Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-14 / 9. szám

2 _____2004. január. 14., szerda BA L PART J SZLOVÁKIA Háromnapos szlovákiai látogatásra érkezett a cseh államfő Václav Klaus cseh köztársasági elnök feleségével ma háromna­pos szlovákiai látogatásra érkezett. Szlovákiai szereplésének első színhelye Kassa, ahol találkozik Rudolf Schuster szlovák államfő­vel. Václav Klaus a szlovák köztársasági elnök társaságában meg­tekinti Kassa történelmi központját, a városházát és találkozik Ján Mazákkal, az Alkotmánybíróság elnökével. A második napon többek között megnézik Zdiart, a Magas-Tát- rát, az eperjesi megyei önkormányzat képviselőivel pedig egy talál­kozón vesznek részt. A harmadik nap programjában a tátrai Svit melletti sportlétesít­mény szerepel, majd a délutáni órákban a cseh államfő Poprádon fejezi be szlovákiai látogatását. A Koalíciós Tanács hétfői üléséről Hétfőn késő estig ülésezett a Koalíciós Tanács, amelynek napi­rendjén szerepelt az európai főbiztos jelölése, a Szlovák Nemzetvé­delmi Hivatal (NBÚ) igazgatójának kinevezése és a parlamenti többség visszaszerzésének lehetősége. Februárig mindenképpen le kellene zárni az NBÚ problémáját, mert a jelenlegi igazgató meg­bízatása február végével lejár. A három fontos kérdés egyikében sem történt érdemi előrelépés. A főbiztos személyéről végérvényesen január 27-én határoznak és Jaroslav Ivor sem kapta meg az NBÚ igazgatói kinevezéséhez szük­séges támogatását. Elsősorban a KDH-nak voltak fenntartásai: ki­fogásolták Ivor angolnyelv-tudását és kételyei merültek fel átvilá­gításával kapcsolatban is. Pavol Rusko cáfolta a KDH felvetéseit. Szerinte Jaroslav Ivor angolnyelv-tudása megfelelő és átvilágításá­nak eredménye azt mutatja, hogy a szigorúan titkos iratokkal is kapcsolatba kerülhet. Az MKP a tanácskozás előtti elnökségi ülésén olyan határozatot hozott, hogy Ján Figelt (KDH) fogja támogatni. Ha a főbiztos sze­mélyében a KDH és az SDKÚ nem tud megegyezni, akkor az MKP saját jelöltet állít. Bárdos Gyula, az MKP klubjának vezetője nevet nem volt hajlandó elárulni, annyi viszont kiszivárgott, hogy nem Csáky Pál lenne az MKP főbiztosjelöltje. Ma találkoznak Simkoval a kormánypártok elnökei A parlamenti többség problémájának megoldása érdekében a kormánypártok elnökei ma megbeszélést tartanak Ivan Simkoval, az SDKÚ-ból kivált Szabad Fórum elnökével. Erről hétfőn a Koalíciós Tanácsban született döntés. Az SDKÚ, MKR KDH és ANO pártveze­tői Ivan Simkotól azt várják, hogy az informális jellegű találkozóra olyan meghatározott követelésekkel érkezzen, amelyek teljesítése fe­jében hajlandó támogatni a kormánypártok törekvéseit. Pavol Rusko, az ANO elnöke szerint mindent el kell követni annak érdekében, hogy a Szabad Fórum honatyái legalább a parlament ja­nuári ülésére beterjesztett jogszabályok elfogadását támogassák. Egyúttal megjegyezte, hogy Simkoék követeléseivel kapcsolatban a négy kormánypártnak egységes álláspontot kell kialakítania. Repülőszerencsétlenség Zsolna mellett Hétfőn délután lezuhant egy német felségjelű Piper-34 Seneca típusú kisrepülőgép a Zsolna járásbeli Divina-Lalinok térségében. A 74 éves tapasztalt pilóta, a Neusiedler papírvállalat két alkalma­zottjával életét vesztette. Peter Blasko, az Alsó-Hricsóban működő Zsolnai Egyetem Repülő-, Gyakorló- és Oktatási Centrumának igazgatója szerint a szerencsétlen­ség időpontjában a repülési feltételek kedvezőtlenek voltak. A Piper-34 viszont megfelelő elektronikus műszerekkel rendelkezik, amelyek lehe­tővé teszik a kedvezőtlen időjárás körülményei között is a repülést. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy sötétben és ködben is irányítható a gépmadár, csupán landoláskor kell a pilótának látnia a leszállópályát. Ivana Strelcová, a Szlovák Beruházó és Ingatlantársaság szóvi­vője szerint a német gépnek 13 órakor kellett volna leszállnia a Zsolna melletti alsó hricsói reptéren. A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt a pilóta úgy döntött, hogy még egy kört tesz a reptér felett. A leszállási kísérlet során azonban eltűnt a radar képernyő­jéről és a rádiókapcsolat is megszakadt a géppel. A lezuhant repülőgép roncsait és a három holttestet a rendőrség helikoptere találta meg. A baleset oka egyelőre ismeretlen, a Bel­ügyminisztérium vizsgálatot rendelt el. A Piper-34 Seneca kisrepülőgép egy-két pilóta irányításával ál­talában 4-5 személy szállítására alkalmas. Rendszerint nagyválla­latok ügyvezetői használják üzleti útjaik során. Nem valószínű a romák tömeges kivándorlása az EU-csatlakozás után „Bár a nemzet babonás, de nem buta” - állítja Rastislav Pivon, az Unforma Alapítvány munkatársa, válaszolva a Roma Parlamentnek a romák tömeges kivándorlásával kapcsolatos kijelentésére. Nyilván lesz kivándorlás, de a romák is tisztában vannak vele, hogy az élet nyugaton sem könnyű. Az ember ingyen, bérmentve ott sem jut lakáshoz vagy élelmiszerhez. Lehet, hogy a férfiak találnának maguknak munkát, de a romák zöme nyilván nem teszi ki családját a kivándorlással járó kocká­zatnak. Pivon - aki a romák szociológiai kérdéseivel foglalkozik - nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kivándorlás mellett elsőként azok fog­nak dönteni, akiknek külföldön közeli hozzátartozói vannak. Összeállította: Oravetz Ferenc Valamit fel kellene adnia hatalmából _ az SDKÚ-ak Vladimír Palkó belügymi­niszter szerint a keresztényde­mokrata KDH és a többi poli­tikai erő közti rideg viszony kialakulásának oka nem a kö­zelmúlt történéseiben kere­sendő, hanem annak gyöke­rei a rendszerváltás utáni évekre nyúlnak vissza. Vladimír Palkó úgy véli, hogy Ivan Simko a Szabad Fórum megalapításával végérvényesen megtorpedózta azt az elképzelést, amely a KDH-nak, DU-nak és DS-nek az SDKÚ-ba történő be­olvasztásával egy nagy jobbolda­li szabadelvű párt létrehozását tűzte ki célul. E tervezet megvaló­sulásának esélye jelenleg egyen­lő a nullával. Ivan Simko egy erős néppárt helyett két kis pártot alapított, az SDKÚ-t és a közel­múltban a szerény reményekkel kecsegtető Szabad Fórumot. Palkó megítélése szerint a ko­rábbi SDK és a későbbi erős SDKÚ víziója nem csupán Vladimír Palkó (képünkön) megítélése szerint a korábbi SDK és a későbbi SDKÚ nem csupán Simko és Mikulás Dzurinda szüleménye volt Simko és Mikulás Dzurinda kor­mányfő szüleménye volt. A nagy jobboldali párt gondolatát a szlovákiai szabadelvűek, krémje is támogatta. E csoport­hoz értelmiségiek, művészek és újságírók tartoztak, akik soha nem bíztak a Kereszténydemok­rata Mozgalomban. A bizalmat­lanságukat a KDH már kétszer is megcáfolta. Először 1990-91 - ben, amikor a szabadelvűk ré­széről hatalmas nyomás nehe­zedett a KDH-ra. 1992 után rá kellett döbbenniük, hogy a va­lós veszély rájuk nézve nem a KDH, hanem a liberális Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen (VPN) nevű mozgalomból kisarjadt, Meciar vezette HZDS oldaláról leselkedik. A HZDS magatartá­sának köszönhetően a bizalmat­lanság aránylag hosszú ideig felengedett, veszített erejéből. A következő alkalommal viszont 1998-ban ismét tetten érhető volt, amikor az SDKÚ hívei lep­lezetlen örömmel várták a KDH megszűnését. Ismét csalódniuk kellett, mert a KDH jelenleg a négyes koalíció legstabilabb tagja. Arra a felvetésre, hogy ugyanez elmondható az MKP- ról, Palkó részben egyetértett, de szavai szerint az MKP bizo­nyos követeléseivel olykor meg­keseríti a kormány életét. A parlamenti többség megte­remtése érdekében az SDKÚ-nak és a Szabad Fórumnak meg kell egyeznie. A kormánykoalíciónak szüksége van Simkoék hét-nyolc szavazatára. Ötödik tagként be kell őket venni a kormánykoalíci­óba és megosztani velük a hatal­mat. Ez szabályos és kifogásolha- tatlan követelés, amit a közjó ér­dekében teljesíteni kell. Egyéb­ként a Szabad Fórum tagjainak is érdeke és javukra válna, ha az SDKU-val megegyeznének. Ed­dig a kormányfő volt a bűnbak, mert ő idézte elő a válságot. A ké­sőbbiek folyamán változhat a helyzet és az emberek úgy tekint­hetnek Simkoékra, mint akik a re­formok kellős közepén cserben­hagyták a kormányt. Palkó meg­győződésének adott hangot, hogy a kormányfő tisztában van a kor­mányzás adta lehetőséggel és vé­gül megegyezik Simkoékkal. Az SDKÚ-nak viszont valamelyik ve­zető pozícióját át kellene enged­nie a Szabad Fórumnak - fejezte be fejtegetését Vladimír Palkó belügyminiszter. A Pravda nyomán Oravetz Ferenc Hamarosan megszűnik a diszkrimináció? Csáky 14 jogszabály módosítását javasolja a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére Csáky Pál miniszterelnök­helyettes még januárban a kormány elé szeretné terjesz­teni az esélyegyenlőséget biz­tosító diszkrimináció-ellenes törvényt. Véleménye szerint jelenlegi formában a kor­mánytagok többsége támo­gatni fogja az elfogadását. A jogszabály kidolgozásánál fi­gyelembe vette a koalíciós szerződésben foglaltakat. Csáky szerint végső soron az a fontos, hogy a számos táma­dást ért törvény a parlament elé kerüljön. Megszavazása ér­dekében a parlamenti klubok­ban megpróbálja az ingadozó képviselőtársait meggyőzni. A sajtó munkatársai előtt kijelen­tette, hogy nem vállalhat olyan kockázatot, amely mulasztása révén a jelenlegi helyzet kon­zerválásához vezetne. „Köteles­ségem mindent elkövetni, hogy a diszkrimináció-ellenes tör­vény április 30-ig a Törvénytár­ba kerüljön. Szlovákiának elemi érdeke, hogy egy jó, esély- egyenlőséget biztosító diszkri­mináció-ellenes törvénye le­gyen.” Csáky úgy véli, hogy en­nek a megvétózására egyetlen politikai pártnak sincs joga. Ál­lítja, hogy ez idáig Daniel Lipsic (KDH) igazságügy-minisztertől nem kapott semmilyen javasla­tot, amelyet a törvénytervezet­be beépíthetett volna. A KDH vezetése a Csáky által előny­ben részesített egyetlen, esély- egyenlőséget teremtő törvény helyett 14 jogszabály módosí­tását javasolja. Dániel Lipsic abszurdbnak nevezte a Csáky Pál műhelyében született ja­vaslatot, mert szerinte közvet­ve megváltoztatná Szlovákia egész jogrendjét. „A javaslat elfogadása esetén a politika győzedelmeskedne a szaksze­rűség felett” - fogalmazott ked­den az igazságügy-miniszter. Ezek után a KDH viszont mér­legelné, hogy előzetes norma­kontrollt kérjen-e az Alkot­mánybíróságtól. A Csáky- javaslat egyes részei ugyanis a KDH szerint alkotmányellenesek. A diszkrimináció-ellenes tör­vény elfogadását az EU és Szlo­vákia jogrendjének harmonizá­ciója indokolja. A vita tárgyát a nemi irányultság figyelmen kí­vül hagyása jelenti. A KDH ve­zetése a hagyományos család társadalmi szerepének fontossá­gára hivatkozva elutasítja a ho­moszexuálisok házasodási jo­gát. A KDH vezetőinek nyilatko­zatai szerint „innen már csupán egy lépés, hogy a homoszexuá­lisok gyermeket fogadjanak örökbe”. A jogszabályt viszont nem lehet leszűkíteni csupán a homoszexuálisok kérdéskörére. Az EL) jogrendje tilt bárminemű megkülönböztetést, mint példá­ul a családban elkövetett erő­szakot, a mozgássérültek hát­térbe szorítását, a nők munka­helyi diszkriminációját, faji vagy etnikai alapon történő bárminemű- megkülönbözte­tést. Az Európai Bíróság műit heti határozata alapján a tran- szszexuálisok is jogosultak öz­vegyi nyugdíjra párjuk halála után. A döntés irányadó az Eu­rópai Unió valamennyi tagálla­mának bíróságai számára. Oravetz Ferenc Lapszemle f ranffurterAllgemeine Die Presse Aggódnak az európai jegyban­károk, tekintettel az euró roha­mos erősödésére az amerikai dol­lárral szemben. Az Európai Köz­ponti Bank elnöke, Jean-Claude Trichet a G10-es jegybankárokkal való találkozás után hétfőn úgy nyilatkozott, európai szempontból nem túl üdvös és nem tesz jót a túlzott ingadozás, illetve az erőtel­jes árfolyammozgás Trichet a G10-es grémium elnöke, amely a világ nagy országainak jegyban­kárait fogja össze. Az elnök a saj­tónak elmondta, hogy különösen az európai jegybankárok tartanak az euró erősödésétől. A bejelentés következtében a gazdaság rögtön reagált, és esett az euró értéke. Ami reggel még rekordmagasságot ért el (1 euró 1,2898 dollár volt) az késő dél­utánra 1,28-ra esett vissza. Az eurótérségben tehát fel­erősödtek a politikai aggodal­mak a megkezdődött gazdasági felépülés tartóssága miatt. A francia miniszterelnök, Jean- Pierre Raffarin hétfőn az újság­íróknak úgy nyilatkozott: „Ag­gódva figyeljük az aktuális ár­folyamváltozást, mindenekelőtt az euró és a dollár között”, va­lamint emlékeztette a felelős európai hivatalokat arra, hogy a valuta értékingadozása nem áll sem az Egyesült Államok, sem Európa érdekében. Németországban a fejlődés ed­dig az exporton múlt. Az Egyesült Államokba való szállítás során azonban már mutatkoznak egyér­telmű „féknyomok”, amelyeket - legalábbis eddig az őszig - a nö­vekvő világgazdasági kereslet el­lensúlyozott. Hat hónappal az Európai Uni­ós választások előtt már elkez­dődött a harc az osztrák pártok központjában is az EU-s válasz­tási lista biztos helyeiért és fel­merült a kérdés: megy-e Jörg Haider, az Osztrák Szabadság Párt képviselője Brüsszelbe? Eddig csupán a Zöldek dön­tötték el, hogy listájukon első­ként Johannes Voggenhubert, másodikként Éva Lichtenbergert indítják. Más pártok még tár­gyalnak és taktikáznak a biztos győzelem reményében. Az Osztrák Szabadság Párt ese­tében még minden a március 7-i országgyűlési választásoktól függ. „Előbb biztosan nem lesz döntés az uniós listáról” - erősítette meg a szóvivő, Daniela Raschhofer. Állí­tólag Jörg Haidernek, a kárnti tar­tományfőnöknek a parlamenti választási vereség esetén egy le­hetséges stratégiaként tartják fenn azt az utat, amely az Európai Par­lamentbe vezet. Raschhofer ezt nem kommentálta, mondván „semmi nem lehet érdekesebb a különböző híreszteléseknél”. Bár a tiroli Osztrák Néppárt in­tervenciói saját uniós jelöltjeik vá­lasztási esélyeire meglehetősen erősek, a tartományfőnök Herwig van Staa és az államfő Joseph Schüssel közötti tárgyalások felte­hetően nem lesznek vitamentesek, így a végső sorrendet a Néppárt is csak a márciusi választások után állítja össze. Az Európai Uniós vá­lasztások azonban az osztrák pár­toknak is meglehetősen szoros versenyt ígérnek, ugyanis Ausztria az eddigi 21 képviselő helyett csak 18-at küldhet a parlamentbe. Összeállította: KH

Next

/
Oldalképek
Tartalom