Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-22 / 80. szám

4 ____2004. április 22., csütörtök fr fdlap REGIO MAI TÉMA Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? - A Föld napja Környezetünk, tulajdonképpen életterünk mára ka­tasztrofális helyzetbe jutott, pontosabban, mi emberek juttattuk ide. A fogyasztói társadalmak által termelt hul­ladék elárasztotta az utcákat, a gyárak, autók füstje meg­mérgezte a levegőt. A bajra több nemzetközi konferenci­án is figyelmeztettek - hasztalan. Nemcsak globálisan, de lokálisan is minden nap tennünk kell a természetért. Minden nap, nemcsak a több mint negyed évszázados múltra visszatekintő Föld napján. A kezdet „Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?” így hangzik a Föld napja mozgalom egyik jelmondata. Először 1970. április 22-én tartották meg a Föld napját egy amerikai egye­temista, Denis Hayes kezdemé­nyezésére. Ekkor 25 millió ame­rikai emelte fel szavát, hogy az emberek felismerjék: nemcsak a szűkebben értelmezett termé­szet, hanem az egész Föld boly­gó veszélyben van. Ennek hatá­sára az USA-ban szigorú törvé­nyek születtek a levegő és a vi­zek védelmére, új környezetvé­dő szervezetek alakultak, és több millió ember tért át ökoló­giailag érzékenyebb életvitelre. Az ökoválság fokozódott a ké­sőbbi évtizedben, pusztultak az őserdők, az ózonlyuk szélese­dett és az üvegházhatás is egyre jobban érvényesült. Denis Hayes és barátai ezért 1989- ben kezdeményezték, hogy az 1990-es évtized a környezet év­tizede legyen, ennek szolgálatá­ba állították az általuk Kaliforni­ában létrehozott Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot. In­nen havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval ünnepeljék áp­rilis 22-én a Föld napját. Több mint 125 ország polgárai, civil szervezetei válaszoltak fel­hívásukra, és városok, . 11 falvak, iskolák, kör­nyezetvédő szerve­zetek mind-mind saját szervezésű programmal, a legkülönfélébb módon próbál­tak tenni valamit bolygónk meg­mentéséért. Hazánk is csatlakozott A felhívásra Ma­gyarországon a környe zetvédők 1990-ben meg­alapították a Föld Napja Ala­pítványt, és hírközpontot is lét­rehoztak az első magyar Föld napja eseményeinek koordiná­lására. Felhívásukra kis falvak­ban és nagyvárosokban egy­aránt sokan jelentkeztek. 1990 óta Magyarországon évről évre egyre többen tesznek a Föld napján, április 22-én kis dolgo­kat a környezetért. így fát ültet­nek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek. A Föld Napja Alapítvány a helyi kezdeményezéseket, külön hangsúlyozva az iskolák és ter­mészetesen a pedagógusok sze­repét, környezeti könyvek ki­adásával, vetélkedők összeállí­tásával támogatja. Az alapít­vány a Föld napi programok koordinálása, a sajtó figyelmé­nek felhívása mellett fontos feladatának te­kinti, hogy hozzájáruljon a kör­nyezeti tudat kialakításához és formálásához. Ennek érdeké­ben évről évre jelentős külföldi művek, sőt magyar szerzők kör­nyezeti témájú könyveit jelente­ti meg. Könyvei közül ma már több is ajánlott vagy kötelező irodalom egyetemeken, főisko­lákon. 1990 óta minden év áp­rilis 22-ére adja ki az alapítvány a washingtoni Worldwatch Institute éves jelentését a világ környezeti állapotáról A világ helyzete címmel. A világméretű Föld napja mozgalom és a ma­gyarországi Föld Napja Alapít­vány 2000-ben volt 10 éves. Denis Hayes, a mozgalom elin­dítója erre az alkalomra újabb felhívást tett közzé, hogy 2000- ben még több ország csatlakoz­zon a mozgalomhoz, és hív­ja fel a figyelmet a kör­nyezeti veszélyekre. Természetesen a Föld Napja Alapít­vány is csatlako­zott a megmoz­duláshoz. Lokálisan A napokban sorra adtunk hírt régiónk települé­sein kezdeménye­zett takarítási akci­ókról. Kedden nyol­cadik alkalommal a környék kedvelt nyári für- dőzőhelyét, az esztergom- kertvárosi Palatinus-tavat taka­rították. Az akcióban idén is el­sősorban a négy dorogi általá­nos iskola tanulói (kb. 100 fő) voltak a BEBTE segítségére, ám ezúttal a Komárom-Esztergom megyei Katasztrófavédelem munkatársai is jelentékenyen Rendezvények Esztergom Az Esztergomi Környezetkultú­ra Egyesület Föld napi rendez­vénysorozata:- április 22. Szelídíts meg a Csalánt ! - a gyógynövények szerepe az óvodai, iskolai oktatásban c. futó programunk: Horváth Zol­tán - óvodai foglalkozás (zárt) Vízkincskereső kerékpáros is­kolai vetélkedő az Esztergomi Vízmű szervezésében, egyesü­letünk részvételével, helyszín: az egyesület ökokertje 11-14 óra között azt egyesület Hulladékos kiállítása a Babits Mihály Általános Iskolában 1630-kor Gondolatok a globa­lizációról - előadó: Szuhi Attila, helyszín: Dorogi Művelődési Ház- április 23. Információs standb a belváros­ban a Gran Tours előtt, informá­ra városi ról, kiadványok, aláírásgyűjtés Jelmezes utcai akció, melynek célja , hogy a lakosság figyel­mét felhívjuk a jeles napra - április 24. 9-15 óra között: Veszélyeshul- iadék gyűjtés az egyesület Ökokertjében, cím: Esztergom, Gesztenye fasor 6. (a könyvtár közreműködtek a program le­bonyolításában. Az összegyűj­tött szemét mennyisége a tava­lyihoz hasonlóan, idén is kb. 15 köbmétert tett ki, elsősorban a múlt nyári strandszezonban, a vadkempingezők által hátraha­gyott sörös dobozok, nejlon­és a Vasas pálya között félúton a Duna-parton) Egyesületi rendezvény, kertta­karítás és szalonnasütés az egyesület ökokertjében, amire minden érdeklődőt szeretettel várunk (9-15 óra között)- április 21-27. Nemzetközi TV- mentes hét. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Komárom-Eszter­gom Megyei Zöld Tagozata Föld Napja alkalmából környe­zetvédelmi fórumot rendez áp­rilis 24-én, szombaton délelőtt tizenegy órakor az esztergomi Míndszenty József Római Kato­likus Általános Iskola aulájában (Kiss János altábornagy utca 1). A fórum vendége lesz dr. Székely László, a Fidesz Zöld Tagozatának elnökségi tagja, egyetemi tanár, a polgári kor­mány dunai kormánybiztosa. A fórum témái: Ismét vízlépcső-ügy - mire szá­míthatunk a brüsszeli ítélet után, az újra megkezdődött magyar-szlovák tárgyalásokon? Könnyebb lesz-e megakadá­lyoznunk a határokon átnyúló környezetszennyezést az Euró­pai Unióban? zacskók száma dominált, de be lehetett azonosítani egykori horgászkellék-maradványokat is. Az akció lebonyolítását Esz­tergom Város Önkormányzatá­nak Környezetvédelmi Bizottsá­ga és az ESZKÖZ Kft. segítette. Összeállította: Gál Katalin Alapvető követelmény a derűs légkör kialakítása Bemutatkozik Esztergom Város Angyalkert Óvodája Az Angyalkert Óvoda Esztergom déli részének óvodaigényét elégíti ki. A korszerű, 100 férőhelyes intézmény 1994 novembe­rében nyitotta meg kapuit, a Kiss János úti óvoda jog­utódjaként. Az intézményben a nevelő- fejlesztő munka személyi felté­telei biztosítottak: a dolgozók magasan kvalifikált óvodape­dagógusok, akik végzettségük és képességeik révén alkalma­sak arra, hogy az általuk készí­tett Helyi Nevelési Program cél- és feladatrendszeréhez igazod­va magas színvonalú nevelő-fej­lesztő munkát végezzenek. „A folyamatos innovatív tevé­kenység és tapasztalatszerzés eredményeképpen állíthatjuk, hogy az á leghatékonyabb és legeredményesebb, ha a kultúra átadását, a tanulás szervezését a gyermeki tevékenységformá­kon keresztül a kötetlenség és komplexitás jegyében végez­zük. A kötetlenség biztosítja a szabad választás, a döntés lehe­tőségét; a komplexitás jelenti a különböző gyermeki tevékeny­ségformákból naponta összeál­lított kínálatcsokrot” - mondta Psenák Istvánná, az óvoda ve­zetője. A nevelési program fő célja, hogy sikeresen megvaló­sítsa a gyermeki személyiség- és képességfejlesztést, figyelembe véve az egyéni képességeket és a fejlődési ütemét. Az intéz­mény személyi és tárgyi felté­telei biztosítják a differenciált fejlesztés lehetőségét. Naponta több, változatos tevékenységből választhatnak a gyerekek, ami az egyéni képességek kibonta­koztatása, a sikerek megélése szempontjából rendkívüli fon­tosságú. A megvalósulás alap­vető követelménye a derűs lég­kör kialakítása, valamint a dol­gozók által összeállított jellem­kódex elvárásainak való megfe­lelés. Az intézmény éves PR- terwel rendelkezik, amelyben több program garantálja az óvoda és a család együttműkö­désének hatékonyságát, pl. szü­reti mulatság, betlehemi játé­kok, nyílt napok, jótékonysági bál, kirándulások, anyák napi ünnepség stb. Az Angyalkert Óvoda minő­ségfejlesztési programjának cél­ja, hogy az intézmény sikeresen tudjon alkalmazkodni a folya­matosan változó külső és belső elvárásokhoz, s képes legyen úgy működni, hogy a partneri elégedettség 75-85 százalékban teljesüljön. A legfőbb cél, hogy az óvodai nevelés hatására a gyermekek olyan testi, szociális és értelmi képességekkel ren­delkezzenek, amelyek lehetővé teszik az iskolai alkalmasságot. Az intézmény pedagógusai tisz­teletben tartják, hogy az óvodás korú gyermek alaptevékenysé­ge a játék - ehhez igazodik a napirend, a szokás- és szabály- rendszer, valamint a bővülő já­tékkészlet. A képességfejleszté­sen túl kiemelkedő szerepet kap a gyermekek mozgásigényének maximális kielégítése, így a mindennapos testnevelésen túl fakultatív tornát, gyógytest- nevelést, úszást és lovaglást biz­tosítanak a gyermekek számára. A nevelőtestület innovatív tö­rekvései (pl. továbbképzéseken, szakvizsgákon való részvétel) le­hetővé teszik, hogy a kor elvá­rásaihoz igazodó, gyermeksze­rető pedagógusok végezzék azt a nevelő-fejlesztő munkát, amelyre a gyerekeknek szüksé­gük van. Az intézmény közössé­ge arra törekszik, hogy az óvo­dai nevelés során hozzájáruljon az esélyegyenlőtlenség csök­kentéséhez. Kiss Emese Holland támogatás a református iskoláknak Ismerősként üdvözölték az Érsekkétyi Egyházi Alapiskola tanárai az iskolájukba látogató holland Hulp Oost-Europa Alapítvány tagjait, mivel többéves kapcsolat köti össze őket. Kaptak már tőlük anyagi segítséget az iskola épületének fel­újítására, számítógépekre, valamint tanszerekre. Április 19- én az alapítvány munkatársai és a környező református egy­házi iskolák képviselői találkoztak, hogy tájékozódjanak az eddig nyújtott támogatások felhasználásáról, feltérképezzék a további segítségnyújtás lehetőségeit és mértékét. Albert Heldoorn, az alapít­vány szlovákiai koordinátora el­mondta, hogy alapítványuk 25 éve működik és a református egyház által fenntartott iskolá­kat segíti a magyarlakta vidéke­ken - Magyarországon, Szlová­kiában és Kárpátalján. A múlt év októberében tárgyaltak Szi­geti László államtitkárral, aki el­mondta, hogy rossz a helyzet Szlovákiában az iskolaügy te­rén. Egy diákra évente 500 euró jut, ami elképesztően ala­csony. Különböző országokban hasonlítottak össze több iskolát. Látható, hogy nagy szükség van a segítségre. Albert Heldoorn kiemelte, hogy szeretnék megtudni, mi­lyen az aktuális helyzet, milyen módon tudnának a leghatéko­nyabban segíteni, de a holland támogatások felhasználásáról is képet szeretnének kapni.-Miért érzik szükségé an­nak, hogy segítsenek?- Hollandiában adottak a feltételek a segítségnyújtásra, és az emberekben is van em­pátia és jó szándék. Ha hallunk a gondokról, igyekszünk segí­teni. Minden iskolát évente 10 és 25 ezer euró körüli összeg­gel támogatunk.-Jól használják fel az iskolák a kapott anyagi eszközöket?- Úgy látom, hogy igen. Ez megelégedéssel tölt el, és to­vábbi segítségnyújtásra ösztö­nöz. Látjuk, hogy oda kerül­nek, ahová szánjuk. A kapcso­lat felvételekor látogatásra hív­tuk a tanárokat Hollandiába, hogy megnézzék, hogyan mű­ködnek az ottani református egyház által fenntartott iskolák. Egy az egyben azonban nem lehet és nem is szabad lekopí- rozni a hollandiai példát, de meggyőződésünk, hogy csak akkor lehet jó iskolát csinálni, ha tágak a lehetőségek.-Miért tartja fontosnak az egyházi iskolák fenntartását?- Hollandiában az egyházi is­kolák jobbak, színvonalasabbak, másmilyenek, mint az állami is­kolák. Ezekben az intézmények­ben kevesebb a gond, a problé­ma minden téren. Nálunk ezeket az iskolákat az állam is maximá­lisan támogatja. Nagy előny, hogy Hollandiában az ilyen típu­sú iskolák nemcsak alap- és kö­zépszinten, de egyetemi szinten is működnek. Vallom, a tradicio­nális út is lehet a modern kornak megfelelő. Magas a színvonal - ez kemény munkára ösztönzi a Fotó: Bokor tanulókat, önfegyelemre nevel. Ha Hollandiában jól működnek ezek az iskolák, akkor itt, Szlová­kiában is van létjogosultságuk.- Miben lát touábbi lehetősé­get az együttműködésre?- Azt szeretnénk, hogy ne csak a támogatások szintjén ta­láljuk meg az egymáshoz vezető utat, de a személyes kapcsola­tok révén is. Kívánom, hogy di­ákjaink között szorosabb együttműködés alakuljon ki. Ez még kiaknázatlan terület. Bohák Valéria igazgatónő szerint hasznos volt a konferen­cia, mert a hollandok láthatták, hogy az iskolák vezetői igyekez­nek helyi forrásokból is biztosí­tani a működéséhez és fejleszté­séhez szükséges eszközöket. A kétyi iskola a szlovákiai viszo­nyokhoz képest jól felszerelt és a személyi feltételek is adottak. Az alapítvány munkatársai je­lenleg könyveket hoztak a tanu­lók részére és az a kikötésük, hogy a további támogatást az oktatás minőségének javítására használják fel. -bök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom