Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)
2004-04-24 / 82. szám
4 ____2004. április 24., szombat RÉ GIÓ ( INTERJÚ y Csodák palotája Tahitótfalun Látogatás Gubacsi József fafaragó-iparművésznél Mintha megállt volna az idő. Pontosabban, mintha megálltak volna a századok. Gubacsi József faragott birodalmában szobáról szobára változnak a korok, stílusok. A nappali a XVIII. századi francia szalonokat juttatja eszünkbe, egy másik szoba inkább a 20-as évek kávéházi hangulatához áll közelebb: rokokó és néprajzi art déco elbűvölő keveréke. Mindemellett a mester személyében van valami reneszánsz jellegű. Munkáiban nem találjuk meg a „modemekre” jellemző elnagyoltságot, és blöfföt. Ha a fúrógép nem lenne ott a munkaasztalon, azt hinné az ember, hogy időutazást tesz egy barokk szobrászmester műhelyében...-Ha a munkáit nézem, önkéntelenül is eszembe jut Gubacsi József valahonnan hozta magával ezt a szellemi örökséget-Földeken dolgozó paraszt- emberek voltunk, ha úgy tetszik kulákok. Emlékszem, jó ideig egy fűrésztelepről hoztam magamnak fát, és bicskával, csavarhúzóval farigcsáltam. Akkoriban költözött a szomszédunkba egy asztalos-festő, aki bútorokat készített. Egy alkalommal éppen a faragványaimat nézegette, és azt mondta édesapámnak, hogy ki kéne taníttatni, mert kiváló faszobrász válna belőlem. Magáról a mesterségről fogalmam sem volt. Édesapám régi vágású parasztember volt, zsinóros ruhában járt, de mindamellett intelligens, a művészetet értékelő emberként emlékszem rá. Ösz- szeszedte a munkáimat és körbejárta velük Pestet. Apámnak köszönhetően elkezdhettem tanulmányaimat. Kőszobrásznak mentem, kitanultam a vésnök- séget, és természetesen a fa- szobrászatot. Szerencsés embernek mondhatom magam, mert már akkor jó néhány nagyformátumú mesterrel, művészemberrel hozott össze a sors, akik a maguk területén mind-mind nagyszerű alkotók voltak. Büszkén mondhatom, hogy szárnyaik alá vettek. Legkedvesebb mesterem Sárkuti János volt.- Milyen művészeti korba tudná leginkább besorolni munkáit?- Faszobrász-iparművész vagyok. Régi, gótikus, reneszánsz és barokk-rokokó bútorokat faragok, időnként templomok részére készítek díszítő elemeket. Számomra ez az önkifejezés legtökéletesebb formája. Ez az életem, mindenhol körülvesz a fában rejlő varázslat. Egy pillanat alatt megihlet valami. Nem rég készítettem el a Piéta című művemet. Először megrajzoltam, majd agyagból kiöntöttem, végül egy nap elkészült maga a szobor. A rendszerváltás után magánvállalkozóként kezdtem dolgozni. Azóta is töretlenül dolgozok. Minden újdonságra nyitott vagyok, szeretem a kihívásokat.-Egyenes út vezetett idáig, vagy - mint minden alkotó ember életében - Önnél is voltak holtpontok?- Ez egy folyamat volt. Mikor úgy éreztem, a mesterségbeli tudásomhoz még valamit hozzá kell tenni, sosem szégyelltem eljárni önképzőkörbe, vagy éppen iskolába, hogy fejlesszem magam. Később bútorokat kezdtem faragni. Igényeknek megfelelően Volt olyan megrendelőm, aki angyalokat, puttókat kért a neki készült ágyra. A házam úgy néz ki, mint egy hercegi palota. Persze nem nagyzolásból mondom ezt, pusztán szeretem magam körülvenni az alkotásaimmal.- Említette, hogy egyik megrendelőjének egy hatalmas, faragott franciaágyat készített. Bocsásson meg a kérdésért, de mennyiért adta el végül?- Hét hónapig dolgoztam rajta, végül két millió forintért kelt el. Emlékszem, már a különálló darabok sem fértek el a műhelyben, s a teraszon kellett felállítani. De csillárt, vagy tükröt is készítettem már. Igény van rá, csak meg kell találni azt a réteget, aki tud, és szívesen költ ilyenekre. Aki ma nem tudja a lehető legjobbat nyújtani, az elvérzett. Vagy őrült dolgokat csinálsz vagy gyári minőséget.-Minden smúzolás nélkül mondható, hogy ön az ország első faszobrász-iparművésze. A Miniszterelnöki Hivatal is felkérte az Országház és a Sándor-palota egyes bútorainak elkészítésére...- Az Országház részére többek között karszékeket faragtam, neogót stílusban. Persze nem engedhettem el a fantáziámat. Hoztak egy mintát, az alapján készítettem az első változatot, de az nem felelt meg nekik. Túl merevnek tartották. A Parlament neogót és art déco stílusban épült, beleértve a bútorokat és egyéb berendezéseket. Ehhez kellett igazodnom. Ezen kívül a Sándor-palota fogadótermébe készítettem foteleket és karszékeket. Egy vállalkozó ismerősöm ajánlott be, akit a Miniszterelnöki Hivatal kért fel a munkára. Egyelőre még nem fizették ki a munkámat.-Szobáról szobára századok keverednek egymással, mégis szembetűnő a barokk világa. Miért vonzódik ehhez a korhoz?- Valahol visszavágyom ezekbe a kuruc és barokk időkbe. Nagy példaképem Rákóczi, aki azon túl, hogy nagy hazafi volt, kiváló politikusként állt ki a magyar nemzet érdekeiért. Nagyon tiszta, csodálatos embernek tartom. Négymillió hold földje volt. Miután kiment Rodostóba, az osztrák császár felajánlotta, hogy rehabilitálják és visszaadják elkobzott vagyonát. Azt mondta erre Rákóczi, hogy nem tudna a magyar emberek szemébe nézni, ha vissza kéne ülni a vagyonába. Ez előtt ma minden politikus meghajolhat.-Iparosnak vagy művésznek tartja magát?-Napi nyolc-tíz órát dolgozom. De szerencsés vagyok, mert a kenyérkeresetem egyúttal a szenvedélyem. Kérdésére válaszolva, úgy gondolom, nem kell kérkednem a képességekkel, hiszen a tehetséget nem szereztem, hanem kaptam. Minden nap hálát adok a Jóistennek ezért az adományért. Elengedem magam, és történnek a csodák. Szálán Almos Nosztalgia Sirály Laurával Kizártak egy MSZP-s tagot az esztergomi frakcióból Sirály Laurát, a tehetséges énekesnőt sokan ismerik és szeretik. Ukrajnából 1992-ben költözött Magyar- országra, négy éve él Táton.- Mikor és hogyan kezdődött a pályafutásod?- Gyermekkoromtól énekelek, kislányként a rádiót hallgatva leutánoztam a „nagyokat”, állandóan szerepeltem. Már tíz éves koromban Kijevben táncoltam, énekeltem, monológokat, és verseket mondtam. A középiskolában is sokat szerepeltem, 15 évesen műsorokat vezettem, a szabadidőm nagy részét a színházban töltöttem. Később már különböző színdarabokban szerepeltem. Húsz évig az ukrajnai Operettszínház tagja voltam. Mindig önerőből tanultam, énektanárom sohasem volt. Hiába volt zongorám, mégsem volt lehetőségem tanulni. Akkor úgy éreztem, hogy nagy karriA II. világháború idején 1 millió 118 ezer magyar katonát soroztak be. Több mint 200 ezren hősi halált haltak. 40-en Arany, 1900-an Nagy Ezüst, 11 ezren Kis Ezüst, 40 ezren pedig Bronz Vitézségi Érmet érdemeltek ki. Tavaly tartottak első ízben megemlékezést a magyarsző- gyéni temetőben nyugvó Trombitás Sándor sírjánál, aki a Magyar Királyi Honvédség tagjaként kapta meg a legmagasabb katonai kitüntetést, a Magyar Arany Vitézségi Érmet. Idén a VII. Tavaszi Hadjárat Emlékünnepély keretén belül a mai napon ismét megemlékeznek a hős katonáról. Lukács János egyetemi adjunktus a saját költségére kezdett kutatni, hogy emléket állítson a II. világer előtt állok, de magánéleti problémák miatt a nagy álom akkor még nem válhatott valóra.- Már 12 éve, hogy Magyar- országon élsz. Megfordult-e a fejedben a gondolat, hogy Magyarországon csinálj karriert?- Úgy éreztem, hogy nem volt lehetőségem, egyszerűen nem tudtam érvényesülni. Nagyon nehéz volt Magyarországon mindent újra kezdeni. Hátrány volt az is, hogy nem tudtam magyarul, így elsőként a nyelvtanulás volt előtérbe helyezve. A kereskedelemben dolgoztam hosszú ideig, de a szívemben mindig ott bujkált az éneklés utáni vágy. A zongora mellé ülve folyamatosan képeztem magam. 2003 decemberében volt egy autóbalesetem, ami után sokkos állapotba kerültem, és nagyon le voltam törve. Egy belső erő mégis azt súgta, hogy majd a zene „helyháborúban becsülettel helytállt katonáknak. Levéltárakban böngészte át a korabeli újságokat. Maruzs Roland főhadnagy az éremről elmondta, hogy a Habsburg Birodalomban a XVm. század végéig az altisztek és a közkatonák kiváló teljesítményét a parancsnokok pénzzel jutalmazták. 11. József 1789-ben udvari rendeletével írta elő, hogy a vitézül helytálló őrmestereket és a náluk alacsonyabb rangú legénységet nyilvános becsületjelvénnyel és pótdíjjal jutalmazzák. Az érem alapszabálya szerint ilyen becsületjelvény csak annak adományozható, aki személyesen oly vitéz cselekedetet hajtott végre, mely nem otromba vakmerőségből vagy rablóvágyból eredt, hanem valamely veszélyben forgó tisztnek vagy bajtársnak megmentésére, valamely hadi- vagy diadaljelvénynek, vagy rehoz”, erőt ad! így újra belevetettem magam a zene világába, ami főleg az egyik nagy kedvencem, Zámbó Jimmy dalainak énekléseiből állt.-Ezek szerint újra feléledt benned a remény, hogy újra kezdheted...-Igen, nagyon hittem benne. Macza Péter személyében megtaláltam azt a zenészt, aki a dalok éneklése közben a szintetizátoros kíséretről gondoskodik. Naponta akár több órát is gyakorolunk. A precízség és a pontosság a mindenem és ez a próbákra is vonatkozik. Szeretem mindig a maximumot kihozni magamból. Szeretem az érzelemmel, tartalmas szöveggel teiltet lírai dalokat.- Két gyermek boldog édesanyja vagy. A gyermekeid örököltek-e valamit édesanyjuk zenei tehetségéből?- Mindkettőjükben ott bujkál a szereplési vágy. A lányom Budavalamely kincstári vagyonnak megtartására vagy visszahódításá- ra irányult. „Az ezüstéremmel a zsoldnak fele, az arannyal a zsold teljes összege jár pótdíjként.” Az 1898 után kitüntetettek halálukig kapták az érem után járó pótdijat. Vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója 1939. április 14-én megalapította a Magyar Vitézségi Érmet. Az Arany Vitézségi Érem legénységi változatát 40 fő részére adományozták. Trombitás Sándor harmickilencedikként kapta meg e magas kitüntetést. Trombitás Sándor korán árvaságra jutott, fegyelmezett fiatalember volt. Mielőtt behívták, leventeoktatóként is tevékenykedett. 1943-ban vonult be Komáromba. A kiképzés után Huszt és Arad környékén harcolt. Egy korabeli pesten a Színművészeti Főiskolára jár, és a fiamat is „megfertőzte” a zene, hiszen gitározik és énekel.- Hol lesznek fellépéseid?-A legközelebbi fellépésem május 4-én a tokod-üveggyári Kultúrházban lesz, majd május 11-én az esztergomi Szabadidőközpontban adok műsort. Már több felkérést kaptam.- Két kazettád készült el. Milyen dalokat tartalmaznak?-Az egyiken Zámbó Jimmy, Máté Péter dalait és örökzöld slágereket énekelek. Rengeteg bennük az érzelem, és tulajdonképpen a nagybetűs ÉLET-ről szólnak. A másikon pedig ukrán, cigány és orosz dalok hallhatók. Mindig kiválasztom azt, amelyik a legközelebb áll a szívemhez. A terveim között szerepel egy CD kiadása, és boldog lennék, ha minél több helyen előadhatnám a 60-as, 70-es évek nagy slágereit. újság, a Honvédségi Rendeletek 1945 január 31-i száma így ír haditettéről: „1944. IX. 19-től 23-ig tartó harcokban, amikor rajából csak másodmagával maradt életben, a tömegben rohamozó ellenségre vetette magát, a páncélöklöket azokra kilőve, a rohamozókból széles sorokat pusztított el, majd lövészgödréből kiugorva, csípőből lőve - mintegy kaszálva - maradék nélkül megsemmisítette az ellenséget. Állása előtt száznál több megszámlált holttest feküdt. Elszánt magatartásának az volt az eredménye, hogy az ottani arcvonalszakaszt - az ellenség tömegtámadásának dacára - meg lehetett tartani. Szinte páratlanul vakmerő és elszánt, ragyogó magatartása utat mutat arra, hogyan lehet a százszoros túlerővel szemben is helytállni” -bok(folytatás az 1. oldalról) A tervben a fejlesztési előirányzatoknak megfelelően többek között helyet kap az Ipari Park bővítésének lehetősége, a teherkomp, illetve teherforgalmi híd és növelik az erdős területeket is. Elfogadták az autóbuszpályaudvar áthelyezésével kapcsolatos megegyezést, amely szerint az új pályaudvar területe akkor kerülhet önkormányzati tulajdonba, ha a Vértes Volánnál tulajdonosi szerkezetváltás történik. Az Ipari Park területén lévő autóbusz-tároló önkormányzati tulajdonban marad és a jelenlegi buszpályaudvar épületét 6 millió forintért vásárolja meg a város. Eurorégiós portál Támogatták az Ister-Granum Eurorégió közigazgatási információs portál készítésére benyújtandó pályázatot. Az internetes portál Esztergom és a régió 11 önkormányzata és intézményei között lehetővé teszi az online ügyintézést. Elfogadták a 2003 évi költségvetés zárszámadását és módosították a szervezeti és működési szabályzatot. Ezután csupán másfél perces hozzászólási időt kapnak a képviselők, és lehetőség nyílik az időt rabló személyeskedő viták lezárására. Hatósági áras diákbérlet és változó intézménynevek A városban tanuló diákoknak utazási támogatást biztosít az ön- kormányzat. A helyi járatokon a diák bérlet hatósági árát 300 forintra módosították. Módosították egyes önkormányzati intézmények neveit is Pézsa Tibor esztergomi születésű olimpikonról nevezték el a Sportcsarnokot: A Szabadidő Központ a régies hangulatú Bajor Ágost Művelődési Ház és Kultúrmozgó. nevet kapta. Támogatják a lépcsős híd közvilágításának megtervezését és 2006-ig történő kivitelezését. Összevonják a Berzeviczy Közgazdasági Szakközépiskolát és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolát. A közgazdasági szak- középiskolát megszüntetik, és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskola pedagógiai feladatkörét kibővítik a köz- gazdasági szakképzéssel. Az új Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola az északi kanonoksor felújított épületében kezdi meg működését szeptember elsejétől. Muzslai Agnes Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda nyílik Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, Komárom-Esztergom Megye Közgyűlése és a Veled-Érted Egyesület április 26-án, hétfőn 13.00 órakor nyitja meg a Komárom-Esztergom megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodát Esztergomban, a Petőfi Sándor utca 19-es szám alatt. Az iroda megnyitásán köszöntőt mond dr. Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke, Meggyes Tamás, Esztergom Város polgármestere, valamint Mikulás Franciska, a Komárom-Esztergom Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda igazgatója. Ugyanezen a napon dr. Lévai Katalin esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter délután 17.00 órától lakossági fórumot tart Esztergomban, a Technika Házában. dk Kovács Ági Köztünk élt, mi mégsem tudtunk vitézségéről
