Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-28 / 19. szám

4 _____2004. január. 28., szerda bí dfctp RÉGIÓ \ MAI TÉM A ^ Engesztelő rend Esztergomból Boldog Özséb: Keresztben az üdvösség A napokban ünnepelt Esztergomi Boldog Özséb (1200- 1270) nevéhez fűződik az egyetlen magyar férfi szerzetes- rend, a pálosok megalapítása, akik jelentős szerepet ját­szott a szomszédos népek kultúrtörténetében is. Az eszter­gomi székeskáptalan kanonokja Esztergomban született, és mindenben az Isten tetszését kereste. Híres volt sze­rénységéről és az áhítattal bemutatott szentmiséiről is. A tatárdúlás során az országot végigrabló, fölégető támadások miatt egyre többen vonultak a környék erdeibe, hogy ott reme­teként imádkozzanak. Özséb le­mondott a kanonokságról, összes javait szétosztotta a rászorulók kö­zött, és 1246-ban remeteségbe vonult, hogy ima, böjt és engesz- telés által esdjen kegyelmet mos­toha sorsú nemzetének. A reme­tévé lett kanonok Kesztölc határá­ban, az un. „hármas barlang” alatt, a forrás mellé letűzte a szent keresztet, s felírta rá jelszavát és meggyőződését: In Cruce salus, azaz keresztben az üdvösség. Itt néhány év múlva a szent kereszt tiszteletére templomot és monos­tort emeltek. Egyszer szélvihar tá­Prokop Péter: Magyar szentek sorozatából madt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, amelyek egyetlen fénynyalábbá olvadtak össze ke­zében. Özséb felismerte Isten akaratát, hogy neki kell össze­gyűjtenie, és egyesítenie az or­szágban szétszóródott remetéket. A kánonjogban jártas, több köny­vet is író pap meg akarta szilárdí­tani a remeték egyházjogi helyze­tét, Rómába ment, hogy a szer­zetalapításhoz elnyerje a Szent­szék jóváhagyását. Az új közössé­get Remete Szent Pál oltalma alá helyezte, mert ő volt ennek az életformának az elindítója. A rendalapító huszonnégy évi „re- metéskedés” után, Jézus és Mária nevével ajkán hunyt el, súlyos betegség után. Halálos ágyán a szabályok pontos betartására, testvéri szeretekre, példaadásra buzdította testvéreit. Az általa ala­pított monostorban temették el, halála után szentként tisztelték. A pálosok 1308-ban kapták meg a pápai jóváhagyást és a tö­rök megszállásig rendkívüli fejlő­désnek indultak. A Budán ma is látható Báthori -barlangról keve­sen tudják, hogy névadója Báthori László pálos szerzetes, aki 200 évvel Károlyi Gáspár előtt magyar nyelvre fordította a teljes Bibliát, amely a török háborús időkben megsemmisült. A török hódoltság alatt a pálosok missziós tevékenységet folytattak a pap nélkül maradt, s ezért a protes­táns prédikátorok által uralt terü­leteken. Ennek az időszaknak ki­emelkedő alakjából, Fráter György (1551) pálos szerzetesből lett bíboros, esztergomi érsek. Buda eleste után az ország újra­egyesítésén fáradozott, és megte­remtette az erdélyi fejedelemség alapjait, ellenfelei azonban meg­gyilkolták. Csepelényi György (1674) is a pálos vértanúk számát gyarapította. A pálosok a török kiűzése után a tudományok és az irodalom területén is jelentős sze­repet játszottak: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit magyar Horatiusként emleget­nek. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tipor­ta el, más szerzetekhez hasonlóan betiltotta a pálosok működését. 1802-ben, amikor megindulhatott a rendek újjászerveződése, a pá­losok a nemzeti elkötelezettségük miatt az uralkodótól nem kaptak engedélyt. A rend központja Len­gyelországba került, s közel 150 év múlva telepedhettek vissza a budapesti Sziklatemplomba. A pálosokra a remeteélet, a szemlélődés ma is jellemző, ugyanakkor apostoli küldetést is vállalnak. A háború alatt a pá­losok gyóntattak, amikor a kán­tortanítókat behívták katoná­nak, ők tanítottak a tanyasi is­kolákban. Vezér Ferenc, egykori szentkúti perjel a politika áldo­zata lett, 1951-ben megölték. A rend életében központi helyet kap a Mária-tisztelet. Fehér ru­hát hordanak, rózsafüzért imád­koznak, kiemelt buzgósággal ülik meg a Mária-ünnepeket és tartják meg a szombati böjtöt. A „fehér barátok” monostorainak többsége Mária-kegyhelyen épült, mint a jelenlegi nemzet­közi központjuk, Czestochowa. A magyarországi központjuk Pécsett van, itt laknak a növen­dékek. Emellett Budán a Szikla­templomban, Márianosztrán és Pálosszentkúton, Petőfiszállás mellett működnek a pálosok. Napjainkban hazánkon kívül 13 országban, 54 rendházban kb. 400 pálos szerzetes él. Híres pá­los kegyhely a Pozsony melletti Mária-völgyben található. A közeli Márianosztra az ország egyik legősibb és legismertebb Mária-kegyhelye. Nagy Lajos ki­rályunk 1352-ben a pálosok ré­szére kolostort, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére temp­lomot építtetett itt. Leánya, Hed­vig - akit szintén szentté avattak, - itt nevelkedett. Lajos 1382-ben pálosokat küld Lengyelországba, és unokaöccsével megalapíttatja a világhírűvé vált czestochowai pálos kolostort. Egy Mária-képet is küld nekik, hogy Hedvig leá­nyának, a lengyel trónörökösnek új hazájában lelki támasza le­gyen. Márianosztrát gyakran láto­gatták királyok. Az ország egyik legszebb Mária-kegyképét, ame­lyet később a magyar szentkoro­nával illettek, 1712-ben kapták a czestochowai pálosoktól. 1990-ben Márianosztrán jött létre pálos segítséggel az Eszter­gomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei szerzetesközösség. Jelen­leg a Nógrád megyei erdőkürti kolostorban élnek és engesztel­nek, a Magyarok Nagyasszonyá­nak közbenjárását kérve. Boldog Özséb példájára életáldozatukkal segítik az egyház papjainak, a magyar nemzetnek és a világnak a megszentelődését. A mai pálos szerzetesekben is felismerhető az indíttatás: imád­kozni, vezekelni, engesztelni Ma­gyarországért, ahogyan a rend­alapító Boldog Özséb is tette. „Ha ismerni akarod Magyaror­szág sorsát, nézd a pálos szerze­tesek életét” - mondták a régiek. Pázmány Péter bíboros, eszter­gomi érsek is egy ősi pálos mon­dást idéz: „Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” Gérecz Attila a váci fegyházból írt himnuszt Boldog Özsébhez: „Népedért szólj, Boldog Özséb, / mondj imát az Úrnak. / Hívd egybe, ki hív és magyar!/ Hívd, ki sebbel ékes!/ Győzni fog, ki hinni akar, s áldozatra képes!” Csonka Pilisszántó A magas hegyektől át­ölelt, festői völgyben fekvő 2236 lélekszámú falu Buda­pesttől 25 kilométerre, a Pi­lis lábánál fekszik. Innen rá­látás nyílik a fővárosra, és a főváros lakóinak szeme is megpihenhet az erdő borí­totta hegyeken. Első okleveles említése 1299-ből való. Azon ritka Pest környéki tele­pülések egyike, amely igyekszik megőrizni egyéniségét, jellegzetes­ségét, gazdag, sajátos kultúráját és az egyedülálló táj természeti érté­keit az utókor számára. jOU . .ja-. r Lakóinak egy része helyben, mások a környék és a főváros kí­nálta munkahelyeken keresik ke­nyerüket. A település utcáin két­nyelvű beszélgetés hallható. A falu négy együttese (a Pántlika, a Sztugyenka, a Páva és a Mosoly) a település gazdag kultúrkincseit őrzi. A katolikus hívők két nyelven imádkoznak a templomban. A ba­rokk templomot 1760-ban özv. gróf Zichy Miklósné építtette. A templombelső Bebó Károly és Feszty Masa keze nyomát, és Páduai Szent Antalnak, a falu vé­dőszentjének tiszteletét őrzi. Az alapellátás úgy az egészségügy, mint az oktatás terén biztosított. A falu közműellátottsága jó, csak a szennyvízcsatorna-rendszer hiány­zik. Az emberek otthonuknak érzik a falut - nem elvándorlási, hanem bevándorlási irányzat tapasztalha­tó. A falusi utcakép, a még meg­maradt hagyományos épületek, a békés, családias, „egymásra kö- szönős” hangulat és a táj varázsa miatt Budapest belekerült Pilis­szántó vonzáskörzetébe. A falu minden korban mágnes­ként vonzotta a szépre, jóra érzé­keny embert. A kellemes vonzás letelepedésre késztette az ősem­bert, a keltákat, a rómaiakat, az avarokat, a szlávokat és végül a honfoglaló magyarokat is. Pannóna a Római Birodalom legészakibb tartománya volt, terü­letileg nagyjából megfelelt a mai Dunántúlnak. Mivel a Duna a bi­rodalom természetes határa volt, a rómaiak a folyó mentén végvára­kat és védelmi rendeltetésű váro­sokat építettek. Ezeket a határ menti várakat és városokat hadi­utak kötötték össze - ilyen hadiút vezetett a község területén át Aquincum felől (amely a mai Óbu­da helyén terül el) észak felé. A ha- diúton két méter magas mérföld­kövek jelölték a távolságot római mérföldekben. Ilyen mérföldkő ta­lálható a község temploma előtt is, amelynek egyikén az alábbi felirat található magyar fordításban: „A kegyes fényességes Marcus Aurelius Severus Alaxander csá­szár, aki a legfőbb hadúr és fő­pap, / akit nyolc alakalommal ru­háztak fel Tribunusi ranggal / há­romszoros Consul a Haza Atyja cím tulajdonosa / Állíttatta Aquincumtól a 12. mérföldre.” A mérföldkövet a felirat tanúsága szerint 230-ban állították. Az Árpád ház uralkodása ide­jén épült a korhoz képest nagy­méretű kőtemplom vagy kolostor, amelynek romjait a régi temető­ben megtalálták. A romok mé­lyén ezeréves titok várja leendő megfejtőjét. Ezen kívül számos iz­galmas, nagy jelentőségű régé­szeti feltárás várat magára a tér­ségen átvonuló két római hadiút mentén, amelynek nyomait már ismerik - pl. a megtalált szarko­fág, a római villa, az őrtorony, a mérföldkövek és a pénzérmék. Nem véletlen tehát, hogy a Pilis „Szent hegyként” is elhíresült. E neves elnevezést olyan szellemisé­gű erők csiszolták hiteles helyszín­né, mint a honfoglaló magyarok, a Pilisben elmélkedő rejtélyes reme­ték és kolostoraik, valamint az Ár­pád-házi királyok. Boldog Özséb is itt alapította meg az egyetlen ma­gyar szerzetesrendet, a pálosokat, akiknek Szentkereszt nevű kolos­tora a 13. században már Szántó mellett állt. Innen indultak el a vi­lág legeldugottabb részeire a pálos szerzetesek, hirdetve a Pilis szelle­mét és a pilisi rovásírást. A közép­korban királyi birtokként - ma még ismeretlen helyen - Király­szántó vagy Kisszántó néven rész­település is létezett az akkor még Nagyszántó néven ismert település mellett, ám a török idők alatt a résztelepülés eltűnt. 1702-ben kez­dődött Pilisszántó új kora. A mai Nyugat-Szlovákiából akkor telepe­dett le 15 család, ezek a családne­vek ma is élnek. Az ő vérszerinti le­származottaik a mai lakók. A szent hegy szelleme ma is él, amely a falu több évszázados, öröklött címerében is kifejeződik a lakók szorgalmára utaló búza­kalász és a hithűségre utaló bet­lehemi csillag jelképeiben. Pilisszántó polgármestere 1990 óta Szőnyi József. sem Ülésezett a részönkormányzat Bajkó Sándor, a részönkor­mányzat elnöke nyitotta meg az ez évi első ülést a Polgár- mesteri Hivatal Esztergom- Kertvárosi Kirendeltségének tanácstermében. A képvise­lők határozatképes létszám­ban jelentek meg a rendkívü­li hosszúságú ülésen. Az első napirendi pontot zárt ülés keretében tárgyalták. Ezt kö­vetően Kiss Tamás, Esztergom Város Képviselő-testülete Pénz­ügyi Bizottságának elnöke tartott tájékoztatást a 2004. évi költség- vetéssel kapcsolatban. Végezetül a kertvárosi civil szervezetek szá­moltak be az elmúlt esztendőben végzett tevékenységükről. A Kertvárosért Baráti Egyesület elnöke, Farda István elmondta, hogy szervezetük nagyon népszerű Kertvárosban, ismerik, szeretik őket, egyféle „gyűjtőszervezetként” működnek, teret adva sokféle kez­deményezésnek. Most éppen Kis­állattenyésztő szakcsoport létreho­zása van folyamatban. A RÖKkei és a Féja Géza Közösségi Házzal a kapcsolatuk az elmúlt év folyamán jó volt, szeretnék, ha a jövőben is megmaradna ez a jó viszony. Pálfistyák Istvánná, a Kertváros­ért Alapítvány elnöke arról tájékoz­tatta a képviselőket, hogy az alapít­vány egyfajta koordinációs tevé­kenységet végez, összefogva a Kertváros fejlődését, szépítését cél­zó törekvéseket. A legjobb terveket anyagilag is támogatják. A pénzt szigorú feltételek mellett, konkrét cél érdekében fogják felhasználni. Weldin József, a Polgárőrség ve­zetője a polgárőrök áldozatos, fele­lősségteljes munkájáról beszélt. Tevékenységük legfontosabb ré­szét a járőrözés alkotja. Munkájuk hatékonyságát fokozta az a szolgá­lati gépkocsi, amelyet a megyétől kaptak. Az elmúlt évben 1500 óra járőrszolgálatot teljesítettek Kertvá­rosban, továbbá 530 órát járőröz- tek a rendőrséggel közösen. 630 órát postai figyelőszolgálattal töl­töttek. Számos nagyrendezvény lebonyolítását segítették, valamint biztosították a közlekedés rendjét. Baranya István képviselő a civil szervezetek tevékenységét értékes­nek nevezte. Ezek olyan kincsek, amelyekre vigyázni kell. Felaján­lotta az Arany János Általános Is­kola kezelésében lévő lakóparki pincehelyiségeket a civil szerveze­teknek, rendezvények, lakossági fórumok céljára. Bajkó Sándor elnök elmondta a civil szervezetek vezetőinek, hogy a Féja Géza Közösségi Ház a jövő­ben mint bázisintézmény áll a szer­vezetek rendelkezésére. Az egykori könyvtárszoba alkalmas vezetőségi ülések, összejövetelek megtartásá­ra, továbbá minden civil szervezet külön-külön zárható szekrényt kap, ahol a hivatalos iratokat és doku­mentumokat őrizhetik. Az ülés hivatalos része 17 óra­kor ért véget. Ez követően kö­tetlen beszélgetés formájában még tovább folytatták az eszme­cserét a jelenlévők. Tóth Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom