Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-20 / 78. szám

JOBB PART 2004. április 20., kedd _____3. Sz ociális pályázati programok a Strukturális Alapokból 39 milliárd töbletforrás Magyarország az európai uniós tagság egyik legkézzel­foghatóbb eredményeként 2004-2006 között mintegy 1100-1600 milliárd forintnyi fejlesztési forrás felhasználá­sára válik jogosulttá. E forrá­sok, amely az EU Strukturá­lis Alapjaiból és Kohéziós Alapjából, valamint az azt ki­egészítő magyar központi költségvetési társfinanszíro­zásból származnak. Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium március 25-én indította útjára - a pályá­zati kiírások napilapokban és interneten történő megjelenteté­sével - az Európai Unió Struktu­rális Alapjaiból támogatott egész­ségügyi és szociális pályázati programokat. E programok je­lentős - egy központi program keretével kiegészülve mintegy 39 milliárd forintnak megfelelő ösz- szegű - többletforrást biztosítanak a két ágazatban megvalósításra váró különböző fejlesztésekhez. A fent említett pályázati és központi programok az Európa Terv (Magyarország 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Terve) Hu­mánerőforrás-fejlesztési Opera­tív Programjában jelennek meg, az EU programtervezési szóhasználatával élve ún. intéz­kedések keretében. Az egészségügyi területen a legelmaradottabb három régió­ban, Eszak-Magyarországon, Eszak-Alföldön és Dél-Dunántú- lon valósulhatnak meg a Struktu­rális Alapokból támogatott beru­házások. E beruházások na­gyobb része - mintegy 22,7 milli­árd forint értékben - az egészség- ügyi intézmények infrastrukturá­lis fejlesztésére, kisebb hányada - 4,1 milliárd forint - pedig egész­ségügyi információtechnológiai fejlesztésekre irányul. Magyarország lakosságának egészségi állapota messze elma­rad az Európai Unió átlagától, amelynek számos, az ellátás szín­vonalától és elérhetőségétől füg­getlen oka is van. A z ESZCSM ezért az Európa Tervben azt a célt fogalmazta meg, hogy az egész­ségügyi ellátás azon, a betegsé­gek korai felismerésére, illetve a rehabilitációra irányuló elemeit fejleszti, amelyek különösen hoz­zájárulnak a lakosság egészségi állapotának javulásához, ezáltal a foglalkoztathatóság növeléséhez. Az egészségügyi ellátórend­szer állapotát tükröző felméré­sek alapján elmondható, hogy különösen három régióban, Észak-Magyarországon, Eszak­Alföldön és Dél-Dunántúlon az egészségügyi ellátó hálózat inf­rastruktúrája sok esetben nem felel meg az ellátás jogszabály­ban is előírt minimális követel­ményeinek. A most meghirdetésre kerülő pályázatok egyike - az egész­ségügyi intézmények infrastruk­turális fejlesztését célozva - az előbbi probléma megoldására ad lehetőséget, összesen mint­egy 10,5 milliárd forint értékű beruházás támogatásával. Az épületek korszerűsítését, bővíté­sét és eszközök beszerzését ma­gukban foglaló, minimum 500 millió forint, maximum 2 milli­árd forint támogatással megva­lósuló beruházások eredmé­nyeként a fent említett három régióban két szakmai területen, a szűrés és diagnosztika, vala­mint a rehabilitáció területén ja­vulhat az ellátás hozzáférhető­sége, ezáltal mind a lakosság el­látásának minőségét, mind az egészségügyi személyzet mun­kakörülményeit javítva. A fej­lesztések célja, hogy minden régi­óban legalább egy európai szín­vonalú szűrési-diagnosztikai és rehabilitációs központ jöjjön létre. EJ. Uniós pénzek a közoktatásban Több mint 84 milliárd forint fordítható 2004-2008 között pályázati úton uniós támogatással oktatási fejlesztésekre, eb­ből a közoktatás 24,7 milliárd forinttal részesedik. A hátrá­nyos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítására 3,5 milliárd forint jut majd, míg az egész életen áttartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztésére 7,2 milliárdot fordítanak. A központi programokat 14 milliárd forintos regionális pá­lyázati forrás egészíti ki - kö­zölte Sípos János, az oktatási tárca közoktatásért felelős he­lyettes államtitkára hétfői saj­tótájékoztatóján. A intézkedés központi prog­ramjában zajló fejlesztések fő célja olyan befogadó iskola- rendszer és pedagógiai környe­zet kialakítása, ahol megvalósul a tényleges együttnevelés, és a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése. Az iskolák a szervezeti és tartalmi kereteik átalakításá­val olyan befogadó közeget tudnak teremteni, ahol együttes fejlesztéssel, együttneveléssel biztosítani tudják a különböző társadalmi hátterű és nevelési igényű gyermekek eredményes oktatását-nevelését. A jelenlegi közoktatási rendszer egyik leg­főbb hiányossága, hogy nem tud kellő gyorsasággal és rugal­massággal alkalmazkodni a gazdaság és a munkaerőpiac igényeihez, a környezet változá­saihoz. Véleménye szerint diák­jaink a sikeres tanulást megala­pozó képességek és készségek, valamint a szociális és életviteli kompetenciák, továbbá az egész életen át tartó tanulás motivációja terén jelentős el­maradásokat mutatnak. A fejlesztés első fázisa 2004-2008 között valósul meg. Magyarországon a közoktatás tartalmi szabályozásának legfon­tosabb eszköze mindig is a köz­ponti tanterv volt. Ez gyakorlatilag 1777 óta hagyomány, a minden­kori oktatási irányítás szinte kizá­rólag ezt a szabályozó eszközt al­kalmazta vagy legalábbis ezt ré­szesítette előnyben. A mostani Nemzeti alaptanterv nem ír elő konkrét megtanítandó ismerete­ket, ezt rábízza az alsóbb szabá­lyozási szintekre. Egy ilyen tanterv alapján azonban a legtöbb iskola nem tudja megírni (vagy csak na­gyon nehezen) a helyi tantervet. A programfejlesztés alapötle­te éppen abból adódott, hogy fel kell kínálni az iskoláknak használható tanterveket, és eh­hez kapcsolódó konkrét tanesz­közöket. A kifejlesztendő prog­ramcsomagok amellett, hogy tartalmazzák a tantervet és a taneszközöket támogató eleme­ket is magukba foglalnak (pl. to­vábbképzési ajánlatok). Arra hi­vatottak tehát, hogy az iskolák számára alternatívát kínáljanak a jelenlegi oktatási gyakorlat mellé, de úgy, hogy ne az isko­láknak kelljen kitalálniuk, hogy mit tegyenek, hanem „konyha­készen”, felhasználóbarát mó­don kapják meg ezeket az esz­közegyütteseket. Epress EU-történelem Rendzavarás a Parlamentben A Tizenötök Európája A kilencvenes évek gazdasági recessziója ellenére egyre többen szerettek volna taggá válni. A szoros integrációs tömbből való kima­radás a kontinens többi állama számára az elszigetelődés veszélyével járt együtt. Svédországgal, Finnországgal, Norvégiával és Ausztriával korábban elkezdődött tárgyalások eredményeként 1995. január 1-jén megtörtént a csatlakozás. Bár Norvégia immár másodszor elutasítot­ta a tagságot. A rendszerváltó közép- és kelet- európai országok is je­lezték csatlakozási szándékukat. 1991. november 22-én Brüsszelben elfogadták Magyarország, Lengyelország és (akkor még) Csehszlová­kia EK-társulási szerződését, majd 1994. április 1-jén a magyar kül­ügyminiszter átadta Magyarország EU-csatiakozási szándékát kinyil­vánító dokumentumot. A 15-re növekedett tagokkal az EU döntésho­zatal nehézkesebbé vált, szükségessé vált az átalakítás. Az EU reform- ját'szolgáló tárgyalásokat 1997-ben, Amszterdamban sikerült lezárni. Kidolgozták az EU új, módosított alapszerződését, az Amszterdami Szerződést, amely a tagállami ratifikáció után 1999-ben lépett életbe A szerződés jelentősége azonban elmaradt a várakozásoktól, a legne­hezebb döntéseket elnapolták. Ettől függetlenül az EU 1998. március 30-án 11 országgal elindította a bővítési folyamatát. Előrelépés tör­tént a pénzügyi unió megvalósításában: 1999 január 1-én 11 ország­ban működni kezdett a közös valuta, az euro. Később tizenkettedik­ként Görögország is csatlakozott. A gyarapodó lezáratlan kérdéseket tisztázó kormányközi konferenciát 2000-ben tartották Nizzában, ame­lyet lezáró szerződés elsődleges célja az volt, hogy az intézmények az új tagállamokkal kibővülve is működni tudjanak. 2002-ben, Koppen­hágában döntöttek arról, hogy ezek az országok, köztük hazánk, 2004. május 1-jétől az EU tagjaivá válhatnak. „Példátlan eset fordult elő, ez megengedhetetlen az Országgyűlés épületében, és az ülésteremben, úgyhogy kérem, a fiatalemberek kivezetéséről gondoskodjanak. Tisztelt képviselőtársaim, kérem, hogy őrizzék meg nyu­galmukat!” - próbált rendet teremteni Szili Katalin ház- elnök, miután a napirend előtti felszólalások során a kar­zatról néhány fiatal röpcédulákat szórt a honatyák közé. A négy fiatal által magasra emelt táblán és a leszórt röp­cédulákon az állt, hogy „Ki Irakból”. Mint utóbb kiderült, a fiatalok egy indiai filozófián alapuló, erőszakmentességet hirdető csoportot képviselnek, és akciójukat polgári engedet­lenségnek szánták. Egyenként kértek látogatói belépőt az Or­szággyűlés civil irodájától, így jutottak be. Kozák Lászlótól, a BRFK szóvivőjétől megtudtuk, a tüntetőket az eset után sza­bálysértés, közelebbről rendza­varás miatt előállították, és ügyüket holnap soron kívül to­vábbítják a bíróságnak. Egyébként Irak napirend előtt másképp is szóba került. Herényi Károly MDF-frakció­vezető ismét elmondta, hogy az akció politikai, és katonai kudarc, katonáink pedig több hadianyagot szállítanak, mint segélyt. Ha már nem fogadják el a kisebbek ellenzéki párt ja­vaslatát a katonák hazahívásá­ról - folytatta Herényi -, akkor legalább erősítsék az ENSZ je­lenlétét, a magyar kormány pedig legyen aktívabb a békés megoldás keresésében. Bár­sony András külügyi államtit­kár azzal egyetértett, hogy az ENSZ szerepét fokozni kellene, de ez nem elég. Hozzátette: egy kis csoport tartja terror alatt az iraki lakosság zömét, ezért, ha minden ország kivon­ná katonáit, az humanitárius katasztrófához vezetne. mr MAGYARORSZÁG Magyarország megtorpan az unió küszöbén? László Ervin professzor, a Római Klub tagja, a Budapest Klub el­nöke, a 2004-es Nobel-békedíj hivatalos jelöltje és Miszlivecz Ferenc szociológus, az Európa Tanulmányok Intézet igazgatója volt a Kos­suth Rádió Esti Krónika című műsorának minapi vendége. A beszél­getés során elhangzott: Magyarországon megtört, megroppant az a lendület, amivel a rendszerváltást lehetett jellemezni, ami gazdasági és kormányzati problémák mellett társadalmi-lélektani okokkal is magyarázható. A megszólalók szerint kóros önbizalomhiányban szenved az ország, a kádárizmus alatt megtanult nemtörődöm élet- felfogással pedig ma már nem lehet érvényesülni. A legnagyobb fe­lelősség ugyanakkor a mindenkori kormányt terheli: a rendelkezé­sünkre álló uniós pénzek jelentős részét az ország nem tudta (nem tudja) elkölteni a felkészülés időszakában, mivel a hatalom nem épí­tette ki az ehhez szükséges intézményeket. „A politika ugyan min­den szlogent megtanul, és nagyon szépen fel is mondja, de a hirde­tett programokat nem csinálja meg” - hangzott el a műsorban. (forrás: kossuth.radio.hu) Bajban a kulturális turizmus - megnyirbált támogatások... A Draskovics-csomagnak „hála”, a régiónként megpályáztatott összesen másfél-kétmilliárd forint helyett 200 millió elosztásáról dönthettek a múlt pénteken a Nemzeti Kulturális Alapprogram­nál (NKA) - derül ki a Népszabadság elemzéséből. Az állam gya­korlatilag háttérbe vonult az utóbbi években gyarapodó hazai fesztiválok fő támogatói között, ami a szervezőket igen nehéz helyzetbe sodorhatja. Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség (MFSZ) elnöke a napilapnak elmondta: a korábbi támogatások­nak köszönhetően sikerült emelni a színvonalat a rendezvények költségvetésének 40-50 százalékát kitevő támogatásokkal, „az idei improvizált változtatás viszont tervezhetetlenné teszi és elle­hetetleníti a rendezvényeinket”. Szigetvári József, a százhalom­battai Summerfest vezetője hozzátette: „Jelenleg a csodára vá­runk, mert a szervezőmunkát már régen meg kellett kezdeni.” Mint máshol, a Summerfest szervezői is kiküldték meghívóikat, a végső program ugyanakkor bizonytalanná válhat, mivel a ren­dezvény 21 milliós költségéből tízmilliót tett ki a regionális támo­gatás, ami most elmarad. Az igények nagyságát jelzi, hogy Már­ta István tudomása szerint az NKA-nál csaknem hatszáz pályázó mintegy három és fél milliárd forintot kért. (forrás: noi.hu) Uniós kampányhétvége - kérdezz, felelek Támogatja-e Magyarország európai uniós csatlakozását Or­bán Viktor és pártja, szigorítaná-e áz abortusz jelenlegi szabá­lyozását, illetve tartja-e magát az egyház és állam szétválasztá­sának normájához - ezekre a kérdésekre várt választ az MSZP Orbán Viktor volt miniszterelnöktől. Lendvai Ildikó, a szocialis­ta párt frakcióvezetője az előbbiekhez hozzátette: „Elvárjuk, hogy Orbán Viktor egyszerű kérdésekre egyszerűen vá­laszoljon: igennel vagy nemmel.” Az MSZP szerint azért kell a volt mi­niszterelnöknek válaszolnia az említett kérdésekre, mert az utóbbi idő­ben „zavaros, válasz nélküli, ellentmondásos” nyilatkozatok láttak napvilágot e témákban az ellenzéki párt részéről. A Fidesz részéről Ré­vész Máriusz, a párt szóvivője reagált a szocialisták kérdéseire. Révész úgy fogalmazott: Lendvai Ildikó valószínűleg elfelejtette, hogy a Szö­vetség már egy évvel ezelőtt közzétette az „Európa a jövőnk, Magyar- ország a hazánk” című dokumentumát, amelyben az uniós tagság mellett foglalt állást. A szóvivő hangsúlyozta: a Fidesz nem kíván hoz­zányúlni az abortusztörvényhez. Az egyház és az állam szétválasztása pedig Magyarországon már régen és egyértelműen megtörtént. Ezen a Fidesz nem kíván változtatni. A Fidesz senkit nem kíván bevonni a kampányába, de mindenkinek megköszöni a segítséget, aki a Szövet­ség által képviselt értékeket fontosnak tartja. Révész Máriusz hozzátet­te: „Sajnálatos, hogy Lendvai Ildikóról és az MSZP-ről a mai vasár­nap kiderült, hogy a Ron Werber által meghatározott gyűlöletkam­pányt kívánja folytatni az elkövetkező időszakban. Kétszínű módon azt hangoztatják, hogy a kampánynak nem szabad belpolitikai kérdé­sekről szólnia, és mégis ilyen kérdések mentén kívánják megosztani és egymásra uszítani a magyar társadalmat”. (forrás.- mno.hu) Kevés pénz jut a parlagfűirtásra? A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) szerint a kor­mányzat nem támogatja kellő mértékben a parlagfű-mentesítési prog­ramot - közölte Juhászné Halász Judit, a testület elnöke egy, a témá­ban megrendezett tanácskozás után. A PME szerint szerint a kormány csupán 200 millió forintot fordít a Földművelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium költségvetésében az évente több milliárd forintos kárt okozó, allergizáló gyomnövény elleni védekezésre, miközben az adó­zók által felajánlott 1 százalékos adományokból összegyűlt összeg 500 millió forint. A civil szervezet arra kéri a kormányt, hogy egy korábbi országgyűlési határozatban szereplő 1,5 milliárd forintos támogatással ösztönözze a parlagfű-mentesítést. (www.stana.hu) Kovács Árpád

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom