Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-05-15 / 97. szám
HÍDLAP • 2004. május 15., szombat RÉGIÓ INTERJÚ Nagyobb hangsúlyt kapnak a régiók a Szlovák Televízió magyar adásában A Szlovák Televízió magyar adásának új arculata körvonalazódik napjainkban. A vezetőség célja, hogy megnöveljék a műsorok nézettségét. Ennek érdekében olyan új koncepciót dolgoztak ki, amelyben nagyobb hangsúlyt kapnak a regionális események. Both Enikő, az STV Magyar Programközpontjának nemrég kinevezett igazgatója, valamint Nagy Ildikó, az STV igazgatójának nemzetiségi tanácsadója beszélt a várható újításokról.- Mi indukálta az új koncepció létrejöttét? - kérdeztük Both Enikőtől, a Szlovák Televízió Magyar Programközpontjának igazgatójától.- Azzal az elvárással kerültem a szerkesztőség élére, hogy a műsor nézettségét meg kell emelni. Ebből következően olyan változásokat kell a műsorokban, a magazinokban és a hírekben eszközölnünk, amelyek elősegítik, hogy ezek a műsorok a dél-szlovákiai magyar kisebbségnek és kisebbségről szóljanak.- Hogyan fog az új koncepció megmutatkozni a műsorokban?- Jelenleg napi öt perc magyar hír és hétfőnként fél órás magyar magazin látható. A hírek összetétele tartalmilag változik meg. Miután kialakítjuk az együttműködést a városi televíziókkal, sokkal több olyan hír fog szerepelni a régiókból, amely a magyar embereket érintő eseményekről szól. Tehát nemcsak a szlovák közélet eseményeit szeretnénk magyar nyelven reprodukálni. Természetesen a nagy, országos horderejű dolgokat ugyanúgy beletesszük a hírekbe, mint eddig, de jobban odafigyelünk majd a regionális eseményekre. A mostani magazint több anyag, dinamikusabb összetételben alkotja majd. Növelni szeretnénk az események aktualitását. El akarjuk A Szlovák Televízió épülete érni, hogy rendszeresen jöjjenek hírek a magyarlakta területekről. Ősztől a műsoridőt is szeretnénk bővíteni. Egy vitaműsor indítását tervezzük, amely a társadalmi vagy csak a szűkebb magyar vonatkozású témákat járná körbe.- Ehhez sok külsős tudósítóra lesz szükség. Hogyan képzelik el velük az együttműködést?- Eddig is dolgoztak nekünk külsős tudósítók. A velük való együttműködés javítása érdekében keddre Pozsonyba összehívtunk egy megbeszélést, amelyen több dél-szlovákiai városi televízió munkatársa lesz jelen.- Miért kapott most ilyen nagy szerepet a régió?- Úgy gondoljuk, hogy a műsornak azokról az emberekről kell szólnia, akiket a képernyő elé szeretnénk ültetni. A régióknak, az emberek életének, az őket érintő problémáknak, a nagypolitikában meghozott döntések következményeinek kell megjelennie a műsorban.- Az lster-Granum Eurorégió szlovákiai részén történt eseményekről hogyan kapnak hírt?- A párkányi városi televíziótól Pereszlényi Gyulával vettük fel a kapcsolatot a tudósítások miatt. Ezen kívül a Hídlappal is létrejött már az együttműködés, aminek a keretén belül várjuk e-mailben a régió eseményeinek összefoglalóját.- Teljesen újfajta pozíciót tölt be. Mi a feladata egy nemzetiségi tanácsadónak? - kérdeztük Nagy Ildikótól, a televízió igazgatójának nemzetiségi tanácsadójától.- A Szlovák Televízióban több éve működnek a nemzetiségi műsorok. A nemzetiségi tanácsadónak feladata, hogy a televízió vezetésének, konkrétan az igazgatónak és legközelebbi munkatársainak segítséget nyújtson ahhoz, hogy ezeknek az adásoknak, főleg a magyar adásnak megfelelő legyen az irányvonala. Vagyis, hogy mi kerüljön adásba, milyen össztársadalmi és politikai kérdésekkel foglalkozzanak benne, és a nemzetiségi kérdések milyen súlyt kapjanak a műsorban.- Milyen tapasztalatokra alapozva, és milyen elképzelések mentén született meg az új koncepció?-A magyar adás új koncepcióját Both Enikővel közösen dolgoztuk ki. A magyarság Dél-Szlovákiában körülbelül ötszáz kilométeres sávban él. Nem működhet másként a televízió, minden régiónak meg kell jelennie a magyar adásban. Ezt másképpen nem lehet megvalósítani, csak ha kiépítjük a munkatársak hálózatát, és együttműködünk a regionális Nagy Ildikó televíziókkal. Már áprilistól rendszeresen érkeznek anyagok a regionális stúdiókból, de a keddi megbeszélésen pontosítjuk az együttműködés részleteit. Tisztázzuk, hogy mindig időszerű, pontos, megfelelő színvonalú anyagokat várunk tőlük. — Komoly infrastrukturális és személyi fejlesztést jelent a változás. Megvan hozzá a megfelelő pénzügyi keret?- Egyelőre meghatározott pénzkerettel dolgozunk. Ősztől az egész televízióban struktúraváltás várható. Ekkor szeretnénk azt elérni, hogy bővítsék a magyar adás költségvetését, mivel a külső munkatársakkal történő rendszeres együttműködésnek megvannak a pénzügyi feltételei. A televízió vezetésének az az elvárása, hogy minőségileg javítsuk az adást, hogy magasabb legyen a nézettsége. Ezt csak akkor lehet elérni, ha meg tudjuk fizetni azokat az embereket, akik jó munkát végeznek. Ezzel a vezetés tisztában van, és támogat minket céljainkban. • Gál Kata Tetszik a párkányiaknak az STV magyar adása? Robi (mindenes) Az STV szlovák nyelven sugároz Pozsonyból, ezért ritkán nézem. Az ismerőseim közül is csak kevesen kapcsolnak oda, ők is csak akkor, amikor a kisebbségi műsor megy. A magyar adást az időbeosztásom miatt nem láthatom, mert délután közvetítik. Amit adnak, azzal elégedett vagyok, bár biztosan lehetne javítani a színvonalon. Sándor (nyugdíjas) Követem a felvidéki média alakulását, rendszeres hírlapolvasó vagyok és a szlovák tévé magyar adását és meg szoktam nézni. Sajnos, a színvonal nem mindig dicsérendő, de úgy érzem, nagy szükség van a műsorra. Hallottam a vezetőváltásról, ami a tévénél végbement. Remélem ez pozitív változást fog jelenteni. Malvin (nyugdíjas) Mi örülünk minden magyar szónak, amit a tévében hallunk. Ha tehetem, megnézem a magyaroknak szóló műsort a szlovák csatornán. Nekem tetszenek a színes beszámolók, a hírekkel pedig haladni kell, tudnunk kell, hogy mi történik velünk, körülöttünk. Hívő keresztényként szeretném, ha többet foglalkoznának vallásos témákkal. Klaudia (tanuló) P8Bp**l| Nem igazán nézem a Szlo- vák Televízió műsorát, de tudok róla, hogy van ben- | ne magyar nyelvű műsor_~v is. Az anyukám, aki átjár Es ztergomba dolgozni, most a választások előtt sokat nézte a beszámolókat. Azt is tudom, hogy a szlovák tévé magyar adásában hallotta először, hogy májustól nem kell útlevél a határon való átjáráshoz. Lovasterápia fogyatékosoknak A fejlődés kulcsa: utak és hidak rekonstrukciója A Cserkészotthon - ifjúsági és lovasterápia központ kezdte meg működését Piliscsabán egy felújított parasztházban és a hozzá tartózó lovardában. Az intézményt működtető egyesület nemcsak egészséges, hanem fogyatékos gyerekek számára is tart terápiát. Ezen kívül tervezik egy kulturális szórakozóhely kialakítását is teret adva a fiatalok összejövetelének. A Piliscsabai Cserkészetet és Lovassportot Támogató Egyesület, amely közhasznú szervezetként működik, 2002 májusában kezdte el a lovasterápiát. Először kiválasztották az erre legalkalmasabb lovat, majd elkezdtek kiképezni. Közben építettek egy rámpát, hogy kerekesszékes felnőtteket is tudjanak lovagoltatni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a ló, a lovaglás sokat segített a sérült emberek további fejlődésében. Például egy nem beszélő fiatal, értelmileg akadályozott a lovaglás során hajlandó volt szavakat kimondani. Az egyik mozgáskorlátozott kisfiú számára a hippoterápia segített felegyenesedni és a törzsét megtartani. A lovasterápia keretén belül Piliscsabán egyrészt hippoterápiás foglalkozásokat tartanak, amelynek lényege, hogy a ló háromdimenziós mozgása által a gyermek mozgásmintákat kap, és így ez a mozgatórendszerét pozitívan befolyásolja. Másrészt gyógypedagógiai lovaglással foglalkoznak, amely segíti a pszichés funkciók fejlesztését. Az egyesület két helyszínen két vezető oktató irányításával heti rendszerességgel szinte minden nap lovagokat egészséges (55 fő) és sérült (22) gyermekeket és fiatalokat. A sérültek szakképzett hyppothera- peota vezetésével szakképzett lovas segítő támogatásával kapják az állapotuknak leginkább megfelelő terápiát. Egyre több új jelentkező van, főleg pszichés problémákkal, magatartási, viselkedési zavarokkal küzdő gyerekek, akiknek szeretnének csoportos órákat tartani pszichológus segítségével, aki eddig is folyamatosan részt vett munkában. Az egyesület eredendő célja megismertetni és újra megszerettetni a lovat, mint az ember egyik leghűségesebb és legoda- adóbb barátját. Aki közel él (lelkileg) az állatokhoz, az kevésbé hajlamos a környezet rombolására, nem lesz pótcselekvések rabja. Erősödik az empátiás készségük embertársaikkal szemben. A lovon ülés során készséggé válik a helyes testtartás, fejlődik a ritmusérzék, növekszik a koncentrációs képesség. A lovaglás során a test szinte minden izma részt vesz a munkában. Ezek a jó tulajdonságok bizonyos fogyatékkal élő emberek lovagoltatása során nagymértékben képesek javítani a sérült állapotát. Az egyesület keretei között sok különböző fogyatékkal élő (értelmileg akadályozott, mozgásában, látásában korlátozott) gyermek és fiatal számára vált lehetővé a lovaglás alapjainak megismerése, a gyógypedagógiai lovaglás és hippoterápia, sőt az együttes játék által egy szabadabb betekintés is az egészségesek világába. Az egészséges gyermekek közös játék közben ismerik meg a sérült gyerekeket, ez lehetőséget ad az elfogadásukra, a szükséget szenvedők bajának észrevételére. Megtanulják, hogyan kell segíteni a rászorulóknak. A Piliscsabán megvásárolt ingatlan nagy előnye, hogy a település központjában van. A hátsó udvar alkalmas méretű egy fedett lovarda építésére. Az igen jó állapotban lévő parasztházban a cserkészcsapat elhelyezésén kívül lehetőség nyílna egy, a fiatalok számára nyilvánosan elérhető számítógépes terem (internet teaház), valamint ifjúsági könyvtár és gyermek videotéka kialakítására. • NIL (folytatás az 1. oldalról) A vizsgálat során javasolt 43 projekt megvalósításával ez jelentősen csökkenthető, mintegy 11 kilométerre. A projektek között szerepel két Duna- híd, valamint további 7 Duna-keresz- tezés kompüzem létesítésével. A korábbi Ipoly-hidak közül hét újjáépítése javasolt. A projektek túlnyomó része átlagosnak tekinthető, azaz több tízmillió, illetve néhány százmillió forint körüli költséget jelent. A javasolt határkapcsolatok között szerepel néhány olyan, amely minimális költséggel, gyakorlatilag „sorompófelnyitással” megvalósítható - olvasható a Tetthely Mérnöki és Szolgáltató Kft. által készített beszámolóban. Martin Pado, a szlovák Belügyminisztérium államtitkára, a Bizottság szlovák elnöke is felszólalt a tanácskozás elején. Az ülésen előadást tartó Molnár László Aurél, a Gazdasági és Közlekedési minisztérium vezető főtanácsosa a tervezett projektek előzményeiről és azok megvalósításához szükséges költségvetéssel kapcsolatban lapunknak elmondta: a háború során lerombolt Duna- és Ipoly-hidak, valamint utak helyreállítására készítettek egy becslést. Ez alapján körülbelül negy- ven-ötven kapcsolat kiépítéséről lehet Hegedűs András szó a következő években a szlovák magyar határon, és ehhez összességében mai árakon számítva 10-15 milliárd forintra lenne szükség. Vannak köztük olyanok, ahol egészen rövid útszakaszt kell kiépíteni és vannak olyanok is, ahol Duna-hidat kell építeni. Ez utóbbi több milliárdos nagyságrendű beruházás, aminek a költségei ebben a 10-15 milliárdban nincsenek benne - adott tájékoztatást a főtanácsos, akinek a terveiről zajlott a tanácskozás. • Gál Kata
