Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-10 / 7. szám
2004. január 10., szombat RÉGIÓ Ftfdlap MAI TÉMA Márciustól matricás az M5-ös Március 12-étől matricás lesz az M5-ös autópálya, amelyet a tervek szerint 2005 végéig Szegedig meghosszabbítanának. A kormány döntött arról is, hogy 2006 tavaszáig az Érdi tetőtől Dunaújvárosig megépítik az M6-os autópályát és a dunaújvárosi hidat is. Az M5-össel kapcsolatos döntés következtében a matrica jelenlegi ára nem emelkedik. Az M5-ÖS autópályát kezelő Alföldi Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. részvényeit a szerdai kormánydöntés értelmében az állam január 31-ig megvásárolja. A tárgyalásokat a kabinet részéről Csillag István gazdasági miniszter folytatja. Ha a megadott határidőt nem sikerül tartani, az M5-ÖS akkor is matricás rendszerbe kerül március 12- étől - jelentette ki Gál J. Zoltán kormányszóvivő. A részvényvásárlást a kormány a Postabank privatizációjából származó 101 milliárdos bevételből fedezi. A kormányszóvivő arra a kérdésre, mennyit adnak pontosan a részvényekért, nem válaszolt egyértelműen. Ennél többet nem árult el - arra hivatkozva, hogy nem szeretné rontani az állam tárgyalási pozícióit. Medgyessy Péter miniszterelnök a kormányülés után bejelentette azt is: ezzel egy időben 2005. december 31-i átadási határidővel pályázatot írnak ki az M5-ÖS Szegedig történő meghosszabbítására. Ha ez valóban megvalósul, minden bizonnyal feszített tempóban kell majd dolgozniuk a sztrádaépítőknek. A Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója, Bodnár Zoltán korábban elmondta, hogy 2003 december közepéig kellett volna kiírni a tendert a biztonságos befejezéshez - ehhez képest legkorábban márciusban jelenhet meg, s az építőknek legfeljebb másfél évük lesz az 56 kilométeres szakasz kivitelezésére. A kormány egyébként azért döntött a kivásárlás mellett, mert az eddigi tárgyalásokon nem sikerült olyan egyezségre jutni, ami lehetővé tette volna az M5-ös matricás rendszerbe történő bevonását. Ami a matricát illeti. Egyelőre nem tudni, hogy azokat, akik az M5- ösre egész évre megváltották bérletüket (fölöslegesen), kárta- lanítják-e valamilyen formában - esetleg úgy, hogy az M5-ös bérlete használható lenne az ország többi sztrádáján. A sztráda értéke 70 milliárd forint, ehhez jön még az 50 milliárdnyi hiteltartozás. A vásárlás a központi költségvetést nem érinti, mivel a privatizációs bevételek - elkülönítetten - az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. számlájára kerülnek. A pénz elvileg a Postabank volt tulajdonosát, a Magyar Posta Rt-t illeti, ám nem kétséges, hogy valamilyen technikával elvonják tőle a pénzt. A legkézenfekvőbb adókímélő módszernek az tűnik, ha a postával vetetik meg az AKA Rt-t. A kormány tudomásul vette Csillag István miniszter beszámolóját arról, hogy koncessziós pályázatot írnak ki az M6-os autópálya Érdi tető és Dunaújváros közötti szakaszának megépítésére, és az elkészült pálya üzemeltetésére. Határidőnek 2006 márciusát szabják meg, s ezzel egy időben költségvetési pénzből megépítik és átadják az M6- os autópályához csatlakozó dunaújvárosi hidat is. Az új M6-os autópályán is érvényes lesz az ország összes autópályáján használható matrica. A kormány döntött arról is, hogy az M6-os autópálya nyomvonalán elhelyezkedő volt Metallokémia vegyi üzem kár- mentesítéséről a PM, a GKM és a KVM kezdjen tárgyalásokat. Mint tudjuk, egyszer már megbukott a koncesszió - Magyarországon nem jött be a magántőkéből finanszírozott koncessziós autópálya építés- és üzemeltetés. Az Ml-es sztráda Győr és Hegyeshalom közötti szakaszának megépítésére 1993 decemberében kötött koncesz- sziós szerződést Schamschula György, az Antall-Boros-kor- mány közlekedési minisztere. A koncesszióban megépült 42 kilométeres szakaszt 1996. január 4-én helyezték forgalomba, hogy aztán 1999. szeptember 20-án állami kezelésbe kerüljön. Az ok, hogy a sztrádarészt üzemeltető Első Magyar Koncessziós Autópálya (Elmka) Rt. bevételei nem voltak elegendőek az építésre felvett hitelek törlesztésére. A kölcsönöket nyújtó EBRD és a külföldi bankok akkor sokalltak be, amikor a Magyar Autóklub jogi képviselője, Kovács Kázmér pereket indított a magas sztrádadíjak miatt, s ezáltal megkérdőjeleződött a leágazó M15-ÖS út Rajkáig vivő 14,5 kilométeres szakaszának megtérülése is. 1999. augusztus 29-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium akkori államtitkára, Manninger Jenő egy szempillantás alatt eltüntette az .akkori, 1700 forintos útdíj 1-es számjegyét, vagyis a 42 kilométer megtétele az Ml-esen onnantól kezdve 700 forintba került. A teljes Ml-es 2000. január 1-jétől matricás éppúgy, mint az M3-as. Az már kisebb port kavart, hogy az 54 milliárd forint értéken átvett sztrádaszakaszért az adófizető állampolgárok 15 év alatt 120 milliárdot fizetnek ki, ami nagyban hasonlít az M5-ÖS kivásárlásának végső számlájához. A kormányfő kijelentette: idén nem lesz drágább a sztrádamatrica attól, hogy a tervek szerint március 12-étől az M5- ös autópályát is bevonják a matricás rendszerbe. Az autópályát üzemeltető cég szóvivőjének elmondása szerint a tulajdonosokat most értesítik a kormány döntéséről. Annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy miként lehetne megoldani az M5-ös ügyét, a hét elejéig tulajdonképpen két variáció létezett. Az első - ami történt - a kivásárlás, amivel az állam tulajdonossá válik, így bevezetheti a matricát; ennek hátránya, hogy ez egy nagyösszegű, egyszeri kiadás, hosszú távú hiteltörlesztési kötelezettséggel. A második variáció szerint az AKA maradt volna az M5-ös üzemeltetője, ám a matrica bevezetése miatt az államnak pótolnia kellett volna a kieső bevételeket. Számítások szerint ez évente 8-10 milliárd forintjukba került volna az adófizetőknek - annak is, akinek nincs autója és annak is, aki soha nem hajt fel az M5-ösre. Ha az állam ezt az utat választja, az a kivásárlásnál jóval kisebb azonnali kiadást, ám a megoldás elodázását jelentette volna. Sem Pilisj ászfalu A Kenyérmezői-patak völgyében, a Pilis-hegység lábánál, Piliscsabától északnyugatra található Pilisjászfalu község. A település határain belül az alföldi és a középhegységi felszíni formák egyaránt fellelhetők. Az emelkedő dolomitrétegekkel váltakozó ún. dachsteini mészkőrögök változatossá teszik a tájat. A Kis- és a Nagy-Som- lyó jelenleg is feltárás alatt lévő barlangjai gazdag kalcitkristály lelőhelyek. A Kenyérmezői-patak mentén mocsári és lápnövényzetet találunk. A falu köz- igazgatási területének valaha kétharmadát borító erdők csökkenésével egyenes arányban nőtt a szántók ill. beépített területek aránya. A természetes növénytakarót azonban a mészkőbányászat utóbbi százötven éve is pusztította, maradandó sebeket ütve a hegyek oldalában. A megmaradt erdők állandó és kedvelt helye a fácánoknak, vaddisznóknak, őzeknek. A vasútépítés 1894. évi munkálatai során honfoglalás kori köznépi temetőt találtak a Kis-Somlyó oldalában. Régészeti ásatások folytán az i.sz. I.-III. századból római kori villa épületmaradványait tárták fel. Az 1970-es években III. századi cserépedény töredékeket találtak a régészek. A jász ősök 1239 körül, a tatárok által megveretve érkeztek az országba. IV Béla király telepítette le őket a Duna- Tisza-közére, de a kunokhoz hasonló, azonos jogokat csak 1323-ban Károly Róbert királytól kaptak. A pilisi jászok első említése 1325-ből való. Pilisjászfalu, mely nevében végig megőrizte iráni-őszét eredetét, azonban még valamiről nevezetes: egy 1422-es okiratról, mely hátoldalán, a máig egyedülálló, jász szójegyzéket tartalmazza. A letelepített jászok faluja a török alatt lakatlan területté vált, később a szomszédos Tinnye és Uny községek földjeivel együtt a Buda visszafoglalásában vitézkedő Miskey-család birtokába került. A nagybirtok ezen a területen nem volt jelentős. A második világháborút követő első szövetkezetesítés kampányai viszonylag érintetlenül hagyták a vidéket. 1948-ban Pilishegyi Állami Gazdaság néven megalakították a gyenge termőhelyi adottságú állami területek művelését összefogó üzemet. Az állami gazdaság az 1970-es években Pilisjászfalu akkori lakosságához képest nagyarányú betelepítést végzett. Nyírségi, hajdúsági családok érkeztek a gazdaságban való munkavállalás lehetősége miatt. Sajnos a települést összevonások következtében Tinnyével együtt Piliscsabához csatolták. Fejlődése lelassult, pl. 1965-ben az országban az utolsók között építették ki a villanyhálózatot. Az 1994. február 12-én megtartott választások alkalmával a helyi választók 86 százaléka szavazott a Piliscsabától történő leválásra. Ennek eredményeként a köztársasági elnök 1994. augusztus 25-én Piliscsaba- Jászfalut Pilisjászfalu néven önálló településsé nyilvánította. Pilisjászfalu területén már az 1980-as években is érezhetők voltak a szuburbanizáció jelei, de igazán csak a község önállósodásával gyorsult fel a folyamat. Egyrészt a volt hétvégiházas terület folyamatos átalakulásával, másrészt az új parcellázásoknak „köszönhetően”. 1995 és 2000 között közel 16 százalékkal, az önállósulást követő első tíz esztendőben közel 36 százalékkal növekedett a község népessége. Az utolsó népszámlálás adatai szerint a lakosság 1000 fő, 2003-ban pedig a 1130 fő volt. A kisgyerekek magas aránya is a betelepülő fiatal felnőtt korúak „hozadéka”. A település lakói a környezet értékeinek megóvását, gondozását egyik fontos feladatuknak tekintik. A község életében egyre nagyobb szerepe van a helyi civil szerveződéseknek (Hagyományőrző Egyesület, Polgári Kör, Nyugdíjasok Egyesülete, Faluvédők Egyesülete, Szövetség Pilisjászfaluért, Pilisjászfalui Tájvédelmi Közhasznú Egyesület), melyek ápolják a falu jeles lakóinak emlékét, összefogják a fiatalságot és az időseket, vagy őrzik a rég elfeledettnek hitt hagyományokat. A községben több emlékmű, látnivaló található, így például a Jászok Emlékköve, Jász Triptichon vagy a Millecentenáriumi Emlékoszlop. A községben egy Napköziotthonos Óvoda és egy általános iskola működik. A település polgármestere, Kékesi László, alpolgármestere, Rézhegyi Péter. GK Épített örökségünk, a Mária-barlang- Dorog Domboldalon helyezkedik el a déli fekvésű városrész, melynek utcái párhuzamosak a Bécsi úttal és egyre magasabban húzódnak. Az Árpád utca és a föléje magasodó Ady Endre utca között több mint tizenöt méter a szintkülönbség, és itt néhány meredek partoldal is kialakult. Egy függőleges partszakaszon impozáns, váltakozó haladás irányú lépcsősor is ösz- szeköti a két utcát. Az ötvenöt lépcsőt három pihenő tagolja, és még Dorog község építette 1926- ban. Ez több mint építészeti műtárgy, inkább kegyhely, amely a Mária-barlang nevet kapta. A mészkővel teljes egészében kifalazott partoldalba egymás fölött, két kis barlang nyúlik bele. Az alsó barlangnyílásban Mária szobor mosolyog az érdeklődő tekintetekre. Ebben egy kis márványtábla is látható ezzel a felirattal: A SZŰZANYA MEGOLTALMAZOTT 1927. HAJNALI 3 ÓRAKOR. MORVA CSALÁD Az emléktáblát Morva Izidor községi jegyző állíttatta. Ezt, az alsó barlangnyílást kovácsoltvas rács védi, ezzel a félköríves felirattal: MÁRIA MAGYAROK KIRÁLYNÉJA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK 1952 A felső, nyitott, félköríves barlangnyílásban Szent József a kis Jézussal szobor látható. A két barlangnyílás közé egy vörösmárvány tábla van befalazva, melyen ez a szöveg olvasható: A BOLDOGSÁGOS SZŰZANYA TISZTELETÉRE ÉPÍTETTE DOROG KÖZSÉG 1926 A mészkőfalon több helyütt láthatók lövedékek nyomai, hiszen átvészelte a háborús borzalmakat. Épségéhez hozzájárul a dorogiak ragaszkodása és megbecsülése. Erről tanúskodik az is, hogy amikor a környező járdákat még hó lepi el, a Mária- barlang lépcsősorai aprólékosan le vannak takarítva. így hát égi- ek és földiek együttes gondoskodásával biztonságosan közlekedhetünk azokon. Kép és szöveg: Szegi János
