Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-07 / 69. szám

JOBB PART 2004. április 7, szerda ______3l Je lentés a szegénység elleni küzdelemről és a társadalmi kirekesztésről A nők továbbra is hátrányos helyzetben vannak a mun­kaerőpiacon, igaz, csökkenő mértékben, de alacsonyabb fizetésért dolgoznak, s a családi és munkahelyi feladatok összehangolását lehetővé tévő rugalmas munkaformák sem terjedtek el. Ezt állapítja meg a Millenniumi Fejleszté­si Célok első magyarországi jelentése, amelyet a TARKI készített és kedden mutattak be az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumban. A Millenniumi Fejlesztési Célok (Millennium Development Goals, MDG) 8 meghatározott témakör­ben fogalmazott meg célkitűzése­ket. A célok rendszerét a világ 196 vezetője fogadta el a Kofi Annan által 2000 szeptemberé­ben összehívott Millenniumi Köz­gyűlésen. Az MDG elsőrendű fel­adata létrehozni egy olyan átlát­ható rendszert, amely a szegény­ség csökkentésére fordított erőfe­szítések keretét adja. A legfonto­sabb célkitűzés az, hogy a világon 2015-ig csökkenjen felére a napi 1 dolláros szint alatt élők száma. Az ennek érdekében meghatáro­zott 8 cél felöleli az oktatás, a gyermekhalálozás, a női egyenjo­gúság, a HIV/AIDS és egyéb be­tegségek elleni küzdelem, a kör­nyezetvédelem témaköreit. Mindez kiegészül azzal, hogy a fejlett országok segítsék elő a sza­badkereskedelem, a hitelfelvéte­lek könnyítése és gazdasági segé­lyek formájában a fejlődő orszá­gok előrelépését. Az esemény házigazdájától, Dr. Göncz Kingától, az ESZCSM politikai államtitkárától megtud­tuk, hogy a jelentés szerint, ha­zánk jó úton halad a globálisan elfogadott célok felé, de megál­lapítja azt is, hogy az általánosan pozitív értékelés mellett pár té­makörben, néhány társadalmi csoportra vonatkozóan súlyos illusztráció problémák merülnek fel. A ma­gyar Millenniumi Fejlesztési Cé­lok Jelentés a szegénység és a társadalmi kirekesztés számos megjelenését vizsgálja, így a jö­vedelemhiányt, a minőségi ok­tatáshoz való hozzáférést, az egészségügyi állapotot, és a munkaerőpiacot. A társadalmi kirekesztés problémája ma Ma­gyarországon az átlagosnál sú­lyosabban érinti a roma népes­séget és az elmaradott régiók kis­településein élőket. A jelentés megállapítja, hogy az alacsony iskolai végzettség és a területi egyenlőtlenségek a munkaerőpiacon fontos megha­tározói a szegénységnek Ma­gyarországon. A roma népesség egyes csoportjai, valamint a szel­lemi és fizikai fogyatékosok olyan társadalmi rétegek, ame­lyeknél, az átlagosnál gyakoribb a halmozott és tartós szegénység előfordulása. A jelentés bemu­tatja, hogy bár a magyar oktatá­si rendszerben csak nagyon ke­vesen nem szereznek általános iskolai végzettséget, a szegény­ség elleni küzdelem egyik nagy kihívása a középfokú és felsőfo­kú oktatásban részt vevők szá­mának növelése. Magyarországon a nők to­vábbra is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Bár csökkenő mértékben, de tovább­ra is alacsonyabb fizetésekért dolgoznak és a családi és mun­kahelyi feladatok összehangolá­sát lehetővé tevő rugalmas mun­kaformák sem terjedtek el. ej Szabadabb betekintés az ingatlan-nyilvántartásokba illusztráció A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium (FVM) ígérete szerint a kö­zeljövőben benyújtja azt a törvénymódosítási javasla­tot, amely szabadabb bete­kintést nyújtana a tulajdoni lapokba, ugyanakkor szigo­rúbb azonosítási feltételeket szabna az állampolgároknak. A tervezetet a földművelés­ügyi tárca várhatóan már az Or- szággyűiés tavaszi időszakában benyújtja. A minisztérium tervei szerint bevezetnék - anélkül, hogy korlátoznák a nyilvános­ság elvét - az adatszolgáltatás szigorúbb szabályokhoz kötését, illetve azt, hogy a jövőben a sze­mélyi igazolvány felmutatása elegendő legyen a tulajdoni lap kikérésére. A szigorúbb szabá­lyok az illetékesek véleménye szerint szabadabb betekintést hoznának, a tulajdoni lap mel­lett az állampolgároknak kiad­nák a széljegyeket is, amelyek az ingatlannal összefüggő tényle­ges jogügyleteket tartalmazzák. Az ingatlan-nyilvántartásról szó­ló, 1997/CXLI számú törvény változásával az állampolgárok szigorúbb betekintési szabályok­kal, de hozzáférhetnének azok­hoz az iratokhoz is, amelyek alapján a nyilvános ingatlan- nyilvántartást vezetik. A földhi­vatali nyilvántartáshoz kapcso­lódó, az uniós normákhoz iga­zodó fejlesztés a földhivatali in­formációs hálózat egyre maga­sabb fokú kihasználtsága. A TakarNet elnevezésű hálózatnak jelenleg mintegy 1400 előfizető­je van. A minisztérium szóvivő­je, Apagyi Géza elmondása alapján a hálózat nyújtotta szol­gáltatásokat igénybe vevők szá­ma - ha lassan is, de - fokozato­san gyarapszik, havonta körül­belül hatvan új kiadott hozzáfé­rést regisztrálnak. A TakarNet információs rendszerre vonatko­zó szabályok szerint a hálózat­hoz többek között ügyvédek, bankok, közjegyzők kapcsolód­hatnak. A tárca tervei között szerepel a rendszer további fej­lesztése, a szolgáltatások bővíté­se. Az FVM reményei szerint a közeljövőben sikerül a jelenleg külön adatbázisokat összekötő TakarNet-hálózat keretében központi adatbázissá egyesíteni a körzeti földhivatalok digitális ingatlan-nyilvántartásait. A tár­ca tervei között szerepel továbbá a tartós földhasználattal érintett ingatlanok tulajdoni viszonyai­nak rendezése, továbbá az, hogy a Pest megyei és budapesti föld­hivatalok június végéig teljesen feldolgozzák a korábbi években felhalmozódott ügyhátralékukat, amelyről a hivataloknak augusz­tus közepére jelentést kell készí­teniük a kormány számára. A tárca a tervezet alapján jogsza­bályban rendezné a tartós föld- használattal érintett ingatlanok tulajdoni viszonyait. -bk­EU-történelem Az integráció előzményei Az európai integráció fő célja a tartós béke és a biztonság megterem­tése. a demokrácia, a szabadság és a fejlődés biztosítása. Az európai in­tegráció eszméje kontinensünkön a második világháborút kísérő de­mokratikus mozgalmakban érlelődött, majd a szövetségesek győzelmét követően az Egyesült Államok által nyújtott Marshall-segély könnyítette a nyugat-euópai országokban a gyors ütemű gazdasági fejlődés meg­indulását. A II. világháborút követően az ENSZ mellett további Euró­pát érintő nemzetközi szervezetek alakultak. Az USA és tereurópai kor­mány 1948-ban megalapította az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetét (OEEC, később OECD). Az Európa-gondolat jegyében 1949-ben megalakult az Európa Tanács, amelynek az emberi jogok vé­delme mellett kulturális, jogi és politikai szerepet is szántak. Az európai integráció ötletét először Robert Schuman, francia kül­ügyminiszter vetette fel beszédében, az ún. Schuman Deklarációban, 1950. május 9-én. Azóta ezt a napot az Európai Unió „születésnapja­ként” ünnepeljük. Schuman azt javasolta, hogy egységesítsék Nyugat- Európa szén- és acéliparait. Ennek eredményeként hozták létre 1951- ben az Európai Szén- és Acélközösséget (ÉSZAK) ismertebb nevén a Montánuniót hat tagállam részvételével: Belgium, Franciaország, Hol­landia, Luxemburg, a Német Szövetségi Köztársaság és Olaszország. Az ÉSZAK sikere olyan nagy volt, hogy néhány éven beiül a „hatok” úgy döntöttek, hogy továbblépnek és gazdaságaik más szektorait is egysé­gesítik. 1957 március 25-én aláírták a két Római Szerződést, amelyek megalapították az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az atom­energia békés felhasználású fejlesztésére szolgáló Európai Atomenergia-Közösséget (EURATOM). Megkezdődött a tagállamok közötti kereskedelem akadályainak elhárítása. .................................................... ...................-..........'KP Me gszüntették a vizsgálatot Grespik ügyében Megszüntették a kamarai vizsgálatot Grespik László ügyében - jelentette ki Bá­náti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke keddi sajtótájékoztatóján. A vizsgálat során arra keresték a választ, indítható-e fegyelmi el­járás Grespik László ellen azért, mert egy büntetőperben védő­ként megkérdezte a bírótól, zsidó vallású, származású-e. Az alkot­mány előírja, hogy a védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleményé­ért, ebben a körben mentesség il­leti meg - mondta Bánáti János. A kamara elnöke kijelentette: sem maga, sem a kamarai elnök­ség nem osztja azt a Grespik Lász­ló kérdésében megfogalmazott vé­leményt, miszerint önmagában a bíró vallása, származása felveti az elfogultság kérdését. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége sajtó- tájékoztatón ismertetett közlemé­nye szerint elítéli a faji, vallási kü­lönbségtételt és „a leghatározottab­ban elhatárolódik minden faji, val­lási és politikai diszkriminációtól és nem vállal erkölcsi közösséget az ilyen nézeteket hangoztató tagjá­val”. A tájékoztató folyamán megérkező Grespik László az eset kapcsán hozzátette: „más döntés nem születhetett. Én tu­dom, hogy igazam van”. Véle­ménye szerint, a kamara elnöké­nek etikai minimumra tett kije­lentése pedig „fából vaskarika, és erre az esetre találták ki”. Grespik a tájékoztatóra magá­val hozta Király Tibor büntetőjog professzor - „A büntető eljárási jog” című könyvét, melyből „A bí­rák kizárásáról és elfogultságáról” szóló fejezetéből a következő részt olvasta fel: „Az elfogultság sokféle forrásból táplálkozhat. Lehet raci­onális és érzelmi jellegű, világné­zeti, vallási, szociális és kulturális különbözőségből vagy éppen azo­nosságból eredő.” Majd hozzátet­te: „Tehát én nemhogy feltehet­tem az elfogultságra vonatkozó kérdést, hanem köteles voltam megkérdezni a bírónőt.” e. j. MAGYARORSZÁG Üdítőszünet után várható döntések a Parlamentben Egy pohár üdítő miatt több mint egy órán keresztül állt a parla­menti munka a hétfő késő délutáni plenáris ülés folyamán Buda­pesten. Az egyik szocialista képviselő ugyanis a frissítő italt vélet­lenül a szavazógépébe töltötte, amitől a számítógépes hálózat át­menetileg használhatatlanná vált. Az eredeti tervekkel ellentétben így csak jóval később kerülhetett sor arra az amúgy egyhangú döntésre, amely szerint a nyugdíjasok májusban kaphatják meg a 13. havi járandóságuk első részét, ami havi nyugellátásuk összegé­nek negyedével egyenlő. Ellenzéki alkotmányos aggályok ide vagy oda, az üdítőt szürcsölő kormánypárti többség az esti mese után még megszavazta a köztársasági elnök által korábban visszaküldött befektetővédelmi törvényt is, melyet közismertebb nevén PSZÁF- törvényként emlegetnek. Az új változtatás lehetővé teszi a K&H- botrányban Medgyessyéknek annyi kellemetlenséget okozó Szász Károly elmozdítását tisztségéből. A pénzügyi felügyelet jelenlegi vezetőjének megbízatása (a módosított paragrafusok szerint) nem a törvény hatályba lépésekor, hanem csak az új felügyeleti tanács megalakulása után fog megszűnni, így elkerülhető az az átmeneti jogbizonytalanság, amely miatt az Alkotmánybíróság korábbi el­marasztaló döntését meghozta. Élénkülő lakáspiac - hódít a devizakölcsön A tavaszra törvényszerű lakáspiaci élénkülésben reménykedőket is meglepte a bankoknál tapasztalható hirtelen növekedés a hitel- igénylők számát tekintve. A télen tönkretett államilag támogatott hi­telkonstrukciókkal ellentétben ugyanakkor igazi népszerűségnek a devizahitelek örvendenek. Több bank egymástól független beszá­molója szerint is a kereslet ugrásszerű növekedése tapasztalható e téren. A Napi Gazdaság elemzéséből kiderül, hogy sokan a támoga­tott hitelek helyett is devizaalapú (például svájci frankban elszámolt) kölcsönben gondolkodnak, sőt szép számmal akadnak olyanok is. akik korábban felvett hitelüket is erre szeretnék cserélni. Elemzők szerint a devizahitelek térnyerése az év további időszakában is jel­lemző marad, és könnyen elérheti a 35-40 százalékos részesedést a piac egészét tekintve. A szakértők hozzáteszik ugyanakkor, hogy Ma­gyarországon az emberek óvatosabbak az átlagnál, így a kockázatos forintárfolyam-változások miatt többségük továbbra is a biztos, ma­gyar valután alapuló, államilag támogatott hiteleknél marad. Külö­nösen igaz lesz ez, amennyiben a jegybank visszaállítja az alapka­matot egy még elviselhető szintre, amivel párhuzamosan csökken­nének a lakáshitelek kamatai is. (fonásnapi.hu) Lehet-e befutó a Mól Rt. Romániában? Szerdán adja be végső ajánlatát a Mól Rt. a román olajtársaság többségi részvényeinek megvételére. Az eredetileg meghatározott március 31-ről egy héttel kitolt dátum még lehetőséget adhatott apróbb módosításokra a pályázatban. Időközben eldőlt, hogy (az egyre valószínűbb Mol-PKN fúzió ellenére) a magyar olajtársaság a lengyel cégóriás nélkül vág neki a romániai kihívásnak, ami egy­ben a végső győzelem esélyeit is csökkenti. A privatizációs straté­gia szerint a nyertes pályázó a román kőolajtársaság többségi tu­lajdonosává 33-34 százalékos részvénycsomag megvásárlásával kerülhet, amelyet később, tőkeemelés révén 51 százalékosra kell növelnie. A Mól Rt-n kívül pályázók közé közé tartozik a szintén egyénileg induló PKN, OMV az orosz AO Gazprom, valamint egy görög és egy amerikai cég is. (forrás.- Krónika) Nyári huszáriskola Nyíregyházán A magyar huszárság fejlődéstörténete címmel július 25. és au­gusztus 1. között egyhetes rendezvényt szervez a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, a Magyar Huszár és Lovas Hagyományőr­ző Társaság és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzati Hi­vatala Nyíregyházán. Az eseményre a világ minden tájáról várják az érdeklődőket. A ZMTE XII. Magyar Történelmi iskolájának ke­retében megszervezett hét tárgya a huszárság fejlődéstörténete lesz. A szervezők szívesen várnak minden jelentkezőt, aki tud ma­gyarul és elmúlt 16 éves. Az iskola célja magyar szempontú törté­nelmi ismeretek tanítása tisztán tudományos alapon az egészséges nemzettudat elemzése és fejlesztése céljából - olvasható a több internetes fórumon is közzétett meghívóban. A résztvevők megis­merkedhetnek a magyar történelem tárgyában folytatott kutatások legújabb eredményeivel. Az esemény védnökei között szerepel dr. Hiller István, Magyar Bálint, Juhász Ferenc valamint Csabai Lászlóné polgármester, dr. Darai Lajos főiskolai tanár, és dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök is. (forrás: kitalaltkozepkor.hu) Kovács Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom