Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-21 / 79. szám

JOBB PART 2004. április 21., szerda _____^ Sű rű füstben gyakori poháremelgetés Romló egészségügyi mutatók A magyar nők 26 százalé­ka, a férfiak 40 százaléka do­hányzik, alkoholt egészség­károsító mértékben előbbiek közel 3, utóbbiak 18 százalé­ka fogyaszt. Egyebek mellett ez is olvasható a most elké­szült Népegészségügyi gyors- jelentés 2003 című kutatási anyagból, melyet Jakab Ferencné, az egészségügyi tárca címzetes államtitkára és Vitrai József, az Országos Epidemiológiai Központ ve­zetője sajtótájékoztatón teg­nap ismertetett. Az egyik leginkább egészség­kockázatot jelentő életmódbeli té­nyező, a dohányzás Magyaror­szágon igen gyakori, 2003-ban a nők 29 százaléka, a férfiak 42 százaléka dohányzott - idézte a dokumentumot az osztályvezető. Közlése szerint a dohányzók je­lentős hányada mindkét nemben napi rendszerességgel cigarettá­zott, arányuk a teljes népességen belül 25, illetve 38 százalék. A do­hányosok aránya a fiataloknál a legmagasabb: a fiatal nők harma­da és a fiatal férfiak csaknem fele a rabja a nikotinnak. „A kutatás adatai szerint a nők 2,5 százaléka, míg a férfiak 18 százaléka számít nagyivónak, akiknél az alkoholfo­gyasztás mértéke már egészség­károsító” - áll a jelentésben. Az osztályvezető közlése szerint min­den tizenharmadik nő és minden harmadik férfi „mértékletesen” fogyasztott alkoholt. A felmérést elemzők szerint to­vábbi komoly egészségkockázati tényezőt jelent a magyar társada­lomban az is, hogy a felnőttek több mint a fele túlsúlyos vagy el­hízott. Ezzel függenek össze a testmozgással kapcsolatban is­mertetett adatok is. Eszerint a nők több mint 40 százaléka, míg a fér­fiak harmada soha, vagy csak rit­kán végez testmozgást. A kutatás ismertetésén elhangzott még: az elmúlt 20 évben Magyarország népességfogyása meghaladta a félmilliót, a születések száma lé­nyegesen alacsonyabb, a halálo­zásoké viszont jelentősen maga­sabb, „mint az elvárható lenne”. A születéskor várható élettartam a férfiaknál 8, a nőknél 6 évvel marad el az Európai Unió átlagá­tól. A magyar lakosság halandó­sága alig mutat kedvezőbb képet, mint 30 évvel ezelőtt, miközben az EU országaiban jelentős javu­lás tapasztalható. Rohamosan emelkednek a környezeti szeny- nyezéssel összefüggésbe hozható légúti megbetegedések is. A ne­gatív tendenciák között ugyanak­kor ismertettek egy pozitív válto­zást is, e szerint az öngyilkosság miatti halálozás tovább csökken. A kutatás emlékeztet: a ,80-as évek elején Magyarországon az öngyilkossági halálozás az euró­pai régió valamennyi országa kö­zül a legmagasabb volt, de ez az ezredfordulóra harmadával csök­kent, így Magyarország jelenleg a hatodik helyen áll. Ez az érték ugyanakkor még mindig közel háromszorosa az EU átlagnak. A gyorsjelentést a napokban eljut­tatják valamennyi szakmai és po­litikai döntéshozóhoz, így a többi közt megkapja valamennyi ön- kormányzati vezető. Jakab Ferencné, a tárca címzetes állam­titkára az adatok ismertetése kap­Illusztráció csán beszámolt a népegészség­ügyi program előrehaladásáról is. Elmondása szerint, a kormány el­fogadta a 2004. évi cselekvési tervet, melynek elsődleges célki­tűzése, hogy a program eljusson a „mindennapi élet színtereire”, a munkahelyekre, az iskolákba, oda „ahol az emberek élnek és dolgoznak”. A tárca a prioritások között a dohányzás visszaszorítá­sát, az egészséges táplálkozás és testmozgás ösztönzését, valamint a különböző szűrési programok elindítását nevezte meg. (Epres*) Éles környezetvédelmi vita a T. Házban (Folytatás az 1. oldalról) A parlament tegnapi ülésnap­ján megvitatták azt a módosí­tást, mely után átfogóbb, részle­tesebb környezeti vizsgálatokat kell majd végezni a fejlesztések, beruházások előtt. Nagyobb te­lepüléseknek az eddiginél pon­tosabb, naprakész zajtérképet és zajcsökkentési tervet kell készí­teniük. Magyarország csatlako­zik a Natura 2000 nevű hálózat­hoz, amely a védettségre érde­mes élőhelyeket jelöli ki. Az ilyen területeken nálunk is ter­mészetvédelmi korlátozásokat vezetnek be, de a magántulaj­donosokat úgy kártalanítják, il­letve támogatják, hogy érdekük legyen megőrizni és fejleszteni a védett birtokot - hangzott el. Kis Zoltán államtitkár így foglalta össze a javaslat lényegét. Ezzel a módosítással minden olyan jogi eszköz rendelkezésre áll, ami az európai uniós támo­gatások felhasználását, a gazda­sági fejlesztési rendszerek termé­szetbe illő beépítését, valamint az úgynevezett fenntartható fej­lődés alappilléreit jelenthetik. A Fidesz vezérszónoka, Pap János úgy látja: a két törvény módosítása - ellentétben a kor­mány állításával - nagyrészt nem az uniós jogharmonizációt szolgálja, hanem lobbi-érdeke­ket. A jogharmonizáció nem azt jelenti, hogy egy az egyben át­veszünk dolgokat, tudniillik, ami nálunk ma szigorúbb sza­bályozás, azt nem biztos, hogy fel kell puhítani. Ezért is látszik az ebből az anyagból egyértel­műen, hogy lobbiérdekek hú­zódnak meg, és itt elsősorban az infrastruktúra-fejlesztés és a területfejlesztés teréről érkeznek ezek a lobbiérdekek, és ennek kíván a tárca megfelelni. Az ellenzéki képviselő szerint a felpuhításra példa, hogy míg eddig törvény írta elő a környe­zetvédelmi vizsgálatokat, a jö­vőben ez miniszteri rendeletben szerepel. Mint ahogy a törvény helyett rendelet határozza majd meg a vadászható állatfajtákat és a védetté nyilvánítás felté­teleit is. Kifogásolta, hogy ez­után csak a legalább százezer lakosú városoknak kell zajtérké­pet készíteniük, vagyis kikerült a törvényből, hogy ez minden önkormányzatnak kötelező. Mint mondta, így egy helyható­ság nem lesz köteles közbelép­ni, ha túl hangos a diszkó vagy a kocsma. A Fideszes bírálatot az SZDSZ vezérszónoka meg­alapozatlannak nevezte. (Forrás: MR) Rau: Az unió bővítése hasznára válik az európai gazdaságnak Tegnap Johannes Raut, a Német Szövetségi Köztársa­ság elnökét köszöntötték katonai tiszteletadással a budai Szent György téren. Az államfő és felesége érke­zését szigorú biztonsági intéz­kedések előzték meg, hiszen az idén márciusban a német biz­tonsági szolgálatok tanácsára megszakítani kényszerült afri­kai körútját, miután a felderí­tés egy ellene készülő merény­letről szerzett tudomást. A német államfő kijelentette: az unió minden bővítése előtt természetes félelem alakul ki az új munkaerőtől. Johannes Rau a vendéglátójával, Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott tárgyalás után ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az unió bővítése hasznára válik az egész európai gazdaságnak, így Né­metországnak is. A magyar köztársasági elnök azt tartotta fontosnak, hogy Magyaror­szág nem fenyegeti az európai munkaerőpiacot, ezért minél előbb biztosítani kell az unió ezen sza­badságjogának teljesítését is. Ezt követően délután Johannes Rau már Szili Katalin­nal találkozott az Országházban, majd röviddel később egyházi vezetőkkel folytatott eszmecse­rét a Kempinski Hotelben, mr Fuvarozók demonstrálnak több megyében Fuvarozók tartanak de­monstrációt hétfőtől három napon át Baranya megyé­ben a 6-os főúton, délután 4 óráig Szentlőrinc határa és a Szabadszentkirályi el­ágazás között, ahol a Pécsre vezető sávot már lezárták. Fejér megyében a 63-as fő­úton Cece és' Rétszilas között le­het félpályás lezárásra és rendőri irányításra számítani. Szintén fu­varozók szerveztek demonstráci­ót a Bács-Kiskun megyei 55-ös főúton, Baja átkelési szakaszán Bátaszék irányába a 102-es kilo­méternél, a félpályás útszűkület­nél rendőrök irányítják a jármű­veket délután 4 óráig. Mindhá­rom helyen lassúbb előrejutásra lehet számítani, komolyabb tor­lódásról nem érkezett jelentés. Számtalan gondjuk van a ga­bonafuvarozóknak, akik most még a munka beindulása előtt döntöttek úgy: több helyütt út­lezárást tartanak az ország déli határvidékén.- A tavalyi aszályos év nagyon nagy gondot okozott nekünk is, nemcsak a mezőgazdaságnak, mivel belőlük élünk - mondta a tüntetés szervezője, Rajcsányi Já­nos. Elmondása szerint, az ala­csony fuvardíjak annyira ellehe­tetlenítették őket, hogy az önkölt­séget nem tudják megkeresni. Er­re rátetézett még a nagymértékű súlyadó valamint, az eszköz nél­küli fuvarozók is sok problémát okoznak, mert alacsony fuvardíj­vállalással is meg tudják oldani a munkát, mert náluk mindenkép­pen haszon keletkezik, nincsen semmiféle költségük. A külföldi fuvarozók, főleg bosnyák, horvát fuvarozók, akik nagymértékű gabonaszállításo­kat végeznek az országban, olyan gépjárművekkel, amelyek­kel minket, magyarokat külföld­ön nem engednének ki. A de­monstrálok szerint az lenne a leg­jobb megoldás, ha a nemzetközi fuvarozó szervezet is felelős len­ne a kiengedett gépjárműnek a súlyáért, így megoldódna na­gyon sok probléma, az utak nem lennének széttaposva, és rendes árban tudnának dolgozni, rendes súlyban tudnának közlekedni. Fejér megyében, a 63-as úton 15 teherjármű sorakozott fel. A sárbogárdi Tóth József, a de­monstráció egyik szervezője kilá­tástalan helyzetükről számolt be. „Nem tudjuk teljesíteni ezzel a fuvardíjjal a fuvart. Öt-hat évvel ezelőtt is ezért a bérért dolgoztunk, a gázolaj emelkedett, a súlyadó, az autóköltségek, az utakról a ka­mionstoppal ki vagyunk tolva. Évente több napot nem tudunk dolgozni. Az utakról is a súlykorlá­tozás ki vagyunk tiltva, például meg van határozva egy 40 kilo­méteres táv, azt csak 80 kilométe­res távon tudjuk teljesíteni, mert az utakon nem tudunk menni. Nem látunk kiutat. Szeretnénk, hogy fix ár legyen. Attól is félünk, hogyha az unióba belépünk, bejönnek a külföldi fuvarozók és alámennek a fuvardíjban.” Lapunk telefonon azt az infor­mációt kapta a Magyar Közúti Fu­varozók Szövetségének elnökétől, Németh Tamástól, hogy őket sen­ki nem értesítette az útlezárásról és velük, senki nem egyeztetett ez Ügyben. EJ (Forrás:) radio.hu MAGYARORSZÁG Mikola István a Hír TV-ben Az Orbán-kormány volt egészségügyi minisztere volt a Hír TV hétfő esti vendége. Az egészségügyi ellátórendszer reformját zászlajára tűző, készülő törvényjavaslatot a Fidesz egyeztető fórumának elnöke éles kriti­kával illette Mikola úgy véli: a „szamizdat formájában megszerzett” mun­kaanyag szerint az egészségügyben megjelenne az ellátásszervezők új struktúrája, ami burkoltan az egészségbiztosítás kiszervezését, privatizáci­ójának kezdetét jelenti. Az új elemként megjelenők gazdasági társaságok, bankok, valamint multinacionális pénzügyi intézetek csoportjait jelenti, akik egyenként 150-400 ezer emberből álló biztosított számára irányíta­nák területileg a betegellátást. A volt tárcavezető szerint a megreformált, ezer-milliárdos rendszer így gazdasági érdekcsoportok kezébe kerül, ami számos problémát vet fel. Kialakulna a szegény-gazdag betegellátás, va­lamint a költségtérítés fogalma azok számára, akik nem a területileg ille­tékes intézményben szeretnék kezeltetni magukat. Mikola István hangsú­lyozta: a világ, és főleg Európa nem erre tart. A minisztériumi munka­anyag egy olyan amerikai rendszert idéz, amelytől (visszásságai miatt) épp most akarnak megszabadulni az Egyesült Államokban. Arad szoboravatásra készül - leplezetlen örömmel... Aradon, többszöri módosítás után, a héten felállítják a Szabadság­szoborcsoportot. Zala György híres alkotásának leleplezésére a leg­újabb tervek szerint április 25-én kerülhet sor, bár a helyi viszonyokat ismerve azért korai lenne előre elkönyvelni az eseményt. A Magyar Rádió helyszíni tudósításában elhangzott: az avatás ellen tiltakozók az erdélyi város olyan elenyészően kis csoportját alkotják, amely semmi esetre sem tekinthető jelentős ellenállásnak. Új János erdélyi újságíró ezzel kapcsolatban kijelentette: „Ha Magyarországon a rend­szerváltó Antall József szobrát leöntötték vörös festékkel, akkor ez bármely városban előfordulhat, mert létezik egy olyan kis mag min­denütt, amely a gyűlöletet szítja.” A helyi magyarok kitartását a pub­licista az alábbi példával jellemezte: „Amikor október 6-ra megígér­ték azt, hogy az emlékmű állni fog és megakadályozták, október 6- án délellőtt kivonult ide a református, és a katolikus hívők sokasága. Több száz, talán több ezer ember volt jelen, és letettek egy-egy szál virágot, pedig nagyon jól tudtuk, hogy körbemonitorizálnak, figyel­nek bennünket.” Új János szerint az aradi magyarságot 150 évvel a kivégzett tizenhárom vértanú után sem lehet megfélemlíteni. Nettó EU-befizetők lehetünk? Könnyen elképzelhető, hogy hazánk nettó befizető lesz az uniós tagság első évében - állítja egy kormány elé került jelentésre hivat­kozva a Világgazdaság. A napilap szerint két forgatókönyvet vázol fel a kabinet által a közelmúltban tárgyalt anyag: az egyik szerint 36 milliárd forintos nyereségre lehet számítani a csatlakozás után, a másik viszont 46,2 milliárdos veszteséget feltételez. A Nemzeti Fej­lesztési Hivatal közreműködésével elkészített dokumentum szerint van esély arra, hogy a pesszimistább változat teljesüljön 2004-ben. A kettő közti különbséget lényegében az adja, hogy az optimista ver­zió 119 milliárd forintra teszi a ténylegesen lehívott uniós támogatá­sok összegét, míg a kevésbé derülátó prognózis ennek csupán a fe­lét (57,5 milliárdot) tartja valószínűnek. A Magyarország részére biz­tosan kifizetendő egyetlen rögzített forrás a szabadon felhasználha­tó EU-s visszatérítés, ami idén 44,7 milliárdra rúg majd, a többi for­rásra pályázni kell a közösségi strukturális és kohéziós alapnál. A Greenpeace a génkezelt termékek ellen A Greenpeace a hét elején felszólította Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Cseh- és Lengyelország kormányait, hogy tiltsa be a ge­netikailag módosított szervezeteket (GMO), amelyeket az EU sza­badföldi kibocsátásra engedélyezett. A nemzetközi környezetvédő szervezet szerint erre lehetőséget biztosít a közösségi jog, és ezt dik­tálja az említett országok érdeke is. Nemes Noémi, a szervezet kam­pányszervezője szerint a génmódosított növénytermesztés kiszámít­hatatlan kockázatokkal veszélyezteti az egyedülálló Pannónia régió, és a Kárpát-medence természeti környezetét. A Magyar Nemzet Online-nak nyilatkozva a Greenpeace képviselője kijelentette: az EU által termesztésre elfogadott három génmódosított kukoricafajtát még 1998-ban engedélyezték egy idejétmúlt direktíva alapján, amely 2006-ban, tehát két év múlva amúgy is érvényét veszíti. Szent Korona szertartás Erdélyben is „Miután Erdély földjét is elérte az önazonosságból, vallási-nemzeti meggyőződésből való kiesés - megmaradásunkat megpróbáló - nehéz időszaka, elérkezettnek látjuk a pillanatot, hogy a feltámadást tűzzük na­pirendre Ezt a célt szolgálja az I. Erdélyi Szent Korona szertartás, mely lehetőség arra, hogy egyként emelkedjünk lélekben, erősödjünk a ke­resztény magyar önazonosság vállalásában és a szeretet törvényében” - olvasható a közelgő esemény szervezőinek hitvallása az esemény hon­lapján. A Magyarországon immár számos helyen megrendezésre került rendezvényre június 19-én szombaton kerül sor, amelyre a szervezők mindenkit szeretettel várnak. Az ünnepi beszédet Pap Gábor, budapesti művészettörténész, a Körösi Csorna Sándor Tanműhely alapítója mond­ja el, valamint ő lesz a szertartás levezénylője is A fogadalomtételt annak szerzője, Dr. Hargitay András vezeti le. Kovács Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom