbikus könyvkiadóval találko­zunk, majd ismét ugrunk, ettől vissza negyven évet, és Laura Brown-t is­merjük meg fojtogató házasságá­ban. De hogy mi lesz a sztori vége, nem árulhatjuk el. Aki már olvasta, és megteszi, arra azt a büntetést ró­juk ki, hogy együltő helyében meg kell néznie kétszer Jancsó Miklós teljes életművét. Az utolsó öt lap­hoz érve a meglepődéstől majdnem kiesett a könyv a kezemből. Hogy lehet egy író ilyen aljas?! Ha egy­szer tud írni - mert tud - miért kell azt játszania kétszáz oldalon keresz­tül, hogy nem, amikor ugye hogy. Mike, öregfiú, pajkos egy írás lett ebből! Persze most örülhet a feje, mert totálsikert csináltak belőle hálivúdban. Ráadásul úgy, hogy nem nyúltak az eredetihez. A Nicole Kidman, Meryl Streep, és Julianna Moore főszereplésével ké­szült film Golden Globe díjas lett. Összegzés: Michael Cunningham furcsa író. Kissé aljas. Pantasztiku- san tud írni, és képes szórakozni ve­lünk akár egy egész héten át, hogy nem is. Aztán elővillan, - vakító! Köszönet érte. • Sleepy Harry Potter és az azkabani fogoly (Harry Potter and the Prisoner of Azkaban) Harry Potter visszatér nemcsak a mozivászonra, hanem a Roxfort Bo­szorkány- és Varázslóképző Szakisko­lába is. Barátaival Ronnal és Hermioneval megkezdik harmadik tanévüket, ami szinte semmiben nem különbözik az első kettőtől. A falak kö­zött szörnyűségek leselkednek rájuk, felbukkan eg)' szökött rab, megjelen­nek a dementorok is, akiknek felada­tuk, hogy megvédjék a növendékeket. A harmadik rész az előzetes infor­mációk szerint a három eddigi leg­jobb alkotás, amit Alfonso Cuaronnak lehet köszömú. Szinte tökéletesen ad­ta vissza Rowling által papírra vetett sorokat, megfelelően vegyíti a számí­tógépes technikát és a „rendes” része­ket. A viccet, borzongást, látványt úgy elegyíti a rendező, hogy az nem­csak a legkisebbeknek, de azok szülei­nek is jó szórakozást nyújt majd. Mindenki csak bízhat benne, hogy a főszereplők nem nőnek fel és a foly­tatásban is élvezhetjük játékukat. gm' * * gggswg ya-.y-.y> ggggg Megasztár (Best Of Megasztár) DVD Galambos Dorina, Mujahid Zol­tán. Schmidt Vera, Tóth Veronika, Aczél Gergő, Dér Henrietta, Oláh Ibolya, Schmidt Barbara, Kandech Evelyn, Nagy Edmond Géza, Gás­pár László, Szabó Leslie, Székelyhídi Balázs, Batka Ignác Barna, Bartók Krisztián, Hajdú Klá­ra. Ők a Megasztárok, a TV 2-s mű­sor fiatal sztárjai, Aczél Gergő sza­vaival élve: „médiaidióták”. A DVD a műsorról ad teljes képet, öt feje­zetben hallhatók, láthatók az egyes énekesek szerzeményei, előadásai. Az első fejezetben a 16 elődöntős lép színpadra, a másodikban a 12 döntős kapott helyet (Tóth Veronika- Son Of A Preacherman, Oláh Ibo­lya - Family Portrait, Gáspár László- Feel, seb.), a harmadik fejezet a négy legtovább jutó játékos történe­tét öleli fel, a negyedikben a finalis- ták együtt énekelnek. Az utolsó részben a duók láthatók, melyeket híres személyiségekkel adnak elő. Elsa (Claire Bouanich), még gyerek, kilencévesen rengeteg felnőtt dologgal kell megküzdenie. Anyjával él, aki nem fordít túl sok időt rá, még az iskolába is elfelejt néha érte menni. Julien (Michel Serrault) a szomszéd lakó felfigyel az „édes” kislányra, akit próbál kizökken­teni ebből a helyzetből. Az öregúr időskori „betegségben” szenved, min­denkivel vitatkozik, mogorva. Miután megismeri Julient, átértékeli múltját. Elviszi egy' nagy kirándulásra az Alpokba, és a túra mindkettejük életét megváltoztatja. Isabella és Julien életre szóló barátságot kötnek. Az út célja egy ritka pillangófaj felkutatása. A rendező, Philippe Muyl rendkívül kedves hétvégi filmet forgatott, mel­lőzve a hollywoodi nyálat, túlzott romantikus töltetet. Aranyos képet fest a tájról odafigyel a karakterekre, és egy kis humort is belefűz az idős-fiatal ember kapcsolatába. Akciófilm a javából! Hummel tá­bornok (Ed Harris) megjárta Vietna­mot, több csatát is túlélt, de úgy érzi halott társait az amerikai kormányzat nem kezeli megfelelően. Összeszedi kommandós barátait, irány az Alcatraz (a világ legbiztonságosabb börtöne), ahol túszokat ejtenek és kö­vetelnek. Ha a nagyhatalmú urak nem teljesítik a követelményeket, ak­kor a terroristák ideggázzal teli raké­tákat lőnek ki San Franciscóra. Az FBI összehívja a válságcsoportot, kell egy biológiai szakértő (Nicolas Cage), de elkelne egy helyismerettel rendelkező valaki is, ő John Patrick Mason (Sean Connery) Ő volt ez el­ső és eddig egyetlen ember, aki meg­szökött Alcatrazból, jelenleg egy még biztosabb börtönben tölti szabadide­jét. Segítsége elengedheteden, ám az akció sikeressége mellett saját céljai is vannak. Az idő lejár, és az első ra­kéta elindul San Francisco felé... ZZ Top: Rancho Texicano Ne áruljunk zsákbamacsekot, a lemez alcíme Very best of ZZ Top. Ezzel kiderült, hogy a poros sza- kállú, texasi blues rock trió idén nem írt új számokat. De minek is? A 30 éve működő szupergroup vé- gig egy vonalon hasította a sivatag kaktuszoktól tarkított vándorútjait, azaz egy jottányit sem változtatott a karcos, vegytiszta déli USA-beli államok hangulatát tükröző muzsi­kán. A 10 éve kiadott best of nem volt ilyen teljes, mert nem nyúlt vissza a legelső ZZ Top albumok legfrankóbb dalaihoz. Egészen pontosan 1972-től indul e válogatás, és 20 évet ölel át 17 + 21 szerze­ménnyel 2 darab albumon. Feltehe­tő, hogy ezen slágertár legalább olyan széles, mint egy hétakós szekér kerekével egyméretű sombrero.

Next

/
Oldalképek
Tartalom