Hídlap, 2004. április-június (2. évfolyam, 65-129. szám)

2004-04-15 / 75. szám

Ftfdlap RÉGIÓ 2004. április 15., csütörtök _____5. Va n esélye az MDF-nek egyedül? A Magyar Demokrata Fórum önálló erőként indul az európai uniós választásokon. A „mérsékelt közép” önállóso­dási törekvése viszont vitákat váltott ki a jobboldali szellemiségét képviselők között. Van, aki ezt az MDF nagy esé­lyének tartja, mások a döntés mögött az egység megbomlását látják. Áron (szőlész) Az MDF kínosan különbözni akar mindenki mástól, holott nincs kifejezett jellegzetessé­ge. A szándékos, durcás távo­lodás belső feszültségeket okoz, Fidesz-ellenes felhanggal bír, ami végül a párt további morzsolódásához és eltűnésé­hez vezethet. Az EU-s választá­si kudarcot egy még időben jött pofonként foghatják majd fel, máskülönben eltűnnek a történelem süllyesztőjében. Bajkó Sándor (a rész­önkormányzat elnöke) Jómagam független képvise­lőként tevékenykedem, és nem tudok róla, hogy a kollé­gáim között lenne MDF-szim- patizáns. Esztergom-Kertvá- rosban és az egész országban összeszűkült a párt tábora. Üdvözlöm a szándékot, hogy önálló erőként, bátran meg­méressék magukat, de nem vagyok biztos ennek helyes­ségében. Együtt a Fidesszel erősebbek lennének. Ricsi (régész hallgató) Nem vagyok elkötelezett egyik oldal felé sem, de az biztos, hogy a nagypártoknak van egy erős, markáns arculatuk. Ez­zel ellentétben az MDF nem látszik a politika térképén, ezért nem értem, miért akar­nak különváltan „mérkőzni”. A középutas, szélsőségektől mentes magatartás pozitív, de nem hiszem, hogy volna olyan erős bázisuk, amellyel egyedül is eredményt érhetnének el. Magdolna (nyugdíjas tanár) Kezdetben szimpatizáltam az MDF-fel, de ma már nem olyan, mint a rendszerváltás idejében volt. Amióta így megcsappant a létszám, nem találnak maguk­ra. Tetszik az irányultságuk, a nyugodtságuk. Nem vetik el a sulykot, nem szélsőségesek. Ilyen középpártra szükség van, amely képviseli az értelmisé­get. Valami gond mégis lehet velük, mert máskülönben nem lennének ennyire kevesen. Zalabai Zsigmond emlékezetére Döbbenten hallottuk a hírt 2003. karácsony más­napján, hogy Ipolypásztó szülötte, Zalabai Zsigmond tragikus körülmények közt elhunyt. Immár mindenek­ről számot adott Teremtőjé­nek. A kozmikus egészben továbbélve „föntről” hallja a hazahívó harang szavát. Mint hallottuk „másfél évtizede küszködött menetrendszerűen is­métlődő lelki válságaival, s min­dig győztese volt a küzdelemnek. A megrendült hit és a remény- vesztettség nehéz óráiban ezt a (sajnos utolsó) játszmát - mind­annyiunk szomorúságára - elve­szítette. Innentől kezdve csak az emléke, meg rendkívül gazdag, nagy gonddal megalkotott írói munkássága (kritikái, irodalmi ta­nulmányai, faluszociográfiája) és az általa szerkesztett gyűjtemé­nyes kötetek lehetnek a tanúi an­nak az életműnek, melyet az utó­korra hagyott.” (Fonod Z. Irodal­mi Szemle, 2004. 1. szám). írásaiban több mint három év­tizede ismerhettük őt irodalom­kritikusként, közíróként, szerkesz­tőként. Azt a „hagyományt” foly­tatta, amely a Szlovákiai magyar elbeszélők (a szálkái születésű Turczel Lajos szerkesztésében), majd a Szélkiáltó (Roncsol László Az Ipoly-táji hazából, a szülőföldről... szerk.), illetve az Egyszemű éjsza­ka (Tőzsér Árpád szerk.) és a Fe­kete szél (Duba Gyula szerk.) cí­mű kötetekkel indult útjára, hogy demonstrálja a kisebbségi ma­gyar irodalom helyzetét és erejét itthon és határon túl is. Költőként kezdte 1968-ban, majd irodalomkritikusként folytat­ta. Rendkívül termékeny évek kö­vetkeztek. Egymást követték ta­nulmánykötetei: A vers túloldalán (1974), Mérlegpróba (1978), Tű­nődés a trópusokon (1978). Vers­történés (1995) című kötete nem­csak nemzedékének tükre, ha­nem a három évtizedes irodalmi jelenlétének a bizonyítéka is volt. Falukrónikái - a Mindenekről számot adok (1984) és a Haza­hív a harangszó (1985) Ipolypásztó történetét mutatják be az államalapítástól a máso­dik világháború végéig. Az ak­kori kultúrpolitikának köszön­hetően a magyarüldözés kor­szaka kimaradt a kötetből. „Szorgos adósa vagyok ha­zámnak” (1993) című köteté­ben a múlt olyan jellegzetes személyiségei kerültek látószö­gébe, mint Szenczi Molnár Al­bert vagy Baráti Szabó Dávid a „Jer magyar lantom (1995)” cí­mű válogatott verseiben. Az anyanyelv iránti elkötele­zettsége ösztönözte A hűség el­ve (1985), majd pedig a Koszo­rúk (1998) című kötetek meg­szerkesztésére, illetve megírásá­ra. Kölcsey Ferenccel együtt vallotta: „Nem merni azt, amit merni kell, gyalázat!”. Mit ér a nyelvünk, ha magyar? (1995) című kötetében felsorakoztatja a helységnevek és a magyar személynevek anyakönyvezése körüli szlovákiai magyar sajtó­dokumentumokat. A „nyelvé­ben él a nemzet” gondolatát ko­molyan vette, nemzetisége, ma­gyarsága megalázását nehezen tűrte. A korszerű irodalom érde­keit védte, a műközpontú iroda­lom érdekeit képviselte, s az ér­téket kérte számon kritikáiban. Az ő javaslatára kezdemé­nyezték 1980-ban azt a felhívást, amely a szlovákiai magyar köz­ponti nemzetiségi könyvtár létre­hozását szorgalmazta Somorján - ez a Bibliotheca Hungarica Alapítvány. A Pozsonyi Komensky Egye­tem magyar tanszékén másfél évtizeden át adjunktusként, majd docensként oktatott, iro­dalomelméletet, stilisztikát, módszertant tanított. Zalabai Zsigmond váratlan tá­vozása súlyos veszteség a ma­gyarság számára. Ravatala fölött Roncsol László eképpen búcsú­zott szellemi életünk nagy minde­nesétől: „...Egy ilyen soktehetsé­gű férfinak, amilyen Zalabai Zsigmond volt, több alakban kel­lene megszületnie, s az emberélet végső határáig kellene zavartalan jó egészségben, meg nem rop­pantható lelki-testi erőben mun­kálkodnia nemzete szellemi eme­lésén, megvilágításán... Siratjuk őt, őt siratjuk, Zsigát, mindnyá­junk Zsigáját, s akkor eszünkbe jut, mit mondott a Názáreti a nagy sokaságnak, amely ja- jongva követte őt a Szent Város vesztőhelyére: <Jeruzsálem le­ányai, ne engem sirassatok, ha­nem magatokat és gyermekeite­ket sirassátok... Mert ha a zöl­dellő fával ezt teszik, mi történik a szárazzal? > - S immár kezd­jük siratni önmagunkat.” Izrael Fodor Zsuzsanna, (Forrás: Irodalmi Szemle, 2004.01.01.) Színes világ A tengerek titkos világa címmel nyílt meg kedden Dombóvári Tibor Arany Búvár díjas fotós kiállítása a Duna Múzeum Galériájá­ban. A tárlatot Haraszthy László, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ter­mészetvédelmi helyettes ál­lamtitkára nyitotta meg. A fotókat május 23-ig tekint­hetik meg az érdeklődők. A kiállított fotókat nézve rendkívül színes világ tárul elénk - kezdte megnyitó beszé­dét Haraszthy László. A Föld felszínének kétharmad részét víz borítja, e résznek a döntő többsége óceán és mindössze két százaléka tenger. Van azon­ban a tengervíznek egy speciá­lis tulajdonsága - folytatta -, rendkívül gazdag és sokféle élővilággal rendelkezik. Ennek egyik oka, hogy amióta alakul az evolúció során az élővilág, tulajdonképpen a meleg tenge­rekben nem sok egyéb hatás érte, így hosszú évmilliók óta a törzsfejlődés szabadon szár­nyalhatott. Ha hazánkban megnézünk egy statisztikát, ar­ról hogy az emberek mi iránt érdeklőnek láthatjuk, hogy a természetről készült filmeket előszeretettel nézik. A Föld or­szágainak csak töredéke nem rendelkezik tengerrel. Egy or­szág ipari berendezkedését, gazdaságát, az emberek gon­dolkodásmódját meghatározza ez a tény. A kiállítás unikuma, hogy egy tenger nélküli ország képviselője tud egy ilyen kiállí­tást Magyarországon bemutat­ni. Ha kimegyünk az udvarra, láthatunk fekete rigót, réti csi­gát, de nem tudjuk lefényké­pezni így. Ez a művészet. E szavakkal adta át a szót a he­lyettes államtitkár a művész­nek, aki a következőképpen zárta a megnyitót: „Azt szok­tam mondani, hogy azért ta­nultam meg fotózni, mert nem tudok beszélni, én így tudom magam kifejezni.” gk Ister-Granum Eurorégió Leépítés helyett fejlesztés Nyergesújfalu polgármestere, Miskolczi József soron kívüli köz­meghallgatást tartott az Eternit városrészben. A lakossági összejö­vetelre azért volt szükség, mert az utóbbi időben több valótlan hírt lehetett hallani ezen a településrészen. A fórumon a polgármester kimerítő és mindenre kiterjedő beszámolójában megnyugtatta a lakosokat, hogy nem visszafejleszteni, hanem felújítani szeretnék az elöregedett városrészt. Miskolczi József elmondta, hogy folya­matos megbeszélések zajlanak egy új üzletsor létesítéséről, vala­mint már elkezdték a patakmeder rendbetételét. A polgármester hangsúlyozta, hogy nem tervezik sem az óvoda, sem az iskola megszüntetését az eterniti városrészben. ák. Forrás: Kék Duna Háló-találkozó Gután Április 17-én, szombaton a Városi Művelődési Központ körtermé­ben kerül sor az I. Gútai (helyi és dunántúli régiós) Háló-találkozóra. A program fél tízkor kezdődik reggeli imával és a Háló bemutatásá­val, majd a schönstadti lelkiséghez tartozó Mészáros család előadását hallgathatják meg a résztvevők „Keresztény létforma a fogyasztói tár­sadalomban” címmel, amit kiscsoportos beszélgetés követ. Délután Szentesi Csaba görög katolikus pap előadását hallgat­hatják meg, majd ismét kiscsoportos beszélgetés következik. A programot este fél hatkor szentmise zárja. A zenét a nagymegyeri Bárka közösség szolgáltatja. Részvételi díj 100 korona. -cz­A Prímás sziget „ Kristálypalotáj a” (folytatás az 1. oldalról) Tekintettel arra, hogy az esz­tergomi Vaszary kórházban van Komárom-Esztergom megye re­umatológiai osztálya így a kü­lönböző térítési formájú gyógy- terápiás fürdőkezelések kiemelt helyet kapnak majd a szolgálta­tások körében. A kórházi veze­tés felkészül a betegek és kórház számára legmegfelelőbb gyó- gyterápiás szolgáltatások kiala­kítására. Tehát a betegek az egészségpénztári előírásoknak megfelelően vehetik majd igénybe térítésmentesen vagy részbeni térítéssel a gyógyászati fürdőszolgáltatást. Lapszemle Waldorf-óvoda indul Pilisszentlászlón Pilisszentlászló képviselő-testülete hozzájárult, hogy az ön- kormányzati egycsoportos óvoda mellett, annak megtartásával szeptembertől az óvoda épületében Waldorf-óvoda induljon - írja a pilisszentlászlói Falu-Lap. A képviselő-testületi döntés ér­telmében a jelenlegi szolgálati lakás területét is az óvoda hasz­nálja majd. Az ötletgazdák nem tartanak attól, hogy nem lesz igény a sajátos pedagógiai módszerekkel működő óvodára, hi­szen a szervezőknél máris tíz leendő óvodás szülei jelentkeztek. Mivel a községbe költözők között sok a kisgyermekes család, nem kell tartani az önkormányzati óvoda kiürülésétől. A falu ve­zetése feltehetően azért döntött a Waldorf-programmal működő óvoda beindítása mellett, mert korábban helyhiány miatt több kisgyermeket el kellett utasítani az önkormányzati óvodából. A jelenleg óriási sikerrel működő pilisszentlászlói Waldorf- iskola mindenképpen jó garancia az alternatív óvodát választó szülők számára. Városi múzeum nyílik Párkányban Párkányban éveken keresztül kihasználatlanul állt a volt Vám- ház-közi óvoda és iskola épülete, így - az önkormányzat anya­gi támogatásának köszönhetően - ebben az épületben kap elhe­lyezést a városi múzeum - írja a Párkány és Vidéke. Jelenleg a homlokzat helyreállításán dolgoznak a szakemberek, de hamarosan megkezdik a belső átalakítási-felújítási munkálatokat is. A múzeum „ötletgazdája” Halasi Tibor, a művelődési ház igaz­gatója volt, aki a havilapnak adott interjújában elmondta: a városi múzeum (a városi galériához hasonlóan) a kultúrház részeként fog működni. A múzeumlátogatók elsősorban Párkány helytörténeté­vel, a városnak a Kárpát-medencében betöltött szerepével ismer­kedhetnek majd. A múzeum egyik szobájában a Párkányt az ókor­tól napjainkig bemutató állandó kiállítás kap majd helyet, a máso­dik lesz a néprajzi szoba, a harmadik teremben pedig időszakos ki­állításokat tekinthetnek meg az érdeklődők. Az elképzelések szerint ez a szoba rendhagyó történelemórák helyszíne is lesz az iskolások számára. A nyitás tervezett időpontja: április 30. sem A kivitelező cég 2005. február 28-ára ígéri a műszaki átadást, reméljük nem lesz határidő el­tolódás és a jövő évi Utazás ki­állításon Esztergom már az él­ményfürdő kristálypalotájába invitálhatja a látogatókat. Muzslai Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom