Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-19 / 56. szám

2004. március 19., péntek RÉGIÓ FjfdTap ALMA MATER Esélyegyenlőség, felzárkóztatás, integráció Arany János Általános Iskola Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Szakiskola Esztergom-Kertváros egyetlen általános iskoláját 1939-ben alapították. Az el­telt évtizedek alatt számos képzőművész, kutató, mér­nök, orvos, jogász, közgaz­dász és pedagógus került ki az iskola padjaiból. Az intézmény az elmúlt idő­szakban óriási fejlődésnek in­dult. A tantestület jelenleg 32 fő­ből áll, az oktató-nevelő munkát fejlesztőpedagógus segíti. A ta­nulói létszám 300 körül mozog. 2001-ben Brüsszelben az EU- delegáció az intézmény „Iskolai, óvodai pedagógiai programok korszerűsítése és adaptálása” cí­mű pályázatát 18 millió forint tá­mogatásban részesítette, amely­nek következményeként az Ok­tatási Minisztérium az iskola és konzorcium részére az „Országo­san Kiemelt Oktatási-nevelési Körzet” státuszt adományozta. Az intézmény tervei között szere­pel a nulladik évfolyam indítása, az emelt színtű sport bevezetése és a nyolcadik osztály utáni szakképzés megvalósítása. Az elmúlt években nemcsak a tárgyi feltételek újultak meg, ha­nem pedagógiai és módszertani változások is történtek. 1996-tól működik az iskolában a „Soros Lépésről-lépésre iskolafejlesztő program”, amely nagyon nép­szerű a szülők körében. A prog­ram bázisiskolájaként az ország minden tájáról fogadnak látoga­tókat, a VJRK Tam'tóképző Főis­kola hallgatói rendszeres hospi- tálói az intézménynek. A pedagógiai programban határozott törekvésként fogal­mazódik meg az eltérő felké­szültségű és származású tanulók hatékony oktatása-nevelése. A hatékonyság kritériuma; hogy biztosítsák a hátrányokkal indu­lók esélyegyenlőségét. Az isko­lában alkalmazott gyermekköz­pontú, személyiségfejlesztő program szemléletében, mód­szereiben, eszközeiben, tanter­mi felszereltségében igen jó megoldást kínál a problémákra. A 2004/2005. tanév első osz­tályairól: 1. a osztály: Soros Lé­pésről-lépésre program szerint működő osztály; osztályfőnök: Szabóné Lantos Mária; osztály- tanító: Bakosné Fiedler Éva. Mindketten többéves tapasz­talattal rendelkeznek, országo­san elismert szakemberei a So­ros Lépésről-lépésre iskolafej­lesztő programnak. Ez a prog­ram iskolaotthonos formában működik, egészen a 4. évfo­lyam végéig. Nagymértékben alkalmazkodik a tanulók szemé­lyiségéhez, szükségleteihez, egyéni fejlődéséhez. Az isme­retelsajátítást az aktív felfede­zésre építő tanulás jellemzi. l.b osztály: Hagyományos ok­tatási modell szerint működő osz­tály; osztályfőnök: Bádé Kriszti­na; osztálytanító: Tuba Ildikó. Az Apáczai Tankönyvkiadó tantervének helyi adaptálása biz­tosítja az egyéni sajátosságoknak megfelelő sikeres haladást. Az el­ső évben ők is iskolaotthonos formában dolgoznak. Az anya­nyelv tanítása a magyar nyelv sajátosságaira építő szóelemző- összetevő módszerrel történik. Tanórán kívüli lehetőségek az első osztályosok számára: angol és német nyelv tanulása, a Bozsik- programhoz kapcsolódó labdarú­gó edzések, versenyek, szalon- és társastánc oktatás és versenyfelké­szítés, hangszeres zene, furulya­szakkör, informatika, könyvtár in­gyenes internet-használattal. A Montágh iskola komp­lex oktatási intézmény, ahol a sajátos nevelési igényű,- értelmileg és halmozottan sérült gyermekek oktatása és képzése folyik. Az intéz­mény Esztergom és a kör­nyék tanulóit fogadja. Speciális tanterv alapján, a gyermek igényeihez igazodó egyéni fejlesztési ill. habilitációs és rehabilitációs tervet dolgoz­nak ki a tanulók számára. A nevelés során elsősorban a kognitív-, kommunikációs-, szo­cializációs képességek és pszi­chés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását (kon­duktív testnevelés, gyógy-test- nevelés) végzik. A fő hangsúlyt azoknak a ké­pességeknek a kialakítására fek­tetik, amelyek segítséget nyújta­nak az élet feladatainak megol­dásához, és felkészítik a tanulót arra, hogy képességeihez, adott­ságaihoz mérten minél eredmé­nyesebb legyen szociális beil­leszkedése, munkába állása. A gyógypedagógiai munka a 0-25 éves korosztályra irányul, ellátva a következő képzési for­mákat: korai fejlesztés, óvodai nevelés, általános iskolai oktatás és speciális szakiskolai képzés. Korai fejlesztés A csecsemő és kisgyermekko­ri fejlesztést születéstől 3 éves korig ambuláns formában vég­zik, amely mindig egyénre sza­bott és sérülés-specifikus. Óvodai nevelés Ezen a területen a munka az egész személyiségre hat, a kis­gyermekek pszicho-motoros fejlesztése figyelembe veszi a sérülések, tünetek változatos­ságát, egyéni teherbíró képes­ségét. A fejlesztés célja: felké­szítés az iskolai életre. Autista fiatalok fejlesztése A munka egyéni fejlesztési ter­vek alapján folyik, amelyeket a sérült gyermekekhez igazítva ala­kítanak. A cél a családok életének megkönnyítése, a problémás vi­selkedések csökkentése, a kom­munikációs képesség fejlesztése. Általános iskola és napköziotthon A tanulásban akadályozott fi­atalok számára 8 évfolyam mű­ködik, egy-egy napközis cso­porttal. Ezen a területen kiemel­kedő hangsúlyt kap a könnyen konkretizálható ismeretanyag, a gyakorlati ismeretekhez kap­csolt tevékenység. A mozgás- korrekciós cso­portba azok a kisdiákok jár­nak, akik értelmi sérülésük mellett központi idegrendszeri károsodás' következtében kü­lönböző fokú és típusú moz­gássérüléssel is rendelkeznek. A napközis ellátást az általá­nos iskola tanulóinak 90%-a igényli. Itt alkalmazzák a kultú­rált étkezésről, az alapvető egészségügyi, higiénés szoká­sokról tanultakat, tehát a nap­közi a felzárkóztatás és a szemé­lyiségfejlesztés egyik fő színtere. Az intézményben kiemelt szerepet kap a művészeti és esztétikai nevelés. Speciális szakiskola Az OKJ-ben szereplő szak­mák közül az alábbiakat oktat­ják: asztalosipari szerelő, vas - és fémipari előkészítő, varró­munkás, lakástextil varró és ja­vító, gyorsétkeztetési eladó. Az iskola diákjai mindig sikerrel szerepelnek a megyei kulturális be­mutatókon, . szavalóversenyeken, tanulmányi versenyeken. sem Szentgyörgymezői utak „Királyi vidék ez!” lékekkel, a táj szépségével. Min­Hamarosan új sorozat in­dul újságunk hasábjain. Esz­tergom talán sokak által nem is ismert részeivel is­merkedhetnek meg az olva­sók, látványos utakon ba­rangolva Szentgyörgymező határában. Aki pedig a séták során „kalauzolni” fogja önöket, minden bizonnyal ismerős arc lesz; Bélay Iván bácsi. Vele beszélgettem ar­ról, mi motiválta őt munkája elkészítésére.- Mi/yen személyes emlékek kötik Szentgyörgy mezőhöz?- Gyerekkoromban szüleimmel jártam Szentgyörgymező határát, mivel több helyen volt egy-két kis földünk, szőlőterületünk. Itt lép- tem-nyomon találkoztam az útszé- li keresztekkel, szobrokkal, hallot­tam az egyes helyekhez fűződő el­beszéléseket. Többek között szüle­im is figyelmeztettek arra, hogy ne menjek a feneketlen Kerek-tóhoz, mert ott valamikor egy falu volt, de elsüllyedt, és a helyén keletkezett a tó. Persze ma már tudom, hogy ez csak tévhit, egy mese volt. Aztán később, már cserkészkoromban ki­rándulások, számháborúk alkal­mával jártam a hegyeket-völgye- ket. A Fári-kúthoz is többször ki­rándultunk Szkalka Lajos tanár úr­ral, aki a tótnál tartotta a madarak és fák napját. Aratáskor, mivel a közelben volt a földünk, a kút vizét mi, gyerekek vittük a szomjas ara­tóknak és édesapánknak. Sajnos később az élet úgy hozta, hogy a katonaság, a háború, majd a munka elszólított Szentgyörgy- mezőről. Nyergesújfalun a Viscosa gyárban kaptam munkát és lakást is a városban.- Több útvonalon keresztül is­merteti meg Szentgyörgymezőt az olvasóual. Talán sok ott élő ember számára is ismeretien tá­jakat, emlékeket mutat be. Mi ihlette a séták megtételére és vé­gül megírására?- Az évek során feltűnt, hogyha Esz­tergomról írtak bármilyen idegenfor­galmi kiadványban, mindig a Bazili­kát, ásatásokat, a Prímáspalotát, a Vá­rosházát mutatják be szebbr.él-szebb fotókon és fűznek hozzájuk ismertető­ket, leírásokat. De a legritkább esetben esik szó a város szélén található helysé­gekről, pedig nagyon sok szép látniva­ló és történelmi emlék található Szentgyörgymező határában is- Mikor kezdte a gyűjtőmunkát?- Nyugdíjas éveimben kezd­tem el fogalakozni ezekkel az erű­dig újabb emlékeket, hozzájuk fű­ződő történeteket sikerült össze- gyűjtenem. Nem akarom ezeket öncélúan magamnak megtartani, hanem azt szeretném, ha sokan megismernék írásom alapján Szentgyörgymező határát, törté­nelmi emlékeit. Talán néhányan még kedvet is kapnak majd egy kis kirándulásra, hogy írásom alapján a helyszínen éljék bele magukat a megfelelő korba.- Milyen forrásokat használt, persze a személyes emlékeken kívül a munka során?- Szerencsére a kirándulás anyagának összeállításához bő forrásanyagot találtam. így pél­dául a Szentgyörgymezői Plé­bánia „História Domus” év­könyvében, a Komárom-Eszter- gom Megyei Levéltár írásos anyagaiban vagy az Esztergom és Vidéke című újság korabeli számaiban. gk A Dömös Barátok Köre által kiírt pályázat nyomán összesen huszonöt munka érkezett be. Ebből húsz rajz, kettő irodalmi, három pedig plasztikai jellegű. Mivel az értékelésre és kiállításra szánt plébániai helyiség szűknek bizonyult volna a bemutatásra, Pokriva László plébános készséges hozzájárulásával a katolikus temp­lomban állították ki a pályázati munkákat. Először a helyi plébá­nos köszöntötte a megjelenteket, majd Vertei Beatrix grafikusmű­vész, a Dömös Baráti Kör vezetője értékelte a kiállított munkákat az if­jú alkotók jelenlétében. Kiemelte a Hagyományteremtő céllal szervezett tanulmányi ver­senyt az Esztergomi Taka­rékszövetkezet 2003 őszén a környékbeli jelentősebb középiskolák kilencedik és tizenegyedik évfolyamos di­ákjainak, matematika-infor­matika tárgykörben. Az első fordulót októberben minden iskola maga rendezte meg, a második fordulós tesztmeg­oldásra decemberben került sor. A döntőt már idén, február 6-án ren­dezték meg írásbeli és gyakorlati feladatokkal. A verseny zárásaként március 12-én nagyszabású parti keretében ünnepeltek a nyertesek és osztálytársaik, a tanulmányi ver­Fotó: Pálmai Zsófia munkák nyitottságát, amelyek a la­kóhely szeretetéről tanúskodnak. Minden résztvevő elismerő ok­levelet kapott, melyet Vertei József grafikusművész - Dömös szülötte - munkája díszít. A kiemelkedő al­senyben résztvevő középiskolák­ból összesen több mint ezer diák. A Kastély Dance Clubban ren­dezett bulin a Kozmix és a Chrystal fellépései között a legjob­bakat méltató díjakat a kilencedik évfolyamból Müller Katalin, Szödényi Zoltán és Haász Ákos, a tizenegyedik évfolyamosok közül Süttő Dániel, Sereg Márton és Papp Eszter vehette át. Utóbbi ki­vételével mindannyian a Dobó Katalin Gimnázium tanulói. A fő­díj mindkét évfolyamban százezer forint, a második és harmadik he­lyezettek ennek felét, illetve ne­gyedét vihetik haza. A tizenegye­dik évfolyam legjobbjának főisko­lai vagy egyetemi éveire ösztöndíj­ajánlat is járt a pénznyeremény kotások készítőit a baráti kör juta­lomban részesítette. Kiemelkedő munkát küldtek be a dömösi óvo­dások, Miklós Tamás, Gavenda Gábor, Pálmai Annamária, Detrich Anita, Schaub Gábor, Hendrik Viktória, Gerstmayer Ist­ván, Szénási Dalma, Vitéz Valen­tin és Kosa Krisztián. A Dömös Barátok Köre köszö­netét mondott Papp Istvánné dömösi óvónőnek és Szomoryné Szimeth Juditnak, a visegrádi Áprily Lajos Általános Iskola rajz szakos tanárának felkészítő mun­kájukért. Megállapodtak abban, hogy a következő pályázati kiírás témája Szent István és kora lesz. mellett. A győzteseket felkészítő ta­nárok is százezer forint értékű juta­lomban részesültek: digitális fény­képezőgépet, kézi számítógépet kaptak, de a negyedik-hatodik he­lyezettek sem távoztak üres kézzel, kártyás mobiltelefonnal jutalmaz­ták eredményeiket a szervezők. A tanárok visszajelzései szerint nagy érdeklődés mutatkozott a verseny iránt, így a szervezők az anyagi források függvényében jövőre négy évfolyam számára szeretnék meghirdetni a ver­senyt. A díjkiosztóval és a fellé­pő zenei blokkjával azonban még nem ért véget a záróbuli, a diákok hajnalig táncoltak, szóra­koztak remek zenékre, elsöprő hangulatban. n. m. Dömös Barátok Köre Ki lett a „megye agya”?

Next

/
Oldalképek
Tartalom