Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-06 / 68. szám

2 _____2004. április 6., kedd BA L PART SZLOVÁKIA Meciar és Gasparovic jutott a második fordulóba A hétvégi köztársaságielnök-választáson Vladimír Meciar (HZDS) és Ivan Gasparovic (HZD) szerezte meg a legtöbb szava­zatot, így a polgárok április 17-én közülük választják ki, hogy ki költözhet öt évre a Grassalkovich palotába. Az öt legesélyesebb jelölt eredményei: Vladimír Meciar 32,7 %, Ivan Gasparovic 22,3 %, Eduard Kukán 22,1 %, Rudolf Schuster 7$%, Frantisek Miklosko 6,5% Bútora: Fontos, hogy a polgárok továbbra is aktívak maradjanak a választásokon Martin Bútora köztársaságielnök-jelölt és szociológus szerint az elnökválasztás első fordulójának eredménye a kormánykoalícióra ébresztőként hathat, és arra ösztönözheti őket, hogy tartsák fenn a reformokat, fejezzék be, ami elkezdtek. Ez fontosabb lesz annál, mint az, hogy az államfői széket egy reformpárti vagy netalán egy reformokat ellenző személy foglalja el. Az, hogy a második fordu­lóba Vladimír Meciar exkormányfő és Ivan Gasparovic, egykori bi­zalmasa került, a koalíció számára mindenképpen nagy kihívás és egyben felszólítás, hogy mozgósítsák minden erejüket. Meciar és Gasparovic sikeréhez hozzájárult az is, hogy a kormánykoa­líció nem állított egy közös jelöltet és viszonylag kevesen mentek el vok­solni. Kukán a közvélemény-kutató intézetek felmérései alapján az első helyen végzett, ám most az őt választók otthon maradtak. Bútora úgy vé­li, az első forduló eredményére a gyenge választási kampány is kihatott. Nem volt szerencsés az sem, hogy a közszolgálati televízió nem tette le­hetővé, hogy a köztársaságielnök-jelöltek eszmecserét folytassanak. Bútora figyelmeztetett, hogy az elnökválasztásnak külpolitikai vetülete is van. „A második fordulóba olyan két jelölt kerül, aki ki­emelkedő képviselője volt az 1994-1998 között uralmon levő ha­talomnak.” Egykori diplomataként megjegyezte, a demokratikus nyugatnak jó az emlékezete. „Politikai partnereink nagyon gondo­san nyomon követték és szemlélték az akkori szlovák politika fej­lődését, így mindent tudnak a két elnökjelöltről.” Ennek ellenére Bútora nem gondolja, hogy egy nemzeti katasztrófáról lenne szó. Szlovákia tagja a NATO-nak, sőt májús 1-jétől az Európai Uniónak is. Ez a közeg nem engedi meg, hogy Szlovákia visszaessen. Hangsúlyozta, éppen most lesz nagyon fontos, hogy az állampolgárok aktívak legyenek. „Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok tevékenyek maradjanak, hasonlóan az 1998-as és 2002-es választásokhoz.” rga Az MKP egyik továbbjutott elnökjelöltet sem támogatja Az MKP az elnökválasztások második fordulójába jutott két jelölt egyikét sem támogatja. Bugár Béla, a párt elnöke tegnap ügy nyilat­kozott, hogy Vladimír Meciar és Ivan Gasparovic támogatására sem szólítják fel az MKP választóit. Elmondása szerint mindkét személy 1992 és 1998 között tevékenyen részt vett Szlovákia elszigetelésében. A Magyar Koalíció Pártja ennek ellenére nem szólítja fel az em­bereket, hogy április 17-én semmiképpen se menjenek el szavazni. Úgy vélekednek, hogy minden polgár egyéni meglátására bízzák, kire adja le voksát. Tegnap a kormánypártok közül a KDH is állást foglalt a témába. A kereszténydemokraták véleménye megegyezik az MKP nézetével. Kudarc a népszavazás Nagy kudarcnak tekinthető a hétvégi népszavazáson tapasztalt alacsony részvétel. Michal Vasecka, a Közkérdések Intézményének politológusa szerint a 35 százalékos észvételi arány jóval alulmúlja az előzetes várakozásokat. Bár arra kevesen számítottak, hogy a re­ferendumon a szavazásra jogosultak több mint a fele részt vesz, de Vasecka véleménye szerint az elért eredmény túlzottan alacsony. A Vasecka ügy gondolja, hogy a koalíció sikeresen meg tudta győz­ni a választókat - köztük az ellenzék támogatóinak egy részét is -, hogy a kormányváltással nem nyerni, sokkal inkább veszíteni fog az ország. Bugár: Hiányzott a koalíciós egység - ezért bukott Kukán Az elnökválasztások első fordulójának eredménye annak köszön­hető, hogy a kormánykoalíció nem tudott megegyezésre jutni egy kö­zös jelölt indításáról - adott hangot vélekedésének Bugár Béla, a Ma­gyar Koalíció Pártja ^ (MKP) elnöke. Az MKP első embere^ szerint Eduard Kukán (SDKÚ) kudarcára nagy hatással volt az SDKÚ támo­gatása körül kipattant múlt heti botrány. „Nyilván kétségek között hagyta azokat a választókat, akik Kukantól egy világos állásfoglalást szerettek volna hallani” - mondta a pártelnök. Bugár hozzátette, hogy „először az SDKÚ-nak párton belül kellene elrendezni az ese­tet, de a koalícióra is hatással lesz az elnökjelölt hétvégi veresége”. Az elnök szerint a népszavazás érvénytelensége azt bizonyítja, hogy az ellenzéknek még a saját szavazótáborát sem sikerült ma­radéktalanul mozgósítania. Bugár szerint ez arról tanúskodik, hogy csupán bírálják a kormány munkáját, de nem tudnak felállítani egy saját, a kormányétól eltérő kormányzási stratégiát. Fokozott ellenőrzés az utakon Hétfőtől vasárnapig fokozott közúti ellenőrzéseket tart a rendőr­ség. Az ellenőrzések során azokat az autósokat fogják megbüntet­ni, akik túllépik a megengedett sebességet, nem használják az irányjelzőt vagy a villamossíneken hajtanak. Hasonló figyelmet szentelnek a tilos jelzésen átkelő gyalogosoknak és a kivilágítatlanul közlekedő kerékpárosoknak is. Anton Kulich, a rendőr­ség elnöke úgy nyilatkozott, hogy minden mozgósítható eszközt és a tel­jes személyi állományt mozgósítják majd a szabálysértők kiszűrésére, -k­Aláírásokat gyűjt a Fidesz Tegnap délelőtt Meggyes Ta­más, Esztergom polgármeste­re, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Komárom-Eszter- gom Megyei 5. Választókerü­leti elnöke indította útjára a Fidesz Nemzeti Petícióját tá­mogató aláírások gyűjtését Esztergomban. A Fidesz- Magyar Polgári Szövetség a kormánynak címzett petíció­jában az otthonteremtéshez, a biztonságos megélhetéshez, az egészséges élethez fűződő jogokért száll síkra. A támo­gató aláírások gyűjtése Esz­tergomban és a megye 5. vá­lasztókerületében a hét végén kezdődött. A Fidesz munkáját segítik a polgári körök és a Fidelitas aktivistái is. Megy- gyes Tamás, a Szövetség vá­lasztókerületi elnöke hétfőn tíz órától maga is részt vett a munkában a Szövetség Simor János utcai piac végén felállí­tott pultjánál. A Szövetség aktivistái hétfőn és kedden Esztergomban, illetve szer­dán Dorogon állítják fel alá­írásgyűjtő pultjukat. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Tiltakoznak a Zsolna melletti telektulajdonosok Illusztráció A Hyundai/Kia dél-koreai autó-összeszerelő üzem ter­vezett telephelyének telek- tulajdonosai hivatalosan még nem tudják, hogy va­lójában mennyit kaphatnak a földjükért. A négyzetmé­terenként 90-95 koronáról felröppent értesüléseket túl­zottan alacsonynak tartják. Vágtapolca (Teplicka nad Váhom) lakói aláírásokat gyűj­tenek, hogy követelésüknek na­gyobb nyomatékot adjanak. Mindenképpen magasabb árat szeretnének elérni, amelynek érdekében a Kormányhivatal előtt egy tiltakozást is terveznek. A földtulajdonosok a tíz évvel ezelőtt épült vízierőmű építésé­re hivatkoznak, amikor a Majosmező (Mojsová Lúcka) környékén felvásárolt földek négyzetméteréért az állam 350 koronát fizetett. Dusán Vajda, Vágnedec (Nedezda) polgármestere nem lát semmi esélyt arra, hogy a földtulajdonosok tárgyalások út­ján a 90-95 koronánál nagyobb árat harcoljanak ki maguknak. Viliam Majercík, a petíciós bizott­ság elnöke úgy véli, hogy a sajtó által közzétett 90-95 korona jóval a piaci ár alatt van. „Felméré­sünk és megítélésünk szerint a piaci ár négyzetméterenként 500-700 koronának felel meg. Vágtapolca lakosai becsapásnak tekintik a sajtó által közölt várha­tó pénzösszeget” - fogalmazott Majercík. Juraj Cermák, a Zilina Invest ügyvezető igazgatója vi­szont állítja: a négyzetméteren­kénti 90-95 korona sem biztos, könnyen megtörténhet, hogy a tulajdonosok végül kénytelenek lesznek még ennél is kevesebb pénzzel beérni. Maros Finka, az Urbanizmus Intézet szakértője a 90-95 koro­nát megfelelőnek tartja. „Figye­lembe kell venni, hogy az adott térségben egy négyzetméter te­rületű földön mit tudunk meg­termelni, és eszerint kell megál­lapítani a terület értékét.” Te­kintettel arra, hogy a Hyundai üzemének felépítésével kapcso­latban közérdekről van szó, megegyezés híján lehetőség van rá, hogy a telkeket kisajátít­sák. Ilyen kisajátítást az emberi jogokról szóló európai egyezség is lehetővé tesz. Vannak, akik nem is számítot­tak az autógyár érkezésére. Zsolna mellett néhány kevésbé tájékozott földműves őszi vetés céljával már felszántotta a dél­koreai üzem tervezett telephe­lyén található parcelláját. A Hyundai/Kia telephelyének létesítéséről szóló értesülések:- A sajtó által megszellőztetett telekár négyzetméterenként 90- 95 korona.- A parcellák tulajdonosai visszautasítják az alacsony árat. Vágtapolcán a tulajdonosok alá­írást gyűjtenek, hogy nagyobb árat érjenek el- A Zilina Invest ügyvezető igazgatója arra hívta fel a tulajdo­nosok figyelmét, hogy a parcella ára ennél még kevesebb is lehet.- Végső esetben a tulajdono­sok a kisajátítás veszélyével is szembesülhetnek. Kisajátításkor földjükért csupán a kiküldött szakértő által megállapított ősz- szegre tarthatnának igényt. (zc) Uj esélyt kapott a kormánykoalíció „ A Szlovák Televízió (STV) Öt perc múlva tizenkettő cí­mű műsorában Mikulás Dzurinda kormányfő el­mondta, az előrehozott par­lamenti választásokról szóló népszavazás eredményte­lenségével a kormánykoalí­ció egy új esélyt kapott és lehetőség nyílt a reformok befejezésére. Az állampolgárok 36 százalé­ka ment el szavazni, amely Dzurinda számára mindenkép­pen elgondolkodtató. Ezzel szemben örül annak, hogy nem Szlovákia lesz az első demokra­tikus ország, amely népszava­zással kényszeríti ki az előreho­zott parlamenti választásokat. Robert Fico, a Smer elnöke a 35 százalékos részvételi arányt sem tartja rossznak, hiszen több mint egymillió ember voksolt az előrehozott választá­sok mellett. Úgy véli, az embe­rek közömbössége és otthon- maradása nem jelenti azt, hogy egyetértenek a kormány politikájával. „A választók nagy része bizonytalan volt és nem hitt abban, ha a választás eredményes lesz, akkor ez jó irányba fog vezetni. Úgy tűnik, hogy míg az előrehozott parla­menti választásokkal kapcso­latban határozatlanok voltak a választók, addig a köztársasá­gielnök-választáson szilárd ál­láspontjukról tettek tanúbi­zonyságot” - tette hozzá Fico. Ezek után Dzurinda megje­gyezte, hogy a népszavazás és az elnökválasztás összekapcso­lása az ellenzék malmára haj­totta a vizet. A miniszterelnök szerint a népszavazás eredménye erőt adott a kormánykoalíciónak, hogy kitartson 2006-ig. Fico nem hisz abban, hogy a koalí­ció végig kibírja, válságát jövő év tavaszára jósolja. Dzurinda szerint az államigazgatás egy felelősségteljes munka. „Meg kellene nyugodnunk, minde­nekelőtt a kormánykoalíció­ban kellene elcsendesednünk, és be kellene fejeznünk mind­azt, amit terveztünk” - mondta Dzurinda. A miniszterelnök azt állította, hogy létre fogja hozni a kor­mánykoalíció parlamenti több­ségét, amelyet hosszú és kitartó tárgyalásokkal akar elérni. Tár­gyalni fog a kormánypártok parlamenti képviselőivel, sőt nem titkolta, hogy a függetle­nek együttműködésére is szá­mít. Egyezséget akar kötni az ellenzékkel még az alkotmány parlamenti megtárgyalása előtt, hogy az európai parla­menti választásokkal kapcsola­tos módosításokat elfogadják. Fico elmondta, hogy az Eu­rópai Unióval kapcsolatos, a társadalom stabilitását érintő dolgokban készek párbeszédet folytatni. Dzurinda szerint Eduard Kukán több okból kifolyólag sem szerepelt jól a hétvégén. Úgy hi­szi, pártfogóinak nagy része csak a második fordulóban akart el­menni szavazni. Kukannak nem tett jót az SDKÚ fiktív adomá­nyozóinak ügye sem. rga A választók tudják, mit akarnak Zuzana Martináková, a Szabad Fórum elnöke szerint a köztársaságielnök-választás első fordulójának eredménye komoly figyelmeztetést jelent a szlovákiai középjobboldali politika számára. „A kormánykoalíciónak a vá­lasztók üzenetét intő jelként kell fel­fognia” - tette hozzá. Martináková úgy véli, a jobboldal számára eljött az idő, hogy komolyan elgondol­kozzon a jövőről. Szerinte az, hogy Vladimír Meciar és Ivan Gasparovic került a második for­dulóba, a társadalom hangulatát tükrözi, amelyet a szükséges refor­mok megvalósításának módja és szociális vetülete alakított ki. Az elnökasszony szerint a nép­szavazás eredménytelenségével a választók arra mutattak rá, hogy az előrehozott választások felé vezető út a szlovák demokrá­ciának nem kedvez. „Ezzel a szlovák választók nemcsak az érettségüket, hanem kritikai ma­gatartásukat is bizonyították” - hangsúlyozta Martináková. rga

Next

/
Oldalképek
Tartalom