Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-16 / 11. szám
JOBB PART 2004. január. 16., péntek ______^ A parkolási rendszer visszhangja Nem olyan rég feltűntek Esztergom közterületein a parkolóórák. A helyben, adott időre szóló jegyek megvételén kívül, az autósoknak lehetőségük van immár féléves matricát is vásárolni. Vajon az intézkedés által könnyebbé vált-e a parkolás Esztergomban, valamint csökkent-e a város zsúfoltsága? Erről kérdeztük az emberek véleményét István Dávid Sándor Nikolett (szobafestő-mázoló) (tanuló) (minőségi ellenőr) (szülésznő) Én nem szoktam parkolni, de úgy gondolom most van elég parkolóhely, mivel fizetni kell érte. Abból a szempontból drágának tartom a parkolást, hogy ha csak öt percre megáll valaki, máris ott terem az ellenőr és megbünteti. Ezért talán kevesebben járnak mostanában autóval. A lakóhelyhez kötött parkolási lehetőséget jónak tartom, de még jobb lenne ha ezt kiterjesztenék a munkahelyre is, hogy ne kelljen messze megállni az embernek a munkahelyétől, vagy fizetni az egész napos parkolást. Elég nehezen megoldható a parkolás, mióta bevezették a parkolóórás rendszert a városban. Egyáltalán nem szabadultfel a város ezáltal, és nincs kevesebb autó az utakon. Elég Idegesítő az is, hogy tíz percért is jegyet kell váltani. Szerintem drága a parkolási díj és nem is lehet helyet találni a városban. Vannak olyan kihasználatlan területek a környéken, amelyeket be lehetne építeni, és így több parkolóhely lehetne Esztergomban. Nem ilyen módon kellene lépést tartani más nagyvárosokkal vagy a fővárossal. Hallgatói elégedettség - bizakodó műszakisok A fővárosi joghallgatók és bölcsészek a leginkább elégedetlenek egyetemükkel - derül ki abból a felmérésből, amelyet az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda hozott nyilvánosságra. A hallgatók válaszai alapján a bölcsész diploma segíti legkevésbé az elhelyezkedést, a műszaki végzettséggel rendelkezők közül viszont alig néhányan gondolják azt, hogy nem találnak majd munkát. Sok egyetemista elégedetlen iskolaválasztásával. A bölcsészek és a joghallgatók több mint ötödé nagyrészt, vagy teljesen elégedetlen az egyeteme által nyújtott képzési lehetőséggel - derül ki az Iroda felméréséből. A műszakisok és orvostanhallgatóknak ugyanakkor több mint 55 százaléka véli úgy, hogy az egyetem megfelelő képzési lehetőségeket biztosít. A felmérés szerint a fővárosi intézmények hallgatói elégedetlenebbek, mint a vidéki egyetemen tanulók. A felmérés szerint az egyetemisták mindössze 21,9 százaléka elégedett azzal, ahogy az egyetem segíti a végzősök elhelyezkedését. Több mint 26 százalékuk ugyanakkor teljesen, vagy részben elégedetlen az egyetem álláskeresésnél nyújtott támogatásával. Leginkább a bölcsészek és a jogászok elégedetlenek az egyetem támogatásával. Ezzel ellentétben a műszakisok 58,5 százaléka véli úgy, hogy az egyetem megfelelően támogatja elhelyezkedésüket. Az egyetemisták hetede nem vár sok jót a jövőtől. Több mint 15 százalékuk azt mondta, nem bízik benne, hogy 1-2 éven belül megfelelő állást talál majd. A bölcsészek mindössze 73 százaléka gondolja úgy, hogy szakterületén megfelelő munkakörben^ biztosan el tud helyezkedni. Őket követik a jo- gászok, a természettudósok, a közgazdászok és a medikusok. A legbizakodóbbak a műszakisok: közülük a megkérdezettek 93,5 százaléka mondta azt, hogy hamar talál megfelelő állást, de az orvostanhallgatók is derűlátók jövőjüket illetően. A műszakisok mindössze 0,2 százaléka mondta azt, hogy végzettségük rossz lehetőséget biztosít az álláskeresésnél. Ugyanez az arány a bölcsészek között 14.8 százalék. Az egyetemisták közel negyede közalkalmazottként helyezkedne el legszívesebben. Multinacionális céghez csak 15 százalékuk menne, ugyanennyien pedig saját cég alapításával is megpróbálkoznának. A non-profit szektorba ugyanakkor csak 4,5 százalékuk - döntően bölcsészek - mennének dolgozni. A felmérés szerint csak keveset számít az elhelyezkedésnél, hogy milyen iskolát végeznek a diákok. Az egyetemisták 86,7, a főiskolások 82,4, az érettségizettek 84.8 százaléka, a szakmunkások 79,5 százaléka véli úgy, hogy talál majd képzettségének megfelelő munkát. gk Válságba sodorta a tejtermelőket a kormány Csütörtökön petíciót adott át Németh Imre agrárminiszternek a kunszent- miklósi tejtermelők nevében Bődi Szabolcs, a város polgármestere, Balogh József, a Fidesz országgyűlési képviselője és Czigler Zsig- mond tejtermelő. A petíció szerint az uniós csatlakozás előtt az agrárvezetés olyan helyzetet teremtett, aminek eredményeként a gazdák kénytelenek eddigi tevékenységükkel felhagyni. A küldöttséget még az FVM épületébe sem engedték be. Kunszentmiklós polgármestere elmondta, hogy a petíciót januárban, a tejtermelők által kezdeményezett tanácskozás után voltak kénytelenek megfogalmazni. Mint mondta a tejtermelők, egyebek mellett, azt követelik, hogy a kormányzat sürgősen rendezze az eddig félvállról kezelt tejkvóta ügyét. Ezenkívül az agrárvezetés január 31-ig juttassa vissza a gazdáknak az eddig felvásárolt kvóta mennyiséget, és biztosítsa, hogy a tej felvásárlási ára ne csökkenjen a literenkénti hetven forint alá. Ha ez nem történik meg a termelők májustól hivatalosan nem adhatnak le tejet, és így családok százai kerülnek lehetetlen helyzetbe. Czigler Zsigmond tejtermelő elmondta, hogy a gazdálkodók számára a térségben nincs más megélhetési lehetőség. Ha nem rendezik helyzetüket, akkor kénytelenek bezárni az istállókat, és családjaik a tönk szélére juthatnak. Balogh József országgyűlési képviselő, már többször felszólalt a parlamentben a gazdák érdekében, de - mint mondta - a miniszter válaszra sem méltatta, ezért fordultak most a nyilvánossághoz. A petíciót az utcán a minisztérium egyik főosztályvezetője Vette át. Forrás: fidesz. hu Haderőreform - megszűnhet a sorkatonai szolgálat Négypárti egyeztetés kezdődött a Magyar Honvédség fejlesztéséről szóló országgyűlési határozattervezetről a Honvédelmi Minisztériumban csütörtökön - közölte a szaktárca kommunikációs főigazgatósága. A kormány január 7-ei ülésén döntött a határozattervezetről, amely a haderőreform céljaival összhangban a Magyar Honvédség 2004 és 2013 közötti időszakban történő átalakításáról szól. A szaktárca közleménye szerint a csütörtöki egyeztetésen a pártok szakértői vettek részt, akik ismertették álláspontjukat a határozat- tervezettel kapcsolatban, és kifejezték együttműködési szándékukat egy konszenzuson alapuló országgyűlési határozat meghozatalában. A megbeszélésen tapasztaltak alapján várható, hogy a jövő héten folytatódó egyeztetés konstruktív lesz, ezért a Honvédelmi Minisztérium bízik abban, hogy a gyors és eredményes tárgyalást követően egy négypárti egyetértésen alapuló határozattervezetet tud majd az országgyűlés elé terjeszteni. A kormányszóvivő január 7-én elmondta, hogy a határozat- tervezet szerint 2005 végéig létrejön a kor követelményeinek a jelenleginél jobban megfelelő és hatékonyabban alkalmazható önkéntes haderő, azaz megszűnik a sorkatonai szolgálat. Erre az időpontra többségében kialakulnak a kívánt létszám- és állományarányok, kivonják a felesleges hadi- technikai eszközöket, és jelentősen csökkeni fog a honvédelmi tárca kezelésében lévő ingatlanok száma is. A harmadik szakaszban, 2013-ig megtörténik a teljes át- fegyverzés, a technikai fejlesztés és a haderő végső létszám- és állományarányainak kialakítása. A kormány a pártok által elfogadott javaslatot újra megtárgyalja, majd benyújtja a parlamentnek. gk MAGYARORSZÁG MÁV-ellenőrök vidéken is - jaj a bliccelőknek? A Vasúttársaság Kommunikációs Osztályának tájékoztatása szerint, a tavaly év végén végzett budapesti ellenőrzések „sikerén” felbuzdulva a napokban valamennyi fővárosi és vidéki állomáson rendkívüli jegyellenőrzések bevezetéséről döntött a MÁV A tavaly novemberi ellenőrzések első napján egyetlen vonalon egymillió forinttal növekedett a napi bevétel, ami általánosítva és éves szinten több mint 2,5 milliárd forint bevételkiesésről tanúskodik a MÁV vonatkozásában. Az akció során a vonatra csak menetjegy birtokában lehet majd felszállni, míg a vonatokról leszálló utasoktól az állomás peronján kérhetik az ellenőrök a menetjegyet. Szakértők a minisztercseréről: vezércsel tisztáldozattal? Pénzügyminiszterek jönnek-mennek, mi maradunk - mondta a Magyar Rádió Háttér című műsorában Fritz Tamás politológus és Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének vezetője. A szakértők egyöntetű véleménye szerint egy nemzetközi pénzvilágtól erősen függő országban (mint amilyen hazánk is) nagyon fontos a pénzügyminiszter-csere üzenete és a személyek hitelessége. Hozzátették, hogy naivitás lenne az elmúlt időszak negatív folyamatai mögött László Csaba kizárólagos felelősségét keresni. Fritz Tamás hasonlata szerint „a játszmában” ugyanannyi bábuval ott szerepel a miniszterelnök és a nemzeti bank elnöke is. A gazdaságpolitika feje pedig egyértelműen a miniszterelnök. A politológus hangsúlyozta, hogy a legfontosabb kérdés a politikai motivációk helyett ma sokkal inkább az, hogy hogyan lehetne a magyar gazdaság iránti nemzetközi bizalmat helyreállítani. Bár a szakértők szerint továbbra sincs világos gazdaságpolitikája a jelenlegi hatalomnak, az új pénzügyminiszter keddi belépője nem sikerült rosszul. A pénzpiaci szereplőket sikerült (átmenetileg) megnyugtatni, a napokkal ezelőtti árfolyamzuhanás után stabilizálódott a forint árfolyama. Péterfalvy Attila: visszásságok a Malév adatkezelési gyakorlatában Péterfalvy Attila adatvédelmi biztos legutóbbi jelentésében elmarasztalja a Malév-et, mert a légitársaság nem tájékoztatja megfelelően az utasait arról, hogy adataikat (titkosszolgálati kérésre) továbbítják az Egyesült Államok Vám- és Bevándorlási Hivatalának, valamint egyéb amerikai nemzetbiztonsági szervezeteknek - értesült a Népszabadság. Az országos napilap legutóbbi számában idézi Péterfalvy Attilát, aki szerint „az utasnak jogában állna megtagadni, hogy adatait a légitársaság kiadja az USA intézményeinek, de így ezzel a joggal nem élhet". Krebsz Adrienn, a Malév szóvivője az adatvédelmi biztos állításait cáfolva a napilapnak kijelentette, hogy cége minden egyes utassal közli a jegyvásárláskor, milyen kötelezettséget vállaltak az amerikaiak felé. A lépés ellen még senki sem tiltakozott - tette hozzá - bár kérdésre válaszolva elismerte, hogy ha valaki megtagadná személyes adatainak kiadását, akkor nem utazhatna a Ma- léwel az USA-ba. Az Egyesült Álamok faji alapon történő utasmegkülönböztető gyakorlata az országba érkezők tekintetében a 2001. szeptember 11-i terrorcselekmények következtében vált egyre szélsőségesebbé. Az amerikai hatóságok fényképpel és ujjlenyomattal ellátott azonosító lapot készítenek az országba érkező külföldiekről, amelynek nem zárható ki más célokból történő későbbi felhasználása. Aradi Szabadság-szobor - sötét tervek? „Nincs harmadik kompromisszum Aradon” - vallják az erdélyi magyarok szobor-ügyben, azaz nem hajlandók elfogadni a román kormány legújabb javaslatát az emlékmű aradi várban történő felállításával kapcsolatban. Az erdélyi Krónika beszámol arról, hogy bár az évszázados múltra visszatekintő épület (Közép-Európa legnagyobb, épen maradt Vau- ban-rendszerű létesítménye) felújítása, és katonaságtól való átvétele folyamatosan napirenden van a városban, azt Bognár Levente aradi alpolgármester semmiképpen sem kapcsolná össze a Szabadság-szobor ügyével. A sokat próbált erdélyi magyar értelmiség sötét terveket vél felfedezni a román szándékok mögött. Benkő Levente újságíró a Krónikában azt a sokak által vallott félelmet hangoztatta, hogy a szoborcsoportot vissza akarják zárni aradi várfogságába (a rasszista román intézkedések nyománl920 óta ugyanis itt „őrizték” Zala György alkotását). A publicista szerint a lépés újabb lakat alatt tartást jelentene ugyanis a gyakorlatban, mivel a vár küszöbön álló restaurálása hosszú évekre lehetetlenné tenné a nagyközönség számára a Szabadság-szobor látogatását. Deák Ferenc emlékév - hol volt, hol nem volt... Amilyen csendben kezdődött, úgy ért véget a kormány által kinevezett Deák-emlékév. (A 2003-as esztendő a haza bölcsének ünneplésén kívül Attila király éve is volt, hun királyunk születésének 1600. évfordulója kapcsán.) A hivatalos ünnepségsorozat záró eseményeként szerdán, Budapesten emléktáblát avatott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Deák-emlékbizottság az egykori Hadik-ház helyén, az Egyetem tér 5. szám alatt. E helyen lakott Deák Ferenc 1875 októberének végétől 1876. január 28-án bekövetkezett haláláig. Az előzetesen kevés publicitást kapó megemlékezésen Hiller István kulturális miniszter kifejtette: „A Deák-emlékév a mai Magyarországról is szólt, hogyan tud emlékezni, és jövőt építeni: az új évezred Magyarországa tisztelettel fejet hajtott a politikus emléke előtt születésének 200. évfordulója alkalmából. A nemzeti identitást, a történeti tudat megerősítését kívánja elősegíteni a nemzeti emlékezet ciklusokon átívelő programja, amely a múltat idézi, de a jövőnek szól.” Az eseményekben szűkölködő emlékévet lezáró szép szavak ellenére sokan vélik úgy, hogy a söjtöri (botrányos) házava- tón, és egy-két óriásplakáton kívül az elmúlt esztendő központi eseményei nem szolgálták eléggé a jelenkor Deák Ferenc iránti tiszteletének növelését. A haza bölcse ennél többet érdemelt volna. Kovács Árpád
