Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-15 / 97. szám
hídlapmagazin 2004. május 15., szombat • HÍDLAP Ökológiai, társadalmi és pszichológiai katasztrófa fenyeget Hová vezet a felelőtlen fogyasztói magatartás? Fogyasztói társadalomban élünk, szokták mondani. Ez valami olyasmit jelent, hogy a gazdaság és társadalom jórészt a fogyasztás körül szerveződik. A vállalatok igyekeznek kitalálni, illetve befolyásolni azt, hogy mi tetszene a fogyasztóknak, hiszen végső soron ez a piaci siker záloga. A fogyasztás azonban már jóval több, mint egyszerű gazdasági tevékenység: társadalmi, kulturális, sőt pszichológiai jelentőséggel bír. A reklámok és a kereskedelmi média manapság jobban befolyásolja azt, hogy mit gondolunk, mint a „magaskultúra”, személyes identitásunk pedig gyakran kibogozhatatlanul összefonódik a vásárolt termékek imidzsével. A kérdés csak az, hogy ruhásszekrényünk, fürdőszobapolcunk, gyomrunk és pénztárcánk vajon meddig bírja a termékdömpinget, s hová vezet a felelőtlennek nevezhető fogyasztói magatartás? Fizikai és lelki veszélyek A fogyasztás jóval több, mint puszta materiális tevékenység. Minden embernek szüksége van arra a tudatra, hogy amit csinál, annak értelme, értéke van. A maguk módján a reklámok is ezt igyekeznek elhitetni: szerintük egy autó megvásárlása tulajdonképpen önmegvalósítás, amely révén olyan, magasabb rendű értékeket kapunk kézhez tárgyiasult formában, mint a szabadság és az önállóság. A fogyasztói társadalom azonban nemcsak azt jelenti, hogy a fogyasztás jelensége fontos, hanem, hogy meny- nyiségét tekintve is jelentős. Ezzel kapcsolatban az egyik alapvető probléma az, hogy a messziről jött termékről keveset tudunk (talán elborzadnánk, ha tudnánk, hogy a csokoládénkhoz a kakaót gyermekrabszolgák szüretelték, vagy hogy a márkás sportcipő milyen elképesztően megalázó munkakörülmények között készült valahol Délke- let-Azsiában), a másik pedig, hogy a mai gazdaság ökológiailag nem fenntartható. Minden komoly környezet- védelmi kutatás azt mutatja ki, hogy túl sok anyagot, energiát veszünk ki környezetünkből, és túl sok szennyezést, hulladékot engedünk vissza. Mit tehetünk? Változtathatunk! Mi más reményt keltő van a fogyasztói társadalomban, mint az, hogy vásárlói döntéseink befolyásolhatják a dolgok menetét? Néha gyorsan és látványosan (ahogy azt néhány sikeres fogyasztói bojkottmozgalom példája bizonyítja), néha pedig lassabban, de reméljük, mélyrehatóan (lásd organikus mezőgazdálkodás, vagy a nap- és szélenergia hasznosítása). Magyarországon kilencmillió ember hoz naponta valamilyen vásárlói döntést. Ez óriási erő. Ha e döntéseknek csak egy része tudatos, az már sokat számít. Tények „A Föld nem olyan gazdag, hogy minden lakója úgy élhessen, mint az amerikaiak és az európaiak. Az elkövetkező évtizedekben akár 90 százalékkal is csökkenteni kell az egyenlőtlen energia- és nyersanyagfogyasztást, mert a büntetés már érik: ökológiai, társadalmi és pszichológiai katasztrófa fenyeget.” - áll a Világfigyelő Intézet 2004. évi jelentésében. A washingtoni elemzők ezúttal a vétkeseket is feltüntetik: hozzávetőleg 1,7 milliárd ember tartozik a globális fogyasztói osztályhoz. A világ lakosságának 12 százaléka az emberiség értékeiből 60 százalékot vesz el magán- fogyasztásra, miközben a Föld lakóinak 33 százaléka (főleg ázsiaiak és afrikaiak) mindössze 3,2 százalékhoz jutnak. A legutóbbi becslés szerint 2,8 milliárd embernek még 2 dollárja sincs a napi megélhetéshez és 1 milli- árdnál is többen vannak, akiknek gondot okoz az ivóvíz megszerzése. A gazdagok — szegények valós képét érzékletesen rajzolták meg a jelentés készítői. Amerikában és Nyugat-Euró- pában 18 milliárd dollárt költenek kozmetikai szerekre, 17 milliárdért vásárolnak eledelt kedvenc kutyáiknak, macskáiknak, 15 milliárd az illatszerszámla és 11 milliárdért fagylaltoznak. A másik oldalon az éhség megszüntethető lenne 19 milliárd dollárral. A szellemi koplalás felszámolásához, az analfabéták írásra-olvasásra tanításához elég lenne 5 milliárd. 10 milliárd dollárral egészséges ivóvízhez juthatnának a szomjazok. A betegségeknek kiszolgáltatott kisgyerekeket védőoltásban lehetne részesíteni 1,3 milliárd dollárból. 2002-ben az USA-ban 500 millió számítógépet dobtak piacra, 2005-ben ezek elavulttá válnak. Egy év múlva 500 millió mobiltelefont is a szemétbe dobnak, ezekből 141 ezer 520 kiló ólom kerül a talajba. Hogyan lehet védekezni? Mi, fogyasztók akkor tesszük a legtöbbet, ha átlátunk a reklámok ködfüggönyén, hiszen ahogy a vészje- lentés is megfogalmazza: „A fogyasztók milliói döntik el, hogy miképpen alakul a Föld jövője.” • SEM Velünk jöttek • Az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozók közül ezúttal ismét egy történelmileg is szervesen Magyarországhoz kötődő országról essék szó rovatunkban. A remek földrajzi adottságokkal rendelkező Szlovéniát sokak szerint egyáltalán nem túlzás kicsinyített Európának nevezni, hiszen területén megtalálható szinte minden, ami a vén kontinens földrajzát jellemzi: a dimbes-dombos országban ugyanúgy megtalálhatóak az Alpok vonulatai, mint a gyönyörű tengerpartok, gasztronómiája a szomszéd országok ínyencségeiből alakult ki, városai magukon viselik a velencei uralom és Habsburg Birodalom jellegzetes jeleit egsaránt. Az ősi szlovénok valamikor a á században telepedtek le jelenlegi lakóhelyükön, és 748-tól kezdve szinte folyamatosan más hatalmak fennhatósága alatt próbálták elkerülni, hogy több más néphez hasonlóan nyomuk vesszen a történelemben. Utólag cl kell ismernünk, hogy túlélő ösztöneik egészen kifinomultak, hiszen túlélve a frank, a római, a német monarchia, később a francia, majd a Habsburg fennhatóságot az I. világégést követően szövetkezve a szerbekkel és a hor- vátokkal kikiáltották a királyságot, amely a későbbi Jugoszlávia alapjául szolgált. Ez utóbbi nem bizonyult túl szerencsés megérzésnek, ezért a szlovének voltak az elsők, akik kiszabadultak a délszláv testvériség egyre inkább fullasztó öleléséből, és határozott fellépésük javukat szolgálta: kimaradtak a balkáni vérengzésekből és ezzel behozhatatlan előnyre tettek szén egykori „országtársaikkal” szemben, aminek köszönhetően ma ők is az Európai Unió tagjai, míg Szerbia és Horvátország felvétele egy ideig még várat magára. • Bukovics Krisztián anoni BKS Rejtvényünkben La Bruyére-től idézünk. ■Síi ^ Olasz zeneszerző---Ma tematikus (Tibor) Labda van ilyen Űrmérték Kiejtett betű Neander részlet! Kempingező —w Amerikai légitársaság Párosán idomít! Esztrádmu- sort rendez ~~w ■ " TI Kősó Zagyva tori Tonna Bifláz Én,.... ő .. \ 1 * . ▼ 'jr------vqpr-----------_-----: : ' '■ 1 —----m A Fr ancia író, köU8 (Alphonse de) ► Erkölcsi célzatú történet Ritmushang* szer hangja ► X Az... menyasszony (Smetana) > Szervái a teniszben ► ▼ Páros szeri ► London művésznegyede Eszkimólak Előtag; forgó► Angol igenlés ► Hegycsúcs ► Egynemű Idegen! ► ^ Tüzet szűntető Puskapotartó, régiesen Ausztráliai folyó Bécsi tojás! i Házat összedont ▼ 1 ► ... ^ Egyensúly ► Abból az irányból Énekesnő (jennlfer) Amper ► Volt színész (Imre) ► ... óra (Sánta F. regénye) ► Francia város ................. ► Több ház együttese Tévés szemé- lyiség győrgy) Francia város Piaci árusítóhely > Kedélyeket felkorbácsoló ► Németországi város ► Kulcs angolul Páratlan elvek! Csővégi ► Tévés szemé- lyiség (György) ► Kőbe vés ► A máj termel ► ▼ jód, bór ► A „napállam“ szerzője Protaktinium Némán lóg! Alumínium Középen leír! i ______1................ ... ember (V. Hugo regénye) Urán ■V ► Wmm lm------------Liter ►
