Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-01 / 65. szám
2004. április 1, csütörtök RÉGIÓ frfdlap Az érettségi jövőre kiválthatja a felvételi vizsgát 2005-től életbe lép a kétszintű érettségi vizsga. A diákoknak lehetőségük lesz választani a középszintű, illetve emelt szintű vizsga között. Érdemes megfontolni a választást, mert az utóbbi egyben a felvételi vizsga is lehet. Mai témánkban az új rendszer minden fontos részletét megismerhetik. oktatás / érettségi vizsga fejezeté2005-ben a tanulók két szinten tehetnek érettségit az egyes vizsgatantárgyakból. Ez mindazokra vonatkozik, akik 2001 szeptemberében iratkoztak be a 9. évfolyamra, és 2005-ben fejezik be iskolai tanulmányaikat a 12. évfolyamon. Tehát azok, akik 2000 szeptemberében olyan osztályba iratkoztak be, amelyben a 13. évfolyam végén teszik le érettségi vizsgájukat, azok 2005-ben még a régi rendszer szerint érettségiznek, vagyis középszintű vizsgát tesznek, de ezek a tanulók is jelentkezhetnek akár már 2005- ben is emelt szintű vizsgára. Történelemből írásbelire, matematikából pedig szóbeli számonkérésre is számíthatnak a tanulók emelt szintű vizsga esetén. Az érettségizők 2005-től az eddigi választható közismereti tárgyak mellett komplex természettudomány tantárgyból, társadalomismeretből, mozgókép- és média- ismereti tantárgyból is érettségizhetnek. Ennek feltétele, hogy a fenti tárgyakat legalább százharmincnyolc órában, tehát két éven keresztül heti két órában tanulják a diákok. A középszintű érettségi vizsga színtere az iskola, és az eddigi gyakorlathoz nagyon hasonló módon bonyolódik le. Emelt szintű uizsga Az emelt szintű írásbelit a tanuló saját iskolájában, de elkülönített csoportban írja meg. A megírt dolgozatokat azonban nem a tanuló iskolájában javítják és értékelik, hanem ezt két független értékelő végzi, akik a tanulót nem ismerik. Az emelt szintű szóbeli az egyes tantárgyakból háromfős vizsgabizottság előtt történik. A tervek szerint 15-20 fős létszám esetén nem a tanulók utaznak a vizsgabizottsághoz, hanem a vizsgabizottság jön az adott iskolába, vagy legalábbis a város egyik iskolájába, elkerülve ezzel az utazással járó nehézségeket és költségeket. Megváltozik az elégséges határa, mind közép-, mind emelt szinten 20 százalékos teljesítmény esetén a tanuló eredménye már megfelelt, feltéve, ha minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) eléri a 10 százalékos teljesítményt. A százalékok és az érdemjegyek megfeleltetése várhatóan a következő lesz; például a fizika 62 százalékos vizsgaeredmény középszinten jó (4) osztályzatot jelent, de emelt szinten ugyanez a 62 százalék már jelest (5) ér. A pontos megfeleltetéseket a módosított vizsgaszabályzat tartalmazza. Minden vizsgatárgyra egységesen igaz az, hogy a jeles alsó határa középszinten 80 százalék, emelt szinten 60 százalék. Felvételi pontok A felvételi eljárásban a következő fontos változások várhatók: A hozott pont (11. és 12 év végi osztályzat öt tantárgyból = max. 50 pont + 10 pont (érettségi vizsga átlaga szorozva kettővel) rendszere megmarad, ez a 120 pont első 60 pontja, de nem lehetséges ennek a kettőzésével felvételi összpontszámot számítani. A szerzett pontokat nem a felvételi vizsga eredményéből számítják, hanem az adott tantárgy(ak) érettségi eredményéből. Hogy mely szakokon, szakcsoportokban mely tárgyakból, milyen szinten tett érettségi vizsga a számítás alapja, ez megjelent az Oktatási Közlönyben, de megtalálható az OM honlap / közben, és ugyanazon honlap felsőoktatás fejezetében, valamint a wwwfelvi.hu honlapon is. A felvételi eljárásban a lehetséges 120 ponton felül várhatóan 5-10 többletpontot érhet el az a tanuló, aki emelt szinten tesz az adott tantárgyból vizsgát, noha a szakcsoportos előírás csak középszintet határoz meg a bejutás feltételeként. Nyelvi és informatika érettségi Az államilag elismert nyelvvizsga 2005-ben váltja ki utoljára az idegen nyelvi érettségit. Minden egyéb esetben - utoljára 2005- ben - a legalább középfokú C típusú államilag elismert egynyelvű vagy kétnyelvű bizonyítvány emelt szintű jelesnek számít az érettségi bizonyítványban. 2005Testvértelepülés a Vajdaságban Március végén Kisúj- faluról négytagú képviselő- testületi küldöttség indult a vajdasági Tóthfaluba. A látogatás célja többek között a két község testvértelepülési szerződésének megkötése volt. A találkozó első napján kopja- faállításon vettek részt a meghívottak, amelyre az 1848-as forradalom tiszteletére állított emlékműnél került sor. A rendezvényen jelen voltak Tóthfalu magyarországi és romániai testvér- településének elöljárói is. A községek képviselői a kopjafaavatást koszorúk elhelyezésével zárták. A következő napon újra lehetőség nyílt az ünneplésre, ugyanis egy új iskola alapkőletételére gyűltek össze a találkozó résztvevői és a meghívott vendégek: Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Szabó Vilmos, a kisebségi ügyekért felelős államtitkár. A helyi képviselők úgy vélik, hogy a Vajdaságban nincsenek kellőképpen felkarolva a tehetséges, magyar gyerekek. Az iskola létrehozásával szeretnének ezen a helyzeten javítani, épp ezért az intézmény elsődleges feladata a tehetséggondozás lesz. A tervek szerint az alapiskola 1-9. évfolyammal és bentlakás lehetőségével 2006 őszén nyitja meg kapuit. A partnertelepülési szerződés megkötésére Tóthfalu és Kisújfalu között a látogatás a harmadik, s egyben utolsó napján került sor, melyet a két község lakosainak nevében a polgármesterek, Bata Ferenc és Kis Róbert írtak alá. A szerződő felek elhatározták, hogy fejleszteni, állandósítani és mélyíteni fogják a közigazgatási és tervezési tapasztalatok cseréjét, elősegítik és kölcsönösen támogatják az együttműködést a települések társadalmi, gazdasági és intézményi szervezetei között, valamint folyamatosan fejleszteni fogják a két település közötti kapcsolatokat a kultúra, a testnevelés és sport, a turizmus és civil szerveződés területén. Szlovákia 2004 májusától az EU tagállamai közé fog tartozni, Szerbia egyelőre nem, ezért pályázati szempontokat is figyelembe véve jelentős a két település kapcsolata, ugyanis az egyes beadványoknál kölcsönösen támogathatják egymást, ezzel is segítve az EU-határon kívül szakadt, majdan csatlakozó magyarságot. Természetesen a két település együttműködését meghatározza majd a távolság, de fontos számukra, hogy ne csak önkormányzati szinten jöjjön létre ez a kapcsolat. Ebben az évben többször is lehetőség nyílik majd a találkozásra. Kisújfalura a falunap alkalmával látogat el Tóthfalu képviselőtestülete, amikor megkötik a partnertelepülési szerződés magyarszlovák verzióját, amely ezáltal' Szlovákiában is érvénybe lép. Tóthfalun nyári gyerektábor működik, melyre a kisújfalusi gyerekek is meghívást kaptak, valamint nemzetközi horgászversenyre is ellátogathatnak a kisújfalusi horgászegyesület tagjai. Zács Olga Tovább késik a híd átadásának időpontja Fotó: Pereszlényi A Lekért Kisölveddel ösz- szekötő híd megépülését már csak az időjárás akadályozza. A híd körüli legtöbb munkálat már befejeződött, mindössze az aszfaltburkolat elkészítése várat magára. A híd átadásának tervezett időpontja azonban tovább csúszik. Április elejére ígérték a Lekér- Kisölved közötti híd átadását. Béres Lajos polgármester lapunkat arról tájékoztatta, hogy nemrégiben értesítették a híd átadási időpontjának eltolódásáról. Miután utánajárt a dolgoknak, kiderült, hogy ez csak formális jellegű. „Kapcsolatba léptem a megyei önkormányzattal, akik viszont semmit sem tudtak arról, hogy július végéig halasztották el a híd átadását. Pedig erről a közútkezelő vállalatnak értesítenie kellett volna őket, hiszen a másod- és harmadosztályú utak januártól a megyei önkormányzat hatáskörébe tartoznak. László Vilmos, a Nyitrai Kerületi Önkormányzat Közlekedési Főosztályának vezetője megnyugtatott, hogy csak formális jellegű meghosszabbításról van szó, valójában mindössze 3-4 napos munka van még hátra” - tájékoztatott Lekér polgármestere. Jozef Sprlák, a Szlovák Közútkezelő Vállalat igazgatója megerősítette a fentiekben foglaltakat. Mint elmondta, megvannak az anyagi feltételek és a megfelelő technológia is adott, hogy befejezzék a munkálatokat. Egyedül a kedvező időjárást kell megvárni ahhoz, hogy a hídra fel tudják vinni az aszfaltburkolatot. „Ha az idő engedi, már két hét múlva hozzáfogunk a munkához, és akkor április közepére átadhatjuk a hidat rendeltetésének. -CZtői az emelt szintű idegen nyelvi érettségi államilag elismert nyelvvizsgának számít, 60 százalék fölött középfokú, 40-59 százalék között pedig alapfokú C típusúnak. Jövőre az a tanuló, aki akár középszinten, akár emelt szinten jelesre érettségizik informatikából, ilyen irányú igénye esetén megkapja az ECDL bizonyítványt is. Kétszintű érettségi rendszert vezetnek be 2005-től. Az emelt szinten letett vizsga kiváltja majd a felsőoktatási felvételit, az emelt szinten szerzett nyelvi jeggyel pedig középfokú állami nyelvvizsgát is szerezhetnek a tanulók. Az új rendszerben bővül a választható közismereti tárgyak skálája: komplex természettudományi tantárgyból, társadalomismeretből, mozgókép- és médiaelméletből is érettségizhetnek a diákok. A kétszintű vizsgarendszer a középiskolai tanulmányaikat idén szeptemberben megkezdő diákokat érinti elsőként. A helyi középiskolák szerint... Az esztergomi Berzeviczy Gergely Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, Nagy Béla abban látja a problémát a kétszintű érettségivel kapcsolatban, hogy az előkészítés nem halad megfelelő mértékben és kevés információ áll rendelkezésre. A május 18- án megtartandó előérettségi is azt a célt szolgálja, hogy a pedagógusok gyakorlatot és információt szerezzenek a vizsgáztatásban. Ahhoz, hogy az intézmény tanárai vizsgáztathassanak az érettségin, fel kell őket készíteni. Most elsősorban azokat a pedagógusokat készítik fel, akik jövőre fognak vizsgáztatni. Nagy előnye az új rendszernek - az igazgató szerint, hogy kiváltja a felvételit, ezért kevésbe megterhelő stresszhelyzetet jelent a tanulók számára. Ugyanis nem olyan egyetemi oktatók előtt kell számot adni tudásukról, akik globálisan ismerik, hanem akik pontosan ismerik a középiskolai tantervi követelményeket. A tét persze így is nagy. Gergely László, a Bottyán János Gimnázium és Műszaki Középiskola igazgatója nagyon szórványos jelentkezésre számít az emelt szintű érettségi vizsga esetében. Egy egyetemtől eltekintve, az összes többi felsőfokú intézmény csak többletpontokat ad az így szerzett érettségire, nem írja elő azt kötelezően. Ez azzal magyarázható, az igazgató szerint, hogy évről évre kevesebb diák végez a középiskolákban, így csökken a főiskolák, egyetemek hallgatói létszáma. Tehát nem valószínű, hogy növelni fogják a követelményt. Meglehetősen könnyű manapság bekerülni a felsőoktatásba, tulajdonképpen csak pénz kérdése, hiszen több felsőoktatási intézménybe is lehet jelentkezni. Nem tartja valószínűnek, hogy sokan választanák az emelt szintű érettségi vizsgát. Összeállította: GK (forrás: felvi.hu, om.hu) Nagy volt az érdeklődés a Ki mit tud iránt Nyergesújfalun az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár ismét megrendezte a Dunamenti Regionális Fesztivált Neszmély, Duna- almás, Piszke-Lábatlan, Nyergesújfalu, Bajót, Süttő, Tát és Tokodaltáró települések fiataljai számára. A „Ki mit tud” hagyományait felelevenítő fesztivál harmadik alkalommal került megrendezésre március 26. és 28. között. A szervezők célja az volt, hogy a gyerekek méltó keretek között mérhessék össze tudásukat, ügyességüket úgy, hogy örömöt jelentsen számukra, és élménnyel, jutalommal gazdagodva térhessenek haza, megőrizve az igazi együttlét, játszás, szórakozás hangulatát. Az idei versenyen mintegy 80 versenyszám került bemutatásra közel 500 gyermek részvételével. A verseny érdekessége volt, hogy a Duna túloldaláról, Muzsláról és Párkányból is érkeztek fiatalok. Az első napon show-tánc, formációs tánc és „egyéb” kategóriákban - akrobatika, tátika - mutathatták be a versenyzők tudásukat, majd a zsűri értékelte a jobbnál jobb produkciókat. Szombaton reggel a versmese és prózamondás, népdal, népzene, népi tánc, ének-zene, báb- és amatőr színjátszás kategóriák produkciói kerültek bemutatásra. Gyapjas Péter, az Ady Endre Illusztráció Művelődési Ház igazgatója elmondta, nagyon örül annak, hogy a rendezvény iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az első alkalommal 150-en, tavaly 300- an, míg idén már több mint 400-an vettek részt a kétnapos vetélkedőn. A zsűri kategóriánként, korcsoportonkénti bontásban értékelte a produkciókat. Minden kategóriában első, második, harmadik díjat osztottak ki, a résztvevőket pedig emléklappal jutalmazták. Mindkét napon a közönség szavazatai alapján a legjobb produkció elnyerte a közönségdíjat. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre talán több tárgyjutalom kerül majd átadásra, és ezen kívül szeretnék létrehozni a „Zsűri különdíja”, valamint a „Legjobb előadó” kategóriáját. A régi idők Ki mit tud-os hangulatát idéző fesztivál végén a díjak átadására került sor, majd Mennemé Papp Márta óvónő és Gyapjas Péter igazgató mondott köszönetét a fellépőknek. Kovács Ági
