Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-29 / 85. szám
4 _____2004. április 29., csütörtök fr ídlap REGIO , INTERJÚ y~ Franciaországból jöttünk... Tilos a miniszoknya és fiúknak a fülbevaló Áprilisban francia cserediákok érkeztek Cambrai-ból, Esztergom testvérvárosából a Dobó Katalin Gimnáziumba, hogy több mint másfél hetet itt töltve megismerjék a várost. Két tanárnővel és két vállalkozó kedvű diákkal beszélgettem az itt töltött időről, élményekről illetve kellemetlenséneWH Dobó Katalin Gimnázium- Marie, ön járt már Magyar- országon.- Igen, 1993- ban egy hasonló csereprogram keretein belül.- Mi változott, véleménye szerint, az elmúlt 11 évben?- A városkép, a boltok, a szórakozóhelyek, maga a gimnázium, és a tanári kar viszont szinte ugyanaz. Sok kedves régi ismerőssel találkoztam az elmúlt néhány nap alatt. Érdekes volt tapasztalni, mennyire másképp viselkednek egymással a francia és a magyar diákok, mint a 11 évvel ezelőttiek. A mostaniak sokkal könnyebben teremtettek kapcsolatot egymással, a franciák aránylag hamar „beilleszkedtek” a magyar családokba.-Kíváncsi lennék, hogyan választották ki azokat a franda diákokat, akik Magyarországra jöttek.- Nem mi válogattunk, hanem a magyarok. Minden tanuló, aki jönni szeretett volna, bemutatkozó levelet írt magáról, angolul - a program hivatalosan 3 nyelvű: magyar, francia, angol - és a fogadók választották ki, kit szeretnének elszállásolni.-Ha nekem valaki azt mondaná, hogy utazzak el cserediáknak egy számomra ismeretlen országba, nem biztos, hogy vállalkoznék rá...- Nem volt okuk félni,hiszen hamar kiderült, hogy a magyarok jól beszélik nyelvünket. Ezenfelül mindkét gimnáziumban van angolnyelv oktatás, így aztán hol angolul, hol franciául, hol keverve a kettőt, de tudtak kommunikálni egymással.-Sok különbség van a Dobó gimnázium, és a ti sulitok között?- Hát, először is, ez az épület sokkal kisebb, mint a miénk. Nekünk nincsenek szüneteink az órák között, nincs ilyen sok lány és nem ehetünk az osztályban...- Miért?- Tilos! - jegyzi meg Marie - Az osztályban csak órák alatt lehetne enni... A diákok nálunk nem öltözhetnek ilyen lengén, mint itt.- Lengén? Mi értesz ezen?-A lányok nem hordhatnak miniszoknyát, topot, tilos a pearcing, és a fiúknak a fülbevaló, a bermuda.- Mi tetszik? t-A táj igazán nagyon szép. Aztán a szórakozóhelyek, az emberek, és a lányok. A magyar lányok gyönyörűek!-És mi hiányzik?- A család, a barátnőm, és a kaja. Ne érts félre, jók a magyar ételek, de mi, franciák, teljesen más ízekhez vagyunk szokva.-Neked mi tetszik itt? - szólítom meg a másik fiút.- Imádok sportolni, úgyhogy főleg a sportprogramokat élveztem. Tetszenek a magyar konditermek, és jó volt a tegnapi focimeccs-Mi a kedvenc magyar ételetek?- A pörkölt. De csak akkor, ha van hozzá pálinka is! - jelenti ki a srác. Az igazat megvallva - szólal meg a másik tanárnő -, a mi étkezéseink teljesen másképp vannak elrendezve. Reggelire többet eszünk, és sokkal több édességet, mint a magyarok. Az ebéd mennyiségre egyforma, de a fűszereink, az ételek elkészítési módja sokban különbözik. Vacsorára pedig csak nagyon keveset eszünk. Azt hiszem, mi sokkal kevesebbet eszünk, mint a magyarok... Bády Viktória Kiállítás: Mi lesz veled Fürdőszálló? Tegnap délután „Mi lesz veled Fürdőszálló?” címmel nyílt kiállítás Esztergomban, az egykori Gőzfürdő épületében. A Fürdőszálló egykori épületét és a rekonstrukcójára kidolgozott terveket bemutató Mújdricza Péter és Mújdricza Ferenc építészek kiállítását Miklóssy Endre építész nyitotta meg. Beszédében kihangsúlyozta, hogy „egy város életében több fajta pusztulás előfordul, amelyek közül az egyik legveszélyesebb az a szellemi pusztulás, amikor a város formája, identitása szűnik meg, és amely kialakulhat akár következetlen, az eddigi történéseket figyelmen kívül hagyó fejlesztési szándékból is. Esztergom kisváros, amiből az következik, hogy ne is akarjon más lenni, mert ha így lenne, az már nem lenne önmaga. Ahhoz, hogy ez így maradjon, szüksége van egy városmagra, amely tulajdonképpen egy szimbóluma, azonosító magja a városnak. Esztergom különlegessége, hogy több kisebb település összeolvadásából jött létre, ráadásul nagyon jól sikerült egységben, és éppen ez a pont, amelynek a rekonstrukciós terveit itt láthatjuk, talán a legnagyobb hiányossága ennek az egységnek. Döntő fontosságú, hogy a város közepén lévő, erősen foghíjas területet méltóképpen beépítsük. A gyógyvíz és a gyógyfürdő olyan adottsága a városnak, amelyet ki kell használni, ugyanúgy, ahogy az elmúlt századokban.” Az építész a beszédében külön kiemelte a Mújdricza-fivéreknek a gépkocsik parkolására kidolgozott tervét, amely alapján föld alatti parkolási lehetőséget biztosítanak az autóknak, így biztosítva a föld felszínén a zöldterületek megmaradását. -bkA gyermek maga az élet, a jövő! Bemutatkozik Esztergom Város Bánomi Óvodája Az 1987 óta működő, 75 férőhelyes óvoda Esztergom keleti városrészén, a Bánomi lakótelepen található. A négy lakásban kialakított, barátságos csoportszobák minden szempontból ideálisak a gyermekek számára. Az ötödik lakásban tornaszoba, óvodatitkári helyiség és tálalókonyha szolgálja a gyermekek és a felnőttek napi tevékenységeit. Az óvoda gazdag, változatos természeti környezete széleskörű tapasztalatszerzést biztosít a gyermekek számára: a történelmi városrész műemlékei, a Szent János kút, a Vaskapu számtalan lehetőséget kínál a szabadidő színvonalas eltöltésére. A nevelőtestület tagjai komoly hivatástudattal rendelkeznek. A feladat súlyának átérzése, a gyermekek szeretete és tisztelete minden itt dolgozó belső igénye. A csoportszobákban uralkodó jó hangulat, a humor, a közösséghez való ragaszkodás a személyiség pozitív értékelését tükrözik, ezért az óvoda életének meghatározói. Az óvodapedagógusok korszerű pedagógiai szemlélet- módja és folyamatos önképzése mellett a dajkák szaktudása biztosítja a magas színvonalú ellátást. A többnyire természetes anyagokból készült dekorációk önmagukban is „nevelnek”, már ami a kreativitást és a természethez fűződő kapcsolatot illeti. A csoportszobákban fellelhető természetsarkokban éppúgy helye van az óvoda kiskertjéből betakarított terményeknek, mint a terméseknek vagy az akváriumnak. A folyamatosan bővülő játék- és eszközkészlet egyediségéhez komoly munkával járulnak hozzá a dadus nénik. Az óvoda épületétől kb. 80 méterre fekvő udvaron homokozók, mászókák, hinták, wc-k, kézmosók és ivókút állnak a gyerekek rendelkezésére. Az udvar egy része füves, fás, kavicsos, másik része gyakorlókért, ahol minden csoport külön ágyással rendelkezik. Az udvar és a gyakorlókért kialakításának nem titkolt célja a városi életmód hátrányainak kompenzálása. Az óvoda életében döntő szerepet játszik a családdal való kapcsolattartás. „Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül. A kettő összhangja, sikeres együttműködése a gyermek harmonikus fejlődésének feltétele” - hangsúlyozta Molnár Tiborné, az intézmény vezetője. Az óvoda szolgáltatásai: úszásoktatás, logopédiai foglalkoztatás, gyógytestnevelés. Az intézmény szoros kapcsolatot tart fenn a József Attila Általános Iskolával, az óvodából kikerülő gyermekek 99 százaléka itt kezdi meg iskolai éveit. Az óvoda specifikumait kiemelten szem előtt tartó Helyi Nevelési Program a környezetkultúra kialakítására, a természetvédelemre helyezi a hangsúlyt, ezért a foglalkozások nagy részét a szabadba tervezik. Az óvoda dolgozói az életre való felkészítést tartják szem előtt, ezért a tevékenységek célja, hogy a gyerekek bátrak, magabiztosak legyenek; legyen önálló véleményük, amelynek érvényt tudnak szerezni; ismerjék a társadalmi és természeti környezetet; aktív, céltudatos emberekké váljanak. A differenciált személyiségfejlesztés sikere érdekében az óvónők igyekeznek már az óvodába kerülés előtt megismerni a gyereket, figyelembe véve környezetét, otthoni napirendjét, szokásait. A pedagógusok nevelésről vallott felfogása, hogy az óvodás gyerek nem „kis felnőtt”, hanem segítségre szoruló, alakuló ember, aki valamiben más, mint a többi, vagyis egyszeri, megismételhetetlen. sem Cserkészek Ipolypásztón Illusztráció Ipolypásztón ütötte fel tanyáját a hétvégén a Szlovákiai Magyar Cserkész- szövetség 27. számú Szent Imre cserkészcsapata, mely 1992-ben alakult újjá Ipolyságon. Az előőrs péntek este érkezett a faluba, hogy felderítse a terepet, és megtegye a szükséges előkészületeket az utánuk érkező csapat tevékenysége számára. Az előőrsöt alkotó négy lelkes fiatalemberrel beszélgettünk megérkezésüket követően. Számomra a cserkészet élményekben gazdag szabadidő eltöltést jelent, miközben rengeteget tanulok - mondta el Viglas Flórián. A cserkészet célja többek között a keresztény értékek megismertetése és gyakorlása a csapat tagjaival együtt, a kisebbek segítése és nevelése, miközben mi is segítségre számíthatunk idősebb társainktól és a csapat parancsnokától, aki jelenleg az ipolysági egyházi iskola egyik tanárnője. Fontos a rendre nevelés, a fegyelmezettség gyakorlása és fontosak a külsőségek is, mint az egyenruha viselete, mivel ez visszahat az ember magatartására. A cserkészet révén rengeteg új barátra lelek a hazai cserkészcsapatokkal, valamint az ukrán, az erdélyi és a magyarországi csapatokkal való találkozásaink alkalmával. Én is megszámlálhatatlan barátra tettem szert Királyhelmectől Pozsonyig - veszi át a szót a 17 éves Zachar Pál, aki már öt éve cserkész. Nekem már két nővérem volt cserkész, és alig vártam, hogy én is abba a korba kerüljek, amikor cserkész lehetek. Igaz már 6-7 évesek is vannak a csapatunkban, a legidősebbek pedig harminc év körüliek. Csapatunk életében fontos a mindennapi életben való tájékozódásra nevelés, valamint olyan helyzetek és programok szervezése, melyek során jelentős szerep jut a kreativitásnak, az ötletességnek. A cserkészek életében fontos tényező a tudásgyarapítás. A morzeábécé elsajátítása például alapvető feladat, de hasonlóan a rovásírás, a tájékozódási ismeretek, a természetismeret, környezetismeret vagy az elsősegély- nyújtás ismerete is szélesíti tudásunk körét és mindezt a gyakorlatban, különböző - gyakran játékos - feladatok során sajátíthatjuk el. Hatvantagú csapatunk, mely őrsönként hat-nyolc főből áll minden tavasszal és ősszel szervez a jelenlegihez hasonló „tanyázást”, amit az önkéntesekből álló előőrs szervez meg. Az ipolypásztói táborozásról elmondták, hogy a tervek szerint pörgős lesz a program. Zachar Pál tájékoztatott, hogy a részletes forgatókönyvet a terep ma esti bejárását követően írják meg. A szombaton reggel érkező csapatot rengeteg kisebb-na- gyobb feladat várja, amit játékos keretbe, ebben az esetben egy kalóztörténet keretébe ágyazva kell megoldaniuk. Első feladatuk a szálláshely megkeresése, s ehhez csupán rejtett segítséget adunk: például cserkészliliomot festünk az útra, ami segíti őket a tájékozódásban. Délelőtt a bányatónál kincskereső programot szervezünk, délután a párkányi fürdőben rög- tönzünk egy kalóztörténetet, majd este búcsúzóul tábortüzet gyújtunk, aminek nagy hagyománya van a cserkészmozgalomban. A tűz ugyanis külsőbelső minőségét tekintve is fontos tartalmat jelenít meg a cserkészek számára. Ezért különös jelentősége van a tűzgyújtás szertartásának. A tűzgyújtáshoz csak természetes anyagokat használunk - kerülve a papírt is és nagy dicsőséget jelent, ha valaki egy gyufával, és elsőre meggyújtja a máglyát. Nagyon szeretünk tanyázni, mert ez egyszerre tanulás, munka és buli is. Berényi Szilvia
