Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-08 / 70. szám
2 _____2004, április 8., csütörtök BA L PART SZLOVÁKIA Nem nálunk bővít a Whirpool Nem Szlovákia lesz a Whirpool további terjeszkedésének a célpontja. A háztartási gépeket gyártó cég Közép-Európában szeretne létrehozni egy háztartási tűzhelyeket gyártó üzemet. E célból eredetileg Poprád és a lengyelországi Vroclav város között hezitáltak. Most már biztos, hogy az északi szomszédunk mellett tették le voksukat. A cég szerint több ok is volt, amiért Szlovákia helyett inkább Lengyelországot választották az új gyár telephelyéül. Ezek között szerepelt az, hogy Poprád városának infrastruktúrája nem felelt meg a Whirpool által támasztott követelményeknek, és a kiszemelt építési terület is magántulajdon. Ezzel szemben Lengyelországban a cég már rendelkezik saját földterülettel. Ott azonnal meg tudja kezdeni a gyár építését. Emellett a beruházás megvalósításához felajánlott állami támogatás sem volt olyan mértékű, hogy meggyőzte volna a cégtulajdonosokat. Erric Biondi, a poprádi mosógépgyártó Whirpool-üzem igazgatója szerint az állam által felajánlott támogatás mértéke nem haladta volna meg a beruházáshoz szükséges összeg egy százalékát. Gasparovic: Engem elfogad a külföld Ivan Gasparovic köztársaságielnök-jelölt kijelentette, hogy államfőként az ő személye elfogadható a külföld számára. Gasparovic tegnapi sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy egyeztetéseket folytat az egyes pártokkal annak érdekében, hogy támogassák őt az elnökválasztások második fordulójában. Elmondása szerint eddig még egyetlen tömörülés sem biztosította őt a támogatásáról, de úgy gondolja, hogy a KSS megnyilvánulásai már olyan irányba haladnak, amelyek azt sugallják, van esély az együttműködésre. „Nem jelent semmit az a 200 ezer szavazat, amellyel Valdimír Meciar előttem jár” - mondta Gasparovic, és hozzátette, hogy a HZDS elnökjelöltje már minden választóját mozgósította, de neki még vannak tartalékai. Meglátása szerint a második fordulóban több szavazó fog részt venni, mint a múlt hétvégén. Emellett Gasparovic nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a koalíciós pártok a második forduló bojkottálására hívták fel választóikat. Az elnökjelölt értelmezése arra vonatkozott, hogy a négy párt egyike sem nevezte meg elnöki támogatottját, és a választási részvételt az állampolgárok saját meglátására bízta. Ivan Gasparovic esetleges elnökléséről azt mondta el, hogy hivatalba lépése esetén pártok feletti személy szeretne lenni. Azt mondta, hogy bár nem fogja feladni pártja, a HZD alapelveit, de megválasztása esetén lemond a pártelnöki posztjáról. Ezzel szemben azt mondta, hogy Meciar köztársasági elnökként is a HZDS-t fogja képviselni, továbbra is a párt első embere fog maradni. A kommunisták a választási részvételre buzdítanak A kommunista párt (KSS) tegnap arra kérte választóit, vegyenek részt az április 17-ei elnökválasztások második fordulójában. Konkrét jelöltet nem neveztek meg, a döntést a polgárok önálló meglátására bízzák. A KSS az első forduló óta nem változtatott véleményén. Csakúgy, mint most, akkor sem neveztek meg egyetlen elfogadható jelöltet sem. A Szabad Fórum belép a kormányba, ha Kukán lesz a kormányfő Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy pártja felsorakozzon a kormánypártok mögé. Ezt a tömörülés legfőképpen attól teszi függővé, hogy Mikulás Dzurinda miniszterelnököt Eduard Kukán jelenlegi külügyminiszter felváltja-e a kormányfői székben. Martináková szerint a miniszterelnökcsere jó lehetőség arra, hogy stabilizálja a jelenleg kritikus állapotban levő kormánykoalíciót. Az elnökasszony nyilatkozata szerint e személycsere után a Szabad Fórum megfontolná azt, hogy beálljon a kormányba. Ettől függetlenül az Ivan Simko által életre hívott tömörülés tárgyalásokat kíván folytatni a KDH-val, az MKP-val és valószínűleg az ANO-val is. A Szabad Fórum nyilatkozata szerint a párt politizálása abban tér el a többi ellenzéki pártokétól, hogy azok a kormány egészét szeretnék megbuktatni, amíg ők másképpen szemlélik a jelenlegi kabinetet. Vannak olyan miniszterek, akiket mindenképpen a helyükön szeretnének hagyni, máshol viszont elképzelhetőnek tartanák a személyi változásokat. Letették a zsolnai Kia alapkövét Letették a zsolnai Kia autógyár alapkövét. Az ünnepi eseményre tegnap került sor, amelyen többek között részt vett Kook Jin Yoon, a Kia Motors Corporation elnöke, Pavol Rusko gazdasági miniszter és Ján Slota, Zsolna polgármestere. A szlovákiai üzem lesz a Kia Motors első európai gyára. A beruházás teljes összege 1,15 milliárd eurót (46,5 milliárd korona) tesz ki. A gyártósor próbaüzeme 2006 májusában indulhat meg, és vélhetően ugyanezen év decemberében már teljes kapacitással készítik majd az autókat. A dél-koreai cég évente körülbelül 300 ezer gépkocsi gyártását tervezi, amely közel háromezer személy megélhetését fogja biztosítani. -kBehajtani tilos Sőt, továbbmegyek: lehetetlen. Az esztergomi Technika Háza előtti kis utcácskában a vízmű dolgozói gondoskodtak arról, hogy a KRESZ-ben járatos sofőröket megerősítsék abbéli szokásukban, miszerint a piros körben elhelyezkedő vízszintes fehér csíkkal ellátott táblával jelzett utcákba behajtani tilos. Hogy nyomatékot adjanak a közlekedési szabályok a jelenleginél pontosabb betartását célzó tevékenységüknek, csinos kis gödröt ástak az út közepére, ezzel is megakadályozandó, hogy valamely figyelmetlen, tudatlan vagy vakmerő sofőr vétsen a szabályok ellen. Csak halkan, de azért megjegyzem, hogy akadt volna a városban olyan utca, ahol a fentebb megnevezett cég dolgozóinak jóval kevesebb munka szükségeltetett volna ahhoz, hogy a képen láthatóhoz hasonlóan mély gödröt ássanak. Veszélyben az ezerkoronás nyugdíjkiegészítés Zuzana Martináková és pártja kétezer koronát szeretne adni a nyugdíjasoknak A Szabad Fórum javaslata veszélybe sodorhatja az ezerkoronás nyugdíjkiegészítés kifizetését. Ivan Miklós pénzügyminiszter kijelentette, hogy visszavonja javaslatát, ha a parlamentben licitálni fognak a kormány által már elfogadott ezerkoronás összeg megváltoztatására. Kiszivárgott hírek szerint az ezer korona nyugdíjkiegészítést nem egyszerre, hanem részletben fizetnék ki, de fennáll annak veszélye is, hogy az egészből végül nem lesz semmi. Bár a kormány jóváhagyta az energiaáremelésből eredő terhek mérséklésére kifizetendő ezer koronát, az ANO és a Szabad Fórum javaslattal szeretne élni az összeget és a kifizetést illetően. Nagyobb összeg szorgalmazására a „kevesebb többet jelent” eset állhat elő és ennek vesztesei a nyugdíjasok lennének. Szabad Fórum kétezer koronás nyugdíjkiegészítést tart elfogadhatónak és a jelek szerint e javaslatát a parlamentbe be is szeretné nyújtani. A pénzügyminiszter arra figyelmeztette a Koalíciós Tanács tagjait, hogy licitálás esetén visszavonja javaslatát. „Abban az esetben, ha egy jogszabály elfogadása az eredeti javaslathoz képest a költségvetésre nézve nagyobb megterhelést jelent, a tervezet szerzője értelemszerűen visszavonhatja az általa beterjesztett jogi normát” - közölte Peter Papanek, a pénzügyi tárca szóvivője. „Nem támogatjuk a nagyobb összeg kifizetését, igazságtalan lenne, ha egyes csoportokat mások rovására előnyben részesítenénk” - fogalmazott Martin Danko, a Munkaügyi Minisztérium illetékese. „A Koalíciós Tanácsban az 1500 koronát szorgalmaztuk és a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyákat is szerettük volna támogatni. A pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter kifejtették, hogy pénzhiány miatt erre most nincs mód, és, ha a parlamentben megpróbálnánk nagyobb összeget átültetni, visszavonják eredeti javaslatukat” - mondja Lubomír Lintner (ANO). Annak ellenére, hogy a parlamenti klubok elnökei múlt hét csütörtökön arról nyilatkoztak, hogy tiszteletben tartják a kormány határozatát, Viktor Béres, az ANO parlamenti képviselője a sajtó előtt kifejtette: meg van róla győződve, hogy a nyugdíjkiegészítés összege ezer koronánál nagyobb lesz és elérheti a kétezer koronát. Emellett javasolni szándékozik az összeg részletekben történő kifizetését, mert a nyugdíjasotthonok lakói - többek között Nagyszombatban, Galántán és Szakolcán is - ilyen igénnyel léptek fel. A fent említett tények fényében a kormány és a Szabad Fórum között újabb vitára kerülhet sor. Félő, hogy nem sikerül megegyezniük és az értelmetlennek látszó vita eredményeként a már egyszer megszavazott ezer korona végül is nem kerül kifizetésre. A Szabad Fórum a kétezer koronára vonatkozó módosító javaslatát előreláthatóan a parlament májusi ülésén foga beterjeszteni. Emellett az egészségkárosultak, a mozgássérültek és a gyermekeiket egyedül nevelő anyák anyagi kisegítésével is foglalkozni szeretne - állítja Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke. (zc) Marad a politikusok megemelt fizetése A politikusok nem egyeztek bele béreik befagyasztásába. A köztisztviselők béréről szóló törvényjavaslat lekerült a parlament keddi ülésének napirendjéről. 112 képviselő szavazott amellett, hogy erről a törvényről ne tárgyaljanak. A politikusok bérei januártól 17 százalékkal növekedtek. „A bérek befagyasztása politikai akarat kérdése. Fontos az időpont megválasztása, hiszen szeptemberben már nincs sok értelme erről beszélni” - mondta Zuzana Martináková, a bérek befagyasztását javasló Szabad Fórum elnöke. Egyes politikai pártok igyekeznek ezt a problémát elodázni. Azt ajánlják, hogy a koalíció és az ellenzék közösen dolgozza ki az ezzel kapcsolatos törvény- javaslatot. Ez pedig ahhoz vezet, hogy a törvény később kerül a parlament elé. Amennyiben a parlament már most megvitatta volna a bérek befagyasztását, a képviselők csak júniusig kaptak volna magasabb fizetést. Ha a parlament májusban fog foglalkozni a javaslattal, akkor legkésőbb augusztustól kapnak kevesebb pénzt a képviselők. „Ezzel a javaslattal nemcsak az ellenzéknek, hanem a koalíciónak is foglalkoznia kell. A kérdést közösen kell megoldanunk, ellenkező esetben megoldatlan marad. Senkinek sem szabadna ebből politikai tőkét kovácsolni” - jegyezte meg Bárdos Gyula, a MKP frakciójának vezetője. A Smer és a kommunisták támogatják a Szabad Fórum javaslatát. A KDH pedig azt állítja, hogy a politikusok bére nem növekedett, csak bér- korrekció történt. Pavol Hrusovsky házelnök a köztársaságielnök-választás második fordulójával indokolta azt, hogy a törvény lekerült a parlament napirendjéről, és csak májusban vitatják meg. Eredetileg a Áprilistól a képviselők keresete: 43 390 +34 710 korona (bérkiegészítés és a vissza nem térítendő juttatások három hónapra visszamenőleg), a minisztereké 65 085 +18 000 korona, a miniszterelnöké 87 080 + 22 500 korona, a köztársasági elnöké pedig 173 560 + 40 000 korona. Rudolf Schuster államfő korábban, tiszteletdíjának megemelése után úgy nyilatkozott, hogy jövedelméből 25 ezer koronát jótékony célra kíván felajánlani. képviselők 1850 korona béremelést kaptak volna, ám tavaly a Koalíciós Tanács úgy döntött, hogy januártól 6290 koronával emelik meg a fizetésüket. így a politikusok fizetése 220 millió koronával több kiadást jelent majd, mint amennyire a pénzügyminisztérium számított. A politikusok fizetésére 2564 millió koronát különítettek el az eredetileg tervezett 3^f millió korona helyett. rS ANO: A szakszervezetek ne politizáljanak Az ANO is arra bíztatja támogatóit, hogy ne vegyenek részt a köztársaságielnök-választás második fordulójában. „Az egyik választási lehetőség sem nyerte el a tetszésünket, az egyik jelöltet sem tudjuk támogatni” - jelentette ki Pavol Rusko. Megjegyezte, az első forduló eredménye is azt mutatja, hogy a koalíció nem képes együttműködni, hiszen ebben a fontos dologban - egy közös jelölt állításában - sem tudott megegyezni. Rusko nem tartja törvényesnek, hogy a Szakszervezetek Konföderációja beleavatkozott az előrehozott parlamenti választásokról szóló népszavazásba. Szerinte ez a lépés nem marad visszhang nélkül. „A közeljövőben biztosan hozunk majd olyan intézkedéseket, amelyek a szakszervezetek működésével foglalkoznak, hiszen a jelenlegi önző ténykedésük több mint 100 millió koronába került” - hangsúlyozta Rusko. rga