Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-06 / 68. szám
4 2004. április 6., kedd RÉGIÓ frfdlap ; M A I T É M A ; Húsvét - a feltámadás, a megváltás ünnepe A húsvét, a keresztény vallás egyik legnagyobb ünnepe a feltámadás, a megváltás alapgondolatát foglalja magában. Húsvét ünnepe napjainkban is megőrizte ta- vaszünnepjellegét, felelevenítve az ősi tavaszköszöntő népszokásokat, a termékenységgel kapcsolatos ünnepségeket, amelyek mellett tovább él a keresztény ünnep Festés Ma már sokféle kiváló festéket lehet kapni a boltokban, ami megkönnyíti a tojásfestést, érdemes azonban a hagyományos festési eljárások közül is kipróbálni néhányat. Talán legismertebb a vöröshagyma héjával való festés. A hagymának a száraz, színes külső héját kell összegyűjteni. A festés alkalmával a hagymahéjra öntsünk vizet, forraljuk fel, és ebben a lében áztassuk az előzőleg keményre főzött tojást, ami így barnás színű lesz. Minél tovább hagyjuk a festőiében, annál sötétebb lesz. írás Az írott vagy hímzett tojáshoz a festéken és kívül egy - lehetőleg méhviaszból készült -gyertya, és egypáláka kell. Azok, akik művészi szinten foglalkoznak a tojásdíszítéssel, írókát használnak, innen a technika neve Elsőként a díszítést kell a viasszal a főtt tojásra rajzolni, ezután fessük a kívánt színre. A festék nem fogja meg a viaszos helyeket, a festés után ezek világosak maradnak. A megfestett, megírt tojásokat zsírral vagy olajjal kell bekenni, mert így a tojás pórusain nem tudnak behatolni a mikroorganizmusok, emellett szép fényesek lesznek. Batikolás Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, nem tudnak ügyesen rajzolni. Nekik sem kell lemondani a díszes tojásról, ók megpróbálkozhatnak a batikolással. Ehhez a már ismert tojásfestő leveken túl apró, érdekes rajzolatú levelek szükségesek. Ezeket a festés előtt parkokban, út mellett lehet begyűjteni. A leveleket a főtt tojás héjára kell rákötni (szorosan), erre legjobb megoldás egy rossz harisnya. Ezután lehet a tojást - harisnyástól, levelestől - a tojásfestő lében megfesteni. A levél helye világos marad. Tojásdíszítés gazdag szokásvilága. A húsvét ünnepe sok szálon kapcsolódik a tavasz megérkezéséhez, a megújuláshoz, a termékenységgel összefonódó népszokáskincshez. E népszokások nem épültek be a keresztény vallás ünnepi rítusaiba, hanem azzal párhuzamosan mint a falusi közösségek ünnepi szokásai maradtak fenn. A nagyhét napjai Jézus életének jeruzsálemi eseményeihez kapcsolódnak. Az utolsó hét virágvasárnappal kezdődik: e napon az emberek pálmaágakkal, hidegebb éghajlatú vidékeken barkaágakkal mennek a templomba. Nagycsütörtökön az utolsó vacsora és a tanítványok lábának megmosása (a vendég- szeretet jelképe) emlékére szokás volt, hogy Rómában a pápa 12 szerzetes lábát megmosta. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. Nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja gyászünnep. Az emberek a kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A Mária-siralmak is ehhez a naphoz kötődnek. Ilyen Mária-siralom az egyik legrégebbi nyelvemlékünk: „Világ világa, virágnak virága. Keserűen kínzatul, vas szegekkel veretül.” A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagypénteken a víz mágikus ereje lép előtérbe. A rituális mosakodás jelenik meg a hajnali mosakodásban, amelyet csak fiatal lányok végeztek, s amely bajelűző szereppel bírt. E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. Van olyan vidék, ahol e napon kenyeret sütnek, amelyet vagy megőriznek a következő nagypéntekig, vagy odaadják az első koldusnak. Sok helyen igen elterjedt a forró húsvéti kalács, melyet főleg az utcai árusoktól vesznek. A nagypénteken sötét, dísztelen templomokat nagyszombat reggelére virágokkal, zöld ágakkal díszítik fel. Ez a nap a másik őselem, a tűz ünnepe Este a templomban az új tüzet ünneplik, melyet csiholással élesztenek, s a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát ezzel gyújtják meg. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenetek, az új tűz gyújtása azt adják hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este „visszajönnek” a harangok Rómából. Sok helyen szokás ilyenkor új ruhát vagy legalább kalapot, kesztyűt felvenni. A feltámadás napja húsvétva- sámap. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik: egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint, aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapja a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették. A locsolás az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondái magyarázat szerint a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, bár kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. Húsvét alkalmával szinte mindenhol festenek vagy díszítenek tojást, ami kerülhet az ünnepi asztalra és lehet a locsolók ajándéka is. Készülhet főtt tojásból (ezt általában elfogyasztják az ünnepek alatt) és díszíthetünk kifújt tojást, amit szokás a következő húsvétig megőrizni. A tojás lehet egyszínű, általában piros (kék, sárga, zöld - amilyenre a festőié sikerül), de lehet különféle technikával készített díszes, rajzos is. Fontos, hogy csak friss tojást főzzünk meg. A főzővízbe tegyünk sót vagy ecetet, így a megrepedt tojások nem futnak ki. A tojásokat forrás után 10 percig kell főzni. Amikor megfőttek, azonnal le kell hűteni hideg vízzel, mert így könnyebb lesz majd meghámozni. sem 30 éve írták alá a testvérvárosi szerződést (folytatás az 1 oldalról) A verseny eredménye: a döntőbe jutott, de azon sajnos nem tudott részt venni: Tóth Magor, Temesvári Relbárt Ferences Gmnázi- um. A döntőben eredményesen szerepeltek: Korompai Petra, Dobó Katalin Gimnázium; Tatai Anita, Dobó Katalin Gimnázium; Erdei Kristóf, Géza Fejedelem Szakképző Iskola; Hegedűs Szilvia, Dobó Katalin Gmnázium. Különdíj- ban részesült: Vincze Márton, Dobó Katalin Gmnázium. Negyedik helyezett lett, és felkérést kapott a városi könyvtár finn részlegének átadásán a vers elmondására: Fekete Viktória, Géza Fejedelem Szakképző Iskola. I. helyezett: Dzsotján Dániel, Szent István Gmnázium, II. helyezett: Uracs Miklós, Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium, III. helyezett: Takács Andrea, Dobó Katalin Gimnázium. A nyerteseknek járó ajándékokat Esztergom Városa Önkormányzata, a Finn Köztársaság Nagykövetsége és az espoói Magyar Társaság tagjai ajánlották fel. A díjakat Szentgyörgyiné Markovics Ágnes, a Magyar-Finn Baráti Kör Egyesület titkára, a szavalóverseny főszervezője adta át. Az eredményhirdetést követő kulturális műsor keretein belül a verseny legjobbja, Dzsotján Dániel adta elő versét, majd fellépett a Tapiolai Kórus és az esztergomi Ars Musica Kórus Az ünnepséget állófogadás követte a megyeháza különtermébea sem Zselíz: alacsony részvétel, Kukán nyert A Garam menti városkában az elnökválasztás és a népszavazás napján minden felhajtástól mentesen, megszokott (szombati) mederben folyt az élet. A nem egészen nyolcezer lakost számláló kisvárosban 6453 választópolgárt tartanak nyilván, akik 8 választókörzetben tehették le voksukat - a városban öt helyen, valamint a városrészekben: Mikolán, Szódón és Nagypusztán, ahol a büntetés-végrehajtó intézet területén létesítettek szavazóhelyiségeket (egyet az elnökválasztásra, egyet a népszavazásra). Az elnökválasztáson 2477 polgár vett részt, ami a szavazásra jogosultak 38,38 százaléka. A jelöltek közül a legtöbb szavazatot Eduard Kukán kapta, neki 759-en szavaztak bizalmat, Vladimír Meciar 681, Ivan Gasparovic 287, Rudolf Schuster 268, Martin Bútora 211, Frantisek Miklosko 149 voksot kapott. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a nagypusztai választókörzetben magasan átlagon felüli - 80,90 százalék - részvételi arányt jegyeztek fel az elnökválasztáson. Itt 490 választópolgár közül - akiknek javát az ország különböző részéről származó elítéltek alkotják - 368 Vladimír Meciarra szavazott. Az előrehozott választások kérdésében kihirdetett népszavazás kevésbé mozgósította a helybélieket, a zselíziek részvétele messze elmaradt az országos átlagtól. Míg országos viszonylatban a részvételi arány csaknem 36 százalékos, Zselízen 18,84 százalékos volt - 1133 választópolgár látogatta meg az elnökválasztási szavazóhelyiségek közvetlen szomszédságában létesített, népszavazásra kialakított szavazóhelyiségeket. A népszavazás résztvevői több mint 74 százaléka az előrehozott választások mellett szavazott. (eic) Tegyünk érte! Rajtunk múlik! Az Egészség Világnapja ebben az évben a közlekedésbiztonság problémáját állítja a figyelem középpontjába. Sajnálatos, hogy Európában a közutakon bekövetkezett halálozás tekintetében előkelő helyet foglal el Magyarország. 2002-ben Magyarországon minden 100 ezer polgárból 23 férfi és 7 nő vesztette életét közlekedési baleset következtében. A közlekedési balesetek túlélői sok esetben súlyos, maradandó egészségkárosodást szenvedtek. Különösen a fiatal korosztály esetében jelent súlyos problémát a közlekedési halálozás, mivel a világ fejlett országaiban a 15-44 éves férfiak körében a második vezető halálok és betegséget okozó tényező. Az első helyett az AIDS foglalja el. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács 2003. évi tanulmánya szerint a kerékpárosok nyolcszor, a gyalogosok kilencszer, a motorkerékpárosok húszszor nagyobb valószínűséggel válnak halálos közúti baleset áldozatává, mint az autóban utazók. A közúti balesetekből származó sérülések világszerte komoly közegészségügyi és az országok fejlődését befolyásoló problémát jelentenek. A közúti balesetek és ez ebből bekövetkező maradandó egészségkárosodások és halálozások megelőzhetők, és következményeik jelentősen mérsékelhetők a biztonsági öv, a gyermekülés, a bukósisak használatával, a sebességkorlátozás betartásával, a járművezetők alkohol és drog- fogyasztásának mellőzésével. Az Egészség Világnapja szellemében kérünk mindenkit a közutakon a közlekedési szabályok betartására, az udvarias és toleráns gépjárművezetésre, saját és mindenki testi épségének fokozott védelmére. Az emberi élet és egészség mindenek fölött álló érték! (WHO). ÁNTSZ Esztergom Városi Intézete akaree Olaszországi joghurtreklámot forgatnak Esztergomban Parádés hangulatot idézett tegnap az esztergomi Pázmány Péter utca. Az arra járók piros ruhába öltözött zenekart, pompom lányokat és piros szívecskés lufikat szorongató embereket láthattak. A macskakövekkel kirakott vízivárosi utcát egy olaszországi cég választotta készülő, új reklámjának helyszínéül. A forgatás két napig tart. Fotó: Bukovics Krisztián Az Olaszországba készülő reklámfilmen joghurtot népszerűsítenek majd - adott felvilágosítást lapunknak Sipos Gábor producer. A film egy parádéról szól, ahol egy tamburmajor vezeti a zenekart. Hirtelen megjelenik egy srác, a reklám főszereplője, aki tulajdonképpen „leüti” a tamburmajort és felvezeti az egész zenekart a lakására, ahol joghurtot esznek majd. Két napon keresztül két helyszínen zajlik a forgatás. A nagy utcajelenetet tegnap forgatták a Pázmány Péter utcában, majd a lakásban zajló részt ma veszik fel, szintén Esztergomban, az utcában lévő egyik lakásban. A budapesti székhelyű Laokoon Film Kft. forgatja a filmet, akivel az olaszországi cég rendszeres kapcsolatban áll. Az eredeti koncepció szerint bármelyik európai kisváros parádéját megjeleníthették volna - mondta Sipos Gábor. A reklámban szereplő statisztákat Budapestről szállították a királyvárosba. Az összesen mintegy 200 fő szereplő, a Budapesti Tűzoltózenekart, a pompom lányokat és a parádézó „tömeget” egy statisztaszervező cég gyűjtötte össze. Előzetesen több várost ajánlottak a forgatás helyszínéül, de a budai vár és Szentendre közül a megbízó végül Esztergomot választotta a látvány és az utca régies hangulata miatt. gk
