Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-05-29 / 107. szám

/ 2004. május 29., szombat • HÍDLAP 13 Pünkösd A legtöbb embernek két dolog jut eszébe e szó hallatán: az, hogy vásár lesz, és hogy nem kell hétfőn dolgozni menni. Vannak, akik emlékeznek néhány népszokásra, illetve az ünnep egyházi jelen­tőségére. De pontosan már kevesen tudják felidézni, milyen nagy ünnep is volt ez régen. íme egy kis segítség. A pünkösd (húsvétot követően az ötvenedik nap) a kereszténység egyik legősibb ünnepe. A szentlélek diada­lát és az egyház megalakulását ünne­peljük. (Isten a Szentlélek által mege­rősítette a tanítványokat, akik meg­győződéssel telve elindultak, hogy bi­zonyságot tegyenek Jézus tanításáról. Az egykor félénk tanítványok bátor hitvallókká váltak. Az első pünkösd alkalmával háromezer ember lett ke­reszténnyé. Ez jelentette a keresztény egyház megalakulását.) Nem csak keresztény szokások kap­csolódnak a pünkösdi ünnepkörhöz. Őseink már Szent István uralkodása előtt is ünnepeltek ezen a napon, a tél elűzésének és a termékenységnek ün­nepe volt. A népszokások megőrizték ezeknek a pogány ünnepeknek egy részét, de sajnos, már csak találgatni tudunk, milyen ünnep is lehetett ez egykor. Sokan rövidítették ugyanis történelmünk során az ünnepségsoro­zat hosszát, volt egy hétig tartó, négy­napos, kétnapos, és volt, hogy egyál­talán nem is ünnepelhettünk. Leggyakoribb volt a pünkösdi ki­rályválasztás. A pünkösdi királyt a fa­lu legényei közül választották, külön­böző ügyességi feladatok, és erőpró­bák vezettek a cím eléréséhez (pl. a lovat szőrén megülve kellett akadályo­kat átugrani - stb.). A titulus egy évre szólt. Ezalatt a király csak akkor dol­gozott, amikor akart, a falu kontójára ivott a kocsmában, és minden mulatsá­gon ő nyitotta meg a táncot - ezért versengtek érte a lányok. (Innen ered a „pünkösdi királyság” kifejezés, ami komoly jelentéssel bírt. Állítólag Fe­renc József kiegyezés utáni koronázása is pünkösdhétfőre esett volna, de elha­lasztották, nehogy valaki párhuzamot vonjon...) A díjazást látva igazán nem értem, napjainkban miért tűnik el ez a népszokás... Hogy a lányok se unat­kozzanak, volt pünkösdi királynévá­lasztás is. Eleinte a legszebb lányt vá­hídlapmagazin lasztották pünkösdi királynénak, aztán már csak kislányok indulhattak a titu­lusért. A megválasztott kiskirályné dí­szes kíséretével énekelve, táncolva vé­gigjárta a falu házait, és adományokat gyűjtött. Nem szabadott nevetnie a fa­lusiak tréfáin, mert a hiedelem szerint csak akkor lett jó a termés... A törökökről őrzött emlékeket idé­zi az úgynevezett törökbasázás. A fa­lu legrosszabb, 10-12 éves gyerekét öltöztették be törökbasának, majd kezeit összeláncolva végigvezették a településen, mialatt zöld gallyakkal verték(természetesen a ruha jól ki volt párnázva). Mátkálás vagy komatál küldés a barátságok megpecsételésére szol­gált. Személyesen illett vinni a mát­katálat a megajándékozottnak, aki - ha elfogadta a barátságot - kalács­csal, gyümölcsökkel megtöltve küldte vissza a tálat. Pünkösd napjához rengeteg hiede­lem, és babona is kapcsolódik. Úgy tartották például, hogy aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz, illetve, aki a hajnalban merített kút- vízben megmosdik, nem lesz beteg egész évben. Szintén a babonavilág­hoz tartozó szokás volt a zöldágjárás. Pünkösd közeledtével a ház különbö­ző pontjain (pl. ablakokra, ajtók fölé, szobák falára) frissen vágott zöld ágakat helyeztek el, melyek a termé­kenységet szimbolizálták, valamint elűzték a boszorkányokat, és meg- védték a ház lakóit a rontásoktól. Ezek a hiedelmek, és népszokások sajnos már kihalófélben vannak - már csak néhány faluban ünnepel­nek hasonló módon. Manapság az ember, ha vallásos, elmegy szentmi­sére, de a többség inkább pihenni szeretne e jeles napon... Mindennek ellenére a legtöbben elmennek körül­nézni a vásárba, esetleg magukkal vi­szik a gyerekeket, hogy hintázzanak egyet a búcsúban... Pedig hagyomá­nyaiban is él a nemzet, az uniós csat­lakozás után pedig nem árt megta­nulnunk, hogy sokkal több múlik a civil kezdeményezéseken, mint a „régmúlt” XX. században. Mi ma­gunk tehetünk a legtöbbet azért, hogy gyermekeink is megismerhes­sék a magyar kultúra e fontos részét és egy-két generáció múlva ne tűnjön végleg el nemzeti öntudatunk egy meghatározó eleme. • Bády Viktória A „Dán vár” országa A Krisztus születése körüli időkből származnak az első írá­sos emlékek a Balti-tenger kele­ti partvidékén élő népekről, akik közös neve - a latin aestii - az északi germán nyelv „keletet” jelölő szavából származik. Észtország lakossága alig másfél- millió, ebből kis híján félmilliónyian Tallinban, magyarra fordítva a „Dán vár” nevű fővárosban élnek. A többi­ek meg szigeten - mondják tréfásan az országot jellemzők. Ez természete­sen nem igaz, az azonban igen, hogy területének tizedét szigetek, huszadát pedig tavak alkotják. Ez a sokszínűség érhető tetten az Észtországot uraló időjárásban is, hiszen a nyár rendkí­vül hosszú, míg a téli időszak nagyon rövid napokból áll: a leghosszabb nap 19, a legrövidebb mindössze 6 óráig tan. A hőmérséklet is ehhez igazodik, az észtek egyáltalán nem csodálkoz­nak azon, ha hajnalban -12 fokban éb­rednek, este pedig már + 15-ben tér­nek nyugovóra.- Az évszakok közötti nagy különbség megmutatkozik az emberek életritmusában is. Egy észt sokkal lassabb és befelé fordulóbb az őszi, téli napokban, míg nyáron sok­kal energikusabb, közlékenyebb. Ugyanez mutatkozik étkezési szokása­ikban is, amelyet látszólag a napok hossza és hőmérséklete határoz meg. A sötétség és az első fagyok beálltával savanyú káposzta és sültek, sűrű leve­sek és pörkölt kerül az asztalra. Ezzel szemben nyáron szinte a semmivel is beérik, csak legyen napsütés és meleg. Ilyenkor inkább a könnyű és friss éte­lek kerülnek terítékre, minden, amit az erdők és kertek kínálnak. A legnép­szerűbb ital a könnyű, minden szige­ten más-más titkos recept alapján ké­szült malátasör. • BK Rejtvényünkben Stendhal gondolatát idézzük. JL Szív, angolul Fény, latinul Abroncs­szoknya Egy. németül Páratlanul lát! Nemi vágy Küzdőtér a vívásban Törpeálíam lakója Tényleg r*' ... nyomában (rajzfilm) Lítium [fi Fluor Ruhadarab! Félsz! Töltött részecskék A nana írója l w ►-TgL ▼---^--­■--▼—|-------­V­S zigetállam az Indiai -óceánban ▼ ► Kristályos ásvány ► ▼ Recipe, röviden Vámbéiy személyneve ► Bér ► Királyi székben ütő ► Elektron ► A mindenható A föld felé Gyümölcs külső burka Orvosi cső l s' Becézett női név ► ^ ", ^ Színházi gyakorlás ► Káté! ► Tűzhányó torka ... Gandhi (politikus) USA-beli politikus Többesjel ► Tészta­körítés y ...^ ös sze­vissza rak! ► Ama, keverve! ► Mondabeli trójai királyfi Pusztít Páros motet! Sértetlen ► w Egynemű Ura! ► ._ victís amor (latin mondás) ►---^--­Színész (Nick) ► Opel Nitrogén Dél-afrikai liliomfajta Nagy testű majom ► Horvátország tengere ► Kis szürke rágcsáló ► Vágta Az elején átgázol! Zagyva hím! Kíván ► Kínai hosszmérték ►---N*pr--­Az on a helyen ► Látni kezd! Páratlanul laza! Kutya Nem csak mi (két szó) ► _—1_ Más mint a többi ► ...."r.... Takarmány­növény ► Tonna Spanyol autójelzés Névelő H X-------­'■ ,, '

Next

/
Oldalképek
Tartalom