Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-29 / 107. szám
• HÍDLAP • 2004. május 29., szombat hídlapmagazin 57. Cannes-i Filmfesztivál Bush-ellenes dokumentumfilm nyerte az Arany Pálmát A Quentin Tarantino vezette zsűri tulajdonképpen hű maradt az elvárásokhoz azzal, hogy nem a langyos vízben halászott, hanem Michael Moore- nek ítélte oda az Arany Pálmát. A film a Bush-kormány iraki háborúhoz kötődő érdekeit vizsgálja és néhány meghökkentő adalékkal szolgál az egy éve tartó iraki válsághoz. Michael Moore rendező, aki a Kóla, puska, sült krumpli című dokumentumfilmjével Oscar- díjat nyert ismét nagy botrányt kavart alkotást készített, melyet ősztől láthatnak a honi mozikban az érdkelődők, az Holnapután fThe Day After Tomorrow) MOZI V JL a 1ÉÜ í % J IíUme A függetlenség napja után itt az új. világot fenyegető veszély. A globális felmelegedés nem várt következményekkel jár, erről tart előadást jack Hall (Dennis Quaid) is, de senki nem veszi komolyan a „fenyegetéseket”. Az éghajlati viszonyok katasztrófát okozhatnak szerte a világon, olyat, amilyenek tízezer évvel ezelőtt voltak. Az előadás és a figyelmeztetés azonban már későn érkezik, kezdetét veszi a pusztulás. A Déli-sark egyik jégtáblája elválik és borzasztó viszonyokat okoz a Föld egyes pontjain. Földrengés, hurrikánok, özönvíz és egyéb tömegpusztító események zajlanak le Tokióban, Los Angelesben, New Yorkban, Hawaiin. Jack Hall professzor ahelyett, hogy menekülne, a katasztrófa sújtotta terület felé veszi az irányt, mivel fia (jaké Gyilenhaal) veszélyben van. Rolnad Emmerich újra remek témát választott, megrázó hatású képekkel operál, s nem biztos a happy end. USA-ban pedig stílszerűen az elnökválasztáshoz igazítják a bemutatót. A zsűri nagydíját a dél-koreai Pák Csan Vük filmje, az Oldboy nyerte. Az alkotás burtális bosszú-thriller egy férfiről, akit 15 évre, látszólag ok nélkül vetnek egy magánzárkába. Az elítélt kiszabadulása után bősz- szúhadjáratba kezd, mely során nemcsak brutális képsoroknak lehetnek tanúi a nézők, hanem egészen impozáns kameramozgásoknak is. Kim Ki Dukkal ellentétben Vük elsősorban kommersz alkotást készíU-571 (U-57*) o > O 1942-ben Hitler úgy dönt, hogy tengeralattjáróival megindul az Amerikai Egyesült Államok ellen. Az amerikaiak nem tudják, hogy a szövetségesek sorozatban vesztik el a csatákat, azért mert a támadások során használt rádiós kódokat nem tudják megfejteni. Érmek következtében szinte vakon küzdenek a támadások ellen. A terv már születőben, vízre száll egy amerikai tengeralattjáró német felségjellel, hogy segítséget nyújtson az U-5? 1-nek. Erre azért van szükség, hogy a németektől megszerezzék a kódok feltöréséhez szükséges dekódert. Az ügy azonban sokkal bonyolultabb, mint azt az amerikaiak gondolnák... Tengeralattjáróval kapcsolatos filmből eddig sem volt hiány, ezután sem lesz. Sean Connery Vadászat a Vörös Októberre című filmje is sok nézőt vonzott, s az U-571 már DVD- n kínálja nagyon izgalmas történetét.' tett nagyszerű formai eszközöket alkalmazva, mely során nagyszerű színészvezetői képességéről is megbizonyosodhatunk. A legjobb férfi színész a japán Juuja Jagira lett Koreda Hirokaszu Nobody Knows című filmjében nyújtott alakításának köszönhetően, a legjobb színésznőnek pedig a hongkongi Maggie Cheung-et választották a Clean című filmért. A legjobb rendezés díját a francia Tony Gatlif alkotása, az Exils nyerte el, mellette Irma R Hall amerikai színésznő és a Maladie tropical című thaiföldi film kapta meg a fesztivál zsűrijének díját, előbbi a Betörő az albérlőm című filmben nyújtott teljesítményéért. A legjobb forgatókönyv díját a francia Agnes Jaoui és Jean- Pierre Bacri kapta a Comme une image című alkotásért. A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát a román Catalin Mitulescu Trafic című műve érdemelte ki. A Nyikita Mihalkov orosz rendező vezette rövidfilmes zsűri díját a belga Jonas Geirnaert rajzfilmje, a Flatlife kapta. A legjobb első filmes díjáért magyar alkotás is versenyben volt. Antal Nimród Kontroll című filmje ugyan a legjobb elsőfilmes Arany Kamera díját nem nyerte el, de mégis neves díjjal távozott, miután a fesztivál Ifjúsági Díját (Prix de la Jeunesse) ítélték neki oda. Az Arany Kamera díjat pedig az izraeli Keren Jedaja Mon Trésor című alkotása kapta a Quentin Tarantino vezette zsűritől. A díjak mellett muszáj megemlíteni a fesztivállal kapcsolatos negatív tapasztalatokat is. Az előző tudósításban már kitértem arra, hogy a terror- támadástól rettegő franciák enyhén túlszervezték a rendőri és katonai jelenlétet, mely kissé illúziórombolónak tűnt egy filmünnepen, egy napos tengerparti városban. A fesztiválra azonban további árnyékot vetett a szakszervezet mintegy ötvenfős kemény magjának jelenléte, mely előbb békésen csordogált, majd erőszakba torkollott. Az első két napon a Leon, a profi (Léon) VIDEO MŰ- ^ Leon (Jean Reno) bérgyilkosként dolgozik és New Yorkban él. Senki nem tudja róla, mivel is foglalkozik valójában, ő már megszokta, hogy nem beszél, csak csendes gyilkosként végzi a dolgát. Egy átlagos napon a szomszédjában mészárlás történik és csupán a 12 éves Mathilda éli túl a tragédiát. Leon nem az a barátkozó fajta, de megszánja a kislányt és magához veszi. Ahogy telnek a napok úgy kerülnek közelebb egymáshoz, hogy végül elválaszthatatlanok legyenek. Leon úgy bánik Mathiidával, mintha a lánya lenne, megtanítja a fegyverek használatára, sőt „élesben” is kipróbálhatja magát. Főleg akkor, mikor a rendőrség egy kommandós akció során megostromolja a lakást. Leont azonban kemény fából faragták, úgy érzi, most már tartozik valahová, az élete árán is szeretné megvédeni Mathildát. fesztivál kifejezetten üde színfoltja volt a sok sznob mellett a maroknyi fiatal transzparensekkel és hangosbeszélővel történő fel-alá vonulása. A rendőrök fegyelmezetten, de inkább jókedvűen álltak kordont a palota és a vörös szőnyeg védelmében, de a fiataloknak a kiáltvány felolvasása és némi zavarkeltés mellett merészebb terveik nem igazán voltak. A fiatal művészek ráadásul igazán elfogadható kéréseket kántáltak: oktatást, egzisztenciát, szolidaritást és munkát követeltek, hangsúlyozva, hogy ez a fesztivál sok mindenről szól, csak éppen a filmről nem. Jelen sorok írója sajnos ezt a kijelentést csak megerősíteni tudja, kiegészítve azzal a keserű ténnyel, hogy külföldön, de legalábbis Franciaországban, nemhogy az unióba nem fogadnak be minket, de ráadásul laza legyintéssel sorolnak be a balkáni népek közé. A segítőkésznek és felvilágosultnak éppen nem nevezhető diszpécserek a keleteurópai faxok „megbízhatatlanságára” hivatkozva húzták három napig az előzetesen már megadott akkred- itáció kiadását, miközben még véletlenül sem akartak francián kívül más nyelven érteni. A filmvetítésekre való bejutás copperfieldi csodaszámba ment, bármiféle kérés, kérdés süket fülekre talált. Érthető tehát, ha az elkeseredett francia fiatalok úgy látják, hogy a pénz körül forgó világban pályakezdőknek nem igazán jut hely. Más kérdés, hogy tettük mennyire ítélhető el. Mert amíg az információs pavilon tetejére másztak fel és onnan kiabáltak, illetve a strandon található nyilvános mozivászon elé engedték le lepedőkön jelszavaikat mindez még megengedhető kihágás volt a rendőrök szemében. Ám amikor egy marketingvetítésre törtek be és állították le az előadást, már kívülálló embereknek okoztak anyagi és erkölcsi kárt. Csattant is a gumibot, melynek eredményeképp egy férfi feje vérbe borult a róla készült kép pedig bejárta a világsajtót. A tüntetők nem értek el semmit, maximum annyit, hogy még jobban figyeltek rájuk a rendőrök, és még véletlenül sem engedték őket „lő- távolon” belülre. Bármennyire is szabad nép a francia, mindent azért itt sem lehet büntetlenül megtenni. De mi magyarok is szegényebbek lettünk egy illúzióval. Az unió egyes tagjai még igen távol állnak attól, hogy egyenrangú félként fogadjanak el minket, ráadásul a cannes-i sznobéria az amerikai kommerszára- dattal sem hagyott alább, melyben a magyar újságírók körülbelül olyan kis szerepet kaphatnak csak mint filmeseink. De velünk ellentétben utóbbiak legalább nem csak tapasztalatot nyertek... • Kárpáti György, Cannes • fotók AFP Shrek TV 2 - vasárnap, 20.00 Mese este a TV 2-őn! Shrek egy magányos, mocsárban élő ogre, aki morcosságával, kiállhatatlanságával elriaszt mindenkit. Egy nap azonban minden megváltozik, benépesül a mocsár, a mesékből ismert hősök özönlik el a környéket. Az egyes- mesék szereplőit a gonosz Farquaad nagyúr üldözte el otthonukból, ami nem jó sem nekik, sem a magányt kedvelő Shreknek. A zöld ogre úgy dönt, hogy meglátogatja a nagyúrt és visszaszerzi nyugodt kis zugát. A nagyúr ajánlatot tesz: ha Shrek kimenti a gyönyörű Fionát a sárkány karmaiból, akkor visszakaphatja otthonát. A küldetésben társa is akad, a nem ép hallgatag Szamár személyében. A két fura fazon együtt halad jóban-rosszban, a Szamár állandóan beszél, míg Shrek csak kis mocsarát szeretné visszakapni. A királynővel való találkozás azonban nem várt következményeket hoz - főleg Shrek számára. Bikini: Angyali üdvözlet A hazai rockszcéna fontos alapvetése a Bikini együttes. Az volt már Nagy Feró idejében, amikor ő énekelt a csapatban és a „D. Nagy Lajos-éra” is rengeteg rajongót állított a zenekar mellé. Az „Angyali üdvözlet” című új lemez alkotói 10 friss szerzeménnyel várják azokat, akik szívesen látják és hallgatják a punkot, az egyszerre nyers és virtuóz rockot és a sláger popot elegyítő Bikinit. A csapat országos turnén mutatja be az idei lemezt, de bizonyára elhangzik majd néhány a régi nóták közül is. Ezen az új albumon is találhatunk olyan jegyeket, melyek a Bikini sajátosságai: csattanós, ironikus szövegek, társadalombírálat erotikával és humorral fűszerezve és a Németh Lojzi basszusgitáros által vezényelt zenei ötletesség, frissesség.
