Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-28 / 84. szám

2004. április 28., szerda BAL PART fWdlap SZLOVÁKIA Kártalanítják a megkárosított állampolgárokat A parlament foglalkozni fog az állampolgárok részleges kártalaní­tásával, akiket nem banki, takarékossági intézmények károsítottak meg. A Smer szakértői által kidolgozott törvényjavaslatot a múlt hé­ten kapták meg a parlamenti frakciók vezetői. Stefan Sipos, a Meg­károsított Állampolgárok Egyesületének (ZPO) alelnöke elmondta, Vojtech Tkác képviselő kezdeményezéséből a múlt hét végén egy munkatalálkozó lett, amelyen frakciók vezetői vettek részt. „Az ösz- szejövetelen nem vettem részt, mivel hivatalos teendőim Prágába szólítottak. A javaslatot azonban megkaptam, mindenképpen átta­nulmányozzuk, és miután tárgyaltunk róla, közöljük ezzel kapcsola­tos álláspontunkat” - mondta Bárdos Gyula, az MKP parlamenti klubjának vezetője. A találkozón Lubomír Lintner, az ANO alelnö­ke sem volt jelen, ám a javaslat szövegét ő is megkapta. „Még ko­rainak tartom, hogy nyilatkozzam” - jelentette ki Lintner. Az SDKU és a KDH a szóban forgó törvényjavaslatot meg sem kapta. Eszerint a megkárosított állampolgárnak a pénzügyi szolgáltató­nál elhelyezett pénzösszeg kamatok nélküli részét kell kifizetni. „A törvényjavaslat az állami költségvetésen alapszik, ezért jó lenne, ha a parlament a javaslat első olvasatával még a költségvetés szeptemberi megvitatása előtt megismerkedne” - közölte Sipos. A májusban esedékes tárgyaláson a kártalanítás formájáról, vala­mint az állami költségvetés és a kártalanítás viszonyáról lesz szó. A ZPO képviselői a múlt pénteken találkoztak Rudolf Schuster köztársasági elnökkel is, aki úgy nyilatkozott, hogy az állam is bi­zonyos mértékig vétkes abban, hogy csődbe mentek ezek a cégek. Az államnak meg kell találnia a megoldást, legalább részleges kár­talanítást kell adnia a károsultaknak. Szlovákiában először a kisebb, pénzügyi szolgáltatással foglalko­zó cégek jelentettek csődöt, majd 2000-től fokozatosan a nagyob­bak is, mint a Horizont, B.M.G. Invest, Drukos, AGW, SAS és a Sporoinvest. A hiszékeny ügyfelek ezrei mondhattak le összesen mintegy 25 milliárd korona vagyonukról. rga Stanislav Kahanec lesz Figel helyettese a parlamentben Ján Figelt (KDH), Szlovákia leendő európai uniós biztosát má­justól Stanislav Kahanec váltja fel a parlamenti képviselői széké­ben. A párt hét elején született döntéséről Pavol Minárik, a KDH parlamenti klubjának elnöke számolt be. Kahanec eddig Eperjes alpolgármestere volt, amely tisztségéről Minárik szerint, a KDH íratlan szabályának értelmében lemondott. Figel eddig a parlament külügyi bizottságának elnökeként is te­vékenykedett, viszont aZ új elnök személyét csak koalíciós egyez­tetés után fogják kiválasztani. Figel szerint pártja a koalíciós szer­ződés alapján vagy megtartja ezt a posztot, „esetleg a koalíción be­lül nagyobb változások is bekövetkezhetnek.” Az EU-biztos a par­lament április 29-ei ülésén búcsúzik el kollégáitól, Kahanec pedig ugyanekkor fogja őt felváltani. Nem közvetíthetik a jégkorong VB-t a kereskedelmi televíziók Az ország három kereskedelmi televíziója (Markíza, JOJ, TA3) törvénysértéssel vádolta meg a Szlovák Televíziót (STV), amiért az az előző évekhez képest közel 400 százalékkal drágábban engedé­lyezte volna nekik a jégkorong világbajnokság közvetítését. A közszolgálati televízió birtokolja a sportesemény közvetítésére vonatkozó jogokat, amelyeket viszont nem adott ki a kereskedelmi csatornáknak. Emellett a köztévének áll egyedül módjában az ese­ményről szóló tudósítások közlése is. „A szerkesztőink munkája abból áll, hogy egyszerű nézőként jár­nak a mérkőzésekre, amelyeket nekünk kellett beszereznünk” - mondja Klaudo Slanco, a Markíza sportszerkesztőségének főszer­kesztője. Az újságíróik munkakörülményeiről azt is elmondta, hogy nem vehetnek részt a hivatalos sajtótájékoztatókon, a sportolókat az utcán kell utolérniük. Peter Holly, a JOJ sportrészlegének vezetője elmondta, hogy a szomszédos Csehországban például az összes kereskedelmi adónak jogában áll átvenni a közvetítést és részt vehetnek a saj­tótájékoztatókon is. -k­Bugár Béla Révkomárom díszpolgára lett Komárom díszpolgárává avatta Bugár Bélát, az MKP elnökét. A két Komárom képviselő-testületeinek közös ünnepi ülésével a hét elején kezdetét vette a XIII. Komáromi Napok rendezvény- sorozat. Bastrnák Tibor, Révkomárom polgármestere köszöntő­jében egyedülálló lehetőségnek nevezte országaink EU-csat­lakozását, hangsúlyozva, csak rajtunk múlik, miként élünk vele. Zatykó János e gondolatmenetet folytatva a két Komárom jövő­je szempontjából fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a két vá­ros egyként lépjen fel, közösen szerezzen érvényt elhatározásai­nak, képviselje közös érdekeit. Az ünnepi ülésen mindkét város díszpolgárt avatott: Dél-Komá- romban Jyrki Jalasto, a Nokia Kft. ügyvezető igazgatója részesült ebben a megtiszteltetésben, Révkomárom testületé pedig Bugár Bélának, az MKP elnökének adományozta ezt a címet. Bugár a Selye János Egyetem alapításának előkészítésében meghatározó szerepet vállaló csoport reprezentánsaként kapta a címet. A csoport további tagjai - Csáky Pál, Szigeti László, Bauer Edit, Albert Sándor, Harna István és Gáspár Tibor - ugyancsak el­ismerésben részesültek. mr Kelet közel (ebbjött Kép és szöveg: Bukovics Krisztián A város és a régió számára gyümölcsöző kapcsolatot ígérő baráti társaság alakult hétfőn Esztergomban. Az Esztergomi Magyar-Indiai Társaság elsődleges célja, hogy a már meglévő magyar­indiai kapcsolatokat ápolja, szorosabbra fűzze, Illetve hogy újabb, mindkét fél szá­mára kedvező kötelékeket alakítson ki. A 35 alapító taggal létrejött egyesület el­nökéül a társaság megalaku­lásában oroszlánszerepet vállaló Söröss Gábort, alel- nökéül pedig az alakuló ülés házigazdáját, Horváth Bélát, a Vármúzeum igazgatóját vá­lasztották, aki nem csak a helyszínt biztosította, hanem a vendéglátásról Is gondos­kodott. Az egyesület kuráto­ra a hosszú Ideig Indiában élő, elismert művésznő, Hummel Rozália lett, a titká­ri teendőket Zelenák Zsuzsa vállalta magára, Cziglényiné Molnár Katalin pedig elnök­ségi tagként vesz részt a tár­saság munkájában. Balról jobbra: Hummel Rozália, Söröss Gábor és Horváth Béla Kevesebben kapnak szociális segélyt A szociális reformmal sikerült kiszűrni azokat, akik nem szorultak rá az állam anyagi támogatására A szociális segély odaíté­lésével kapcsolatban janu­árban számos változás lé­pett életbe, és nyilván en­nek következtében mintegy százezer személlyel csök­kent a szociális segélyre jo­gosultak száma. A munka - szociális és csa­ládügyi tárca tavaly december­ben még 266 601 szociális se­gélyre jogosultat tartott nyilván, az új jogszabály eredményeként három hónap elteltével számuk csaknem 38 százalékkal csök­kent. Amíg 2003-ban a lakos­ság hozzávetőleg tíz százaléka kapott szociális segélyt, jelenleg ez az arány csupán hat száza­lék. Az előző évhez képest 2003. januárjában Szlovákiá­ban 12 százalékkal, hozzávető­leg 40 ezer szociális rászoruló­val volt kevesebb. Ennek követ­keztében összesen 4,5 milliárd koronát, mintegy 1,4 milliárd koronával kevesebb összeget fi­zettek ki. Idén az illetékesek a százezres csökkenés mellett jó­val nagyobb pénzösszeg megta­karításával számolnak. Érdekesség, hogy 2003-ban a foglalkoztatottság csak 1,8 szá­zalékkal emelkédett, amely szű­kén 40 ezer új munkahelyet je­lent. Az viszont kérdés, hogy hová lett a többi szociális se­gélyre jogosult személy. A tárca vezetése nem tartja végleges­nek a márciusi adatokat, és ezért szerinte ezek alapján nem lehet messzemenő következte­téseket levonni. „Az előzetes eredmények viszont már jelzik, hogy az elvárásoknak megfele­lően alakulnak a dolgok és a szociális segélyre szánt pénze­ket az igazán rászoruló rétegek megsegítésére lehet majd fel­használni” - hangsúlyozta Mar­tin Danko, a tárca szóvivője. Zuzana Kusá, a Szlovák Tu­dományos Akadémia Szocioló­giai Intézetének munkatársa úgy véli, hogy a szociális rend­szer változásai bonyolultak és ezért nehéz egyértelműen meg­ítélni, hogy valójában minek tu­lajdonítható a százezres csökke­nés. „Az adminisztrációs intéz­kedéseknek ebben nyilván dön­tő szerepük van” - hangsúlyoz­za Kusá. Egyúttal rámutatott: a szociális segélyezés bonyolul­tabbá tételével a munka-, szoci­ális és családügyi tárca egyik tetten érhető szándéka az volt, hogy elriassza a szociális segély intézményét indokolatlanul ki­használó állampolgárokat. „Alapjában véve sikerülhetett kiszűrni azokat, akiknek nem vol­tak megélhetési gondjaik, de rossz szociális helyzetük imitálá- sával a segélyhez jutottak és javí­tottak anyagi helyzetükön” - mondja Kusá. A nyilvántartásban bekövetkezett gyökeres változást szerinte jelentős mértékben befo­lyásolhatták azok a szakképzetlen fiatalok, akik szüleikkel élnek kö­zös háztartásban.” Ezen fiatalok zöme januártól már nem tarthat igényt a szociális juttatásokra. Egyébként ők képezték a munka- nélküliek kemény magját” - fo­galmaz a szociológus. Bizonyos kárpótlást jelenthet számukra az úgynevezett abszolvensi gyakor­latra kapható, 25 éves korig fo­lyósított szociális juttatás. (zc) Kevesen támogatják Mikulás Dzurinda leváltását A koalíciós tagok többsége nem támogatja Mikulás Dzurinda miniszterelnök leváltását. A többségi vélemény alapján a kormányfő valószínűleg a hétvégi európai uniós csatlakozás után is a székében marad. Bugár Béla, az MKP elnökének és Lubomír Lintner (ANO) Dzurinda le­váltására tett javaslatát az SDKÚ visszautasította. „Mindenkinek a saját szemé­lyi problémáival kellene törőd­nie. Ez a pártszervekre tartozik” - adott hangot véleményének Roman Vavrík, az SDKU képvi­selője, aki hozzátette: nem tud­ja, hogy partnereik mit szeretné­nek ezzekkel az ajánlatokkal el­érni. Szerinte a miniszterelnök­cserére tett javaslatok nem hasz­nálnak a koalíció stabilitásának. A KDH mérsékelt véleményt képvisel a miniszterelnök sze­mélyével kapcsolatban. Kritizál­ja Dzurinda lépéseit, viszont nem állt ki koalíciós társai mel­lett, akik leváltanák a kormány éléről. Az SDKU-val szembeni legnagyobb fenntartásuk az, hogy olyan politizálásba kezd­tek, aminek eredményeképpen elvesztettek hét, a Szabad Fó­rumba távozott képviselőt. Az ANO képviselői közül egyedül Lintner alelnök várja Dzurinda leváltását. A párból nyilvánosan eddig senki más nem fogalmazott meg kritikákat az SDKU-val szemben. Ennek részben az is az oka, hogy a pár­ton belüli problémák miatt tőlük is távozott három képviselő. Ez szintén gyengítette a koalíciót. Mindezekkel szemben a Ma­gyar Koalíció Pártja (MKP) már erősen bírálja Dzurindát. Bugár Béla elnök vetette fel Dzurinda távozásának lehetőségét az EU­csatlakozást követően. A magya­rok közül egyedül Csáky Pál mi­niszterelnök-helyettes képvisel visszafogottabb véleményt, hi­szen őt korábban megvédte Dzurinda az ország EU-felkészült- ségének hiányosságai miatt. Az új miniszetrelnök szemé­lyével kapcsolatban felmerült Éduard Kukán külügyminiszter neve is, akit az SDKU-ból kisza­kadt Szabad Fórum képviselői is elfogadhatónak tartanának. Ok addig semmiképpen nem lépnek be a négypárti koalíció­ba, amíg a jelenlegi államfő áll a kabinet élén. -k­Rövidebb lehet az őszi félév (folytatás az 1. oldalról) A felsőoktatási intézmények di­ákjai ezzel szemben még szinte semmit nem tudnak a jövőre ese­dékes áremelésekről. Lapunk a Pozsony-Malomvölgyben található Mladost kollégium lakóitól úgy ér­tesült, hogy jövőre mindenképpen megemelik majd a szállásdíjaikat. Az addigi kétágyas szobák (kb. 1030 Sk) férőhelyét jövőre egy­ágyasra csökkentik (1300 Sk), két év múlva pedig a háromágyas szo­bákat alakítják át két férőhelyessé. A változtatás miatt egyes iskolák hallgatói kénytelenek lesznek el­hagyni a kollégiumot, mert ott a változtatás után csupán a Szlovák Műszaki Egyetem elektrotechnikai karának hallgatóit tudják fogadni. A komáromi Selye János Egye­temi Központ hallgatói önkor­mányzatának tájékoztatása szerint a hallgatók 1080 és 1200 korona közötti szállásdíjat fizetnek havon­ta. Mivel a kollégium a következő tanévtől a Selye János Egyetem tulajdonába kerül, kérdéses, hogy a jelenlegi hallgatók mennyit fog­nak fizetni a diákszállásért. Rga, kői

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom