Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-28 / 19. szám
4 _____2004. január. 28., szerda bí dfctp RÉGIÓ \ MAI TÉM A ^ Engesztelő rend Esztergomból Boldog Özséb: Keresztben az üdvösség A napokban ünnepelt Esztergomi Boldog Özséb (1200- 1270) nevéhez fűződik az egyetlen magyar férfi szerzetes- rend, a pálosok megalapítása, akik jelentős szerepet játszott a szomszédos népek kultúrtörténetében is. Az esztergomi székeskáptalan kanonokja Esztergomban született, és mindenben az Isten tetszését kereste. Híres volt szerénységéről és az áhítattal bemutatott szentmiséiről is. A tatárdúlás során az országot végigrabló, fölégető támadások miatt egyre többen vonultak a környék erdeibe, hogy ott remeteként imádkozzanak. Özséb lemondott a kanonokságról, összes javait szétosztotta a rászorulók között, és 1246-ban remeteségbe vonult, hogy ima, böjt és engesz- telés által esdjen kegyelmet mostoha sorsú nemzetének. A remetévé lett kanonok Kesztölc határában, az un. „hármas barlang” alatt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet, s felírta rá jelszavát és meggyőződését: In Cruce salus, azaz keresztben az üdvösség. Itt néhány év múlva a szent kereszt tiszteletére templomot és monostort emeltek. Egyszer szélvihar táProkop Péter: Magyar szentek sorozatából madt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, amelyek egyetlen fénynyalábbá olvadtak össze kezében. Özséb felismerte Isten akaratát, hogy neki kell összegyűjtenie, és egyesítenie az országban szétszóródott remetéket. A kánonjogban jártas, több könyvet is író pap meg akarta szilárdítani a remeték egyházjogi helyzetét, Rómába ment, hogy a szerzetalapításhoz elnyerje a Szentszék jóváhagyását. Az új közösséget Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert ő volt ennek az életformának az elindítója. A rendalapító huszonnégy évi „re- metéskedés” után, Jézus és Mária nevével ajkán hunyt el, súlyos betegség után. Halálos ágyán a szabályok pontos betartására, testvéri szeretekre, példaadásra buzdította testvéreit. Az általa alapított monostorban temették el, halála után szentként tisztelték. A pálosok 1308-ban kapták meg a pápai jóváhagyást és a török megszállásig rendkívüli fejlődésnek indultak. A Budán ma is látható Báthori -barlangról kevesen tudják, hogy névadója Báthori László pálos szerzetes, aki 200 évvel Károlyi Gáspár előtt magyar nyelvre fordította a teljes Bibliát, amely a török háborús időkben megsemmisült. A török hódoltság alatt a pálosok missziós tevékenységet folytattak a pap nélkül maradt, s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. Ennek az időszaknak kiemelkedő alakjából, Fráter György (1551) pálos szerzetesből lett bíboros, esztergomi érsek. Buda eleste után az ország újraegyesítésén fáradozott, és megteremtette az erdélyi fejedelemség alapjait, ellenfelei azonban meggyilkolták. Csepelényi György (1674) is a pálos vértanúk számát gyarapította. A pálosok a török kiűzése után a tudományok és az irodalom területén is jelentős szerepet játszottak: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit magyar Horatiusként emlegetnek. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, más szerzetekhez hasonlóan betiltotta a pálosok működését. 1802-ben, amikor megindulhatott a rendek újjászerveződése, a pálosok a nemzeti elkötelezettségük miatt az uralkodótól nem kaptak engedélyt. A rend központja Lengyelországba került, s közel 150 év múlva telepedhettek vissza a budapesti Sziklatemplomba. A pálosokra a remeteélet, a szemlélődés ma is jellemző, ugyanakkor apostoli küldetést is vállalnak. A háború alatt a pálosok gyóntattak, amikor a kántortanítókat behívták katonának, ők tanítottak a tanyasi iskolákban. Vezér Ferenc, egykori szentkúti perjel a politika áldozata lett, 1951-ben megölték. A rend életében központi helyet kap a Mária-tisztelet. Fehér ruhát hordanak, rózsafüzért imádkoznak, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt. A „fehér barátok” monostorainak többsége Mária-kegyhelyen épült, mint a jelenlegi nemzetközi központjuk, Czestochowa. A magyarországi központjuk Pécsett van, itt laknak a növendékek. Emellett Budán a Sziklatemplomban, Márianosztrán és Pálosszentkúton, Petőfiszállás mellett működnek a pálosok. Napjainkban hazánkon kívül 13 országban, 54 rendházban kb. 400 pálos szerzetes él. Híres pálos kegyhely a Pozsony melletti Mária-völgyben található. A közeli Márianosztra az ország egyik legősibb és legismertebb Mária-kegyhelye. Nagy Lajos királyunk 1352-ben a pálosok részére kolostort, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére templomot építtetett itt. Leánya, Hedvig - akit szintén szentté avattak, - itt nevelkedett. Lajos 1382-ben pálosokat küld Lengyelországba, és unokaöccsével megalapíttatja a világhírűvé vált czestochowai pálos kolostort. Egy Mária-képet is küld nekik, hogy Hedvig leányának, a lengyel trónörökösnek új hazájában lelki támasza legyen. Márianosztrát gyakran látogatták királyok. Az ország egyik legszebb Mária-kegyképét, amelyet később a magyar szentkoronával illettek, 1712-ben kapták a czestochowai pálosoktól. 1990-ben Márianosztrán jött létre pálos segítséggel az Esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei szerzetesközösség. Jelenleg a Nógrád megyei erdőkürti kolostorban élnek és engesztelnek, a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárását kérve. Boldog Özséb példájára életáldozatukkal segítik az egyház papjainak, a magyar nemzetnek és a világnak a megszentelődését. A mai pálos szerzetesekben is felismerhető az indíttatás: imádkozni, vezekelni, engesztelni Magyarországért, ahogyan a rendalapító Boldog Özséb is tette. „Ha ismerni akarod Magyarország sorsát, nézd a pálos szerzetesek életét” - mondták a régiek. Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek is egy ősi pálos mondást idéz: „Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” Gérecz Attila a váci fegyházból írt himnuszt Boldog Özsébhez: „Népedért szólj, Boldog Özséb, / mondj imát az Úrnak. / Hívd egybe, ki hív és magyar!/ Hívd, ki sebbel ékes!/ Győzni fog, ki hinni akar, s áldozatra képes!” Csonka Pilisszántó A magas hegyektől átölelt, festői völgyben fekvő 2236 lélekszámú falu Budapesttől 25 kilométerre, a Pilis lábánál fekszik. Innen rálátás nyílik a fővárosra, és a főváros lakóinak szeme is megpihenhet az erdő borította hegyeken. Első okleveles említése 1299-ből való. Azon ritka Pest környéki települések egyike, amely igyekszik megőrizni egyéniségét, jellegzetességét, gazdag, sajátos kultúráját és az egyedülálló táj természeti értékeit az utókor számára. jOU . .ja-. r Lakóinak egy része helyben, mások a környék és a főváros kínálta munkahelyeken keresik kenyerüket. A település utcáin kétnyelvű beszélgetés hallható. A falu négy együttese (a Pántlika, a Sztugyenka, a Páva és a Mosoly) a település gazdag kultúrkincseit őrzi. A katolikus hívők két nyelven imádkoznak a templomban. A barokk templomot 1760-ban özv. gróf Zichy Miklósné építtette. A templombelső Bebó Károly és Feszty Masa keze nyomát, és Páduai Szent Antalnak, a falu védőszentjének tiszteletét őrzi. Az alapellátás úgy az egészségügy, mint az oktatás terén biztosított. A falu közműellátottsága jó, csak a szennyvízcsatorna-rendszer hiányzik. Az emberek otthonuknak érzik a falut - nem elvándorlási, hanem bevándorlási irányzat tapasztalható. A falusi utcakép, a még megmaradt hagyományos épületek, a békés, családias, „egymásra kö- szönős” hangulat és a táj varázsa miatt Budapest belekerült Pilisszántó vonzáskörzetébe. A falu minden korban mágnesként vonzotta a szépre, jóra érzékeny embert. A kellemes vonzás letelepedésre késztette az ősembert, a keltákat, a rómaiakat, az avarokat, a szlávokat és végül a honfoglaló magyarokat is. Pannóna a Római Birodalom legészakibb tartománya volt, területileg nagyjából megfelelt a mai Dunántúlnak. Mivel a Duna a birodalom természetes határa volt, a rómaiak a folyó mentén végvárakat és védelmi rendeltetésű városokat építettek. Ezeket a határ menti várakat és városokat hadiutak kötötték össze - ilyen hadiút vezetett a község területén át Aquincum felől (amely a mai Óbuda helyén terül el) észak felé. A ha- diúton két méter magas mérföldkövek jelölték a távolságot római mérföldekben. Ilyen mérföldkő található a község temploma előtt is, amelynek egyikén az alábbi felirat található magyar fordításban: „A kegyes fényességes Marcus Aurelius Severus Alaxander császár, aki a legfőbb hadúr és főpap, / akit nyolc alakalommal ruháztak fel Tribunusi ranggal / háromszoros Consul a Haza Atyja cím tulajdonosa / Állíttatta Aquincumtól a 12. mérföldre.” A mérföldkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban állították. Az Árpád ház uralkodása idején épült a korhoz képest nagyméretű kőtemplom vagy kolostor, amelynek romjait a régi temetőben megtalálták. A romok mélyén ezeréves titok várja leendő megfejtőjét. Ezen kívül számos izgalmas, nagy jelentőségű régészeti feltárás várat magára a térségen átvonuló két római hadiút mentén, amelynek nyomait már ismerik - pl. a megtalált szarkofág, a római villa, az őrtorony, a mérföldkövek és a pénzérmék. Nem véletlen tehát, hogy a Pilis „Szent hegyként” is elhíresült. E neves elnevezést olyan szellemiségű erők csiszolták hiteles helyszínné, mint a honfoglaló magyarok, a Pilisben elmélkedő rejtélyes remeték és kolostoraik, valamint az Árpád-házi királyok. Boldog Özséb is itt alapította meg az egyetlen magyar szerzetesrendet, a pálosokat, akiknek Szentkereszt nevű kolostora a 13. században már Szántó mellett állt. Innen indultak el a világ legeldugottabb részeire a pálos szerzetesek, hirdetve a Pilis szellemét és a pilisi rovásírást. A középkorban királyi birtokként - ma még ismeretlen helyen - Királyszántó vagy Kisszántó néven résztelepülés is létezett az akkor még Nagyszántó néven ismert település mellett, ám a török idők alatt a résztelepülés eltűnt. 1702-ben kezdődött Pilisszántó új kora. A mai Nyugat-Szlovákiából akkor telepedett le 15 család, ezek a családnevek ma is élnek. Az ő vérszerinti leszármazottaik a mai lakók. A szent hegy szelleme ma is él, amely a falu több évszázados, öröklött címerében is kifejeződik a lakók szorgalmára utaló búzakalász és a hithűségre utaló betlehemi csillag jelképeiben. Pilisszántó polgármestere 1990 óta Szőnyi József. sem Ülésezett a részönkormányzat Bajkó Sándor, a részönkormányzat elnöke nyitotta meg az ez évi első ülést a Polgár- mesteri Hivatal Esztergom- Kertvárosi Kirendeltségének tanácstermében. A képviselők határozatképes létszámban jelentek meg a rendkívüli hosszúságú ülésen. Az első napirendi pontot zárt ülés keretében tárgyalták. Ezt követően Kiss Tamás, Esztergom Város Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának elnöke tartott tájékoztatást a 2004. évi költség- vetéssel kapcsolatban. Végezetül a kertvárosi civil szervezetek számoltak be az elmúlt esztendőben végzett tevékenységükről. A Kertvárosért Baráti Egyesület elnöke, Farda István elmondta, hogy szervezetük nagyon népszerű Kertvárosban, ismerik, szeretik őket, egyféle „gyűjtőszervezetként” működnek, teret adva sokféle kezdeményezésnek. Most éppen Kisállattenyésztő szakcsoport létrehozása van folyamatban. A RÖKkei és a Féja Géza Közösségi Házzal a kapcsolatuk az elmúlt év folyamán jó volt, szeretnék, ha a jövőben is megmaradna ez a jó viszony. Pálfistyák Istvánná, a Kertvárosért Alapítvány elnöke arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az alapítvány egyfajta koordinációs tevékenységet végez, összefogva a Kertváros fejlődését, szépítését célzó törekvéseket. A legjobb terveket anyagilag is támogatják. A pénzt szigorú feltételek mellett, konkrét cél érdekében fogják felhasználni. Weldin József, a Polgárőrség vezetője a polgárőrök áldozatos, felelősségteljes munkájáról beszélt. Tevékenységük legfontosabb részét a járőrözés alkotja. Munkájuk hatékonyságát fokozta az a szolgálati gépkocsi, amelyet a megyétől kaptak. Az elmúlt évben 1500 óra járőrszolgálatot teljesítettek Kertvárosban, továbbá 530 órát járőröz- tek a rendőrséggel közösen. 630 órát postai figyelőszolgálattal töltöttek. Számos nagyrendezvény lebonyolítását segítették, valamint biztosították a közlekedés rendjét. Baranya István képviselő a civil szervezetek tevékenységét értékesnek nevezte. Ezek olyan kincsek, amelyekre vigyázni kell. Felajánlotta az Arany János Általános Iskola kezelésében lévő lakóparki pincehelyiségeket a civil szervezeteknek, rendezvények, lakossági fórumok céljára. Bajkó Sándor elnök elmondta a civil szervezetek vezetőinek, hogy a Féja Géza Közösségi Ház a jövőben mint bázisintézmény áll a szervezetek rendelkezésére. Az egykori könyvtárszoba alkalmas vezetőségi ülések, összejövetelek megtartására, továbbá minden civil szervezet külön-külön zárható szekrényt kap, ahol a hivatalos iratokat és dokumentumokat őrizhetik. Az ülés hivatalos része 17 órakor ért véget. Ez követően kötetlen beszélgetés formájában még tovább folytatták az eszmecserét a jelenlévők. Tóth Tamás
